Szolnok Megyei Néplap, 1968. július (19. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-13 / 163. szám
I960. július IS. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 • • Otven évvel ezelőtt Miről írtak a Szolnok megyei újságok? »Egy pár ezer nagybirtokos, nagybankos, hadsereg- szállító és árdrágító nyakig gázol a háborús profitokban, a százezrek meg pustrij megélhetés után kiáltoznak — úgy látszik hiába”. Volt már ez így máshol is háborúk idején, például Francia- országban. »De Franciaországban akadt egy Mirabeau, aki azt mondta: Fél fogom áldozni pár ezer gazdagnak az érdekét a százezrekért. Nekünk megfordított Mira- beau-ink vannak, akiknek az elvük: Feláldoznak százezreket pár ezer gazdagért” — írja a Függetlenség. özv. Szabó Sándomé, egy állami segéd tel ekkönyweze- tő nyugdija« özvegye a taposta második emeletéről az udvarra vetette magát, öngyilkosságának oka: életí untság — ami az akkori kö* dösítő szóhasználatban a i nyomort jelentette (Függet- 1 lenség). A HM. 222932/28—1915. sz. »rendelet alapján a rangoszj tályba nem sorolt havidíjas ! feleségének •— ha férje „el- I tűnt” a fronton — havi 45 ' K, a XL rangosztályban 90 t K, a IV. rangosztályban vi* szont már 420 K illetéket fizetnék, míg végleges járandóságát (esetleg évek múlva) meg nem állapítják. A búza hivatalos (!) ára ugyanakkor 90 K mázsánként. (Nagykunság.) A hadikölcsön-jegyzés sem hoz már olyan eredményt* amilyenre az államkasszának szüksége lenne. A jegyzés idejét meghosszabbítod ták (Függetlenség) és azzal próbálják népszerűbbé tenni, hogy „a közeljövőben elsőrangú fizetési eszközzé válik”, a keleti fronton leszerelt hadianyagokat — gépeket, nyersanyagokat, bőrt, tömlőt, hordókat, takarmányt, sőt kerékpárt, kocsit és automobilt __ a VIII. h adikölcsöh kötvényekért lehet megvenni (Haladás). »A tisztviselők különböző kategóriái egymás után tartják kongresszusaikat. Előbb az ügyészek és bírák, azután a tisztviselők és tanárok. Az ügyészek vádolták, a bírák elmarasztalták a kormányt. Móst a tanárok elhatározták, hogy erkölcsi súlyukkal és szavazatukkal csak olyan politikust támogatnak, akik a közélet tisztsága és a szociális élet iránt a maiakénál nagyobb érzéket tanúsítanak. A tanítók és tanárok hat osztályoznak és majd a választásokon buktatnak.” — (Függetlenség.) „Rablóbandák és egyebek” a Nagykunság vezércikkének címe. ,,Szörnyűségesek a közbiztonsági állapotok” — írja, — „amelyért elsősorban a háború miatti nyomor és ínség a felelős. A hadigazdagokkal szemben állnak a küzködő, hiányosan táplálkozó és öltözködő tömegek, akiknek erkölcsi érzékét is megtépázza a nélkülözés. — Hogy ezelten a rettenetes köz- biztonsági viszonyokon segíteni kell, azt tudja mindenki... Ehhez pedig nem csak rendőr kell... A bajok orvoslását a szociális viszonyok javításával kell megkezdeni. Lehetővé kell tenni a szegény dolgozó embernek, hogy megélhessen". A rendkívül súlyos helyzet ellenére az emberek mindennapi élete — ha nem is teljesen a megszokott mederben — folyik tovább: dolgoznak, szórakoznak, sőt tervezgetnek is. „Élénkség a müvésztele- pen... Mint tavasszal a fecskék úgy vándorol vissza festőművészeink egy része. Mint más években, úgy ez alkalommal is fiatal művésznők és (művészek keresték fél művésztelepünket művésze, tűk továbbfejlesztése céljából.” Dr. Bubla István a városi képviselőtestület terveiről ír a Függetlensében. A képviselőtestület elhatározta, hogy az iparvállalatoktól átveszi azokat az ingatlanokat, amelyek azoknak évek óta csak tehertételt jelentenek (!) és gyümölcsözteti: parcellázza. A színház körül, a Tisza-parton új városrészt fognak felépíteni és egyidejűleg kiépítik a rakpartot is. Hogy megkezdhessék a mun. kát, elhelyezik innen a búza- és sertéspiacot. A Tisza- híd alatti partrészen felépül a strand, hogy hasznosíthassák a folyó „nagyszerű, gyógyerejű(2)” vizét. Hosszú vagy rövid haj? Ami a női hajdívatot illeti, a rövidre nyírt, sima, fiús frizura éppúgy divatos, mint a vállig érő hosszú haj, vagy a kotity-költemények. Nyárra természetesen sokkal praktikusabbak a rövi- debb frizurák, mert kevésbé melegítenek. A túlzott tupírozás azonban, melynek, segítségével az elmúlt években — és meg sokan ma is —■ óriásira növelt hajkoro- nát hordanak a fejükön, már a múlté. Külföldön evek óta ismét a sima, vagy enyhén hullámos hajviselet a divat. A tupírozással meggyötört hajszálak végre ismét a helyükre kerülhetnek majd, s a tupírozásból, ma már csupán annyi helyeselhető, amennyit az arc karakterének megfelelően a frizura formája megkíván. A legszebb nappali frizurák egyike a nemzetközi fodrász- vsrsenyen Modern hullámmal kombinált nappali, vagy alkalmi frizura És csak tájékozódásul a hosszú hajat kedvelő fiúknak, a legújabb „Frisur” című német divatlapból, — amelyben egyetlen hosszú hajú, fiú-frizura sem található Kiráfafsasvadászai Mongólia legnyugatibb részében, Bajan-ölgij-ban ka- zahok élnek. A bajan-ölgi- jek, mint néhány más ázsiai nép, ősidőktől fogva ügyes, Okos madarakkal vadásznak, köztük a sasok világának legfélelmetesebb képviselőjével, a királysassal. A kifejlett királysast már nem lehet megszelídíteni. Ezért a vadászok királysas- fiókákat szednek ki a fészekből, ami bizony nagyon veszélyes vállalkozás, nemcsak azért, mert a sasok megközelíthetetlen sziklákra rakják fészkeiket, hanem azért is, mert fiókáikat védelmezve félelmetes ellenfeleivé válnak az embernek. A királysás-fióka okos, tapasztalt, türelmes neveléssel az ember barátjává tehető. Kezdetben csak az apró vad, mint például a nyúl elfogására tanítják meg. Később azután rókát is fogatnak vele, hiszen ez a király- sas-vadászat végső Célja. A királysas könnyen bánik el a rókával, sőt néha még a farkassal is. Kamaszokról — pedagógus szemmel A szülök egyik leggyakoribb panasza, amellyel sokszor szinte kétségbeesve fordulnak a pedagógushoz az, hogy az eddig aranyos, sZó- fogadó, udvarias, de már serdülőkorban levő gyermekük most felesel, szemtelen, tiszteletlen velük szemben. A leggyakoribb „kamasz hibák” ezek. A szülőiknek számolniuk kell azzal, hogy a 10—15 éves gyermekeiknél felmerülnek ilyen nevelési probFelettel, szemtelen A gyermek felesel, tiszteletlen, szemtelen. Mi lehet ennek az oka? Sajnos nagyon sok szülő hajlamos arra. hogy gyermekében még ebben a korban is. mindig a kisgyermeket lássa. Viszont a gyermek éPPen azt érzi, hogy már nem kicsi. Szeretne a felnőtthöz hasonlítani. Innen adódik, hogy tudatolémák. Nem szabad azonban azt gondolnunk, hogy ezek a hibák állandósulnak is. Nagyrészt éppen a szülőkön múlik, hogy ne állandósuljanak. A serdülőkor nem krízis, nem. katasztrófa a gyermek életében, de valóban olyan nehezebb fejlődési szakasz, az önálló egyéniséggé, a felnőtté alakulás időszaka, amely mind a szülők, mind a nevelők részéről fokozott figyelmet, türelmet, tapintatot és tudatos nevelési eljárásokat igényel. a gyerek san, vagy tudat alatt igyekszik olyan lenni, mint amilyennek a felnőtteket látja. Fróbál váratlanul bekapcsolódni a felnőttek beszélgetésébe, vitáiba, meghökkentő dolgokat mond, felnőtt vicceket mesél stb. Mit tett tulajdonképpen a gyermek? Csak úgy igyekezett viselkedni. mint a felnőttek. Ha ilyen esetben szigorúan leintjük, vagy ami még rosz- szabb nyilvánosan megszégyenítjük. csak makacsságot és még nagyobb ellenállást Váltunk ki belőle. Ilyenkor jön a visszabeszélés, feleselés és az állandóan visszatérő kérdés; „ha nektek szabad, nekem miért nem?” S a legtöbbször mi következik ezután? A Szülő ideje és türelme fogytán vagy belefojtja a gyérmekbe a szót, vagy még egyszerűbben; pofonnal zárja le az ügyet. Pedig ebben az esetben is sokkal jobb nevelési módszer lett volna a legyőzés helyett, a baráti meggyőződés módszerét alkalmazni. A nagy igaxságérxet Ne feledjük, hogy a serdülő kitűnő megfigyelő. TiszÁrpád-kori falu a Tisza-tó partján Pogány rítusok a templom tövében A majdani tő, a 22 ezer holdas Tisza II vízlépcső tárolójának partján ülünk Horváth Béla és Fodor István régészekkel, a Magyar Nemzeti Múzeum középkori osztályának tudományos munkatársaival. A Balaton egyharmadával azonos, ha„vétetik”, nevezzük tehát most, a hivatalos terminus technicus-t félretéve Tiszaiénak. A helyén ezen a részen most még csupán egy, a kánikulában iszaposodé holtág, morotva látható. De néhány év múlva itt a par— Igen, Gazdagságának alapja a kereskedelem volt. Tavaly föltártunk egy kilenc és fél méter széles földutat, amely feltehetően kereskedelmi útvonal volt és a folytatása az aranyosi gázlóba torkollott. — Európában ez az egyetlen ilyen földút. Igaz, Thü- ringiában is feltártak egy hasonló korú földutat, de az várföljáró volt és nem kereskedelmi út — kapcsolódik a beszélgetésbe újra Horváth Béla. Krimi ezer év előtt i Felkerekedühk a hűvös- 1 bői és elindulunk, hogy megnézzük az újonnan feltárt szelvényeket. A domb mélyén, ahol állunk, a templom maradványai pihennek. Nem messze húzódott innen a temetőárok, amelynek nyugati részét erődfallá képezték ki a régvolt emberek. Idáig 420 sírt tártak már föl. A templom környékén terül el a XIV— XVI. századi temető, most a temetőárkon túl folyik az ásatás, s a földből az államalapítás előtt élt emberek maradványai kerülnek elő. / — Már abban a korban is bőven volt krimi — jegyzi meg mosolyogva Horváth Béla. — Nagyon sok olyan kononvát találtunk, amelyen csúkánynyomok láthatók. Érdekes az is. hogy a keresz- tém-ség ellenére pogány állatáldozatok emlékeivel is találkozhatunk. Ezüstkereszt a gyermeksírban A régi síroktól átmegyünk a nem messze fekvő falu maradványaihoz. Itt meglátjuk az előbb említett mély terményvermet, fenekén a lókoponyával, mellette egy földbe vájt honfoglaláskor! lakóház. Elődeink úgy látszik, nem voltak finnyásak, mért a nyomokból kiderül, hogy sokszor régi sírok helyére építkeztek. A házak alapjaiból is előkerült néhány csontváz. És egy gyermeksi'rban itt bukkantak rá az ereklyetartó ezüst keresztré. — Ebben áz évben meddig folvtatják még az ásatásokat? — Körülbelül két. két és fél bét múlva az idén befejezzük a munkát. Jövőre azonban folytattuk a feltárást — mondia Horváth Béla. Rideg Gábor teleti ensége a felnőttekkel szemben sokszor éppen abból adódilt, hogy hallja, amint valamelyik rokonró', vagy ismerősről gúnyosan és nem éppen a legtísztelettel- jesebb hangon beszélnek. A hallottakat a Serdülő kitűnően elraktározza magában és alkalomadtán alkalmazza is a felnőttek legnagyobb megbotránkozására. pedig ismét csak úgy cselekedett, ahogyan a felnőttektől látta, vagy hallotta. Ha például a szülők otthon türelmetlenek egymással, vagy a nagyszülőkkel. szemben, akkor ne várják el á gyermektől, hogy ő más legyen ve'ük szemben. A serdülőben végtelenül nagy az igazságérzet is. S itt kell feltétlenül beszélni még a következetességről, mint nagyon fontos nevelési elvről. A következetlenség ebben a fejlődési szakaszban különösen nagy bajokat, komoly törést okozhat a gyermekben, a gyermek és a szülő viszonyában. Nagyon. vigyázzunk arra, hogy ne a hangulataink, fáradtságunk irányítsák a nevelési eljárásainkat- Ne büntessünk például olyan dolgokért, amelyeken máskor jót nevettünk. Mert a gyermek vagy féllázad és élhidegül, mért ezt diktálja az igazságérzete, vágy Kétszínű, alamuszi, mindenkihez, minden körülmények között alkalmazkodó ember válik belőle. Csak példaként mondom el egyik tanítványom, egy tipikus kamasz esetét. Nagyon megérdemelt igazgatói dicsérőt kapott. Amikor két hét múlva megkérdeztem tőle, mit szóltak hozzá otthon, azt válaszolta: nem mutatta meg. Nagyon meghökkentett miért tette ezt a melegszívű, otthonát, szüleit szerető fiú Nagyon határozottan megmagyarázta: „Apám igazságtalanul büntetett meg éppen azon a napon, amikor az igazgatói dicséről kaptam. Hát én is megbüntettem őt. Nem mutattta.m meg a dicsérőt, pedig örülne neki” Hiába beszéltem a gyermekkel, nem engedett az álláspontjából; kemény egvéni- ség volt és főként érzékeny áz igazságra. Már nem kisgyermek Az elmondottakhoz még ftéhány jotanácfcot: né követeljük attól a serdülő gyermektől, áikit még kisgyermeknek tartunk, hogy úgy viselkedjék, mint a felnőtt. Ne fojtsuk beléjük a szót, ne torkolljuk le őket a mindent jobban tudó felnőtt pozíciójából. Szakítsunk időt árra. s találjuk meg a módját annak, hogy serdülő gyermekeinkkel már „felnőttként”. baráti módon beszélgessünk él minden problémáról, a saját problémáikról is. Vonjuk be őket a család tervezgetéseibe is, hogy a gyermek valóban érezze a családban azt. amit a költő olyan szépem fogalmazott meg: „...a másik ügyéhez egész létemmel van közöm" Dr. Csermák Gézáaé tanár A honfoglaláskori emberek átlag magassága 165 centi volt. Ez a régen élt férfi, akinek csontvázát Fodor István régész vizsgálja, „óriásnak” számított közöttük talmas víztükör lesz itt. A partján üdülő ember tudatában minden bizonnyal nem e bonyolult, csupán gazdasági létesítményre illő néven fog megragadni. A Tiszából Fejlett kereskedelem volt — A falu á víztároló fel- töltése után sem kerül Víz alá. Kitűnő lehetőség lenne, — idegenforgalmi látványosságot nyújtana — ä település bemutatására. Nem is kerülne sokba. Egy gyönyörű árpádköri templomra bukkantunk, amelynek alapjait két kőműves, néhány napi munkával fel tudná falazni a felszín fölé. Ezzel máris közszemlére lehetne bocsájtani — mondja Horváth Béla. Az ősi falu bemutatásának terve már régóta megfogant az illetékesek gondolatában. Ügy hisszük, a terület üdülőtelep jellege megérné ezt a minimális befektetést tón talán már szállodasorok emekednek. A leendő szállodák tövében folyik most Magyarország legjelentősebb Árpád-kori ásatása, egy régi település, Evren feltárása. Lapunk hasábjain rendszeresen, évek óta beszámolunk már az ásatások menetéről, mégis minden év tartogat valami új meglepetést. Most, itt, a halásztanyához hasonló, nádkerités- sel körülvett hűsölő részen kincsleletek kerülnek az asztalra. Ebben áz évben találták őket a feltárt X., XI. századi sírokban. Ezüst női karpereCek, pecsétgyűrűk, fonott ezüst nyakpetéc, egy csiszolt hegyikristály, s egy meglepő finomságú ezüst ereklyetartó kereszt egyik fele. — Gazdag falú lehetett ez a település — fordulok Fodor Istvánhoz.
