Szolnok Megyei Néplap, 1968. július (19. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-13 / 163. szám

196#. július 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Parlamenti tudósítónk jelentése (Folytatás az 1. oldalról) rámutattak a munkaszerve­zés, a hatékonyabb foglal­koztatás növekvő fontossá­gára, a vállalatok gyártási programjának, gyártmány- szerkezetének szükségszerű javítására, amely mind-mind feltétele a dolgozók gyümöl­csözőbb foglalkoztatásának; A pénzügyminiszter is szólt erről válaszában és hangsú­lyozta, hogy a vásárlóerő és az árualapok összhangját a kormány a bérszínvonal ol­daláról továbbra is fenn kí­vánja tartani. Szembeszállt a miniszter azzal a nézet­tel, hogy az üzemeknek, — úgymond, egy mérnök fel­vételét két takarítónő, vagy más alacsonyabb bérű dol­gozó felvételével akarva- akaratlanul össze kell kap­csolni. A lényeg az, hangsú­lyozta, hogy a mérnök, akire az üzemnek állítólag szük­sége van, teremtse elő mun­kájával azt a részesedési többletet, amiből megfizethe­tik őt. Felszólalt az ülésen Bon- dor József, építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszter is. Őszinte szavaikkal elemezte az építőipar nehézségeit, a rendkívüli igényeket, ame­lyek egyelőre még nem igen teszik lehetővé, hogy az építési piacon igazi verseny bontakozzék ki. Mégis igen pozitív jel, hogy az idei első félévben az állami építőipari kivitelezés több mint 10 szá­zalékkal bővült. Nőtt a mun­kások száma, ami más ága­zatokkal ellentétben az épí­tőiparban elsőrendű kapaci­tás meghatározó tényező. A lakásépítés is kedvezőbbem alakul, mint a múlt évben. Elismerte az építő anyagok­kal s a kivitelezés minőségé­vel kapcsolatos panaszok jo­gosságát. s a gazdasági ösz­tönzők szerepének növekvő fontosságát Felhívta a figyel­met az ú j cementgyár, cső­gyár, üveggyár, valamint to­vábbi házgyárak létesítésé­vel kapcsolatos kormányél- határozás nagy jelentőségé­re, amely fokozatosan enyhít majd az építési igények és lehetőségek között mutatko­zó aránytalanságokat Egy kis esőt hozott az ülés Á pénzügyminiszter válasz­beszédében nem bocsátkozott részletekbe, de megígérte, hogy a kormány az elhang­zott észrevételeket és javas­latokat gondosan tanulmá­nyozni fogja. Ami a reform bevezetésének tapasztalatait illeti, az a véleménye, hogy türelmesen meg kell várni, míg a gazdasági szabályozó- eszközök kifejthetik hatásu­kat, hogy ténylegesen mérle­gelni lehessen helyességüket, avagy esetleges hibáikat. Ezért a kormány a kialakí­tott szabályozást stabilnak tokinti és csak igen indokolt esetben kíván változtatni rajta. A mezőgazdaság helyzeté­ről, s különösképpen a szá­razságról szólva, amely any- nyi felszólalót foglalkozta­tott. mintegy képletesen is megjegyezte: azért ez az or­szággyűlés hozx>tt egy kis “sőt! Majd élénk helyeslés ''•özepette hozzátette: senki se ‘litte volna a mezőgazdaság “'ivkori viszonyai között, ‘■ogy ilyen Időjárás mellett 2 mázsás eabona termést le­essen betakarítani. Ezután • országgyűlés egyhangúlag "“gadta a múlt évi kötség- ■fAs végrehajtásáról szóló -vénviavaslatot, majd az frpWíif sót*. Meglehetős hangsúlyt ka­róit az ülésen — elsősorban dr. Molnár Béla, kertészeti kutató intézeti igazgató hoz­zászólásában — a mezőgaz­dasági szakemberek alkal­mazásának, korszerű tudásuk felhasználásának és a haté­kony képzésnek, továbbkép­zésnek az ügye is. Az igaz­gató számos adattal bizo­nyította, hogy az indokoltnál kevesebb még az állami gaz­daságokban, de különösen a termelőszövetkezetekben a magasabb végzettségű mező- gazdasági szakember. Egyes megyékben, például Hajdú­ban és Zalában az országos átlagnál is rosszabb a hely­zet. Sürgősen tenni kell va­lamit, hangsúlyozta, mert a mezőgazdaság mai fejlettsé­ge mellett nem nélkülözheti a magasan képzett szakem­bereket A szövetkezeti de­mokráciát a legkevésbé sem sérti, ha a kormány bizo­nyos végzettséghez köti a legfontosabb mezőgazdasági munkakörök betöltését, s alkalmazza, illetőleg tovább kiegészíti az ezzel kapcsola­tos előírásokat A miniszter egyetértett azzal, hogy ez a követelmény időszerű, egy­szersmind felhívta a figyel­met a diplomával ugyan nem rendelkező, de nagy- tapasztalatú mezőgazdasági szakemberek megbecsülésé­nek fontosságára. A belépők közt sok a fiatal Á mezőgazdasággal foglal­kozó képviselők közül töb­ben megelégedéssel szóltak arról, hogy növekszik a ter­melőszövetkezetekbe belépők száma és mind több közöt­tük a fiatal. Ez végső soron a helyes mezőgazdasági po­litika és a mezőgazdasági üzemek javuló gazdálkodásá­nak eredménye. Miután a múlt évi költ­ségvetés végrehajtása és ez­zel összefüggésben az idei gazdálkodás volt napirenden, újra meg újra előtérbe ke­rültek a gazdaságirányítás bevezetésének eddigi leg­főbb tapasztalatai. Éppen ezért különösen nagy figye­lemmel hallgatta az ország- gyűlés dr. Csikós Nagy Béla államtitkárnak, az Országos Anyag- és Árhivatal elnö­kének beszámolóját Az élet alapjaiban máris igazolta a reformelhatározásokat — je­lentette ki az államtitkár _ e rre vallanak a kibontakozó társadalmi kezdeményezések a gazdaságban, az ésszerű munka erősödő tendenciája, valamint a termelés és a kereslet kibontakozó egész­séges kölcsönhatásai. Ami a megvalósult árreformot ille­ti, annak ellenére, hogy ez mintegy 2 millió termékfaj­tát érintett, s időközben is havonta 15 ezer termék cse­rélődik ki, nem mutatkozik különösebb eltérés az ipar tervezett és tényleges meg­valósuló nyeresége között. A félkész termékek és a beruházási javak árszínvo­nalára hatást gyakorol a ke­reslet és a kínálat, így te­hát az árak jelzik azt a bi­zonyos feszültséget is, amelyek a beruházások piacán meg­mutatkoznak. Az első félévi termelés fejlődése erőtelje­sebb a vártnál, ennek elle­nére az anyagellátási gon­dok nem különösebben sú­lyosak, eltekintve az igé­nyek feltűnő növekedésétől, bizonyos speciális anyagok — minőségi acélok, szinteti­kus anyagok, vasszerkezetek stb. — iránt, amelyeknek fokozott mértékű behozat-a- Iáról a kormány gondoskod­ni kíván. A vállalatok azon­ban maguk is élhetnek az export-hitelek adta lehető­ségekkel és megteremthetik speciális import-anyag szük­ségletük számára a szüksé­ges devizafedezetet. A Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat Törökszent- miklós, 4. sz. Állomása Kisújszállás felvesz azonnal elektro-technifcost. vagy nagy gyakorlattal ren­delkező gyenge áramú villanyszerelőt, továb­bá felvétett hirdet autogén-, vlllanyhegesztő. lakatos, géplakatos, betanított segédmunkások részére. Jelentkezés az állomás telephelyén reggel 7-től dél­után 16 óráig* Mi vagyunk a jászladányi ovisok... Igazán bejelenthették volna, hogy fényképezni akarnak minket, akkor legalább megcsináltattuk volna a frizuránkat, fgy kénytelenek vagyunk uzsonna közben a fényképezőgép lencséjébe nézni Vasutas­napra készülnek Vasutasnapra készülnek a szolnoki járműjavítóban. A július 14-i ünnepségre a ko­csiosztály részlegeiben na­gyon szép sikereket értek el. A szalagszerű javításban a komplex brigádok közül Bagi Miklósék 110, Sípos Mihályék 107, Terjéki Bé- láék 112, Lendvai Istvánék pedig 105 százalékos telje­sítményt nyújtottak. A tető­szerelő brigád is és á má­zolok is kifogástalanul helyt­álltait. Ugyancsak dicséret illeti a facsere javítókat is, akik az anyagtakarékossággal ér­tek el jó eredményt. Közös igyekezetüknek tudható be, hogy az első félév tervét a kocsiosztály 103 százalék­ra teljesítette. Így, kifo­gástalan munkával készül­nek a hagyományos XVIII. vasutasnapra. Gazdaságosan, színvonalasan Két fmsz összevonásának tapasztalatai a kunszentmártoni általános fogyasztási és ér­tékesítési szövetkezét évi 120—130 milliós forgalmá­val a nagyobb fmsz-ek kö­zé tartozik. A korábbi évek­ben kialakult és megszilár­dult jó üzleti kapcsolatai ré­vén, valamint amiatt, mert egy-egy áruféleséget a gyár­tó vállalatoktól nagyobb té­telben és így olcsón tud vá­sárolni — a szövetkezet ve­zetőségét különösebben nem „lázította” az új gazdasági mechanizmus. Üzletpolitikájukban, fel­adataikban az idén csupán a megszűnt cserkeszöllői fmsz átvétele jelentett nagyobb fordulatot. így megnőtt az érdekeltségük, az összevo­nást követően pedig a tá­volabbi célok teljesítésének megalapozása érdekében azonnal komoly összeget for­dítottak az átvett hálózat korszerűsítésére. A cserkeszöllői fürdő ét­terme modern berendezést kapott, átalakítások történ­tek, s a személyzet is telje­sen kicserélődött, így meg­van a feltétel ahhoz, hogy kulturáltan és jól kiszolgál­ják a fürdőzőket. A két fmsz összevonása, mint ahogy a kunszentmár­toni szövetkezet főkönyvelő­je tájékoztatott, nemcsak azért előnyös, mert egy ki­sebb fmsz az új gazdálko­dási körülmények között, nehezebben tud a konkur­enciával megbirkózni, ne­hezen tud jól gazdálkodni (bár utóbbira az átvett fmsz-el kapcsolatban nem panaszkodhatnak, hiszen az Gyümölcspavilon a Tisza-ligetben A Szolnok és Vidéke Ál­talános Fogyasztási és Érté­kesítő Szövetkezet 16 zöld­séges boltot üzemeltet. Ezek közül új létesítmény a Kos­suth téri üzlet, amelynek félévi forgalma 2 millió há­romszázezer forint volt A többi zöldség-gyümölcs bolté pedig hétmillió forint. A szövetkezet eladói kí­nálják a gyümölcsöt, a zöld­ségfélét a Vosztok úton, a Bakai-féle fatelepnél és a Petőfi út sarkán. Mostmár a Tisza-ligetben fürdőző, pihenő emberek is vásárol­hatnak gyümölcsöt, paradi­csomot, paprikát, fagylaltot, hűsítő italt és dohányárut a szövetkezet űj pavilonjá­ban. A szövetkezetiek minden tőlük telhetőt megtesznek a zöldség-gyíimölcsellátás ja­vításáért. Három felvásárló­juk az országot járja. E „mozgó felvásárlók” jóvol­tából került Szolnokra Sze­ged környékéről őszibarack, Pest megyéből paprika, Bács-Kiskun megyéből zöld­ségféle és Szabolcsból bur­gonya. Vihar a Balatonon A nagy’ meleget felváltó zivatarfront csütörtökön rendkívüli erőls viharral tört a Balatonra. A késő délutáni órákban 56—70 kilométeres óránkénti sebességű széllö­kések pásztázták végig a Keszthely—Fonyód—Bada­csony közötti térséget. A mintegy 150 ezer fürdő­ző közül több mint hatvanam kerültek életveszélyes hely­zetbe. Négy ember közülük áldozatául esett a hirtelen jött viharnak; elődök jól dolgoztak), ha­nem azért is, mert így si­került megoldani a fürdő ellátásának évek óta húzódó krónikus problémáját. — A fürdő étteremben ugyanis napról napra rendkívül in­gadozó volt a fogyasztói igény, s ennek csak nagy­ritkán tudott megfelelni az ellátás. Gyakran előfordult, hogy bár a nap rossz idő­vel indult, délfelé mégis többszáz vendég volt. Ilyen­kor már kevés nyersanyag­gal és étellel készültek. De a másik véglet is előfordult: sokat főztek s alig volt ven­dég az étteremben. Jelenleg Kunszentmárton és Cserkeszöllő között rend­szeres és közvetlen telefon- kapcsolat létesült, a szövet­kezet kis teherautójával pe­dig azonnal szállítani tud­Lassan nagyüzemmé nő a kisújszállási Faipari Válla­lat Ebben az évben is je­lentős beruházásokat hajta­nak végre a gyár bővítése érdekében. Az új telepükön még az idén 700 négyzetméter alap- területű műhelycsarnokot emelnek. Megépítenek 800 méter betonutat, hogy köny- nyebb legyen a nyersanya­gok és a készáruk ki- és berakodása. Könnyebb lett az anyagok mozgatása is, mert elkészült a 2200 méter hosszú kisvasúti sín, mely behálózza a telep egész te­ják a szükséges nyersanya­got, amiből hiányzik, vagy ami megmaradt. A kun­szentmártoni fmsz-nek köny- nyebb átcsoportosítani az árut, vagy azonnal felvásá­rolni a szükséges terméke­ket. AZ FMSZ-EK összevoná­sával kapcsolatosan a konkrét tapasztalatok iránt érdeklődtem Sipos Istvántól, a cserkeszöllői étterem ve­zetőjétől. E cikket az ő egy­mondatos véleményével zá­rom: A központi áruforgal­mi előadóval közösen érde­kelve vagyunk abban, hogy a vendégek igényeit gazda­ságos keretek között, de színvonalasan elégítsük ki. P. S. rületét. Elkészült az új rak­tár a folyékony üzemanya­gok részére. Gondolnak a munkaegész­ségügy javítására is a vál­lalat vezetői. Ezért a gép­műhelyben félmillió forintos költséggel porelszívó beren­dezést szereltettek fel. így a munkások tiszta, jó leve­gőben dolgozhatnak. Az idén összesen mintegy 2 millió forintot költenek az üzem fejlesztésére. Ennek nagyrészét saját erőből old­ják meg, mindössze félmii:'ó forintos hitelt vesznek igénybe. Nem kapar ja torkukat a por Színészek, bohémek A régi színészvilág emlékeiből A harmincas években a legnagyobb színházi dekon­junktúra idején a jegyeket negyed — legjobb esetben féláron kínálták a színhá­zak az embereknek. Ebben az időben történt, hogy a Fővárosi Operettszínház pénztárosnője így fordult Se­bestyén Dezsőhöz, a színház akkori igazgatójához: — Van itt valaki, aki egész áron akar jegyet vál­tani! Kiadhatom?! ☆ Énekesek meghallgatása volt a Városi Színházban. Amikor az egyik énekesnő­jelölt küött a meghallgatás­ról, a többiek izgatottan meg- lohanták, hogyan sikerült? — Nagyon jól — mondta —, de sohasem hittem vol­na, hogy egy színigazgató ilyen vallásos. — Miért? — kérdezték. — Mert amíg énekeltem, mindig azt mondogatta: „Tejóisten, tejóisten”... ☆ Csortos, ez a hatalmas művész, amilyen különös em­ber volt, olyan különösen vélekedett a dohányzás ár- talmasságáról is. A Fészek klubban. mialatt súlyos lég­zési nehézségek közben szít­tá egyik cigarettát a másik után, szóltak neki. hogy kész veszedelem, amit csi­nál, — ne dohányozzon annyit. Ellenkezést nem túróén így válaszolt: — Én nem hiszek abban, hogy a dohányzás ártalmas. Egy barátom mesélte, hogy az apia egész életében ren­geteget dohányzott, — és meghalt 94 éves korában. A fia soha nem dohányzott és meghalt 2 éves korában. Sebestyén Géza egyik kol­legáját Budapestre szerződ­tették. A szinész felesége, fiatal primadonna, Kolozsvá­rott maradt. Géza megkér­dezte a színésztől: — Itthagyod egyedül ezt a ragyogóan szép. fiatal nőt? — Nézd — mondotta a szinész — kétféle férfi van. Az egyik, ha megcsalja a felesége, — öngyilkos lesz. — A másik bemegy a ven­déglőbe és eszik egy rántott csirkét! Én az utóbbi faj­tához tartozom... Rövidesen ország-világ előtt köztudomásúvá vált a színház igazgatójának, s a fiatal primadonnának szerel­mi kapcsolata. Sebestyén Géza a következő táviratot menesztette a Pestre szerző­dött színésznek: — Rendelheted a rántott csirkét! ☆ Szentgyörgyi István, a ma­gyar színjátszás nagy mű­vésze csak súgó után tudott beszélni. Egyik szerepében — Tízig számolok, ha ad­dig nem hagyja el a szobát, lelövöm, mint egy kutyát! A súgó szólt: „Egy”, Szent, györgyi utána: „Egy”. A súgó folytatta; ..Kettő”. Szengyörgyi• „Kettő”. A súgó abbahagyta. Szent­györgyi nagyot toppantott, s morogva szólt; — Na, na...! A súgó tovább sorolta a számokat tízig. A szünetben Szentgörgyi megtámadta a súgót. — Miért hagyta abba a súgást kettőnél? ☆ Szirmay Imre a régi idők nagyon kedves színésze le­gendásan zsugori volt. Egy­szer például a Fészek étte­remben ültek az örea tata­bárral aki a megjelenő pin­cérnél egy mákos tésztát rendelt. Közben meggondol­ta magát, s azt m.ovdtn a pincérnek, hogy csak a tész­tát hozza, a mák nem kell. Mire Szirmai ek.Srrb kapcso­lódott a rendelésbe; — Én meo kérem a ta­tabár úr mákját. partnerére fogta a revolvert és azt mondta: .. . Sebestyén Miki )

Next

/
Thumbnails
Contents