Szolnok Megyei Néplap, 1968. július (19. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-12 / 162. szám

líMiö. július 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Gócza József jászsági képviselő felszólalása (Folytatás az 1. oldalról) kívánok, amely a tapaszta­latok szerint nehezíti az ön­álló. vállalatszerű gazdálko­dás kibontakozását. Meggyő­ződésünk, hogy helyes in­tézkedés volt a termelőszö­vetkezetek Országos Taná­csának és a termelőszövet­kezetek területi szövetségei­nek létrehozása. Szövetsé­günk a törvény által biztosí­tott jogait igyekszik érvénye­síteni. s a működéshez tá­mogatást kap mind a megyei pártbizottságtól, mind a me­gyei tanácstól. Szövetségünk tagszövetkezetei magukénak érzik ezt a szervezetet, so­kat várnak működésétől. Tapasztalatunk szerint azonban a mezőgazdasági üzemekkel közvetlenül kap­csolatban álló ipari és keres­kedelmi szervek a kezdeti időben idegenkedve figyel­ték, bírálták a szövetségek munkáját- Ezek a vállalatok a régi mechanizmusban ki­alakult formák alapján igye­keztek kapcsolatot tartani a termelőszövetkezetekkel, fi­gyelmen kívül hagyták a szövetség véleményét, s azt is. hogy a szövetség 50—60 tsz érdekeit képviseli. A tsz-ek nehezen tudják érvényesíteni egyenjogú part­ner szerepüket, mert a ter­meltető vállalatok még szer­vezeti felépítésüket is fel­használják céljaik elérésére. Arra gondolok, hogy ezeket a vállalatokat kereskedel­mi szerveket országos köz­pontok vagy trösztök irá­nyítják. Amikor a két egyen­jogú partner, a vállalat és a termel őszo vet kezet képvise­lője leül egymással tárgyal­ni, s a termelőszövetkezet valamilyen jogos igényt vet fel, akkor a vállalat — cél­jainak és érdekeinek védel­mében — arra hivatkozik, hogy az adott kérdésben nincs jogköre, abban a tröszt hivatott dönteni. A tröszt viszont arra hivatko­zik, hogy a vállalat önálló, oldja meg saját hatásköré­ben a vitás kérdést. Ilyen körülmények között a vita öncélúvá válik és nem hozza meg a kívánt eredményt. Gócza József szóvátette az öntöző berendezésekhez szük­séges alkatrészek és a bálá­zó drót hiányát. Majd a termelőszövetkeze­tek segéd- és melléküzemági tevékenységéről mondott el néhány tapasztalatot, gondo­latot a jászkiséri Kossuth Tsz elnöke. A termelőszövetkezeteket arra biztatták, hogy a ter­melési kapacitások lekötése s a lakosság jobb ellátása érdekében bővítsék segéd- és melléküzemi tevékeny­ségüket A jogszabály értel­mében tsz-eink ipari jellegű tevékenységet is végezhet­nek. Amikor a segéd és mel­léküzemi tevékenység kezdett kialakulni, előfordultak olyan jelenségek is, amelyek nem egyeztethetők össze a szocialista elvekkel és cé­lokkal. Azokra a dolgokra gondolok itt, amelyekről már a lapok is cikkeztek — el­ítélve a munkástoborzók működését, a munkaerőnek ezt a fajta „exportját”, s tisztességtelen jövedelem- szerzésnek nyilvánították az ezekben a vállalkozásokban alkalmazott bérezési formá­kat. A káros irányzatok meg­szűntek vagy megszűnőben vannak ugyan — mégis érez­tetik hatásukat. Nevezetesen abban hogy bár egyre több termelőszövetkezet bővíti s bővítené a jogszabály értel­mében segéd- és mellék­üzemági tevékenységét, a kezdeti túlkapások miatt a felügyeleti szervek talán a szükségesnél is óvatosabban kezelik a működési engedé­lyek kiadását. Véleményem szerint ez az ellentmondás abból származik, hogy nem teljesen értjük egymást. — Vannak, akik az új lehető­séghez a szocialista elvektől idegen célokat keresnek, s vannak, akik félnek a ter­melőszövetkezetek új, ipar­szerű működésének megvaló­sításától. Az országgyűlés ma foly­tatja mnkáját. Kapj postánkból Hozzászólás a „Szomorú hír a kíslakásépítők- nek* című cikkhez Lapjuk június 21-i számá­ban olvastuk fenti cím alatt megjelent cikküket. Ebben a Szolnok megyei Építő­anyagipari Vállalat főköny­velője arról panaszkodik, hogy a Tisza alacsony víz­szintje miatt az uszályok csak 50 százalékos terhelés­sel közlekedhetnek, a MA­HART pedig az ilyen rako­mányok esetén is 90 százalé­kos terhelésnek megfelelő fuvarköltséget számít fel. — Emiatt az Építőanyagipari Vállalat ráfizet a kavicsszál­lításra és így érthetően nem tudja a kislakásépítőket el­látni e fontos építőanyag­gal. E probléma megoldása és a családiház építők megsegí­tése érdekében felajánljuk, hogy Szolnok város és az egész megye lakosságának kavics-igényét készségesen kielégítjük a helyi TÜZÉP- telepek útján, közvetlen vas­úti szállítással, hivatalos árak felszámítása mellett nagykapacitású, kitűnő mi­nőségű kavicsot termelő dél­egyházi bányákból. Kérjük, hogy a kavicsot igénylő kislakásépítők for­duljanak a lakóhelyük sze­rint illetékes TÜZÉP-tele- pekhez, s a rajtuk keresztül beérkező megrendeléseknek soron kívül eleget teszünk. Reméljük, hogy az érde­keltek ezen ajánlatunkat az idézett „szomorú hír” után örömmel fogadják és ez serkentően hat majd a csa­ládi házak építőinek építési kedvére is. Kő- és Kavicsipari Egyesülés Budapest, V., Kossuth L. tér í. A növényzet jelzi a kőolaj jelenlétét A geobotanika tudománya mintegy tíz éve született meg a Szovjetunióban; azóta eljutott valamennyi nyugati országba. Ez a furcsa nevű tudományág valamely adott földrajzi hely altalajának és növényzetének összefüggései­vel foglalkozik. Ha elegendő kutatási gyakorlattal rendel­kezünk, a virágok vagy a falevelek alapján megállapít­hatjuk ércek jelenlétét a ta­lajban. Egy bizonyos anemona-féle virág arra enged következ­tetni, hogy nikkel és kobalt van az altalajban, amennyi­ben a virágoknak több, mint a fele kivételesen fehér szí­I nű. Kádár János elvtárs a parlament üléstermében képviselőtársaival beszélget. A kiváló orvos Sokszor olvastam ilyeneket; „XY-t úgy érte a hír, hogy kitüntetést kap, mint derült égből a villámcsapás”. Más lapban: „Z, mikor meghallotta, hogy magas kitüntetést ' kap percekig nem jutott szóhoz, és teljesen elérzékenyült”. Dr. Németh János főorvos, mikor megkérdeztem "tőié, '— tudom banális kérdés, de szerencsémre a kánikulára foghatom, — mit érzett akkor, amikor megtudta, hogy kiváló orvos kitünte­tésben részesül, nagyon egyszerűen csak ennyit mondott: — A Semmelweis évforduló előtt ta­lán két, vagy három héttel önélet­rajzot kértek tőlem. Fényképpel. Gya­nús volt a dolog. Hatvanegyben is ezt kérték, s akkor érdemes orvos kitün­tetést kaptam. Friss diplomásként először a zalaeger­szegi kórházban kapott állást. Nem­sokkal később behívót kapott, katona lett. A szovjet hadsereghez átállt csa­pattestben teljesített szolgálatot. Az átállás után nemsokára hazakerült. Felszabadulás után Szombathelyen a kórház urológiai osztályán dolgozott. Szolnokra 1956-ban került, áthelye­zés, pályázat útján. — Kegyetlenül nehéz helyzetben voltam. A megye egyedüli, 30 ágyas urológiai osztályán rajtam kívül nem volt orvos, csak később kaptam segít­séget. Erről a három évről nemigen be- zélt. Pedig lett volna mit mondania. Mutatós kis elbeszélést kerekíthetett volna arról, hogy milyen megfeszített erővel dolgozott, mennyit éjszakázott, mert az adminisztrációt hazahordta. Egymaga végezte az SZTK és a MÁV rendeléseket is. Pihenés nélkül három évig. A motor is meghibásodik, ha egyfolytában ennyit jár. Az emberi szervezet meg... De hiszen ezt ők tud­ják a legjobban. Az ilyen doktor- némethjánosok. Az egyik napon az­után... — Kedves barátom egyldőre búcsúzz el a betegeidtől, — mondta a vizsgá­latot végző tüdőgyógyász főorvos dr. Németh Jánosnak. Mondta ő, hogy „de kérlek ez nem olyan...”, meg azt, hogy: „majd job­béin vigyázok magamra, de ne most...” — hiába. Másfél évig épült fel be­tegségéből. — Ahogyan múlt az idő, úgy lett könnyebb itt az osztályon — emlék­szik. — Most már egy szakorvosom, meg egy 2 éve végzett orvosom is van. Őszre jön egy gyakorló orvos az uro­lógiára. Azok közül akik itt megfor­dultak időközben, négy szakorvos lett. Kell is a segítség, mert a főorvos egyben a megyei kórház igazgató fő­orvosának helyettese is. Ez nem jelent nagyobb megterhelést, ha az igazgató bent van. — Már azt sem tudtam hol áll a fejem, mert az igazgató hat hétig távol volt; Képzelje el, az ember ül az értekezleten, közben olyan ideges, majdnem felrobban. Mi van az osztá­lyon? Nem kellene-e egy sürgős már tétet elvégezni? Szerencsére megjött már az igazgató úr. Egy ekkora egészségügyi intézmény vezetését ellátni nem is lehet más­ként, csak függetlenítve. Az osztály- vezető főorvos esze elsősorban az osz­tályán jár. Az elmúlt évben hatszáz beteg fordult meg az urológián. Kez­detben 3—ÍOo között, az utóbbi év­ben pedig négyszáz felett volt a mű­tétek száma. Az ágyak száma ma sem több, mint 56-ban volt. Mégis több beteget gyógyítanak az osztályon. A prosztata megbetegedéseknél, a vérzés csillapításánál és a hólyaglezárásnál elért eredményeknek köszönhető, hogy a korábbi 30—40 nap helyett az ápo­lási idő 20—25 napra csökkent. A megyei kórház urológiai osztálya a gépi altatás bevezetésével is az élen járt. Ez a helyi érzéstelenítésnél sokkal jobb, a műtéti megterhelés a betegnél sokkal kisebb. Nagyon jó műtéti ered­ményekkel büszkélkedhetnek. A kór­házi fertőzések elleni küzdelemben is kiválót nyújtott az osztály. A főorvos komoly részt vállalt a kórházi ágy­nyilvántartó kartonok bevezetéséből, ő vezeti a kórház tudományos bizottsá­gát, a pártszervezet vezetőségének a tagja és a szakszervezetben is tevé­kenykedik. Felettesei, kollégái, ismerősei azt mondják róla, hogy szerény, becsüle­tes, jószándékú ember. — A kitüntetés átvételére a fele­ségemmel és a fiammal együtt mentem Pestre. Felemelő érzés az ilyen. A gyerek már elég érett ahhoz — máso­dikos gimnazista — hogy hatással le­gyen rá apja munkájának elismerése.- bj ­Ki áll amott a szirttetőn — illetve a madarasi templom­torony erkélyén? Bérezi Balázs tsz-tag, aki társaival együtt éjjel-nappal figyeli a határt. Sajnos nem hiába, mivel néhány nappal ezelőtt már akkora volt a száraz­ság, hogy a község határában még a legelő is kigyúlladt Lassan telik meg a kunmadaras! locsolóautó. Jóformán vegére sem ér egy utcának, mikor már az eleje félszá­rad. Ettől függetlenül kitartó szorgalommal locsolnak Mister kánikula „udvaroncai" Nem kell a nagykohó mellé állni, elég egy dűlőúton végigmenni ezen a nyáron, hogy az ember fogalmat al­kothasson a hőgutáról. Nemcsak a forróságot lehelő asz­faltozott utcák, hanem a községek lakói is szenvednek a melegtől. Fotóriporterünk lencséje néhány ilyen „kálvá- riás” pillanatot örökített meg. Fogjuk meg és igyák meg — vallják a tiszafüredi álta­lános értékesítési és fogyasztási szövetkezet bambiüze­mének dolgozói. A közkedvelt üdítőitalok „tábora” újabb aromával gazdagodott. A töltőüzemben nemrég tértek át a jaffa-szörp készítésére, amelyből ebben a szezonban — háromszázötven mázsa szirup felhasználásával — mint­egy 40—45 ezer embert tudnak ellátni

Next

/
Thumbnails
Contents