Szolnok Megyei Néplap, 1968. július (19. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-10 / 160. szám

lfM: 10. SZOLNOK MEG TFT NÉPLAP 1 Q l O nyarán a szoclaliz­1 71 u mus megkezdett épí­tését Oroszországban félbe­szakította a polgárháború, összeesküvések, lázadások, árulások gyengítették a fia­tal szovjet hatalmat. Három fronton folytak a harcok, amikor megnyílt a szovjetek V. összoroszországi kongresz- szusa. Még ki sem bonta­kozhatott a tanácskozás, — amikor a kongresszus mun­káját félbeszakította a hír: „baloldali” provokátorok megölték Mirbach német kö­vetet. Ezzel ürügyet szolgál­tattak Németországnak, hogy Ultimátumszerű követelések­kel lépjen fel a szovjet kor­mány ellen. Küszöbön állt a háború. A köztársaság lété­nek ebben a veszélyes pilla­natában a „baloldaji” esze- rek ellenforradalmi lázadást kezdeményeztek Moszkvá­ban. Fegyverek dörögtek a fővárosban, ilyen körülmé­nyek között — két nappal az eszer kaland felszámo­lása után — hagyta jóvá a kongresszus a történelem el­ső szocialista alkotmányát, amely „Az Oroszországi Szovjet Föderatív Szocialista Köztársaság Alaptörvénye” nevet viselte. Ennek ma van ötven esz­tendeje. . Nem lehet elfogódottság Szolnokon Szombaton este 19 órakor a hivatalos záróra időpontjá­ban lehúzták a rolót a szol­noki Ságvári körúti új ABC áruház bejáratán. És hétfőn reggel 6 órakor a szokott időpontban kinyitottak, fo­gadva vásárlóikat. Ebben ugyan eddig még semmi cso­da nincsen. De abban már igen, hogy a két nyitvatar- tás között kifestették az üz­letet. Olyan kivételes gyor­sasággal, a vásárlók iránti olyan figyelmességgel, hogy az már feltűnt. Megkértük hát Szentesi Béla üzletve­zetőt, árulja el a roppant gyors vállalat kilétét. Melyik ktsz, vagy melyik állami vállalatról van szó, hogy megírhassuk a lapban. — A válasz: — Rigó József szobafestő. — Melyik cég? — Rigó József. Szóval még sincsenek cso­dák. Egyelőre. Pedig szíve­sen megírtuk volna. Debát a valóság más. Olyan, mint az üzletvezető elmesélte. A vál­lalat másik boltját nem „magánszektor” festette. — Eredmény: két hétig tartott. Most pedig másodmagával a mester, lényegében egy nap alatt rendbetette a nagy üz­letet. Így történnek manap­ság csodák Szolnokon. — borzák — Csoda A történelem első szocialista alkotmánya A tűrkevei Búzakalász Tsz-ben az aszály okozta terméskiesések pótlására 18 ezer libát állítottak be terven felül. A libákat teljes szában a jászsági tömőközös­ségek leszerződték és a sovány libák átadása július közepén megkezdődik. A libá­kat a szövetkezet első alkalommal megtépcti és a tollat értékesíti. A képen Laki Béláné, Kozma Elekné és Simon Jánosné libatépés közben. Tábortűz ég a Vadas szigeten Szentgyőrgyőn nincsenek agyoncsapott napok nélkül olvasni ezeket a tör­ténelmi levegőt árasztó, a korabeli sajátosságokat, a forradalom légkörét kifeje­ző paragrafusokat. A fogal­mazásban a történészek a legtöbb helyen Szverdlov stílusára ismernek, aki a vezetője volt a szövegterve­zetet kidolgozó bizottságnak. Lenin is személyesen vett részt az előkészítő munká­ban. Ez az alkotmány rögzítette a Nagy Októberi Szocialista Forradalom első vívmányait. A feladat, amelyre vállalko­zott: „Biztosítani a proleta­riátus diktatúráját a bur­zsoázia elnyomása, az ember ember által, való kizsákmá­nyolásának megszüntetése és a szocializmus felépítése céliából”. Az új alaptörvény a munkát a szovjet köztár­saság valamennyi polgára számára kötelezőnek nyilvá­nította és kihirdette a jel­szót: ..aki nem dolgozik, ne is egyék!” Azóta a Szovjetunió belső fejlődésének tükröződéseként kétszer is — 1924-ben. majd 1936-ban — új alkotmányt fogadon el a törvényhozó s, de ezeknek is szellemi aty­juk. eszmei alantok a törté­nelmi első, az 1918-as. amely nemcsak a Szovjetunió, ha­nem az egész emberisé® történetének egyik jelentős forradalmi dokumentuma. — amely nem csuoán deklarál­ta a politikai szabedsáe’o- golcat. hanem a rrio belvezte a jogok megv-iésf­t.ásám'k anvegi eszközeit is. Az első olyan alkotmány volt. amely sem a választá­sok. sem más állampolgári ténykedések dolgában nem ismert el vagyoni előjogo­kat. születési, faij megkü­lönböztetéseket. különhcé®e- ket. tanultak és tanulat'a- nok. letelenodettek és ú’la- kosok. férfiak és nők között. AJ" óidaz. amiről- fél év- •i * s-rézarHal korábban ez emberiség iegiobbjai csak álmodni mertek, a Szovjet­unióban azóta kiteljesedett valóság lett, törvény, amely­re az első szocialista ország egész élete épül. Az első szovjet alkotmány megszü­letése az októberi forrada­lom nagy diadalát jelképez­te. Évfordulóját joggal te­kintik ünnepnek nemcsak a szovjet dolgozók. — hanem mindenki, akinek drága az ember — felszabadulásának ügye. K. S. A jászalsószentgyörgyi kies Vadas szigetnél a Zagyva partján lobog a tábortűz. Szolnok megyei termelőszö­vetkezeti népművelők gyúj­tották búcsúzóul. ~ Tanul­mányúton jártak itt a Pető­fi Termelőszövetkezetben. A közös gazdaság művelő­déspolitikai tevékenységéről hallani, látni jöttek. És kel­lemes meglepetés érte őket. Idén januárban új bizott­ság — oktatási-kulturális — kezdte meg működését a szövetkezetben. Elnöke Tóth G. József mezőgazdasági technikus, régi népművelő. A bizottság a szövetkezeti tagok minden rétegét képvi­seli. Például az ifjúság ér­dekeinek szószólója Tóth Marika, az asszonyok párt­fogója Kővári Jánosné. Támogatják a tanulókat Az elnök a szövetkezeti tagok oktatási tervének fe­lelőse, s figyelemmel kíséri a tanulókat. S ez nem kis munka. A szövetkezet azt a gyakorlatot alakította ki, nem fogad idegen ösztöndí­jasokat, de annak a tagjá­nak, aki tanulni hajlandó, minden segítséget megad. — Most már rendes tanulmá­nyi szabadság jár az isko­lára vállalkozóknak, de az­előtt is megkapták féléven­ként az 50 munkaegység se­gélyt S a tanulmányi ered­mény után — a szakmunkás tanulók esetében például — most is munkaegység pré­mium dukál. Szaporodnak is szépen a képzett emberek a szövetkezetben. Négyen vé­geztek egyetemet ketten fel­sőfokú technikumot, tizenha­tan közgazdasági és mező- gazdasági technikumot so­kan középiskolát, nyolcvan­egyen szereztek szakmunkás .bizonyítványt A bizottság tesz javaslatot m vezetőségnek az iskolára menő tagok kiválasztására. S ugyancsak a bizottság dol­ga, hogy gondoskodjon a végzettek megfelő munka­körbe állításáról is. S a bi­zottság a gazdája annak a S0 ezer forintnak is, ame­lyet évente kulturális ki­adásokra biztosit a szövet­kezet S csak kulturális ki­adásokra, mert szigorúan kü­lönválasztották a szociális alaptól. Az is érdekes, mire (ordítja a bizottság a pénzt Egyik tagjuk Kővári János­ié a kirándulások« a mozi £s színházlátogatások szerve­ző je. Jászalsószentgyörgyön Blinden évben munkaver­senyt hirdetnek. A jutalom többek között, hogy a mun­kában legjobban kitűnők a szövetkezet költségén mehet­nek az ország történelmi nevezetességű és szép tá­jainak megismerésére, szín­házba, moziba. Pártolják a színházat Évente 40 ezer forintot ál­doznak kirándulásokra. Ta­valy 143 tsz tag élvezhette e juttatást. Évente több mint 4 ezer forintot költ a szövet­kezet színházjegyek vásárlá­sára. Tavaly 420 tagja ka­pott ingyenes színházjegyet. Van a bizottságban klubfe­lelős is. A faluban ugyan korszerű új művelődési ház épült nemrégen. Szívesen lá­togatják a szövetkezeti ta­gok, de a legjobban mégis «.otthon’’ érzik magukat. — Vagyis a régi gazdakörből átalakított szövetkezeti klub­ban. A klub két helyiségből áll, egyik a szövetkezeti fia­taloké, a másik az időseké. És bőséges program van. — Jászalsószentgyörgyön azt tartják, agyoncsapott nap, ha a klubban nincs valami. A program sokrétű. A ter­melőszövetkezeti akadémiát negyvenegyen hallgatták vé­gig legutóbb, s a felnőtt szakmunkásképző tanfolya­mot tizenöten végezték el A bizottságnak minden bri­gádban van egy aktívája. Nekik szólnak, hogy tobo­rozzanak a rendezvényekre. De azt tartják, a legjobb agitátor a jó előadás. Ezért is a törökszentmiklósi tech­nikum tanárait is meghívják előadóknak. Sok tv készülék van már a faluban, mégis évente négyezren nézik meg a műsort a szövetkezeti klubban, s egy-egy előadás után vitavezető segédletével beszélik meg a látottakat, hallottakat. A program az igények fel­mérése alapján készük Az idén például kiderült, soka­sodnak a gáztűzhelyek a fa­luban. A most következő népművelési évadban elő­adás hangzik el a gázról, a gáztűzhelyek kezeléséről. — Ugyanígy a szövetkezeti ta­gok kérésére kerül sor a modern lakás berendezésé­ről szóló előadásra. Költenek a könyvtárra A szövetkezet évente há­romezer forintot ad a közsé­gi könyvtár fejlesztésére. De kiköti, a pénzből a szövet­kezeti tagok által kért köny­veket vegyék meg. Sok-sok jó dolog hang­zott el a Petőfi Tsz kultu­rális tevékenységéről. A me­gye szövetkezeti népművelői együttesen gratuláltak, s mondták, példaszámbaveen- dő Jászalsószentgyörgy. Itt a szövetkezeti vezetők értik az új tsz törvényt —egyéb­ként a törvény magyaráza­táról Is harminckét előadás hangzott el náluk — amely többek között azt is kimond­ja, a termelőszövetkezet cél­ja: „emelje a tagság szak­mai, politikai és kulturális képzettségét”. B. L. Szabó László: Róbert bácsi, avagy a szélhámos „apostol“ 4. Fizet az öngyilkos­jelölt A főváros el volt telve a i,jótékony apostol” odaadó akciójától... Azt persze nem tudták, milyen ígéret elle­nében kapja Róbert bácsi a maradékot, a nyersanya­got; megígérte a vendéglő­söknek, henteseknek, fűsze­reseknek. hogy nevüket „megörökítteti’’ a főváros Arany Könyvében. Hogy ilyen Arany Könyv soha nem is volt? Nem tesz semmit--. A kereskedők bedőltek Feinschilbertnek, amikor így szólt hozzájuk: — Az ilyen bizonytalan időkben még nagyon lói jö­het, ha a főváros tiszti ka­ra tudja, hogy ön lelkes tá- mogatóia a nyomorenyhítő akciónak! S a kereskedők, kofáik) ■vállalták ezt az áldozatot. Csakhogy a fél sertések, fél marhák, a kofák által ado­mányozott zöldségfélék, gvü- Baclcsök, a fűszeresek által küldött zsák lisztek soha nem jutottak el a népkony­ha kandérjáig... Ellenben szépen átvándoroltak más vendéglősökhöz, más fűsze­reselvhez, más kofákhoz, akik viszont kapva kaptak az alkalmon, hogy a nagy­kereskedői vagy a piaci ár­nál valamelyest olcsóbban juthatnak áruhoz. Ment is ez egy jó esztendeig, de mivel csak nem akart megszület­ni az a nyavalyás arany- könyvi bejegyzés, meg már sugdolóztak is. hogy talán mégse a szegények fogyaszt­ják el ezeket az ajándékokat —, a kereskedők lassanként beszüntették az adakozást. A pénzadományok viszont továbbra is szépen gyűltek: gondoskodtak erről Róbert bácsi bizalmi emberei, akik ha kellett, kegyesen, ájtatos arccal, de ha kellett, erő­szakosan, Krisztussal és a kormányzóval fenyegetőzve — egyre több és több pénzt hajtottak fel. Különösen ak­kor lendült fel Róbert bá­csi akciója, amikor a kor­mán yzóné másodszor is haj­landó volt kiállni vasárnap délelőtt a ferencesrendiek temploma elé és csörgetni a perselyt, gyűjteni a fillére­ket, a pengőket, „a nép jó­létének felemeléséért”, Ezek a fillérek, pengők rövidesen bérház alakját öl­tötték; egyik bérházat a másik után vásárolta Fein- schilbert úr. Már az sem iz­gatta különösebben, hogy a kereskedők nem nagyon ada­koznak. Kiküldte embereit a vásárcsarnokba, összesöpör- tette velük az edhullajtott sóska leveleket, spenótot, zöldségfélét, így is össze­jött hat—nyolc szekérre va­ló egy-egy nap, aztán olyan leves lett belőle. amilyen éppen lett... A második fo­gás? Az már régen elma­radt... Még 1926-ban... „A nyomasztó gazdasági helyzet vitte el”... Legalább is Hé­bert bácsi így nyilatkozott a lapokban, hozzátéve, hogy „lassan már így is koldús- tx>tra jut”, mert tetemes va­gyonát egy esztendő alatt szinte teljesen felemésztette a sok tízezer éhes buda­pesti száj-.. « A közvélemény persze saj­nálta Róbert bácsit, s ezért támogatta: a kisemberek, akiknek volt állásuk, mun­kájuk, olykor még anyagi erejükön felül is adakoztak, hiszen ha Feinschilbert Ró­bert „feláldozhatta egész va­gyonát a nyomor elleni harc­ban”, nem kötelességük-e nekik is támogatniok ezt a küzdelmet — nekik, akik maguk is bármelyik pilla­natban az utcára, s így a népkonyhára kerülhetnek? Feinschilbert úr pedig ro­hamosan gazdagodott a nyo­morgók bőrén... Már 1926 óta rendszeresen. havonta juttatott pénzt Londonban élő lányának, mégpedig egy­általán nem kis összeget, ha­vi 1500 fontot, ami megfe­lelt több mint 4000 dollár­nak, 15—16 ezer arany pen­gőnek. Ilyen nagy összeget bank útján rendszeresen, feltűnés nélkül nem lehetett kiküldeni az országból. Az öregúr azonban túljárt a kormányhivatalok, rendőrök eszén. Személyes megbízott­ja vitte Bécsbe a pénzt minden hónap 25-én. ott be­fizette az Osztrák Bank pénztárába, s onnét utalták át Londonba. Itthon azonban egyre töb­ben és többen suttogták: nem tisztességes ember ez a Feinschilbert Róbert. Ám az öreg szélhámos nem hagyta, hogv kikezdjék dicsőségét: újabb, nagyszabású, minden­kit lenyűgöző akcióba vá­gott: megalakította Az ön­gyilkosokat Az Életnek Meg­mentő Irodát. Jól hangzik, nem? Az Iroda kezdetben öt, később tíz emberrel dolgo­zott: valamennyien jó svádá- jú, színészi képességekkel megáldott, szuggesztív ere­jű rábeszélőképességgel bíró fiatalemberek, akiket Róbert bácsi jól megfizetett. S az Iroda rövidesen nagy ered­ményeket ért el; öngyilkos- jelölt volt bőven ebben az időben. Ha valaki felmászott a hidra, a Turul-madárra, vagy mérget vett be, s az or­vosok még életben tudták tartani. — a halálba indult öngyilkosielölt rövidesen Az Életnek Megmentő Irodában találta magát. A rendőrök hozták ide, hiszen a lapok naponta írtak Róbert bácsi újabb nemes akciójának pompás eredményeiről: „aki megjárta az Irodát, többé nem gondol a halálra”. Hogy mit csináltak vele, mit nem — ma már aligha lehetne meg­állapítani. Tény viszont, hogy ez a „lebeszélő” iroda jól dolgozott s újra beara­nyozta Róbert bácsi nevét a közvélemény egén. De kérdezhetik, mi volt a pláne ebben Az Életnek Megmentő Irodában Róbert bácsi számára, aki tudvalé­vőén csak egy istent imá­dott: a pénzt? Az alkalma­zottak pénzbe kerültek nem is kevésbe — a rend­őröknek is oda-oda kellett dugni némi borravalót, ami­kor beszállították az öngyil­kos-jelöltet... Az viszont tel­jesen valószínűtlen volt, hogy a halálnak indult fizet majd azért, mert „vissza­rángatták" az életbe. Róbert bácsi nem is rájuk számított, amikor ezt az egvre lendü­letesebben fejlődő. egyre több és több „nyersanyag­gal” rendelkező „iparágat” megindította. — hanem a rokonokra. És a rokonok szén csendben — fizettek. Ki többet, ki kevesebbet, attól függően, mit bírt el a pénz­tárcája. S erről már hallga­tott a fáma. a lapok sem tették szóvá... S az új üzlet virult s árnyékában úiabb ragyogást kapott az ingyen- levesakció is... Hogy képünk legyen arról, mit szedett össze öt esz­tendő alatt a n’-omoren-hRő akción és Az Életnek Meg­mentő Irodán Róbert bácsi, közöljük 1930. I. 1-i vagyoni állapotát: hét nagy bérhá­zat — á 150—200 ezer arany­korona —, két családi házat mondhatott magáénak Bu­dapesten, s körülbelül 150 ezer aranykorona értékű be­tétje volt Pécsben, az Oszt­rák Banknál. Ha ehhez még hozzászámítjuk azt a körül­belül egymillió pengőt Is, amit a lányának küldött Londonba — láthatjuk, mek­kora vagyont szerzett a szél. hámos „apostol”.., (Folytatjuk

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents