Szolnok Megyei Néplap, 1968. július (19. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-10 / 160. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZOLNOK MEGYEI i l MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TAKÁCS XIX. évfolyam, 160. szám. Ára 70 fi!lár 1968. július 10., szerda. Nemcsak a nyereségen osztoznak... Az egyik nagyüzem karbantartó műhelyében szóba került, hogy bajok vannak a társadalmi tulajdon védelme körül. Mint a művezető elmondta: néhányan már odáig mentek, hogy munkaidőben, a gyár anyagából kávédarálót csinálnak maguknak, és vörösrézből gyártottak házi pálinkafőzőket. — Az ilyen emberek sokat ártanak. Miattuk kell hozni a sok szigorú intézkedést — mondta a művezető, de aztán így fordította a szót: — Az viszont természetes, ha itt valamelyik munkásnak egy darabka lemezre van szüksége, nem megyünk a sarki cukrászhoz, vagy a maszekhoz. Megcsináljuk itt, és kész. Elvégre egy darab lemez nem a világ. Sajnos, nemcsak a szóban- forgó művezető vélekedik így a közvagyonról. Elítélik a nagyobb lopásokat, de szemet hunynak az apróságokon. A közelmúltban olvashattuk az egyik budapesti ügyész nyilatkozatában, hogy a felügyelete alá tartozó kerület egyik gyárában 300 forintos lopást társadalmi bíróság elé vittek. — A társadalmi bíróság megszüntette az eljárást, azzal, hogy kis ügy, lopnak ennél többet is. Nem jó ez a kétféle szemlélet Az ilyen engedékenység, a helyi vezetők gyakori jószívűsége az egy darab lemeztől a vörösréz pálinkafőzőhöz vezet. Törvényeink szerint senki sem dézsmálhatja büntetlenül a társadalmi tulajdont. Se nagyban, se kicsiben! Mi történne mondjuk, ha egy olyan gyárban, ahol több ezer ember dolgozik, mindenki minden nap hazavinne egy da-; rab lemezt. Alighanem gyorsan kiürülne a raktár. Azért is káros az ilyen engedékenység, mert bíztatást, bátorságot ad az enyveske- zűeknek, a harácsoló tolvajoknak, akik a lemezek példáján felbuzdulva, kilopnák a gyárból a még fontosabb értékeket alkatrészeket műszerekét is. A művezetőnek arra kell szoktatnia a munkatársakat, hogy mint sajátjukat őrizzék a közvagyont s akinek lemezre van szüksége a ház körüli munkához, vegye meg az üzletben. Elvégre egy darab lemez —, de csak ilyen alapon — igazán nem a világ! Világo» hogy a társadalmi bírósági tárgyalásoknak is ezt a felfogást kellene erősítenie az üzemi, gyári közvéleményben. Ha valahol, akkor a társadalmi bíróság fórumain szemléltetően lehet tudatosítani, hogy minden kár, amely egy-egy üzemben, műhelyben keletkezik — következzék az lopásból vagy hanyagságból — most már közvetlenül is érinti az ott dolgozók zsebét. Mert mi volt korábban? A társadalmi tulajdon veszteségeit rendszerint az állam, a népgazdaság fizette meg. Most más a helyzet: a kár közvetlenül a gyárat terheli, a gazdasági eredményeit rontja és csökken a nyereség, a kifizethető részesedés. S a gyár alatt érteni kell az igazgatót is, a művezetőt is, meg a segédmunkást is, akik ezután nemcsak a szorgos munkával létrehozott nyereségen osztozkodnak az állammal, hanem a könnyelmű gazdálkodás okozta veszteségen i3. K, F. Hazai krónika, hírek, tudósítások Ásatások Pécsen A pécsi székesegyház előterében, a Mecsek-vidéki Állami Pincegazdaság kertjében négy hete kezdődött ásatások megerősítik azt a korábbi feltevést, hogy Pécs belvárosának területén 1600 —2000 évvel ezelőtt nagykiterjedésű rómaikori temető volt, újabban tizenegy gyermek- és felnőtt-sírt, köztük egy főrangú személy sírját bontották ki. Vendégjáték X Vígszínház idei terveiben jugoszláviai vendégjáték szerepel: október 14-én indulnak, s mintegy tíz napot töltenek Belgrádban, Ljubljanában és Mariborban. Viszonzásképp novemberben a ljubljanai Szlovén Nemzeti Színház vendégszerepei majd hazánkban: színészeit öt előadáson láthatja a közönség a Vígszínházban, továbbá Székesfehérvárott és Miskolcon. IJtaxik a Muskátli A keddre virradó éjszaka elutazott Münchenbe a magyar lovasválogatott, amely idén is részt vesz a bajor derbyn. A Lósport Vállalat különleges tehergépkocsijának boxaiban hat lovat helyeztek el. Közülük kettő indul a 15 000 márkás nagydíjban, a háromévesek futamában; a Gelics Mihály nemzetközi mesterzsoké által lovagolt bécsi és magyar derby-győztes Seebirk, míg Farkas Tibor, a másik magyar zsoké a magyar derby harmadik helyezett lovával, a Muskátlival indul. Szakmunkásképzés a vegyiparban A Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége kedden többek között a vegyipari dolgozók szakmai képzésének és továbbképzésének fejlesztéséről tanácskozott. Amint az előterjesztésben dr. Zádor György, a szak- szervezet alelnöke előadta, a vizsgálataik eredményeképpen meg kellett állapítani, hogy a szakmunkásképzés terén célszerű lenne a matematikai oktatás jelenleg túlzottan magas színvonalát némileg csökkentve bizonyos alapfokú közgazdasági ismereteket helyezni előtérbe. A most következő négy esztendőben évente körülbelül ezerrel nő a vegyész- technikusok száma. Ismereteik általában megfelelnek a munkahelyi követelményeknek, de helyesebb lenne a lexikális jellegű technológiai adatok és az analitikai ismeretek csökkentése ellenében művelettani, üzem- géptani, közgazdasági és szervezési ismereteik fokozására törekedni. Uralkodik a kánikula Munkatársaink jelentései Kombájnosok a tűző napon A Lencsés dűlőben megszorul a Nap. Rátűz a gépre. átforrósodik a nagy vas alkotmány. A kombájn még hozzáad öt fokot a hőséghez. A cingár fiatalember, ifjú Cékmán Béla, a jászdózsai Petőfi Termelőszövetkezet kombajnosa négy kilót fogyott már aratás óta. Ijedten nézek rá, hiszen amúgyis olyan vékony fiú. — Valamelyik nap rosszul lettem a sok víztől. Huszonöt literes a kanna. Ennyi vizet iszik meg a hat kombájnná naponta. Pontosabban... — Hajnali négykor kelek. Apám szinte lerángatja rólam a takarót: ébredj fiam, menned kell. Reggel hétig karbantartás, zsírozás. A gépet el kell látni. Az embert is el kellene. — Mikor a Jászsági Állami Gazdaságban arattam, ott volt ingyenes reggeli, uzsonna. Főtt ebédet négy forint ötvenért kaptunk. Egy-egy citrom is járt mindennapi Meg szódavíz, amennyi jólesett — Itt? — Az összes juttatás a védősizemüveg. — Ebéd? — Este otthon, mikor hazavergődünk. Vizet meg a szállítók hordanak a faluból. De az se jut el mindig időben. Este 10—11 órakor térnek pihenni. Illetve ebédelni. A kombájnos rengeteg port nyel naponta. Különösen, mikor az árpát aratták, annak kegyetlen csípős volt a pora. A múlt héten szombaton kezdték és még tegnap is azzal a körülbelül tíz négyzetméter beton feltörésével szenvedtek; Szolnokon, a Centrum áruház és a villamossági szaküzlet előtt hatnyolc félmeztelen, feketére égett munkás napokig embertelenül nehéz munkát végzett. A „villanyrendőr” alapját készítették, A hőségtől pihegő járókelők a fejüket csóválták és magukban így morfondíroztak. „— Te jó ég, ha nekem kellene a tűző napon azt a nyolc kilós kalapácsot emelgetni, bizony isten, inkább meghalnék”. A kalapácsok azonban lesújtottak. — Ötször, tízszer, százszor, ezerszer... ki tudja hányszor?! A vastag, erős Hat kombájnos, három felelős. három segédvezető. Csupa fiatalok. A legidősebb, Sági Ede az egyetlen nős ember. A legjobb kombájnos a tizenkilenc esztendős Cékmán Béla. Segédvezetője Faragó László, tizennyolc esztendős, még tanuló. Naponta száz holdat learatnak, elcsépelnek. ha jól mennek a gépek. Naponta háromszáz ember munkáját végzjk el. Az egész 1100 holdas aratnivaló a három kombájnra vár. S már befejezéshez közeledik az aratás. Mindez mond valamit. Azt is, hogy méltányosabb ellátást érdemelnének a Petőfi Tsz-től, NÖVÉNYVÉDELEM Ahogy a karikaturista elképzeli beton szívósan ellenállt. Repült a betonszilánk és hullt a verejték. i— Mondják, nem Tehetne ezt légkompresszoros vésővel...? — Dehogynem lehetne — egyenesedett fel egyikük. — Csakhát a munkavezetőnk most, hétfőn reggel kezdett kompresszorért szaladgálni. — Már lassan tíz éve lesz, hogy a városi tanács házilagos építő csoportjában dolgozom, de sajnos, mi az úttest feltöréseket majdnem mindig kézi erővel végezzük — mondta egy másik munkás. — A könyvesbolt előtt azt a körülbelül ötven négyzet- métert is kalapáccsal vertük fel. Sokezer üveg üdítő ital raktáron A kánikulától szenvedő, szomjazó emberek keresik a hideg sört és hűsítő italokat, A sörből több is elfogyna, mint amennyi van. Az Országos Söripari Vállalat szolnoki kirendeltségén kapott tájékoztatás szerint a megyeszékhelyen naponta általában 80—100 hektoliter sör fogy el, szombaton pedig 300 hektoliter sört biztosítottak a város vendéglátóegységeinek. a standokon pihenő embereknek. A kirendeltséghez tartozik a szolnoki és a törökszentmiklósi járás is. Két műszakban termelnek a szolnoki szíkvíz, illetve üdítőital üzemben. Szíkvíz- ből a napi termelés 9—10 ezer üveg. A duplájára lenne szükség. Üdítőitalból Például citrom, narancs, szeder, málna és jaffaszörp bőségesen van raktáron, mintegy 25—30 ezer üveggel. Hétfőn Szolnokon tizenegyezer liter ásványvizet és huszonegyezer liter üdítőitalt szállítottak ki a kereskedelmi, vendéglátó egységekbe, üzletekbe. Néhány helyen mégis hiány volt ezekből. Saját tapasztalatunkat az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi osztályán is megerősítették, hozzáfűzve azt: véleményük szerint gépkocsi és. munkaerő- hiány miatt akadozik a szállítás. — Maguk szerint lenne más megoldás is? — Valamelyik vállalattól kölcsön kellett volna kérni egy légkompresszort. Fél napig sem tartott volna az egész. Az építőipar szabadszombatján gépet is kaptunk volna. Ha az állami építőipartól nem is (mert vidéki munkahelyen van a kompresz- szor, de a Közúti Építő Vállalattól, a vízművektől vagy a vegyiművektől biztosan kapott volna segítséget a városi tanács; ■fr (Kedden délben megérkezett a kompresszoros véső. Egy-két négyzetméter feltörése még hátra volt.) Talán a hét végére hűvösebb lesz A legutóbbi 24 órában a középpontjával nagyjából a Baltikum felett és attól keletre elhelyezkedő áramlási rendszer hátoldalára kerültünk. Így a skandináv államok irányából mérsékelt sebességgel hűvös levegő ömlik Közép-Európa keleti felére. Ez a hűvös levegő kedd reggelre elérte u Kárpátokat, is, de sajnos olyan alacsonyan érkezett, hogy teljes egészében nem tudott átkapaszkodni a hegygerinceken. Így 'csak egy-két helyen okozott záporesőt, és csupán annyi lehűlést hozott, hogy Nyíregyházán 11 órakor 24 fokot mértek, amikor pedig az ország többi részein már 30—35 fokot mutatott a hőmérő. Ezzel azonban körülbelül fel is használta teljes mozgási energiáját, aminek legjobb bizonyítéka. hogy délután 2 órakor már Nyíregyházán is 31 fok volt a meleg. Kedden 14 órakor a legnagyobb hőség — 36 fok — Szegeden volt, de Miskolcon és Túrkevén Is 35 fokot mértek. A 34 fokot viszont csaknem mindenütt, így Budapesten is elérte a higany- szál. A hőség előreláthatólag szerdán is vendégünk marad. Ha azonbun újabb váratlan fordulat nem következik be, a hűvösebb levegő lassan mégis csak beszivárog hazánk területére, és van rá kilátás, hogy a hét végére valamit enyhül a kánikula. A csaknem háromhetes szárazság • következtében szinte szemlátomást apadnak a folyók. A Tiszán a korábbi 35 helyett már 47 gázló nehezíti a hajózást. A Duna egy méterrel apadt Budapestnél. Kedden már csak 254 centiméteres vízszintet jelzett a mérce, s naponta további 5—10 centiméteres apadás várható. A hét végén már valószínűleg a Dunán is gázlók keletkeznek. A kánikulai hőségtől a Balaton 27, a Velencei tó pedig 26,5 fokra melegedett fel, de még nem haladta meg a tavalyi maximumot. A Duna és a Tisza azonban már négy év óta nem volt olyan meleg, mint kedden. Budapesten reggel 23, Mohácsnál 24,4 Celsius fokos vízhőmérsékletet mértek. Várható időjárás ma estig: Kevés felhő, legfeljebb 1—2 helyen zápor, zivatar. Mérsékelt, napközben megélénkülő északi, északkeleti szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 38 —33 fok között. Hőst is fűiének Kemencehőmérséklet: 1300 C° Fáradtan, kormosán, alaposan megizzadva lépnek le a 424-es mozdonyról, Langó Imre mozdonyvezető és K; Szabó József fűtő. Személy- vonattal mentek Pestre, s teherrel jöttek vissza Szolnokra. Majd húsz órát voltak szolgálatban. — Nem volt könnyű, any- nyi szent. Alaposan befűtött nekünk a Nap. — Állandóan 50 fokon felül volt a hőmérséklet a mozdonyon. —■ A tehervonattal meg csak mászik az ember, még egy kis szellő sem adhat hűvöst — törli meg izzadt, kormos homlokát a mozdonyvezető. — Furcsa egy foglalkozás az enyém — szól közbe K. Szabó József. — Fűteni kell, amikor úgyis forróság van. De mit csináljak. Kell! Egy- egy úton 50—60 mázsa szenet lapátolok be a kazánba. Az meg csak úgy csapja vissza rám a forró levegőt. Porzik a szén, rászáll az emberre, valósággal beleeszi magát a bőrbe. Csak ősz lenne már; — Ütközben legalább friss vizet tudnak-e inni? — Hiába vesz friss vizet az ember az egyik állomáson, mire a másikra ér már meleg. Van úgy, hogy nincs is idő vizet cserélni. Ilyenkor isszuk a langyosat. Tíz- tizenkét litert egy-egy úton: Bólintanak, jelezvén, hogy mennének egy kicsit felfrissíteni magukat. — Kezüket nem nyújtják. Kormos, fekete, akár csak az arcuk. Szép szál emberek, kovácsok. Ingük a testükhöz ta-' pad, kiemeli izmaikat, szoborszerűnek látszanak. — Együtt dohognak a gőzkalapáccsal együtt. A forróság miatt. ötvennégy mester dolgozik a szolnoki járműjavító tűzi- kovács műhelyében. A csarnok süt. Egy 500 kg-os és egy 1500 kg-os gőzkalapács formálja a felhevített vasat; A tűzvörös rúd szikrát hány minden ütéstől. A zajnál csak a forróság nagyobb: 45—48 °C között mutat a léghőmérő. A műhely közepén olajtüzelésű hevítő kemence. 1300 °C-on dolgozik. Perzselődik mellette az ember bőre. A kovácsok szívós emberek. Megedzette őket a vassal birkózás. De ami sok, az sok. — Egy műszak alatt több kiló a vízvesztesége minden embernek, — mondja Horváth Kálmán művezető.' Az ártézi kút és a műhely között ingajáratban dolgoznak a vizhordók. A targoncán szódavizes üvegek tucatjai. — Védőitalt is kapunk. — csipkeszörpöt, de bizony kevés... — Az segít valamit, hogy ebben a kánikulában reggel öt órakor kezdjük a munkát. tgy is kitikkadunk... A készülő vonó-horogfejek vörösen (zzanak, de süt * fogóvas is. Egy pillantás a* órára és a hőmérőre: délelőtt 11.10 óra, 46.8 °C... A kőtörők
