Szolnok Megyei Néplap, 1968. július (19. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-09 / 159. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I ÚJ ÜZEM SZOLNOKON Á cukorgyárban nincs szünidő A szolnoki cukorgyárban a karbantartás szokásos mun­kálatai mellett folytatják az évekkel ezelőtt megkezdett rekonstrukciót. Az idén mintegy 94 millió forintot fordítanak a gyár további korszerűsítésére. A répaelőkészítő és tároló felépítése és a csehszlovák importgépek beszerzése együttesen 31,5 millió forint­ba kerül. Az új erőmű üzembehelyezésére szeptem­ber végéig bizonyosan sor kerül. A répaszelet eltávolí­tásának újszerű megoldása, gépesítése 11 milliót emészt fel. A cukorgyáriak régi kíván­sága is megvalósul. Meg­kezdték a négyszáz szemé­lyes öltöző-fürdő építését, amely jövőre készül el. Erre a szociális létesítményre 4,7 millió forintot áldoz a gyár. Ma: Jó kaláccsal is felér a jó tanács Öngyilkosok klubja Se pénz — se posztó Potyalesés nélkül a Potyáról AHOL MINDENKI KABINOS Nem ütötted meg magad? — Nem — mondja a hű­sítő vízhez igyekvő fürdőző, miután barátja felsegíti a homokból, amely esését „kel­lemessé” tette, a lejáratnál. Az eset színhelye a Ti- sza-parti szabad strand, a szolnokiak körében oly nép­szerű „Potya”. Az előbbi párbeszéd adta az ötletet ah­hoz, hogy szétnézzek a „Po­tyán”. Tudniillik legalább annyi panasz hangzott el ve­le kapcsolatban, mint ahá- nyan elférnek a homokfö­venyen — márpedig ez több ezer ember. Inkább hazamegyek! fgy kezdődött az első jo­gos vélemény. A WC-re vo­natkozott, amely a strand fölötti magasparton van. Ka körbejárnák a közegészség- ügyi ellenőrök, bizonyára nem hinnének a szemüknek és azonnal igazat adnának riportalanyunknak. aki őszinte véleményt mondott az egészségügyi szempontból legkritikusabb létesítmény­ről. — Inkább hazamegyek. — mondta az előbb említett ri­portalany. Igaza van! Ami a lejáratot illeti a strandon megkérdezettek vé­leménye a következő volt: — Azt kellene itt naponta ötvenszer végig küldeni, aki nem rendeli el, hogy egyszer már normális lépcső épüljön a „Potyán”. Legközelebb egy sem lesz? A szabályok értelmében a szabad strandot bólyákkal kerítik körül, melyek utat mutatnak az úszni nem tu­dóknak azon a biztonsági te­rületen, ahol egy felnőtt em­ber még nem fulladhat a vízbe. Elvileg! Gyakorlatilag a következőt tapasztaltuk: — E sorok szerzője leme­rült a folvó aljára, az egyik bolya mellett. A180 cm magas­sága ellenére sem látszott ki a vízből, sőt karját felnyújt­va is azt tapasztalta, hogy csak csuklója emelkedik ki a vízből. Hol itt a biztonság! A strand neve évtizedek­kel ezelőtt amiatt született, hogy nem kellett beléptidíjat fizetni. Ez az örvendetes ál­lapot azóta is megmaradt. Ettől függetlenül a természe­tes folyóvizet szerető szol­nokiaknak az a véleménye, hogy a Potyán is belépődíj nélkül meg lehet valósítani azokat a szolgáltató beren­dezéseket. amelyek egy kul­turált strandnál nélkülözhe­tetlenek. A legkülönbözőbb korú gyermekek százai játszanak a strandon, illetve játszaná­nak, de ha nem visznek ma. gukkal labdát, vagy a szüle­ik nem gondoskodnak szóra­koztatásukról, csak unatkoz­hatnak. A korábban felsze­relt hintát ki tudja miért, leszerelték. Az értékeivel megérkező szolnokinak jó­formán nincs egy nyugodt perce. Két lehetőség között választhat; vagy gondtala­nul fürdik a folyó hullámai­ban, miközben el ion iák órá­ját, cipőjét, táskáját, ruhá­ját, vagy pedig többedmagá- val érkezvén, a társaság va­lamelyik tagia „ügveletet tart addig, amíg a többiek hűsítik magukat. Ez nem megoldás Bárki szívesen megfizeti azt a néhány7 forintot, ami­vel többszáz forintos értékét őriztetheti. Amikor a strand gazdáit — a városi tanács illetékeseit — megkérdeztük, hogy mi az oka a mostoha körülményeknek, azt a vá­laszt kaptuk, hogy nem kifi­zető különböző létesítmé­nyek (kabinok, büfé stb.) énítése. E véleménnyel kap­csolatban a szolnokiak ne­vében a következőket mond­juk: — A szabad strand jelen­legi állapotát figvelembevé- ve, sem egészségügyi, sem vízrendészeti szempontból nem kielégítő. A vízirend­őröktől hallottuk, hogy éven­ként mindi» elúszik — a ' megfelelő felüsyelet hiánya miatt — egv-két bólva. mosi már csak ahg néhány jelzi a meglehetősen nagv területű strand fürdésre alkalmas ré­szét. Senki sem vonja két­ségbe, hogy a bólyák a hin­ta. a kabinsor, vagy más egyéb hiányzó berendezés sok pénzbe kerül. De a termé­szetes folyóvizet, a bárso­nyos homokot. a napfényt kedvelőkkel együtt mi is azt valljuk, hoey megyeszékhe­lyünk megérdemelné, ha a „Potyának” egyszer a szó valódi értelmében gazdája akadna. Vasárnap a strandra lá­togatók örömmel állták kö­rül a magasparton felvert sátrat. ahol nemcsak a gyermekeket, hanem a fel­nőtteket is hűsítő italt, sört is lehetett kapni. — Én is odaálltam a sorba és jóízűen hajtottam le egy üveggel. Kortyolgatás köz­ben azon morfondíroztam, hogy melyik vendéglátó- egységtől vonultak ki. Mint később megtudtam, sem a megyei Vendéglátóipari Vál­lalattól s©m a Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezettől, sem a Tisza Szállótól, sem a a Halászcsárdából. — Miért nem — kérdez­tük, az említett intézmé­nyek vezetőitől. — Mert nem kaptuk meg az engedélyt, pedig kimen­nénk szívesen. Csak egy dolgot nem ér­tünk. Az a maszek, aki több ezer embert hűsítő itallal lá­tott el, honnan kapott en­gedélyt. Ha pedig megkapta, akkor a többiek mié1” nem kaphatják meg? — tóth — E hónap első napján megkezdődött a próbaüzem Szolnok új üzemében a Betonelem- gyár betoncsőgyártó részlegében. Ám az építőmunkások tovább dolgoznak, hogy jövő­re már teljes kaparitással termeljen a Betonclemgyár. Készítenek majd falelemeket, csarnokszerkezeteket, garázsokat s reméljük akkor nem lesz olyan hiánycikk a mo­zaiklap sem, mint napjainkban A szövetkezés ünnepe rwi* ' 1 iiszaftureden Háromezren szórakoztak a rendezvényeken Vasárnap ünnepelték a megye szövetkezői a 46. nemzetközi szövetkezeti na­pot, A rendezők — a nagy­kunsági tsz szövetség, a KISZÖV, a MÉSZÖV — ti­szafüredi strandfürdőbe tet­ték a nap színhelyét. Itt szó­rakoztatta már a reggeli órákban a gyülekezőket a cibakházi fmsz fúvószene­kara. S ugyanitt került sor a nagygyűlésre is, amelyet dr. Erdélyi Ferenc, a tisza­füredi járási tanács vb el­nökre nyitott meg, s amelyen ott volt többek között Mári­ái Sándor, a járási pártbi­zottság első titkára, Bordás László, a KISZÖV elnöke is. Ünnepi előadást Varga Illés, a MÉSZÖV elnöke tartott. Beszédében a szónok végig­kísérte a szövetkezés útiát attól az 1844.-1 megmozdu­lástól, amikor huszonnyolc rochdalehi takács megalakí­totta a világ első szövetke­zetét. — Ma már — mondotta Varga Illés — hatvanegy or­szág 612 millió szövetkezeté­ben 224 millió ember tevé­kenykedik. Beszélt a szónok hazánk, s a megye szövet­kezeti mozgalmainak életéről is. Szolnok megyében több mint 200 ezer tagja van a különböző típusú szövetke­zeteknek. Közöttük a 125 termelőszövetkezetben 67 ezer ember tömörült, s a múlt évben már három és félmilliárd forint értéket ter­melt. A megye 67 kisipari és háziipari szövetkezetének pe­dig 13 ezer tagja van. Csak az építőipari ktsz-ek tevé- kenvséeére jellező, hogy a múlt évben 681 lakást építet­tek fel. Külön szólt Varga Illés a tiszafüredi háziipari és kisipari szövetkezet mun­káiéról. Ma.id az általános fogyasz­tási és értékesítési szövetke­zetek tevékenységének jel­lemzésére tért át. A taka­rékszövetkezeteikkel, lakás- szövetkezetekkel együtt tag­jaik száma meghaladja a 140 ezret- Sokrétűségükhöz tar­tozik az áruellátás, felvásár­lás, ipar, szolgáltatás, a ház­táji termelés szervezése is. Az fmsz-ek saját vagyona 425 millió forint volt 1967- ben. S a legutóbbi két esz­tendőben 120 millió forintot költöttek bolthálózataik fej­lesztésére, korszerűsítésére a megyében. Az ünnepi gyűlés befejez­tével kezdődött a sport és kultúr program. Volt úszó­verseny, délután pedig — mintegy háromezres tömeg jelenlétében — a szabadtéri színpad műsora bizonyult a legvonzóbbnak. Itt a főváro­si hivatásos művészek mel­lett — mint. Zentay Anna, Keleti László is — szóhoz jutottak az öntevékeny mű­vészeti csoportok. Nagy si­kerrel szerepelt a tiszafüre­di fmsz népi tánccsoportja. Abrahám Miklós túrkeyei magyar nóta énekes, & a Ti­szafüred környéki cigánytán­cokat megjelenítő L ipcsey Imréné és Kalmár Lajos- A tiszafüredi fmsz nyári ruha divatbemutatót is tar­tott. S ugyané szövetkezet érdeme, hogy kitűnően fel­készült a látogatók étel-ital, hűsítő ellátására. Talán nem ünneprontás a megjegyzés: a község, s a környék lakos­sága szívesen venne hasonló színvonalú kiszolgálást ün­nep után is. A jól sikerült szövetkezeti ünnepnapot egyébként fürdőbál zárta. Kon eressz us és kiállítás Egerben Előreláthatólag szeptember 2—8. között Egerben rende­zik meg az országos hűtő­gépipari kongresszust. A ma­gyar ipart a helyi Finomsze­rei vénygyár, a DIGÉP és a. jászberényi Hűtőgépgyár szakemberei képviselik. A GTE jászberényi cso­portjának egyik vezetője ar­ról is tájékoztatott bennün­ket, hogv a kongresszusra mintegy száz neves külföldi szakértőt is várnak. A kong­resszus két szekcióban ülé­sezik majd. Az egyikben a háztartási, a másikban az ipari hűtőberendezések il­lesztési problémáiról lesz szó. A kongresszussal egyidő- ben az egri Gárdonyi G éza Színházban hűtőgépipari ki­állítást rendez a GTE. Ezen a legújabb termékeket • mu­tatják be á város közönségé­nek. HAZAI KRÓNIKA, TUDÓSÍTÁSOK, HÍREK Tárgyalás Csepel és Textima között A Csepel Művek kerékpár- és varrógépgyára szakosítási tárgyalást kezdett az NDK Textima gyárával. A csepe­liek a következő években je­lentősen fejleszteni akarják a konfekcióipari gépek gyár­tását, bővítik azok választé­kát, a Textima pedig kész arra, hogy néhány konfekció- ipari géptípus gyártásáról le­mondjon Csepel javára. Hármas Ikrek Az újpesti kórház szülő- és nőbeteg osztályán hétfőn hajnalban Neboda Miklósné 36 éves bérelszámoló hármas ikreknek adott életet. A há­rom kislány; Kati 2100 gramm, Zsuzsi 2000 gramm és Magdi 1900 gramm súllyal 10 perces időközönként jött a világra. Az anya és a há­rom kislány jól" vannak. A Neboda családban 13 éves fiú és a 3 éves kislány után szü­lettek az ikrek. A tv közvélemény kutatása Tíz nagyüzem 2500 dolgo­zóját kérdezték meg a közel­múltban a televízió közvéle­ménykutatói. hogy megné­zik-e műszak után a délelőtti műsorokat. A kérdezettek. 86 —90 százaléka igennel vála­szolt- Arra a kérdésre melyik napot tartják a legalkalma­sabbnak az érdekesebb mű­sorok megtekintésére, többen azt válaszolták, hogy' szíve­sen látnák, ha szombat he­lyett más hétköznap délelőtt­jén sugároznák az ismétlést. Ezüstpénz a korsóban A Vas megyei Iváné köz­ségben. a Dózsa György utca 5. számú telken, alapozás közben ezüstpénzeket tartal­mazó korsóra bukkantak. A korsó 1447 darab .ezüstoénzt tartalmaz, amelyeket 1632— 1635 között vertek. Az érté­kes leletet a szombathelyi Savaria Múzeumba szállí­tották. SZOLNOK MESTEl A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TAMACS LAPJAI XIX. évfolyam, 159. szám. Ára 70 fillér 1968. július 9., kedd.

Next

/
Thumbnails
Contents