Szolnok Megyei Néplap, 1968. július (19. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-05 / 156. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1968. július 5. 2 Hasszer Moszkvában Az SZKP Központi Bizott­ságának, a Legfelső Tanacs Elnökségének és a szovjet kormánynak a meghívására csütörtökön hivatalos láto­gatásra Moszkvába érkezett Gamal Abdel Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke, az Arab Szocialista Szövetség elnöke. Ez Nasz- szer harmadik látogatása a Szovjetunióban. A vnukovói repülőtéren az egyiptomi vendéget Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszi­gin, Nyikolaj Podgomij és több más szovjet vezető­személyiség fogadta. A küldöttség rezidenciáját a Kremlben rendezték be. Az odavezető úton a szovjet főváros lakossága szívélyes fogadtatásban részesítette az egyiptomi vendégeket, akik között ott van Anvar Szá­dat, az EAK nemzetgyűlésé­nek elnöke, Abdel Moneim Riad, a fegyveres erők ve­zérkari főnöke és mások. Korlátlan légiháború a VDK déli része ellen A Pentagon korlátlan lé­giháborút indított a Vietna­mi Demokratikus Köztársa­ság déli övezetei, valamint a fegyvermentes övezet föld- sávja ellen. A B—52-es ame­rikai légierődök a háború legpusztítóbb szőnyegbom­bázását folytatják három nap óta a jelzett térségek­ben. Az amerikaiak által ci­nikus módon „susogó halál­nak” nevezett nyolcmotoros stratégiai bombavetők, ame­lyeknek hangja a nagy re­pülési magasság miatt a földön nem hallható, július elseje óta félelmetes súlyú bombaterhet szórtak le. A terrortámadások hivatalosan meghirdetett célja „kommu­nista csapatösszevonások szétszórása és tüzérségi üte­gek megsemmisítése”. A saigoni amerikai törzs­kar tájékoztató szolgálata szerint a Da Nang-i ameri­kai támaszpont közelében, — a Márvány hegységben — kiépített tengerészgyalogsági helikopter felszálló-pályára a szabadságharcosok tucat­nyi 128 milliméteres rakétá­ja záporozott. A UPI ame­rikai hírügynökség közli, hogy dél-vietnami gerillák az őserdő mélyén letaroltak egy amerikai tengerészgya­logos járőrt: az amerikai katonák közül 13 meghalt. A Da Nang körüli dzsungelek fölött a partizánok lelőttek egy amerikai helikoptert. A roncsok között 13 elszene­sedett holttestet találtak. U Thant üzenete a VIT részvevőihez U Thant ENSZ-főtitkár a Szófiában megrendezésre ke­rülő IX. Világifjúsági és Dia. kitalál kozó résztvevőihez intézett üzenetében hangoz­tatja, hogy a fesztivál legfon­tosabb célja a béke és a népek közötti barátság fé­nyes eszméinek további erő­sítése. „Ügy vélem, hogy mindez megfelel az ENSZ alapokmányában lefektetett elveknek” — írja U Thant és befejezésül sok sikert kí­ván a bolgár fővárosban ösz- saesereglő fiataloknak. Szadista terror Görögországban A legújabb athéni poli­tikai terrorper — amelyben öt polgári személy és ti­zenöt tengerész áll a bíróság előtt, — fővádlottja a 32 éves Notarasz, visszavonta a vizsgálat során tett val­lomását. Bírósági kihallga­tásakor kijelentette, hogy embertelenül megkínozták és igy kényszerítették ki val­lomásának aláírását. Mint elmondotta, több mint egy hónapig tartották az egyik leszerelt hadihajón vizsgá­lati fogságban. Ütlegelték, elektromos áramütésekkel kínozták s cellájában az erős világítás miatt nem aludhatott, többször azzal fenyegették, hogy a vízbe jfojtják, ha nem írja alá vallomását. Kinevezések a Szovjetunióban Július 1-én a Szovjetunió­ban határozatot hoztak a facellulóze-papíripari és er­dőgazdasági minisztérium kettéválasztásáról. A határo­zat értelmében Nyikolaj Tyimofejevet erdőgazdasági miniszterré nevezték ki. — Tyimofejev, aki erdómér- nök, az utóbbi időben az egységes minisztérium veze­tője volt. Az újonnan létrejött fa- cellulóz-papíripari miniszté­rium vezetője Konsztantyin Galaskin lett, aki ipari fő­iskolát végzett és 1950-től kezdve a pártapparátusban dolgozott. Nyikolaj Tomszkijt, a moszkvai művészeti főiskola rektorát, az ismert szovjet szobrászt, csütörtökön a szépművészeti akadémia el­nökévé választották. Letartóztatások Indonéziában Az Indonéz katonai ható­ságok csütörtökön újabb letartóztatásokról számoltak be. Közölték, hogy Közép* és Nyugat-Jáván „nagyará­nyú felgöngyölítő akciók so­rán csaknem kétszáz kom­munistát vettek őrizetbe”. A betiltott kommunista párt tagjai — a hatóságok feltételezése szerint — új il­legális pártszervezetek ki­alakításán fáradoznak. A csütörtöki közlés — mutat rá az AP — egybe­vág az ország más részéről érkezett jelentésekkel, ame­lyek arról szólnak, hogy fo­kozódik a törvényen kívül helyezett kommunisták poli­tikai tevékenysége és széle­sedik a partizánmozgalom. A hadsereg azt állítja, hogy a kommunisták a falusi la­kosság körében önkéntese­ket toboroznak egy megala­kítandó „népi felszabadítás! hadsereg” soraiba. Átomcsend-bontás a Csendes-óceánon Öt évvel az atomcsend- szerződés és öt nappal az atomsorompó-szerződés után Franciaország légköri atom- fegyverkísérleteket kezd a Csendes-óceánon. Pénteken, ma helyi idő szerint hajna­li egy órától lezárták a ten­geri és légiforgalom elől a Mururoa korállszigetek tér­ségét, ahol Franciaország 1966-ban hat, 1967-ben há­rom atomfegyverkísérletet végzett. Ezekben a soroza­tokban a Marige—4 típusú repülőgéppel célbajuttatható atombombákat próbáltak ki. Most a hadászati föld-föld jtakéták, illetve az atomtenr Kádár János nyilatkozata a magyar párt­ós kormányküldöttség Szovjetuníóbeli útjáról geralattjárókról indítható rakéták nukleáris robbanó­fejének kipróbálásáról lesz szó. Az augusztus végéig ter­vezett kísérletek francia hldrogénbomba felrobbantá­sával zárulnak. Tahitiból kifutott több francia haditengerészeti egy­ség, hogy az 1200 kilométer­re délkeletre lévő kísérleti tengerszakaszon helyezked­jék el. A francia békemozgalom erélyes tiltakozást jelentett be a Csendes-óceáni francia atomfegyver-kísérletek ellen. Kádár János, a magyar part- és kormányküldöttség vezetője a delegáció megér­kezése után, a repülőtéren nyilatkozott Szepesi György­nek, a Magyar Rádió és Te­levízió főmunkatársának. Az alábbiakban — némileg rö­vidítve — közöljük az in­terjút. RIPORTER: Szeretettel köszöntjük újra itthon Kádár János elvtársat. Külön köszö­netét szeretnék mondani azért, hogy rögtön meg­érkezése után fogadott bennünket, itt a Feri­hegyi repülőtéren, a te­levízió rögtönzött stúdió­jában és válaszol kérdé­seinkre. A televízió jóvoltából figyelemmel kísértük út­jukat Volgográdban, Tal­linnban és szinte ott vol­tunk szerdán a forró hangulatú moszkvai nagy­gyűlésen■ Kérem Kádár elvtárs beszéljen benyo­másairól, a szovjet embe­rekkel történt találkozá­sairól. VÁLASZ: Nagyon köszönöm az üd­vözlést. Amikor javasolták, hogy itt találkozzunk Önök­kel, készséggel beleegyeztem, mert úgy gondolom, erről az útról lehet és kell. érdemes is többször és többféle for­mában beszélni. Pártunknak, dolgozó népünknek, a ma­gyar közvéleménynek nem kell magyarázni, hogy har­caink, jelenünk és jövőnk szempontjából milyen nagy- jelentőségű, mennyire fontos a magyar—szovjet viszony, a magyar—szovjet barátság. A Szovjetunióban az em­berek — vezetők, közép-kö­zépszintű tisztségek betöltői és a munkásemberek egy­aránt — számunkra fontos kapcsolatnak tartják a ma­gyar—szovjet barátságot. Jól esik ezt hallani és ez így is van; ez a két párt, a két ország, a két nép ba­rátságát tükrözi. Mi termé­szetesen tudjuk, hogy a két ország súlya, nagyságrendje nem azonos, s amilyen jól esik a szovjet embereknek az az értékelése, hogy mind­két párt, mindkét ország, mindkét nép számára hasz­nos ez a barátság, gondo­lom annyira megfelel az igazságnak, hogy a mi szá­munkra még fontosabb, szin­te azt lehetne mondani, élet­be vágóan fontos. Ennek megfelelően készült a magyar párt- és kormány- küldöttség erre a Szovjet­unió-beli útra. Meghatáro­zott elgondolással, szándék­kal mentünk ki. Párt- és kormányküldöttségünk mos­tani útjához hasonló láto­gatások, találkozások voltak már megelőzően is — a szov­jet küldöttség járt Magyar- országon, magyar küldöttség a Szovjetunióban — s a jö­vőben is lesznek. Ez a láto­gatás azonban szintén fontos volt, megvolt a maga meg­határozott szerepe. A szovjet párt- és állami vezetőkkel rendszeres kap­csolatban áliunk. Különböző formák között, különböző alkalmakkor találkozunk, kicseréljük véleményünket, ismertetjük álláspontunkat és beszélünk arról, hogy mit kell együtt tennünk az alap­vető nemzetközi kérdések­ben. A jelenlegi helyzetben szintén jó és fontos volt ez a látogatás, mert ilyen szintű magyar párt- és kormány- küldöttség utoljára 1963-ban járt a Szovejtunióban, s az­óta hosszú idő telt el. Az ilyen látogatások — akár magyar küldöttség utazik a Szovjetunióba, akár szovjet küldöttség jár Magyarorszá­gon —, egyrészt alkalmat adnak fontos, időszerű kér­dések megbeszélésére, más­részt a politikai szándékban az is benne van, hogy de­monstráljuk barátságunkat, egységünket és együttműkö­désünket. Ennek megfelelően most az volt a célunk, hogy egyébként is jó, bensőséges kapcsolatainkat tovább erő­sítsük és kielégítően fejlődő együttműködésünket mind a politikai, mind a gazdasági és kulturális élet terén to­vább szélesítsük és növel­jük, mert ez kölcsönösen előnyös országainknak, — és mint már említettem — kü­lönösen fontos Magyarország számára. Kádár János ezután hang­súlyozta: Ezt a munkát is igyekeztünk becsülettel el­végezni és — végiggondolva az egész programot — az a véleményünk, hogy elértük célunkat. Megfelelő megbe­széléseket folytattunk és ben­sőséges találkozásaink voltak a szovjet emberekkel. Mint a magyar párt- és kormány- küldöttség tagjainak, külö­nösen jól esett az a szívé­lyesség és barátság, amely- lyel mindenütt találkoztunk, akár amikor Brezsnyev, Ko­szigin és Podgornij elvtár­sakkal tárgyaltunk, akár pá­lyaudvarokon, gyárakban és más helyeken, ahol szovjet munkásokkal találkoztunk. Vasárnap Volgográdban olyan helyeken jártunk, ahol sok helybeli ember és sok turista is megfordul, hiszen a város a híres sztálingrádi csata színhelye. Még a ki­rándulók is rendkívül szívé­lyességgel köszöntöttek ben­nünket. Ez azért is nagyon sokat jelentett nekünk, mert jól tudjuk, hogy nem a sze­mélyeknek vagy legalábbis nem elsősorban a személyek­nek szólt, hanem a Magyar Szocialista Munkáspártnak, a magyar munkásosztálynak, a magyar népnek, amelyet a Szovjetunióban tisztelnek, szeretnek és becsülnek. Na­gyon jó érzés volt ez szá­munkra. Egyébként termé­szetesen megragadtuk az al­kalmat, hogy közvetlen be­nyomásokat szerezzünk a szovjet élet fejlődéséről, és sok érdekes élményben volt részünk. RIPORTER: A küldöttség képet alkot­hatott útján a szovjet ország fejlődésének üte­méről, az emberek életé­ről, a kommunizmust építő munka eredményei­ről. Kérném, hogy erről is tájékoztassa hallgatóin­kat, nézőinket. VÁLASZ: A Szovjetunió párt- és ál­lami vezetőitől tájékoztatást kaptunk a szovjet élet fej­lődésének alapvető, fő jel­lemzőiről. Tájékoztattak ben­nünket a volgográdi terület vezetői, valamint a velünk rokon nép hazájában, Észt­országban a köztársaság ve­zetői is. Ezek az adatok, szá­mok örvendetes, erőteljes és lendületes fejlődést mutat­nak. Ami az egész Szovjetunió helyzetének alakulását illeti, az elvtársak elmondták, hogy mint bennünket, őket is nagymértékben foglalkoztat­ják a nemzetközi kérdések. Ez munkájuk jelentős része. Emellett azonban nem ha­nyagolják el az építéssel kapcsolatos feladatokat sem. Ok is most tartanak ötéves tervük közepénél, s a terv időarányos részét túlteljesí­tették. Ez azt jelenti, hogy az ötéves terv első két esz­tendejében évi 10 százalék­kal növekedett az ipari ter­melés. A növekedés az idei első félévben is ennek meg­felelő arányú volt. Nem aka­rom és nem is tudnám a számokat sorolni, de az bizo­nyos. hogy ha a szovjet ipar termelése három év alatt 30 százalékkal növekedik, az már valami; az már komoly mennyiséget — és minőségi előrelépést — jelent. Bizonyos összehasonlítást tehettünk Volgográdban is. Jómagam itt már több íz­ben töltöttem rövidebb időt, utoljára hét évvel ezelőtt. Az azóta bekövetkezett fej­lődés óriási. A volgográdi terület vezető elvtársai el­mondták, hogy tíz év alatt az ipari termelés háromszo­rosára növekedett Mellesleg megjegyzem, hogy a volgográdi terület jóval nagyobb, mint Magyar- ország. Szovjet méretekben ez a terület a mi fogalmaink­nak megfelelően megyet je­lent. Híres az erőműve, vannak gépgyárai és egyéb üzemei. Mi a traktorgyárban jártunk, amely több dologról is ne­vezetes. Először is: az első szovjet traktor 1930-ban olt készült el. Ez ennek a gyár­nak a dicsősége. Másodszor — s ezt az egész világ tudja —, amikor a Hitler-fasiszták elérték Sztálingrádot, ennek a gyárnak a területén foly­tak azok az utolsó harcok, amelyekben véglegesen meg­állították, majd megverték és megsemmisítették a né­met fasiszta csapatokat. Érdekes volt számunkra az Észt Szovjet Szocialista Köztársaságban tett látoga­tás is. Itt is nagyarányú a fejlődés. Iparuk gyors ütem­ben fejlődik, s rendkívül magas színvonalú, igen fej­lett és egészségesen növek­szik a mezőgazdasági kultú­ra. Más éghajlati viszonyok között dolgoznak, mások a termékeik, északi fekvésű az ország, sok a csapadék. Növénytermesztésük és állat- tenyésztésük kiváló. Nem hi­szem, hogy e vonatkozásban Európában sok versenytár­suk akad, beleértve a leg­fejlettebb kapitalista orszá­gok mezőgazdaságát is. RIPORTER; Arrß kérem Kádár elv­társ, foglalja össze tár­gyalásaik, látogatásuk eredményeit. VÁLASZ: Ezt röviden összefoglalni igen nehéz, inkább csak érinteni lehet Megbeszélé­seink során — ahogyan ilyen­kor szokásos, mindkét részről tájékoztatást adtunk saját helyzetünkről. Sok időt szen­teltünk a kétoldalú kapcso­latoknak. Megállapodtunk mindazokban a témákban, amelyeket a további munka során napirenden tartunk. Egyébként megállapítottuk, hogy a magyar—szovjet együttműködés egészséges, jó és megfelelően fejlődik. Ez így van politikai téren, a nemzetközi politikában is. s ami szintén örvendetes, mindinkább, mind széleseb­ben fejlődik országaink tár­sadalmának közvetlen érint­kezése. Tallinnban a gyűlésen érintettem is, hogy most már nem csupán a vezetők szűk körének egyetértéséről és együttműködéséről, hanem a tömegek kapcsolatáról van szó. És mivel Észtországban első alkalommal járt ilyen magyar párt- és kormány­küldöttség, arra hivatkoz­tam, hogy a miniszterek, tu­dósok, művészek kölcsönösen megfordultak a két ország­ban. Ttt abbahagytam a fel­sorolást és utána jöttem rá, hoev nyugodtan mondhattam volna azt is. hogy munkás­emberek, parasztemberek, fiatalok a maguk vonalán széles körű kapcsolatot tar­tanak fenn és együttműkö­dést valósítanak meg, ami helyes. Ami általában bartáságun- kat és szövetségünket illeti, ezt nagyon széles körben méltatták a tömegek. Talán itthon is látták a különböző barátsági gyűléseket, látták milyen volt a volgográdi traktorgyárban, — ahol kül­döttségünk nevében Fock elvtárs beszélt, — azután Tallinnban és végül Moszk­vában; Sok-sok ezren vetlek részt ezeken a gyűléseken^ amelyeknek hangulata — ne­héz ezt szavakkal visszaadni — igazán bensőséges volt) Az ember — ismétlem — érezhette, hogy a szovjet emberek körében milyen rendkívül nagy tiszteletet és megbecsülést szerzett szá* munkra következetes politi­kánk, hogy a szocializmus ügyét és saját dolgainkat kézbe vettük és terveinket eredményesen valósítjuk meg. Mint barátot és szö­vetségest is számon tartanak és becsülnek minket. összefoglalóan tehát any- nyit mondhatok, hogy a küldöttség hivatalos tárgya­lásai, az egyes vezetőkkel folytatott megbeszélések, a gyűlések, a szovjet dolgo­zókkal való számtalan talál­kozó küldöttségünk eredeti missziójának megfelelően zajlott le. A misszió célját, mindig nyíltan, programszerűen hir­dettük: az volt a szándé­kunk, hogy a látogatás moz­dítsa el 5 a két párt, a két kormány, a két ország, a két nép barátságát, testvéri, — mindkét országra nézve hasznos kapcsolatát, együtt­működését. Megjegvrcm, hogy a kü­lönböző alkalmakkor, — pél­dául Moszkvában a két hi­vatalos í“»;adáson is — sok emberrel találkoztam és nagy örömmel tapasztaltam, hogy a magyar—szovjet kap­csolat, barátság, együttmű­ködés az egyes ágazatokban is, nagyon egészségesen épül és érvényesül. Találkoztunk a Szovjet—Magyar Baráti Társaság vezetőivel, továb­bá kohászokkal, alumínium- ipari, gépipari szakemberek­kel. A maga területén mind­egyik meggyö.'ödésrs híve a szovjet—magyar kapcsolatok­nak és együttműködésnek. A kapcsolat és az együttműkö­dés tehát sokirányú, széles körű és meggyő.'Adésem, hogy most tovább erősödött, illetőleg még jobb feltétele­ket alakítottunk ki a továb­bi együttműködéshez. Szeretném azt is megemlí­teni, hogy a magyar—szovjet kapcsolatnak természetesen nemcsak Magyarország és nemcsak a két fél, hanem szélesebb értelemben a szo­cialista országok, a nemzet­közi kommunista és mun­kásmozgalom szempontjából is megvan a maguk megha­tározott jelentősége. A ma­gyar—szovjet kapcsolatok kedvező alakulásának pozi­tív hatása tehát a két or­szág érdekein túl hasznosan és jól szolgálja az összes szocialista országok, vala­mint a nemzetközi munkás­mozgalom törekvéseit is. Ezzel az érzéssel jöttem haza és általában a küldött­ség tagjai is így értékelik látogatásunk eredményeit — fejezte be nyilatkozatát Ká­dár János. Tiszántúl] Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat ceglédi központtal újonnan létrehívásra kerülő építésveze­tőségére azonnali belépéssel felvesz nagy gyakorlattal rendelkező építésvezetőt, művezetőket. Adminisztratív munkakörben jártas Irodavezetőt, adminisztrátort, gyors- és gépírót raktárvezetőt és anyagdiszpécsert. Jelentkezés: Hajdúszoboszlón. Rákóczi út 184. Ter­melési Főosztály,

Next

/
Thumbnails
Contents