Szolnok Megyei Néplap, 1968. július (19. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-31 / 178. szám
, Mezőtúri Állami Gazdaság Az alakulás küzdelmei A Mezőtúri Állami Gazdaság jogelődje éh bazisa a Fusztabánrévei Állami Gazdaság volt. E gazdaság 1947 januárjában maroknyi földterületen kezdte meg működését. a tiszántúli kerületi főfelügyelőség irányításával. E küzdelmes időszakban 476 holdon kezdődött meg a gazdálkodás. Az 1949-ben történt tagosítás során a terület S4o kát. holdra növekedett, mely hat tagból állt, s ez igen nagy akadálya volt a nagyüzemi gazdálkodás kialakításának. A gazdaság legnagyobb összefüggő területe lett a Mezőtúr városához 11 kilométerre, a szarvasi kövesút és a vasút nyugati oldalán levő mintegy 420 holdas, két tagban levő egykori hercegi birtok. Ugyanakkora területe volt a Berettyó csatorna keleti partján az úgynevezett Kiszely- tolep 90 holddal, a peresi részen az Os- nútz-féle birtokon 220 hold két tagban és Túr kedden, a kevi határban 110 holdon. Az utóbbi három területet rizstelepként vette a gazdaság használatba. Peresen a Zsilinszky majorban volt az állattartó telep. A sertések — mintegy 120 — itt és az Osmitz majorban voltak, elhelyezve. Huszonöt tehenet, egy pár bivalyt és egy pár lovat tartottak mindösz- sze Pusztabánrévén a volt hercegi majorban. 1938-tól Mezőtúr város Oprekertnek nevezett részén 93 holdon gazdaképző iskola volt, melynek tanulói munkálták a földet. Ezen a területen alakult 1950 októberében a tangazdaság, mely gyakorlati területet biztosított a jövő mezőgazdasági kózépkáderelcnek. Az új gazdasági területen — Vizközön — a föld nagy része annyira szákes volt, hogy még a 30-as években sem művelték meg. A legsürgősebb tennivaló akkor az állatok egy fedél alá juttatása volt. A gazdaság négy üzemegysége A jelenlegi Mezőtúri Állami Gazdaság két volt gazdaság,-a Pusztabánrévei-.Állami Gazdaság és a mezőtúri Mezőgazda- sági Gépészeti Technikum Tangazdaságából alakult ki 1962. január 1-én. Az összevonást megelőzően a Puszta bánrévei Állami Gazdaság területe jelentősen nőtt; 1961 őszén a mezőtúri Vörös Október Tsz- —nek mintegy ötezer holdas szántóterülete került át a gazdasághoz. Így alakult ki az ™" állami gazdaság négy. összefüggő területe. A gazdaság központja a volt tangazdaság központjában jött létre, ahol az adottságok a legkedvezőbbek voltak. A központ jelenleg is itt működik. 1964-től négy üzemegység alakult ki, a központi, a pusztabánrévei, a soósi és a Zsilinszky Az üzemegységek távolsága a központtól 4—10 kilométerre vannak. A termelés zavartalanságát károsan belül vasalja a magas talajvíz, emiatt igen nagy területek kerülnek víz alá. A belvizek sokszor késleltetik a tavaszi vetések időbeni elvégzését és károkat okoznak az őszi vetésekben is. mely a termelés biztonságosságát veszélyezteti. Az alakulás évében a gazdaság felügyeleti szerve igyekezett javítani a gépeílá- tottságon, Év végére a traktorállomány 45-re szaporodott, mely 66.4 traktoregységnek felelt meg. Égi' traktoregységre 160 kát. hold szántóterület jutott. A gépesítés nem egy időben történt, s a gépek a társgazdaságoktól átvett, használt traktorok voltak, melyeket a használatba vétel előtt ki kellett javítani. Még ennyi traktor sem tudta zavartalanul elvégezni a gazdasági munkákat, így bizonyos időszakokban a társgazdaságok, illetve a gépállomás segítségét kellett igénybe venni. E téren csak akkor volt javulás, amikor a gazdaság megfelelő gépeket kapott. 1965—66-ban a gazdaság 62 erőgéppel rendelkezett, mely 97,3 traktoregységnek felelt meg. Erőfeszítések a talaj javítására A gazdaság úi vezetősége mindent elkövetett a termelés zavarta lansága és eredményessége érdekében. Előszói’ a szántóterületek tápanyag visszapótlásáról gondoskodott. Célul tűzte, hogy ddgózás- sa.l, talajmeszezéssel, szén.’es és műtrágya tokozott alkalmazásával a kezdeti eredményeket fokról fokra javítja. Ennek érdekében 1964-ben 217 kh-on, 1965-ben 300 kh-om, 1966-ban 508 kh-on, tavaly 400 kh-on digóztak. A szikes teiületek kémiai javítását 1962-bep 20 kh-on, 1963- ban 165 kh-on, 1965-ben 476 kh-on, 1966- ban 237 kh-on, tavaly 400 holdon végezték el a gazdaságban. A szervestrágyázás mértékét befolyásolja a rendelkezésre ál ló trágya mennyisége. Az állatsűrűség még napjainkban is kedvezőtlen, egy számosállatra 1962-ben 4,7 kh, tavaly 3,9 kh szántóterület jutott, így a szükséges trágyamennyiség hiányzik. A gazdaság ezt évi 400—500 vagon felvásárlásával igyekszik pótolni. Az állatállomány gyors felfutása nem járt együtt a megfelelő takarmánybázis kialakításával. Ezért nagymértékű a takarmányhiány. kevés az abrak- és a szálastakarmány is. Ezen a gazdaság vezetősége a környező területeken felvásárlás útján igyekezett segíteni. Ez azonban igen költséges és a takarmány minősége sem éri el a szükséges szintet. A kukoricaszárat például 130 kilométer távolságról szállították. Az állatok gyenge kondíciója és a takarmány hiány hátráltatta a tervezett hozamok elérését, és rontották az állattartás eredményességét. A növénytermesztés sikerei A Mezőtúri Állami Gazdaság fennállása óta 1967-ben érte el a legjobb eredményt növénytermesztésben. A kenyérgabona — 2000 hold átlagában — 17.5 mázsa, a takarmánybúza — 1000 hold átlagában — 19,9 mázsa, az őszi árpa 15 mázsás átlagtermést hozott. A gazdaság a területi adottságai miatt az ipari növények közül csak az őszi káposztarepcét termeli, 500 holdon. A repcemag igen keresett exportcikk, közvetve Franciaországba szállítják. Átvételi ára igen kedvező, mázsánként 620 forint. A 6,5 mázsás átlagtermést figyelembe véve e növény termelése igen gazdaságos. A jó termés következtében a növénytermesztés tavaly 3 millió forint abszolút eredményt hozott a gazdaságnak. Ez óriási sikernek számít, hisz 1962-ben még 11 millió forint deficittel zárt. Az állattenyésztés szorosan összefügg a növénytermesztés fejlesztésével. Ahogy a növénytermesztés átlaghozamai javultak, az állattenyésztés is eredményesebb lett. Pulykatenyésztés kooperációban A szarvasmarha és sertésállomány állandó mennyiségi és minőségi fejlesztése mellett a gazdaságban mással is próbálkoztak. Előbb a kacsa, majd a liba, később a húshibrid csirke előállításával. Jelenleg a középtestű, húshibrid francia pulyka tenyésztésével kísérleteznek. Egyelőre hatezer van ebből a gazdaságban. A gazdaság vezetői, szakemberei nagyon sokat várnak tőle. Épp ezért három állami gazdaság — Csorba, Nagykunság. Mezőtúr — szövetkezett egy egységes pulykafarm létrehozására. Ha a kísérlet beválik, a termelés rentábilis lesz, a gazdaság igazgatója Franciaországba utazik a szülőpárok, illetve tenyészegyedek szállítási szerződésének megkötésére. A két főágazat eredményét jól kiegészíti a gazdaság két melléküzemági tevékenysége (gyomai fatelep, helybeli húsüzem). A gazdaság együttes nyeresége tavaly 3 millió forint volt. Ennek következtében a A gazdaság korszerű. 360 férőhelyes juhhodálya előregyártóit panel-elemekből készült. dolgozók 20 napi nvereségrészesedeshez jutótta.k. ~ A gazdaság ipari üzemei Az egyik kiegészítő üzemóg, amelyet a gazdaság átvett és továbbfejlesztett, a gyomai fatelep. Az átvétel időpontjában ez kis kapaciással dolgozott, épületfelszereléseket— ajtó, ablak — gyártott, E termékeket főként a társ állami gazdaságoknak szállította. Ezt követte az istállók, baromfiólak, sertésíiaztatók, juhhodályok, tehénistállók és a különböző típusú lakóépületek, víkendiházak — az igényeknek megfelelő — gyártása. Az asztalosüzem termelési értéke már eléri az évi 15 millió forintot. A fűrészüzem termékeit külföldre szállítja. A fűrészüzemben már működik a Il-es számú gatter, amelynek teljesítménye igen magas. A fűrészüzem hulladékából, melléktermékéből panelek készülnek. Ezekből építik fel a már említett épületeket, A fűrészüzem termelési értéke 15 millió forint. A gazdaság 1966-ban húsüzemet létesített, amely a gazdaságban hizlalt sertéseket — évente 5500-at — dolgozza fel. Az üzem termékei eljutnak Mezőtúrra, Szolnokra, Budapestre is. Így például füstöltáru, sonka, csabai kolbász, hurkafélék, császárhús. A gazdaság mezőtúri hentesüzletében igen közkedvelt a birkahús. Az idén kiváló kukorica- termés lesz Az 1968-as év kedvező adottságokkal indult. Elmaradt a gazdaságot sújtó hagyományos belvíz. Így az 1967. évit is felülmúló termést vártak. Az aszály azonban a Mezőtúri Állami Gazdaságot sem kerülte el. A csapadékhiány június 1-ig az előző évekhez viszonyítva 300 milliméter volt. Ennek következtében a növénytermesztésben a tavalyi termésnek csak 60 százalékát érték el. A gazdaság öntözéssel küzdött az aszály ellen. A korábbi évek mennyiségét megháromszorozva 3200 holdat öntözött meg. Ennek tulajdonítható hogy a jugoszláv hibrid kukoricájuk átlagtermése minden bizonnyal eléri a 28 mázsát májusi mor- zsoltban. A gazdaság egyébként egész kukoricaterületét — 350 kát. hold — öntözi. A másik fő törekvés az volt, hogy az öntözés segítségével az állatállományt rendszeresen friss, zöld takarmánnyal lássák el. Eddig a zöldtakarmány még nem hiányzott a jászlakból. A szárazság ellenére a gazdaság változatlanul a tervezett eredményt akarja elérni. A növénytermesztés kiesését főként az állattenyésztés és a két ipari üzem eredménye pótolja. Kialakult a törzsgárda Az újonnan alakult Mezőtúri Állami Gazdaságnak első kinevezett igazgatója Aradi Béla volt, aki korábban a Puszta- bánrévei Állami Gazdaság igazgatójaként működött. A gazdaságban történt események miatt tisztségétől a Földművelésügyi Minisztérium 1962. április l-ével felmentette. Ezután a miniszteri rendelet értelmében új szervezeti felépítésű i vezetésé ” állt a gazdaság élére. A mindenkori felsőfokú mezőgazdasági gépészeti technikum igazgatója egyben másodállásként a gazdaság igazgatója is, míg a közvetlen irányítást a gazdaság vezetője latja el. A gazdaság vezetőjeként Csath András mezőgazda-sági mérnököt nevezték ki 1962 áprilisában. A gazdaság igazgatói teendőit Za'av Géza, a felsőfokú mezőgazdasági gépészeti technikum igazgatója másodállásként latja el 1962 júniusa óta. Megbízatása 1966. január 31-én felmentéssel megszűnt. Helyébe az időközben mezőgazdasági tudományok doktori címet elnyert dr. Csath , András került, aki jelenleg is-a gazdaság igazgatója. A gazdaság első kinevezett főagronó- musa Csath András mezőgazdasági mérnök volt. E teendőket igazgatói kinevezéséig látta el. Helyébe 1962. áprilisában Szigethy József mezőgazdasági mérnök került, aki jelenleg is a gazdasáíg főagro- nómusa. A gazdaság főá Hatten vésztőié Mátvus Ferenc mezőgazdasági mérnök 1961 decembere óta. A gazdaság jelenlegi főkönyvelőié 1968 júniusa óta Lux Emil közgazdász. Az említett időszakban a gazdaság főmérnökei, íőgéoés7,ei között igen nagy változás volt. Hasonló a helyzet a brigád vezetőknél is. A gazdaságban üzemegységenként működnek pártszervezetek. A pártcsoportok a munkaszervezetekre épülnek és annak megfelelően dolgoznak. A gazdaság fennállása óta Takács, Sándor a nyolcadik párttitkára a gazdaságnak. A szakszervezeti bizottság titkára Skopál Ágoston sorrendben az ötödik személy ebben a funkcióban. Szolgálati lakások épülnek A gazdaság megalakulásakor szétszórt, tanyasi földes padozatú háziakat, uradalmi cselédlakásokat vett át, melyek helyébe 23 új lakást épített dolgozói részére. Igen sok lakást korszerűsített. Az idén tízmillió forintot fordít beruházásokra. Ebből további kilenc úi lakást épít dolgozóinak. A beruházási keretből egy 105 férőhelyes tehénistálló. 600 férőhelyes sertéshizlalda és 300 férőhelyes juhhodály épül. Továbbá öt új kutat fúrnak és egy kilométer hosszú kövesút épül. Az idén 120 holdon végeztek meszezést, talajjavítást. Az összevonást — 1962 — követő években a város nyolc termelőszövetkezete mögött az utolsó helyen állt az állami gazdaság. A tei’melőszövetkezetekkel folytatott versenyben az utóbbi években a gazdaság jelentős helyet vívott ki magának, holott adottságai nem a legjobbak. A földek aranykorona érteke 7,76. Épp ezért, a Mezőtúri Államj Gazdaságot az illetékes szervek a kedvezőtlen adottságú gazdaságok közé sorolták. (X) A dolgozók részére 3 szobás, teraszos lakások épülnek. A 105 férőhelyes lehénistáüó szintén előregyártóit panel-elemekből épül.