Szolnok Megyei Néplap, 1968. július (19. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-31 / 178. szám

1968. július 31. SZOLNOK MEGYEI NtPLAP SS KÉPERNYŐJE ELŐTT Refrén i a VIT A „Halló, fiúk! Halló, lá- nyok!”-tól kezdve a szófiai közvetítésig a tv műsorában egész héten visszatérő téma roít a VIT. Érthető, hiszen a fiatalokat az foglalkoztatja napjainkban leginkább. E közvetíté&sorozatnak — hazai berkekre gondolva — legjobb száma ■volt a „Halló, fiúk! Halló, lányok!” Eré­nye, hogy a szolidaritást, bé­két és barátságot hirdető Vi­lágifjúsági Találkozó iránti érdeklődés növelése mellett nagyszerű kulturális él­ményt nyújtott az intervi- ziós adás sok millió néző­jének. A VIT dijai — érthetően — még ismeretlenek. A magvar külturális delegáció azonban remélhetőleg sikert arat. Erre a várakozásra jo­gosít bennünket a Póesí Ba­lett „A pilóta lelkiismerete” című száma, a KISZ Közi­ponti Művészegyüttesének Baranyai táncok című kom­pozíciója, a Rajkózenekar fellépése és a „Halló, fiúk! Halló, lányok!” műsorában megismert néhány szám, amivel — többek között — reprezentálják a magyar fia­talok kulturális életét. E műsorszám erénye volt a régebbi VIT-ek idézése is. Jónak bizonyult a derűs visszaemlékezések sorozata, — de néhány korabeli hír­adórészlettel jobban fel le­hetett volna idézni a talál­kozók sokszínű, vidám for­gatagát, hiszen a tv-nézők többségének nincs azokról személyes élménye. Fegyverek lidércnyomása A fegyverek zaja sajnos mostanában gyakran zavar­ja az emberiség nyugalmát, a tv-nézők ábrándozását S nemcsak a vietnami esemé­nyek, hanem a világ egyéb forró pontjainak incidensei, fegyvercsörtetése is. A tv külpolitikai eseményekkel foglalkozó, a TV híradónál alaposabb áttekintést nyújtó műsorait ezért is fokozott figyelemmel nézik az embe­rek, — mint például a pén­teken sugárzott „Arab világ és Izrael — 1968”-at. Ennek a műsorszámnak erén.vet hogy a nézőkben erősíti a humánum, az em­berhez méltó élet megbecsü­lését fokozza bennük azt a meggyőződést hogy a más népek iránti gyűlöletet szül, aminek egyenes következ­ménye a halált hozó pusz­títás. Igazságérzetük által meghatározott ítélőképessé­gűk alapján pedig — az el­szomorító tényeket látva a tv-ben — maguk is meggyő­ződéssel hirdetik, hogy nap­jainkban nem lehet tartós fegyvernyugvást XIX. szá­zadi gyarmatosító módsze­rekkel elérni. A csütörtökön sugárzott Monitor (Egy határ életraj­za) éppen ellenkező tartal­ma miatt bizonyult jónak. Az NDK és a Lengyel Nép- köztársaság között húzódó Odera—Neisse határ életébe nyújtva bepillantást bizo­nyította, hogy a határok nemcsak elválasztják, ha­nem össze is kapcsolják a népeket, ha kölcsönösen megvan a jÓ6zándék az együttműködésre. Jól pél­dázta ezt a határmenti né­met gyárba járó lengyel munkásnők bemutatása. De ennek a határnak bé­kés élete is szül nyugtalanító gondolatokat, akarva-akarat- lan idézi az NSZK revans- vágyát is, ami csehszlovák területekre is irányul, s ami ellen csak a szocialista tá­bor egysége nyújthat garan­ciát. Röviden Kedden sugározta a tv Lapé de Vega: A kertész kutyája című komédiáját a békéscsabai Jókai Színház előadásában. Korábban ugyanezzel a komédiával szerepeltek a békéscsabaiak megyénkben, s akkor dicsé- rőleg emlékeztünk meg ró­luk lapunkban. örültünk, hogy a képernyőn ismét lát­hattuk őket. „A nyolcadik menet” cí­mű, szerdán sugárzott nyu­gatnémet film nézése közben olyan riporterrel ismerked­tünk meg. akit csak a siker és az üzlet érdekel, az em­beri sorsok alakulása nem. Cselekedeteinek belső inní- tékai feltáratlanok marad­tak előttünk, ezért nem ju­tott sikert arató emberi kö­zelségbe, s — főszerepről lé­vén szó — ez éreztette ha­tását az egész filmen. Az Antoin Biguet elrablá­sa című film komolyabb mondanivalótól mentes volt ugyan, mégis tetszett. Sikere jellegzetes francia humorá­nak, a főszereplők póztól mentes játékának, a törté­net szabványtól eltérő befe­jezésének köszönhető. , Megöltek egy legényt Még mindig túlságosan gyakori a gyilkosság. Ha csak az emberölésről szóló rendőrségi jelentések alap­ján következtetnénk az em­beriség felnőtt mivoltára, nagyon szomorú képet kap­nánk. Ezért helyes a szán­dék: feltárni a gyilkosságra késztető okokat, s a társa­dalom segítségével megszün­tetni azolcat. A Vértessy Sándor által írt és szerkesztett „Megöltek egy legényt” című riport-do- kumentumfilm is feltehetően ezért készült. Az elgondolás valóra váltásáról azonban nem beszelhetünk egyértel­mű dicsérettel. Az a tudat ugyanis, hogy a tv képer­nyőjére kerül, többé-kevés- bé kiforgatja saját énjéből az átlagembert. E riportfiliTi készítői nem vették ezt kel­lően figyelem be. s első rea­gálásukat örökítették meg. így történhetett meg, hogy néhány riportalany a tragé­tét felidéző pillanatok; Nagyszerűen sikerült a kocs­ma világának; a józan meg­fontolás elvesztése kezdeté­nek bemutatása is. A mindent láttatni akaró, ezer helyre elvezető kamera talán a kelleténél jobban valóra váltotta szándékát. Űgyannyira. hogy ezáltal a kelleténél jóval kisebb hang­súlyt kapott a tanulság: em­berek, vigyázzatok, mert nemcsak aljas szándéle, ha- t\em pillanatnyi meggondo­latlanság is kiolthatja vala­ki életét. S. B. Méhes Lajos kitüntetése Szófia Héttőn délután a szófiai magyar nagykövetségen Tya- sselnyikov, a Komszomol Központi Bizottságának első titkára Méhes Lajosnak, a KISZ Központi Bizottsága első titkárának átnyújtotta a „Komszomol kiváló akti­vistája” kitüntetést. Méhes Lajos meleg köszönetét mon­dott a magas elismerésért. diához korántsem illő vi­dámsággal beszélt a gyil­kosságról. Ettől függetlenül voltak a filmnek meggyőző erejű képei is, — így pél­dául az áldozat nővérének bemutatása, vagy a favágók kantén*, de fasztesseges éle­i . * 'V T "** * • . •»» Kent panaszkodhatnak a iiszaszöllösi Petőfi Tsz-ben Jók a terméseredmények, javult az állattenyésztés Elutasoíi a „Tisza* A kisinyovi nemzetközi néptánc fesztiválon résztve­vő magyar művészeti cso­port. a szolnoki Tisza népi- együttes ma hajnalban el­utazott a Moldava SZSZK fővárosába. A táncegyüttes, Horváth Béla népi zenekarával meg­erősítve, egy hétig vendég- szerepe]^ a baráti szovjet köztársaságban. A táncosok nagy lelkese­déssel készültek a fesztivál­ra, sajnos a Próba — és egyéb tehnikai lehetőségek most is mint szokás szerint — igen ked­vezőtlenek voltak. Időzavar miatt például — az önálló zenekari számok kihagyásá­val öt percnyi megállás nél­kül táncolták végig a más­fél órás főpróbát. Abban bízhatunk csak, hogy a szolnoki lányok, fi­úk lelkesedése és szakmai rutinja valamelyest pótolja majd a nem megfelelő fel­készülést és sikerrel szere­pelnek a nemzetközi me­zőnyben. A hatvanas évek elején a tiszasizollősi Szarvas Sándor Tsz a járás, sőt a megye egyik leggyengébben gazdál­kodó szövetkezete volt. Szin­te krónikussá vált nálunk a * mérleghiány. Az évek során azután megerősödtek. Janu­ár elején pedig egyesültek a Petőfi Tsz-szel. Most rá sem lehet ismerni erre a gazdaságra. A Petőfi Tsz-t most a járás legjobb szö­vetkezetei között emlegetik. Az új vezető gárda a ta­gokkal együtt rendbe tette a közösség szénáját és jobb életkörülményeket teremtett az itt dolgozók számára. Holdanként 18 mázsa búza Fennállása óta az idén termett a legtöbb búza a szövetkezetben. Terven fel­iül harminc vagonnal, s a holdankéti átlag 18 mázsa körül van. Igaz. egyszer jól megázott június elején. De a kiváló eredményt csak a gondos talajmunkával, a magas vetőmagnormával, a több műtrágyával és a nö­vényvédelemmel tudták el­érni. Mindebben jelentős ré­sze van Andrási János fö- agronómusnak. Takarmánygabonából is teljesítették a tervet, s a ta­gok legnagyobb örömére munkaegységenként egy kiló árpát vihettek haza. össze­sen húsz vagon árpát osztot­tak ki a háztáji állatállo­mány takarmányozására. A főagronómus hatalmas­ra nőtt cukorrépákat tesz Nagy Benedek elnök aszta­lára. Már most egy kilósak, pedig csak két hónap múlva szedik a többit. Holdanként átlagban háromszáz mázsát várnak belőle. Öntözni nem tudták, mert olyan helyre vetették, — viszont bőven kapott istállótrágyát és az utóbbi hetekben, napokban esőt is. A Petőfi Tsz-ben egyéb­ként 423 hold területet ön­töztek meg az aszályos idő­ben: a kukoricát, a pillan­gósakat és a legelőt. Négv esőztető gépük éjjel-nappal működött, s az öntöző bri­fiádok 24 óránként váltották egymást. A gazdaságban kiváló ter­mést várnak a burgonyából, napraforgóból és dohányból. A napraforgó 14—15 mázsás, a Burley fajta dohány 20 mázsás termést hoz holdan­ként Megterem az egész évi takarmány Kevés gazdaság mond­hatja el magáról: megterem az egész évi szükséges ta­karmány. A Petőfi Tsz e rit­ka kivételek közé tartozik. Itt 25 mázsás átlagtermést várnak kukoricából, májusi morzsolt bán. A juugoszláv- fajta csövesen 80—100 mázsa termést hoz. Szinte „kuko­ricafák” ezek, maid mind­egyiken két jókora cső van. Elegendő lesz a szálas és tömegtakarmány. A tagok­nak is adtak belőle. A zöld futószalagot az öntözött le­gelő biztosítja. A kukoricatábla szép. tisz­ta. gyommentes. Ugyanígy a euukorrépa is. A tagokat az össztermék után premizál­ják. Tíz százalékot kapnak természetben, illetve a cu­korrépa után pénzben. A megállapított terv teljesítése utáni többlet 25 százaléka a tagoké. A tervet azonban mindkét növényből teljesí­tik. Hiába: nagy a húzóhatá­sa a prémiumnak. A gazdaságban 400 hol­don fognak aprómagot, ösz- szesen 4—5 vagon lucerna, illetve vöröshere magra szá­mítanak. Pusztán ebből egy­millió forint terven felüli bevételt várnak. A Petőfi Tsz-ben csak a borsóból volt terméskiesés. Ám a növénytermesztés töb­bi ágazatában teljesítik, sőt kétmillió forinttal túl is tel­jesítik a tervet. Az állatte­nyésztésből 500—600 ezer torint többletbevételük lesz. Hét hónapra kész a hízó Tiszaszöllősön az állatte­nyésztés is sokat fejlődött Az egész szarvasmarhaállo­mányt mentesítették a tbc- től. Az idén 230 hízott mar­hát és 1300 hízott sertést — 250-nel többet, mint tavaly — értékesítenek. A tartási körülmények korszerűsítése után a születéstől átlagosan hét hónapra hizlalják meg a sertéseket. Ez országosan Ls igen jó eredmény. A szövetkezetiek 120 ezer csirkét és ötezer kacsát ne­velnek feL Tavaly négy kiló abrakból állítottak elő egy kiló csirkehúst, az idén 2,80—2,90 kilóból. így takar­mány megtakarításból to­vábbi 35 ezer csirkét tudtak Eelnevelni. Az állattenyész­tés fejlesztésében Toró Ár­pád főállattenyésztőé az ér­dem. A Petőfi Tsz 27 millió fo­rintra tervezett árbevételi tervét túlteljesíti. Pedig ez a terv hatmillió forinttal magasabb, mint tavaly a két gazdaságban együttesen volt. A tagok is jól járnak, hisz a prémiummal együtt több mint 43 forintot kapnak munkaegységenként. Viszonylag gyorsan fejlő­dött Tiszaszöllősön a szö­vetkezeti gazdálkodás szín­vonala. Leküzdötték a kez­deti gyermekbetegséget és az idén a legjobbak színvonalát is elérték. Bizonyára a jövő­ben többször hallunk jó hí­reket Tiszaszöllősi-ől. — ml ■» Motorcsónakkal végig a Dunán Itthon a szolnoki .vizes' Egy hónappal ezelőtt hat fiatal indult el Győrből a Duna-Tisza barátság vízitúra résztvevőiként, hogy átadja a magyar fiatalok üdvözle­tét Szófiában a világ, ifjúsá­ga nagy seregszemléje részt­vevőinek. Közöttük volt So- modi Zoltán is. a vízügyi igazgatóság fiatal motorsze­relője. aki 29-én visszaérke­zett repülőgéppel a főváros­ba. majd onnan Szolnokra. Vele beszélgetett munkatár­sunk és megkérte: mondja el benyomásait, élményeit lapunk olvasóinak. — Ilyen rövid idő után nehéz „élménybeszámolót” tartani ;— mondotta érthető elfogultsággal —, hiszen annyira frissek még az élmé­nyek bennem. Talán az in­dulásról. Július 2-án ültünk motorcsónakba Győrben négy pesti és egy bajai fia­tallal. Utunk a Dunán vitt végig — Budapest, Dunaúj­város. Novi-Sad, Belgrad és Vidin voltak nagyobb állo­máshelyeink. Innen autó­busszal tettük meg az utat Szófiába. A magyar fiatalok zászlókra, szalagokra írt üd­vözletét vittük magunkkal. — Bármerre vezetett is utunk, akár a jugoszláv, akár a bolgár partok mellett „hajóztunk" mindenütt a leg­nagyobb szeretettel fogad­tak bennünket. A hi­vatalos program melleit számtalan baráti ta­lálkozásunk is volt menet­közben — fiatalokkal és idő­sebbekkel egyaránt. Egy­szer — valahol Jugoszláviá­ban jártunk — hárman in­tegettek a partról, két férfi és egy asszony. Halászok voltak. Kikötés után meg­vendégeltek bennüket, majd „szakmai bemutatót” tartot­ak arról, hogyan lehet gyor­san sok halat meg export bé­kát fogni. Más alkalommal meg esti táborozás közben .leptek meg” bennünket a fiatalok. Dinnyét, tojást, ha­lat lieg egyéb harapnivalót hoztak. — Hogy mi volt a legma­radandóbb élményem? A VIT leírhatatlan megnyitó ünnepsége mellett a Kazán­szoroson végigvezető út. Na­gyon sokat filmeztünk, fény­képeztünk. Remélem, az él­ménybeszámolónk során a fiataloknak módjuk lesz majd végigkövetni a motor­csónakokat az 1116 kilomé­teres, csodálatos úton. — A másik, amit sohasem lehet elfelejteni a csodálatos megnyitó ünnepség. Nincs az a film, ami visszaadhatja azt. a forró, baráti hangulatot amit átéltünk. Talán ez a legszebb bizonyítéka annak, hogy mennyire közel áll a fiatalok szívéhez a béke, a barátság, a szolidaritás gon­dolata — mondotta befeje­zésül Somodi Zoltán. M. B. f Érdekek ütközője a szesz Mindent ellene és mindent érte A helyi vezetőt szigorú rendszabály köti, a vállalat vezetőjének tudta és beleegyezése nélkül nem nyilatkozhat a kirendeltség munkájáról. De mit tehet, ha az újságíró felkeresi és mit sem adva a szigorú elő­írásokra, véleményt kér tőle. Beszél, de — magánember­ként, mint Czirják Árpád, az Utasellátó Vállalat Szolnok —Békés megyei kirendeltségének vezetője. — Ismeri-e azt a sok pa­naszt, amelyeket a vállalat üzemeinek működéséről ma­napság olyan sok helyen szóvátesznek? — Mindennapra jut egy­egy észrevétel, ami panasz­könyvekből kerül hozzánk. De mondok más adatot is, amit talán kevésbé ismer a közönség: Tavaly a két me­gye (Békés, Szolnok) terüle­téről kilenc dolgozót bocsáj- tottunk el, mert például súlycsonkítást követtek el, vagy ittas egyént szolgáltak ki. Van más, frissebb pél­dánk is. A törökszentmik­lósi kirendeltségünk veze­tőjét most figyelmeztettük a „játékszabályokra”, amely szerint az egy évben három­szori felelősségrevonás kö­vetkezménye, hogy megszün­tetjük a dolgozó munkavi­szonyát. Ez az üzletvezető az idén már kapott egy fe­gyelmit, nemrég pedig pénz- büntetést szabtak ki rá. Ez azt jelenti, hogy ha az idén méz sza'-vm+nlanság e1 el­fordul munkájában, fel­mondunk neki. — Most értesítettük levél­ben négy kirendeltségünk vezetőjét, hogy pénteken és szombaton, az utazási csúcs­időkben szeszesitalt nem szolgálhatnak ki, különösen ittas egyéneknek nem. Hogy­ha ezt valaki közülük mégis megtenné s az a mi tudo­másunkra jut számolhat az azonnali elbocsátással. — Más intézkedéseket tesz­nek-e? — A legutóbbi felmérések szerint a mi kirendeltsé­günk ténykedése volt a leg­eredményesebb az ételfo- gvasztás tekintetében. Szigo­rú elv nálunk, hogy ag összbevételünknek legalább 10 százalékát az ételek, élel­miszerek eladásából érjük el és lehetőleg olcsó készítmé­nyekkel kínáljuk az utazó­kat. A végleges megoldást azonban nem tekinthetjük csak a vendéglátóipar fel­adatának. — Ha a sokat emlegetett felvilágosító munkára gon­dol, az nagyon kevés. Éve­ken át emlegettük, de a meggyőzésbe vetett remény ebben a vonatkozásban eny­hén szólva nem vált be, — Az igaz, hogy a neve­lő munkát tényleg nem ak­kor kell kezdeni, amikor az ember felnőtt lesz és utazni kezd, hanem a szülői háznál, az iskolában... — Milyen megoldást ajánl? A jelenleginél lehet­ne-e például jobban diffe­renciálni az árakat, hiszen a hűsítő italok, a gyümölcs­levek többsége drágább a szeszesitaloknál. — Vendéglátóipari szak­ember vagyok. Minket a vállalat bevételi terve köt. Az az igazság, mindent el­követünk, hogy a túlzott szeszfogyasztást, a lerésze- gedést megelőzzük. de ugyanúgy mindent megte­szünk azért is, hogv ne csök­kenjen a szeszeladás. — Miért nem sürgetik « kevés szeszt tartalmazó ita­lok forgalombahozatalát? — Ebben az iparra va- gvunk utalva. Az élelmiszer- ipar pedig hosszú idő óta esvelőre csak a Coea-colát hozta forgalomba. Azt is csak a fővárosban, a Bala­ton part ián és néhány na­gyobb. idegen forgalmat le­bonyolító városban. — borsi —

Next

/
Thumbnails
Contents