Szolnok Megyei Néplap, 1968. július (19. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-03 / 154. szám

JÁSZSÁGI , ALLAMI GAZDASAG

A Jászság egyetlen állami gazdasága. A hatalmas, tíz és félezer holdas üzem négy önálló gazdaságból és a SERNEVÁL szászbereki telepének összevonásával alakult ki. Területének legnagyobb része — nyolcvanezer hold — szántó. Mégis a . megye legnagyobb szőlő-gyümölcstermesztő állami gazdasága is. Nyolcszáz hold szőlőjén kívül majd kétszáz hold gyümölcsöse van. Története hasonló a többi gazdaságéhoz, mégis más is. Érdemes röviden visszatekinteni jogelődje hősi esztendeire:

Uj erdői Állami Gazdaság

A Jászság első állami gazdasága volt. 1947. április 2-án alakult meg. A Budapesten székelő Gyümölcstermelő Nemzeti Vállalat részlegeként működött a mai Üj- erdő helyén, mindössze harminckét hold szőlőterületen. Későbbiekben része lett a Felsőszászbereki Állami Gazdaságnak, a pusztamonostorinak, aztán 1951-ben Űjer- dői Szőlőgazdaság néven önállóan gazdálkodott Ekkor már területe is megnőtt, de mind szórványszőlőkről, s egyéb kultúrából állt, 10—15 kilométeres körzetben a központtól. 1952-ben Üjerdői Állami Gazdaság nevet vette fél, ekkor már újerdői, tőtevényi és pórtelki szőlők is tartoztak hozzá. Mintegy hétszáz hold szántón, félezer hold szőlőn, százötven hold gyümölcsösön gazdálkodott.

A nagyüzem még csak nevére volt jellemző. Épületei régi tanyákból álltak. — Megalakulása után hosszú ideig is egyetlen pár lófogattal látta el, úgy, ahogy a szállítást. Az állam sokat költött az elöregedett szőlőtábla felújítására, korszerűsítésére, új telepítésre. 1960-ig háromszáz hold szőlőt és 100 kh kajszibarackot telepítettek. 1952—60 között megépült az első ötvenkét személyes munkásszállás, ebédlő, klubhelyiség, tizenkét lakás, műhely, gyümölcstároló, s más épületek. Munkásai a szőlőtermeléshez értő tanyai lakosokból verbuválódtak. 1958-ban az a „baj érte” az üzemet^ hogy 29 mázsa szőlőt termett holdanként s 7 ezer hl bort kellett volna 5 ezer hl-s pincében — hat helyen — elhelyezni. A gazdaság szakvezetője Sebők József kertész volt.

t Felsőj ászsági Állami Gazdaság

Megalakulása szintén 1947-re esik és szintén a Gyümölcstermelő Nemzeti Vállalat részeként üzemelt kétszáz holdnyi területen. 1949-ben a parányi területhez

a jellemző. Kis parcellákon sok mindent termeltek. Többek között még fűszert is, például zsázsát, köménymagot, valamint ricinust. S aprómagvakat, mint fűmagot, hagymamagot, mákot. Ebben az időszakban azonban kialakult a répamagtermesz- tés agrotechnikája, s ez azóta is híressége az üzemnek.

A Felsőjászsági Állami Gazdaság fennállásától betöltötte szerepét, s különösen 1955-től működött jól, amelyben nagy része volt a már elhunyt Schneider János agronómusnak, a nagy gyakorlati és elméleti tudású szakembernek, aki sokat segített fiatal kollegái nevelésében is.

, Pusztakürti Állami Gazdaság

1950-ben alakult meg a Jászladánvi Állami Gazdaság, mely a községben a szakiskola helyén működött. Hollóháton, Szászberken és Pusztakürtön birtokolt földeket. Szászberki részlegét 1952-ban a Sertéstenyésztő Vállalat vette át, Hollóhát Tiszasülyhöz került, a pusztakürti részlegből viszont a jászkiséri, a jászladányi és jászalsószentgyörgyi földek gyarapodásával a Hegedűs-féle kastélyban Jász- kisér—Szellőháton 1953-ban megalakult a Pusztakürti Állami Gazdaság.

Az indulásra jellemző: egy Cormiek

traktoruk volt, és egy nagyon öreg Hoffer. Mind vaskerekes. Inkább a 70 pár lóra alapozták hát a talajművelést. Állati terméket a gazdaság csak annyit állított elő,' ami az üzemi konyha szükségletét biztosította. De már 1953-ban megkezdődtek az építkezések, elsőnek a kastély rendbehozásával, aztán sertéstelep épült, szarvasmarha-istálló, baromfitelep, juhhodály, s a gazdasági épületekkel párhuzamosan szolgálati lakások, munkásszállások épültek. S jöttek a gépek is. a megye gazda-' ságai közül a pusztakürti az elsők között alkalmazta a kombájnt. Már 1954-ben három kombájnnal aratott. Bár még mindig

Korszerű fóliaházas zöldségtermesztés a gazdaságban két és félezer négyzetméteren

felsőszászberld, jászladányi, pusztamonostori és újerdői földek kerültek. Ezek után alakult meg a Felsőszászbereki Állami Gazdaság, már háromezer holdon. Ezt 1950-ben kettéválasztották, s külön Jászladányi-, s külön Jászberényi Állami Gazdaságot alapítottak. 1951-ben önállóvá lett a szőlősgazdaság, a tangazdaság, s későbbi Felsőjászsági Állami Gazdaság ekkor még pusztamonostori néven. 1953-ban újra gyarapodott, amikor a pusztamonostori hoz hozzácsatolták a jászberényi határban lévő peresi és felsőmuszályi földeket. S ekkor kapta a felső jászsági nevet. De még csak 1952-ben történt meg az első jelentősebb beruházás, egy baromfitelep építésével, amely két ötszázas tyúkól és égi' kétezerötszáz férőhelyes csibenevelöből állt. Feljegyzik, hogy 1952-ben kapta meg az első három körmöstraktort a gazdaság. Ettől kezdve rendszeresen gyarapodott gépparkja, s épültek' a gazdasági épületek is. Jobban kellett ide a gép, mint bárhová, hiszen az iparosodó Jászberény a kétkezi munkásokat mind felvette, s a gazdaság rosszabb béradottságai még hátrányosabb helyzetbe hozták az üzemet.

Az állatokat kezdetben nagyrészt egyéni gazdaságból visszamaradt tanyákban, istállókban helyezték el. Az állattenyésztés 1952-től számítva fejlődött szépen. A mostoha körülményekhez képest is jól termeltek, hiszen már 1959-ben az egy tehénre eső évi teihozam kétezerötszáz liter volt. S már akkor elérte a juhászat a négy és félkilogramm gyapjú átlagot. A növénytermelési-e a vegyeskereskedf* volt

a kézi munka dominált a gazdaságban. 1959-re már számottevő, s jóhírű állat- tenyészete volt az üzemnek. Már akkor tizenhét mázsás búzát, tizennyolc mázsás őszi árpát, húsz mázsás kukoricát takarított be. Fennállása alatt kétszer élüzem címet szerzett. A példás gazdálkodás kialakításában nagy része volt Fodor Sándor főagronómusnak, akinek érdemeit miniszteri és kormányki tűntél ések dokumentálták.

A SERNEVÁL és a tangazdaság

A felsőszászbereki uradalom helyén dolgozott az ugyanilyen nevű állami gazdaság. Később a jászladányinak lett része, majd 1953-ban ebből kiválva a Kecskeméti Sertéstenyésztő Vállalat telepeként működött Fennállása alatt átlag negyven—ötven í' foglalkoztatottUgyancsak a mai Jászsági Állami Gazdaság része a volt tangazdaság. A mezőgaz tíasági szakiskola halígatóinak gyakor birtoka. Ez 1951-ben alakult meg, s 1961 ben olvadt be a mostani gazdaságba. -- Fennállása utolsó három évében maximális nyereségrészesedést fizetett. — A termelés jó szervezésében itt Hegedűs Kálmán főagronómusnak voltak nagy érdemei.

Hideglevegős szénaszárító Felső jászságon

Ilyen a mai nagyüzem

Ilyen előzmények után alakult meg 1960. január 1-ével a mai Jászsági Állami Gazdaság. Három kerületre bontva gazdálkodik. Az I-es kerület (Pusztakürt), vezetője Zelei József, a Il-es kerületet Üjerdő és a tangazdaság) Blázl István, a III-as kerületet (Felsőjászság) pedig Hamar Jenő vezeti. Mindháriríeh e gazdaságban kezdték pályájukat. A gazdaság igazgatója 1957 óta Cs. Nagy Mihály, 1962-től — Fodor Sándor megyei főagro- nómus után — Hintalan Ede a jelenlegi fő- agronómus. Huszonegy diplomás embert foglalkoztat az üzem. S ehhez még hozzáveendő, hogy mintegy harminc agrárszakembert adott át a környező termelőszövetkezeteknek. Öt éven át patronálta például a jászfényszarui termelőszövetkezeteket.

Hatalmas árutermelő gazdaság. A múlt esztendőben háromszáztizenhét vagon kenyérgabonát, hétszázharmincöt vagon cukorrépát, harmincnyolc vagon marha-, nyolcvankét vagon sertéshúst adott, 850 ezer tojást, ezerhatszázhetven hektoliter tejet többek között. A tavaiyi nyeresége tízmillió forint volt, s tizenhat napi nyereségrészesedést fizetett. A gazdaság dolgozóinak átlagbére hét év alatt jelentősen növekedett. Ezer állandó munkást foglalkoztat az üzem és az évi átlagbér 1967- ben húsz és félezer forint volt.

Érthető, hogy ragaszkodnak a munkások a Jászsági Állami Gazdasághoz. Innen ment nyugdíjba * Soltész István, a MEDOSZ megyei bizottságának elnöke, a régi munkásmozgalmi veterán. A törzs- gárda megbecsült tagjaihoz számít. Major Mátyás sertéstenyésztő. Kövér Antal szőlész. Ádám István traktoros, Vass János juhász brigádvezető, Molnár Sándor borjúgondozó, Juhász Dezső kombájnos, Lakatos István kombájnos, Sass István szőlőmunkás, Soós István szőlész szintén alapító tag, már nyugdíjba is ment.

Az üzemi igyekszik mindent megtenni munkásaiért. Az idén például az idénymunkás asszonyoknak bevezették az ötnapos munkahetet. így a szombatot már a családjuk körében, otthon tölthetik. Ha gyerekük van, illetményföldet is kapnak. Jellemző a gazdaság és munkásai kölcsönös megértésére, hogy az üzem létszámának 84 százaléka öt, 53. százaléka tíz évnél régebben itt dolgozik. A gazdaság évenként 8 dolgozójának ad százezer forintos lakásépítési kölcsönt, amelyből 10 évi munka után 10, további 5 éves munkaviszony után szintén 10 százalékot enged el.

A jelen és a jövő

Elsősorban ta ka rmá ny termes zt ő üzem. Szántójának kétharmadán foglalkozik vele. A többi területén vetőmagot és ipari növényt termel. Búzából nyolc év átlagában 18,4 mázsa volt az átlagtermés, őszi

árpából 18,5, kukoricából 18,40. A múlt évben szőlőből 22 mássa termett holdanként, lucernából 32, s cukorrépából 245 mázsa. Az országban egyedül foglalkozik |: helybentermő í-épamagtermeléssel, amelyből 1967-ben 100 holdon 20 mázsás átlagtermést ért el. Tízezer mázsa szőlőt > s megtermel évente, amelynek nagy részét Budafokon és Szegeden palackozzák. A' jászberényi rizling és hárslevelű márkás bor. Szőlőből hat-nyolc vagonnal exportál évente, s húsz vagon kajszibarackot is. Állattenyészetére a szakosított telepek jellemzőek már most. — Az üzem száz hold szántóra 165 kilogramm húst ad évente, elsősorban sertés, szarvasmarha és juh összetételben.

Korábban az állami gazdaság 44 fajta növény termesztésével foglalkozott. Észszerűen tizenegyre csökkentette a növények számát, - s mindenből nagy tét,élben állít elő.

A gazdaság kialakult: üzem. Jövőjében sincs semmi látványosnak ígérkező változás. Inkább a mostani eredményeik to vábbfejlesztését tervezik. Jövőre gyümölcsösükhöz újabb 110 hold barackost tele pitének. A későbbiekben még cseresznye és meggy-telepítés is szóba jöhet. Most hoz létre 15 ezres tojóházat, ahonnan tenyésztojásokat bocsát ki. Sor kerül a felsőjászsági juhászati telep rekonstruk- ; dójára is, s a mostani három és félezres juhállományt ötezerre fejlesztik. Szó van áriról 5s, hogy Felsőjá&zságon hárorn- négyszázas tehenészeti telepet létesítenek.

Mindenképpen sor kerül -újabb nagyhozamú búzafajták meghonosítására. A gazdaság, területének egy részén, be akar rendezkedni a 30 mázsa feletti búzatermésre, s ehhez teremti meg a feltételeket. Kukorica esetében ugyancsak 30 má- j zsa a cél. A gazdaságvezetők szótárában gyakori kifejezés a nemzetközi színvonal.

A megye legsokoldalúbb mezőgazdasági üzemeinek egyike. Még méhészettel Is foglalkozik, száz család mehet tart Üj- erdőn s a volt méntelepen harmincöt te- nyészmént tart.

A termelési színvonal is indokolja, hogy a jászberényi szakmunkásképző iskolának és a-jászberényi Kállai Éva szőlészeti szakközépiskolának egyaránt gyakorló gazdasága.

Nagy beruházásokra nem gondolnak a közeljövőben. De a pusztakürti kerületben a termelés korszerűsítésére egy. óránként hat mázsás teljesítőképességű lucernaszárító üzemet épít. Ezzel a pusztakürti kerület komplett állattenyésztő üzemrésszé válik.

A gazdaság sokat ad arra, hogy maga neveljen szakembereket. Az üzem ötvenhat műszaki vezetőjéből negyvenegynél: van középiskolánál magasabb szakképzettsége, s- nagyrészük együtt nőtt. fejlődött az üzemmel. (x>

U ásított tehenészeti telep Pusztakürtön