Szolnok Megyei Néplap, 1968. július (19. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-25 / 173. szám
1M. július 2b. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Embert látóan BUGYI LÁSZLÓ jászivá- nyi szövetkezeti tagot ‘törölte tagjai sorából a Szabadság Tsz. Ö megfellebbezte és a jászberényi járási tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya visszaállította tagsági mivoltát. Erre a tsz a megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályánál élt panasszal. — Megvizsgálták az ügyet, s megerősítették a jászberényiek döntését; A törlési indok az volt Bugyi László ellen, a tanyája körül a háztáji jószágok sok kárt tesznek a közösben, s hogy zug- italmérést tart fenn. Ezek egyike kártérítést, másika szabálysértést képezhet. Bugyi László' tavaly is, az idén is dolgozott a termelőszövetkezetben. Az esetnek tehát olyan színezete van — a törvényességi felügyeletet gyakorló állami szervek képviselői is mondják — mintha meg akartak volna tőle szabadulni, a szövetkezetben. EHHEZ HASONLÓ ügyek elbírálására bőségesen volt most alkalom. Az új termelőszövetkezeti törvény megva- . lósításához tartozik ugyanis, hogy ahogy hivatalosan kifejezik — rendet teremtenek a tagsági viszonyban; Magyarán szólva, aki belépett ugyan a szövetkezetbe, de nem dolgozik, azt törlik. — Szolnok megyében 974 ilyen törlés történt. De a járási és városi tanácsok, illetve a megyei tanács szakigazgatási osztályai 119 szövetkezeti határozatot változtattak meg. Ügy is mondhatnánk ennyi parasztember kapta vissza szövetkezeti tagságát: Ha a számszerűséget tekintjük az ( arány nem rossz. Hiszen 125 termelőszövetkezet gazdálkodik a megyében, tehát f nem is jut mindegyikre • egy-egy megváltoztatott döntés. Ha azonban másik oldalról nézzük, — tudniillik, hogy minden nyolcadik törlés törvénytelen volt, már a számszerűség is mutat valamit. DE EMBEREK ügyéről beszélni, szólni sohasem szabad matematikai kifejezésekkel, mert emberekről van szó. Parasztemberekről, falusi emberekről, akikről úgy látszik nagyon könnyen lemondtak volna a közös gazdaságokban. Az a természetes, hogy az emberek ilyenek is, meg olyanok is. S akik olyanok, azokkal több vesződség, baj is van, többet is kell törődni velük, jobban lefoglalják a vezetőket is. Dehát mi a vezetők feladata, emberi kötelessége? Az is, hogy neveljék beosztottaikat, segítsenek megváltozniok. És semmi esetre sem az a járható út, hogy akivel baj van, attól gyorsan megszabadulni. Igaz ez a könnyebb válaszút. Az eseteknek mostmár csak a tanulsága van hátra. Az, hogyha emberek életéről, sorsáról születik döntés, akkor sosem szabad kampányt csinálni, Bár erre a törvényességi felügyeletet gyakorló állami szervek sokszor felhívták a figyelmet. Ügy látszik nem értették meg mindenhol. Mert azt is mindjárt hozzá szeretnénk tenni, többségben vannak azok a termelőszövetkezetek, amelyek törvényesen, az embert látóan cselekedtek. A TÖRVÉNYEK szerint jogaikat visszaszerzett szövetkezeti gazdák azóta dolgoznak a közös gazdaságokban. De marad egy rossz emlékük. Meg akartak szabadulni tőlük; Több emberséggel, könnyen elkerülhető lett volna. B. L. HASZNOT HOZ A MÁSODNÖVÉNY t Á teMnelőszövetfkezeteket ! súlyos aszálykár érte az idén. A kárt ellertsúlyozniok, ; csökkenteniök keü. Ez min- ; den szövetkezeti tag szemé- ‘ lyes érdeke. A lakosság vi- , szánt azt várja a közös gazdasagoktól, hogy segítsenek a zöldség ellátásban, s ennek érdekében nagyobb erőfeszítéseket tegyenek. Ott, ahol csak lehet, ahol öntözni tudnak, termeljenek másodnövényként zöldségféléket. Fontos közösségi érdek fűződik most ehhez. Ugyanakkor a szövetkezetek is megtalálják számításaikat. A korábbi évek tapasztalatai szerint — közepes termés esetén is — egy hold másodvetésű uborka 10—12 ezer, a zöldbab 10—15 ezer forint árbevételt biztosít. Hasonlóan a kelkáposzta és a karfiol is. A felvásárló szervek — fmsz. MÉK — a termelőszövetkezetek segítségére sietnek. A velük leszerződött gazdaságoknak díjmentesen adnak uborka, bab vetőmagot. Segítenek a palántafélék — káposzta, karfiol, ka- raláb — beszerzésében. (Helyes, ha ebben a közös gazdaságok is kisegítik egymást.! A termeltető szervek egyéb kockázatot is vállalnak. Együttesen állapodnak meg például az átvételi árakban. A MÉK eddig 66 vagon másodvetésű zöldségféle termelésére szerződött megyénk közös gazdaságaival. Többek között a kisújszállási Búza- kalász, a tiszaroffi Aranykalász. a fegyverneki Vörös Csillag és a nagykörűi Haladás Tsz vállalkozott másodvetésű uborka, karfiol, zöldbab, karaláb és kelkáposzta termelésére. Az fmsz és a MÉK szinte korlátlan meny- nyiségben szerződik, most a zöldségfélékre. — m. 1. — Hogyan élünk Szolnokon ? IV. — A kormányprogram szellemében...- Felmerülhet a kérdés, hogy miért éppen a fővárost vette példának az újságíró. Miért Budapesttel, a főváros jobb körülményeivel hasonlította össze szű- kebb hazája, a kisebb város egyes viszonyait. Azért, mert földrajzi helyzetünkből adódóan, mi szolnokiak éppen a fővárossal vagyunk legközvetlenebb, legszorosabb kapcsolatban. Naponta több száz ember utazik oda és vissza — közülük nagyon sokan munkába — sőt szép számmal vannak olyanok is. akik a fővárosból járnak Szolnokra dolgozni. S ők is számolnak, összevetnek, véleményt alkotnak. Azzal a szándékkal ecseteltük, hasonlítottuk össze az életkörülményeket, hogy akik tehetik, minél gyakrabban nézzék közvetlenül a vásárlók szemével, a kisfogyasztók érdekeinek tiszteletben tartásával az említett megélhetési gondokat. Ehhez segítségül tekintsünk vissza a tavalyi tanácstagi és országgyűlési képviselő választások utáni időszakra és főleg az országgyűlésen elhangzottakra. Az egy évvel ezelőtti országgyűlésen kormányunk beterjesztette programját. Ez a messzemenően körültekintő program nagyon következetesen képviseli azt az elvet, hogy az életszínvonal emelkedését veszélyeztető vagy gátló tényezők iránt senki ne legyen közömbös. „Meggyőződésünk — hangzik a programban, hogy a... fogyasztói ármechanizmus jól fogja szolgálni a társadalmi érdekeket, úgy valósítja meg a fogyasZr tói árszínvonal stabilitását, hogy elmaradnak ennek káros hatásai, amelyek ma, egyes cikkek hiányában, a választék szűkülésében a minőség rontásában és tóként abban fejeződnek ki, hogy az ipar a társadalmi fejlődéssel járó új jelenségek iránt sokszor közönyt ta- núsít.’’ Kormányunk tehát programjában is és az azóta tapasztalt gyakorlatban is következetesen képviseli azt az álláspontot, hogy a felmerülő, a lakosság életszínvonalát veszélyeztető tényezőket mindenhol igyekezünk ellensúlyozni. Nálunk Szolnokon most az tapasztalható, hogy elsősorban a lakosság, a kisfogyasztó került nehéz helyzetbe, ő sínyli elsősorban az aszály és a közöny következményeit. a kereskedelem pedig saját hasznát tekinti döntőnek. Nem egyetlen üzletben volt' arra példa, hogy a termelőktől nem vették át az olcsó árut addig, amíg a drágát ki nem árusították. A lakosság tehá+ nem is mindig az aszály, a nincs miatt vette a drága zöldségfélét, hanem az üzletek szűk érdeke miatt. A városi tanácsról azt tartjuk mindannyian, hogy az a város gazdája s ezt komolyan mondjuk. Nem veheti tehát rossz néven, ha esetleg „elszámoltatjuk”, hogy mint hatósági szerv, a lakosság érdekében hányszor vont felelősségre olyan szerveket, amelyek csak a helyet foglalják a városban, a főútvonalon levő üzlethelyiségeket, piaci standokat, de korántsem tesznek meg mindent azért, hogy a lakosság ellátásából maximálisan kivegyék részüket. Nem két szarv ügye ez csupán. hanem a 63 ezer lélekszámú város érdeke, amit minden esetben érvényre kell juttatni; Nem lehet kétségbe vonni, hogy rendkívüli időjárás szenvedő alanyai vagyunk, hogy egy-egy zöldségféléből idén alig láttunk az üzletekben. De az aszály okozta gondok megoldása nem lehet kizárólag az, hogy a vásárlók az üzletek elképzelése szerinti magas árakat fizetnek. Közismert dolog, hogy az adott jövedelmet el lehet költeni kedvezőbb hatásfokkal, és kevésbé kedvező hatásfokkal is. A mi esetünkben nem kétséges, hogy ugyanaz a jövedelem a fővárosban többet ér, mint Szolnokon, mert ott a nagyobb választék segítségével minden vevő hamarabb megtalálja azt az iparcikket, amit keres és élelmiszerekből is egyformán talál olcsóbbat és drágábbat. így azonos kereseti összeg esetén is kedvezőbbek az egyik városban az életviszonyok, mint a másikban. Az egyenlő megélhetési feltételek ilyen értelmű megteremtése sok-sok vonatkozásban tovább növelheti az emberek aktivitását, jó közérzetét; Életünket. gondjainkat értékeljük reálisan és fogjunk össze a nehézségek áthidalására, a kölcsönös bizalom szellemében dolgozzunk a gazdasági mechanizmus reformjáért — hívott fel egy évvel ezelőtt a kormány és a most lezajlott országgyűlési ülésszakon csak erősödött ez az álláspont. A reális értékeléshez pedig feltétlen hozzátartozik életviszonyainknak ilyen oldalú vizsgálata is. Borsi Eszter Savarianapok A szerdán Szombathelyen megrendezett idegenforgalmi tanácskozáson bejelentették: augusztus 19—25 között Savaria Camping Ral- lyet rendeznek a város nemzetközi kempingjében. Háromszáz résztvevőt várnak az egyhetes találkozóra. — Megrendezése egybeesik az iseumi operaestekkel, a savaria történelmi karnevállal és a romkerti irodalmi estekkel. Július 27•én Annű’bái A nyári balatoni program kiemelkedő eseményére, az immár 143. balatonfüredi Anna-bálra július 27-én kerül sor. A hagyományokkal ellentétben, a híres Anna- bált az idén nem a SZOT szanatórium dísztermében, hanem az Annabella Szálló tágas halijában, éttermében és eszpresszójában rendezik meg. A .bálra öt világrész 25 országából érkeztek jelentkezések a Veszprém megyei tanács idegenforgalmi hivatalához. A program szerint éjfélkor tartják meg a szépségkirálynő választást. Fúiópajzs a Duna alatt Nemrég kezdték meg a földalatti vasút Duna alatti szakaszának építését. A Kossuth téri állomás felől az alagútépítő pajzs fejtő berendezése naponta 3—4 métert halad a budai oldal felé. A Kossuth téri és a Batthyány téri állomások között' 475 méter az építendő alagútszakasz. Ebből 370 méter a Duna meder alatt fekszik. — Milyen nehézségeket okoz az építőknek a Duna alatti szakasz kialakítása? — kérdezzük Greschik Gyulát, a Földalatti Vasút Vállalat tervezési és technológiai osztályának vezetőjét. — Az egész pesti oldalra jellemző, hogy tíz—tizennégy méter vastag homokos-kaviA Ganz Villamossági Művek Hegesztett Gépszerkezetek Gyára lakatos szakm unkásokat alkalmaz, bérezés megegyezés szerint. Jelentkezni: — Szolnok, Körösi út 34/c. Már a folyosóról hallatszott a közeledő léptek kop- panása! Gyorsan! Aki időt nyer, életet nyer! Köpcös termetét meghazudtolva, egyetlen lendülettel a mellékhelyiségben termett, berántotta maga mögött az ajtót és a kulcsot kétszer ráfordította. Nagyot sóhajtott, reszkető kezefejével letörölte a verítéket a homlokáról. Igenám. de itt sem maradhat az idők végezetéig! A keskeny ablakhoz lépett, oldalvást kipréselte a felsőtestét, lenézett a gyárudvarra. Az udvar tele volt jövőmenő, rakodó, cipekedő emberekkel, fikarcnyi esélye sem volt rá, hogy ne vegyék észre. Megpillantotta a villámhárító vezetékét. Kinyúlt, megragadta a vastag kábelt, kihúzódzko- dott, elrúgta magát az ablakpárkányról. rövid, de ré- mületes kapálózás után sikerült a fél lábát megvetnie egy tartóvason. A nadrágja elszakadt, tenyerét égette a kábel, de ő ügyet sem vetett rá, csak kúszott felfelé. Feltornázta magát az irodaház lapos tetejére, megfordult, lehasalt, az eresz- csatorna fedezéke mögül lenézett. Üldözője már ott mászik a kábelen, most ér fel a HAJSZA harmadik emeletig! Futás! Az épület túlsó oldalán tűzoltólétrát talált, azon leereszkedett, egy szénkupacra pottyant, onnan begurult a kazánházba. Szerencse a szerencsétlenségben! A kazán házban ép-* pen nem tartózkodott senki, így hát észrevétlenül besurranhatott a csövek dzsungeljébe, jó negyedóráig has- mánt kuszott-mászott közöttük, végül valami szellőzőaknán keresztül halálos fáradtan kikeveredett a napvilágra. Sajgott minden izma, kapkodva szedte a levegőt, a szája, szeme, a füle szénporral volt teli. Leült a földre, érezte, hogy nem bírja tovább. De hátha üldözője' elvesztette a nyomát? Akkor nem veszett kárba az idegtépő izgalom. A szellőző-nyílásban megjelent az üldöző, öszes, sovány férfi, kék köpenyben. Erőinek végén járt ő is. — Nekitámaszkodott a falnak, alig jutott szóhoz. — Főmérnök kartárs — lihegte, miközben egy papírlapot kotort elő a zsebéből —, miért csinálja ezt velem? Valakinek vállalnia kell a felelősséget! Könyörgöm, ír- ia alá ezt g megrendelést két kiló műszaki kenőszappanról! Kürti András esős Duna üledék helyezkedik el a felszín alatt. E réteg első kavicsait még a jégkorszak ős-Duna hozta, s a rendszeres árvizek, ismétlődő áradások hordaléka hizlalta a rétegeket ilyen vastagra. E Duna üledék alatt tengeri eredetű agyagrétegek fekszenek. Az agyagrétegek már nem helyezkednek el olyan vízszintesen, ahogy leülepedtek. A földkéreg mozgásai, a budai hegyek állandó, lassú kiemelkedése kimozdította eredeti helyzetéből, a vetődések pedig felszabdalták az agyagrétegeket. Az agyagban levő repedések, homokosabb rétegek egészen a felső homokos. kavicsos Duna üledékig kijuthatnak. A felső rétegben. a felszín alatt néhány méterre mindenütt vizet, ta- laivizet találunk. S mivel a víz a kavics és homokszemek közt könnyén mozog, a homokereken. a repedéseken az agyagrétegbe is eljut. Az alagút építése pedig az agyagrétegben folyik. 25— 30 méterrel a felszín alatt Mielőtt a Duna alatti alagútszakasz építéséhez kezdtünk, meg kellett ismernünk a talajviszonyokat. — Hogy történt ez az „ismerkedés”? — Az Országos Földtani Kutató- és Fúró Vállalat szakemberei vizsgálták a Duna alatti talaj minőségét, a rétegek elhelyezkedését. Négy helyen fúrtak le 50 méter mélységig. Tavaly nyáron bizonvára sokan látták azt a Dunán imbolvgó kis hajótestet, amelyre háromlábú fúróállványt szereltek Akkor folyt, úi technológiával a talajfeltárás. Az F. 62 típusú „duplafalú magcsővel” egyszerre 3 méter hosszú és 10 centiméter, vastag talajhengert emeltek ki az altalajból, hogy aztán különféle vizsgálatokkal, elemzésekkel vallassák a várható építési körülményekről. — Ezek szerint---? — A Duna-medence is a fent említett homokos, kavicsos üledékben van. Ez a réteg 1—2 méter. alatta ugyancsak agyagtakaróval. A Duna alatti útszakasz felett tehát épp úgy 15—17 méter agyagréteg fekszik majd, mint például a Szabadság tér alatti alagútnál. A különbség annyi, hogy a Szabadság térnél 13 méteres homokos kavicsban van a talajvíztükör. a Duna vízfelszíne pedig az agyagon levő 1—2 méteres kavics felett szabadon Az alagút építése során vízszivárgással mindenképpen számolnunk kell. Hogy ez a vízbeszivárgás ne növekedjék vízbetöréssé, az alagút légterében levegőtúlnyomást létesítünk Ezért épül „keszonos” munkával az alagút. A Duna alatti építkezés méreteire jellemző néhány adat: 23 750 köbméter földet fognak kiemelni és elszállítani a Duna alól. Ennek helyére 9500 szovjet importból származó tübbinget szállítanak le és helyeznek el. A tübbingeken át 1900 köbméter cementhabarcsot sajtolnak be a talaj hézagaiba. A menő és jövő szerelvények a Duna alatt is két. különálló, egyenként 5,1 méter átmérőjű alagút- ban haladnak maid. Fárhu- eamosan, egymás mellett épül a föld alatt két ..cső” — másutt betonból, előregyártóit vasbetonelemekből — itt tübbingekből A két Duna alatti alagút mindegyike mintegy fél év alatt épül meg. Földalattink építését külföldön is érdeklődéssel kísérik. Kádár Márt*
