Szolnok Megyei Néplap, 1968. július (19. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-23 / 171. szám

im július 33, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Kerekes yachtta! a sivatagban Hórom fiatal moszkvai turista kerekes yaehton út­rakelt a sivatag átkelésére. Az 1000 kilométeres utazást befejezték. Eduard Nazarov mérnök, volt hajóstiszt, Vlagyimir Talanov mérnök, szenvedé­lyes vitorlázó és Gennadij Galiullin, a turistaszövetscg felügyelője kereken egy hó­nap alatt tette meg ezt az utat az ázsiai sivatagban. Az Arai-tótól délkeletnek indultak és maguk készítet­te kerekes yachtjukon a fu­tóhomokon át Kzil-Orda ka- zah városba érkeztek. — Yachtjuk helyenként 80 ki­lométer óránkénti sebesség­gel száguldott. Rakományuk kizárólag hálózsákokból, víz­zel telt kannákból és kon- zervekből állott. A sivatagi vitorlázás nem extravagáns utazás volt ré­szükről. A kerekes yacht felkeltette a sportolók ér­deklődését. Sportklubokban a „szárazföldi vitorlázó vi­lágbajnokságról” többször esik szó mostanában. Sőt a három fiatal moszk­vai bátor tette gondolkodó­ba ejtette az illetékeseket is: nem lehetne-e felhasználni ezt a könnyű közlekedési eszközt Közép-Ázsia és Ka­zahsztán óriási homoksiva­tagaiban? A lassú olvasás Sokan talán nem is tud­ják, hogy a lassú olvasás sajátos „betegség”. Az ember gyorsabban is olvashatná a nyomtatott szöveget, ám eb­ben akadályozza egy káros szokás: olvasás közben ma­gában mondja a szöveget, aminek következtében per­cenként legfeljebb 150 szót tud elolvasni. Az ilyen em­berek olvasás közben gyak­ran suttognak, mormognak es nyelnek. A kaliforniai egyetem pszichológusai kidolgozlak egy módszert, amelynek se­gítségével leszoktathatják a .Jassú” olvasókat erről a szokásról. Az eljárás egy­szerű. A nyakizmókhoz elektromos készülékét rög­zítenek, amely felerősíti a hangszalagok által előidézett zajokat. Az olvasó ember fülhallgatón hallja ezeket a hangokat. A lassú olvasás kísérő jelenségeinek hangos­sá tétele jó eredménnyel jár: a kísérleti alanyok pár hó­napos kezelés utáp „leszok­tak” a lassú olvasasróL Yillámbiztos sátor A Müncheni. Műszaki Egyetem magasfeszültségű intézetének igazgatója személyesen pró­bálta ki munkatársainak legújabb konstrukcióját, — a villámbiztos egy személyes sátrat. A rendkívül prakti­kus sátor súlya 4 kilo­gramm. magassága 1,30 mé­ter. Négy részes acélkarokon nyugvó fémezelt sátorlapból áll s különösen az út-, vas­út és fakitermelő munkások­nak fog biztos védelmet nyújtani a halálos kimene­telű villámcsapások elől. A sátor összehajtható és így könnyen szállitható. A sát­rat dr. Hans Prinz profesz- szor az intézetben előállított villámtttéssel próbálta ki. — (Felvételünk.) A Delta legújabb Jubileumi évad Szegeden Résziét az eldada&bol Nyugdíjat ítéltek meg Mussolini özvegyének Kachele Mussolini, az egy­kori olasz diktátor 77 évet özvegye hosszú pereskedés után elérte célját: egy olasz bíróság megítélte neki férje után az özvegyi nyugdíját. A bírósági végzés szerint a fasiszta diktátor elég soká volt állami szolgalatban ahhoz, hogy özvegye nyug­díjat kaphasson. Várhatóan *3 özvegy igen tetemes é#e- ssesäez jut. — júliusi — száma a tudo­mányos és technikai vívmá­nyok iránt érdeklődő olva­sók különféle rétegeinek nyújt olvasnivalót. Bemu­tatja az autómotorok por­lasztóinak helyébe lépő pa­rányi komputert, az atom­kor játékait, a konyha „for­radalmát”, a gyárban ké­szülő házakat (a Larsen— Nielsen típusú házgyárat), « legfrissebb fotoújdonságokaf, a keszonbetegség leküz­désére irányuló törekvése­ket, egybevetve a keszon gyógyhatásúnak kiaknázásá­val, a közmüvek módjára „házhoz érkező” számoló­gép-központi szolgáltatáso­kat és láthatatlan sugarak­kal készült színes légifény­képeket is közöl. Száznál több — részben színesfeny- képpel, seregnyi informá­ciójával, humor-rovatával, tudománytörténeti érdekes­ségeivel és a Tv Delta és Haladás műsorait kiegészítő cikkeivel a lapnak ez a szá­ma is méltán számíthat az olvasók érdeklődésére. len hideg. Néhány néző bun­dában jelent meg. — s ne­kik lett igazuk. A fogvacog- tató idő is hozzájárult bi­zonyára ahhoz, hogy az el­ső felvonás közben csak szórványosan, s elég gyéren csattant a taps. Nehezen melegedtek fel a nézők. S mintha ez érződött vol­na az együttesnél is. Ügy tűnt, hogy a kőszínházi mé­retekhez szokott balettkar nem tudta elég könnyedén birtokba venni a Dóm tér monumentális színpadát. — Biruta Goge jelmeztervező üde színfoltokat, szemkáp­ráztató pompát sugárzó kosz­tüméi viszont feledtették az együttes másodperces kiha­gyásait. Később — főleg a harmadik és a negyedik fel­vonásban —, a könnyed, virtuóz számokat váltó, ma­gával sodró fergeteges szá­mokat látva tűzbe jött a közönség, s tapsa szárnya­kat adott a művészeknek. Az előadás végén méltán köszöntötte őket hosszú per­cekig zúgó vastaps. Tán­cukban jellemábrázoló erő­vel éledt az ősi orosz nép­mese; a jó győzelmes har­ca a gonosszal. Sajnos, a táncosokat kí­sérő zenéről kevesbb jót mondhatunk. Nem kielégítő a hangerősítés, ami a zene­kar teljesítményének érté­két csökkenti. A színpad hátteréül szolgáló Dóm és a díszlet összhangja hiányzott. M. Petipa és L. Ivanov koreográfiája szép és hatá­sos volt. Elena Tangieva- Birzniek és Irena Sztrod rendező egészében eredmé­nyesen birkózott meg a rá­háruló feladatokkal. Sikerült élettel telíteni a monumen­tális színpadot. A hattyúk tava méltó láncszeme a Szegedi Szabad­téri Játékok tíz éves balett- programjának. Az Eszme- ralda, a Jeanne d’Arch, a Kővirág, a Párizs lángjai, a Fából faragott királyfi és a grúz balett vendégszereplé­sének rangos folytatása. S. B. A tv mai műsorából ajánljuk Kassák emlékműsor. Egy éve 1907. júliusában., 80 éves korában hunyt el a XX. századi magyar művészet avantgárd irányzatainak egyik legnagyobb művésze, a Kossuth-djas költő—író- festő; Kassák Lajos. Újító volt minden művészeti ág­ban, minden műfajban, amelyet művelt- sok olyan megoldást keresett, talált és alkalmazott. amelyek ma már megszokott módszerek közé tartoznak. XassáK csak­nem hat évtizedes művészi munkásságát tudatosan és egyértelműé^, állította a munkásság szolgálatába. Életét viták és harcok kí­sérték. Kassák Lajos mindig az élvonalban haladt. Szá- tnos folyóiratot, indított, fő- szerkesztője volt a „Tett”, a a „Dokumentum”, a "Munka” című lapoknak. Művészete folytonos küzde­lem volt, írásaiban, ver­seiben a világosságra tö­rekvés azok szellemében és formájában egyaránt kifeje­zésre jutott. A Televízió keddi műsorát irodalmunk e kimagasló alakja emléké­nek szenteli. A műsort 22.10 orakor su­gározza a tv. Erkel: BANK BÁN Szombaton este tizedszer hangzott fel nyitó előadáson a Szegedi Szabadtéri Játé­kok szignálja, a „Szeged hí­res város...” A hagyomá­nyokhoz híven ismét Erkel operával kezdődött a prog­ram. Ezúttal á Bánk bán került színre, Szinetár Mik­ló» és Félix László rende­zésében. A korábbi előadá­sokhoz képest a rendezés nem hozott újat, lényegében felújítást láttunk. Most is a látványosság dominált, a rendezők kihasználtak min­den lehetőséget, amelyet az opera nyújtott, különösen a nagy tömeget igénylő első és utolsó felvonásban. — Itt kell megemlíteni a balett­megfeleltek a fokozott köve­telményeket támasztó fel­adatnak, különösen Szalma Ferenc, Simándy József, Radnai György és Nádas Tibor; Endre király, Bánk, Tiborc és Biberach szere­pében, valamint a Melin­dát éneklő Moldoyán Stefá­nia. A zenekar, mélyet Kóro- di András vezényelt, min­den elismerést megérde­melt Sajnos az akusztikai viszonyok még mindig nem tökéletesek, így a tiszta, szép hangzással még adósok maradtak a közönségnek Szegeden. Fülöp Zoltán díszletei sze­rencsésen oldották meg a betétet, — Barkóczy Sándor koreográfiáját, amely drá­mai funkciója mellett, lát­ványos, szép előadásával kü­lön élményt jelentett. A színpad méretei az éne­kesekkel szemben a hagyo­mányostól eltérő igényeket támasztottak. A játék bizo­nyos mértékig háttérbe szo­rult, hiszen a mimika, a kis gesztusok, itt nem érvénye­sülhettek. Az éneknek kel­lett kifejeznie mindazt, ami­nek kifejezésére a hagyo­mányos operaszínpadon a hang mellett más lehetősé­gek is vannak. Az énekesek többnyire tömegjelenetek és a kettő­sök közötti ellentétet. Ko­mor, monumentális díszle­tei, a tér helyes alakításá­val elősegítették, hogy a látványos jelenetek után a kettősöket éneklő művészek nem „vesztek el” a hatal­mas színpadon. Leginkább Tiborc és Bánk, valamint Gertrudis és Bánk jeleneté­nél éreztük ezt, természete­sen igen nagy részben a ki­váló énekesek jóvoltából. A Bánk bán újabb szege­di előadása Is megérdemelt sikert aratott. Ezt bizonyítot­ta a sok ezer néző, hosz- szan tartó lelkes tapsa, az előadás végén. B. A. Csajkovszkij: A HATTYÚK TAVA Tiborc panasza. Radnai György és Simándy József Vasárnap a rigai Opera együttese Csajkovszkij; A hattyúk tava című balettjét mutatta be. A rigai művészeknek el­ragadtatással tapsoltak már a Távol—Kelettől Ameri­káig. Tekintve azonban, hogy mindig csak egy-két táncos lépett fel külföldi színpadokon, az ottani nézők csupán ízelítőt kaptak e ro­konszenves nép tánckultúrá­jából. Szegedre viszont a rigai Opera teljes társulata jött. Először utaztak így külföldi turnéra. Ilymódon — figyelembe véve, hogy A hattyúk tava komoly erő­próba elé állít jónevű együt­teseket is — megközelítő­leg teljes képet alkothatunk magunknak vendégeink mű­vészetéről. Elöljáróban annyit: ked­vező a kép. Pedig a pro­dukció élvezetét nagy mér­tékben zavarta a kellemet­Egységesen szabályozták a szórakozóhelyek lielyárait A művelődésügyi minisz­ter utasítást adott ki, amelyben országosan egy­ségesen szabályozta a mo­zik. színházak, múzeumok hejyárait, illetve belépti dí­jait. Az utasítás szerint a mozikat öt kategóriába kell sorolni, ezenkívül vannak úgynevezett különleges jel­legű mozik (archív-filmeket játszó, híradó-, szélesvásznú vándormozik, egyéb vándor­mozik. 70 milliméteres fil­met játszó mozik). A bemutató mozik leg­magasabb helyára nem lehet- 10. a monopol utánjátszó moziké 8, az utánjátszó mo­ziké és a 16 milliméteres szélesvásznú moziké 6, az egyéb 16 milliméteresé 4 és 70 milliméteres moziké 14 forintnál drágább. A mozi- helyárak a normál hosszú­ságú játékfilmműsorokra vo­natkoznak. Dokumentum-fil­mek, illetve egész estét be­töltő összetett műsorok ese­tén a mozik helyárát ma­ximálisan 5o százalékkal le­het csökkenteni. Az ifjúsági bérletre és a nyugdíjasok bérletére vonat­kozó rendelkezések és ked­vezmények változatlanul ér­vényben maradnak. A mati­né-előadásokat továbbra is az illetékes mozi legalacso­nyabb helyárán kell tartani. A filmművészeti főosztály által kijelölt egres filmek bemutatásánál felemelt hely­árakat lehet megállapítani; Ilyen esetben a MOKÉP- nek be kell jelenteni, a hely­áremelés mértékét A színházaknál, valamint a Magyar Cirkusz és Varieté Vállalatnál a hatósági elő­írások figyelembe vételével kell a helyárakat megállapí­tani. Különleges indokok alapján — kiemelkedően magas díszlet vagy jelmez­költség, vendégszereplés, vendégrendezés, magas de­vizaköltség stb. — egyes esetekben a színház igazga­tója saját hatáskörében leg­feljebb 20 százalékos hely- áremelést állapíthat meg. Az ifjúsági és gyermek előadásoknál továbbra is az 1967. december 31-ig alkal­mazott helyárkedveamény érvényes. A zenei intézményeknél az eddigi legalacsonyabb és legmagasabb h el várai vál­tozatlanul fenn kell tarta­ni, az átlaghelyár módosítá­sa a zenei intézmény ve­zetőjének hatáskörébe tar­tozik. A múzeumok belépti dija 1—3 forint. A tanulóké 1 forint, illetve 50 fillér; Tíz múzeumi látogatásra szóló bérlet ára tanulók és nyug­díjasok részére öt, egyéb látogatók részére 15 forint.

Next

/
Thumbnails
Contents