Szolnok Megyei Néplap, 1968. június (19. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-15 / 139. szám

I 1968. június 15. SZOLNOK MLUYKl NÉPLAP Íj Hétköznapi történetek t. Elektronika és matematika A számítógépek eszperantója — A legtökéletesebb memória A szolnoki papírgyár 4. számú gépének munkásai alaposan méregbe gurullak, amikor megtudták, több núnt kétezer tonna úgynevezett 40 grammos papírt kell gyár­taniuk az idén. Hát persze, hogy dühösek voltak, hiszen tavaly csak nagy kínlódások árán sikerült ötszáz tonnái levenni a gépről ebből a pa­pírfajtából. Minek erőltetik, ha nem megy — háborogtak az emberek. Akkor aztán a gyár veze­tői leültek velük megbeszél­ni a dolgot. Megszokták ugye, hogy ha kevesebb a tonna, kevesebb a pénz? — tették fel a kérdést. Bólogattak, úgy igaz. Most — magyaráz­ták — azt kell gyártanunk, amit megrendelnek tőlünk, s nem amit mi szeretnénk, ami nekünk könnyebb. Másrészt a 40 grammosért többét ad­nak a vevők, mint a hetve­nesért. Nincs mitől félni, hi­szen így több nyereségretesz szért a gvár. több jut tehát a dolgozóknak is. Lecsillapodtak a kedélyek. Sőt a munkások azon törték a fejüket, hogyan könnyít- hetnének a negyven gram­mos papír okozta gyártási gondokon. Addig-addig ala­kítgattak az anyaenormén, amíg már egészen jól boldo­gultak. Az országos vállalat közüöntip jóváhagyta, az új „ receptet”. 2. Köztudottan létszámhiány­nyal küszködnek a papírüze­mek. Nagy nyomás neheze­dik a vezetőkre, sok a bérkö­vetelés. a kilépési hullám is szorítja őket. A papírüzemek énnek ellenére remekül áll­ták a sarat az első negyed­évben: a tervezetten felül 3 millió forint nyereséget hoz­tak. A baj nem jár egyedül — tartja á mondás. így igaz. Tavaly a bérmegtakarításból VtíWzajuttattak á munkások­nak, minthogy az engedélye­zett létszámnál kevesebben oldották meg a feladatokat: Most nincs erre lehetőség. Az úi gazdasági mechaniz­mus bevezetésével a bértö- méggazdál kodást az átlagbér szabályozás váltotta fel. Túllépték az engedélyezett átlagbért, mert túlóráztak, és fnert a kis jövedelműek el­mondták, ami szintén ron­totta az átlagot. Jobban dol­goztunk, mint azelőtt. és rosszabbul jártunk — véle­kednék a munkások. 3. Á hollandi terem dolgozói Indokolatlanul alacsonyabb átlagbért kaptak, mint a többi üzemrész. A munkások Kifogást emeltek a méltány­talan megkülönböztetés el­len. A vezetők elismerték, jogos a sérelmük és intéz­kedtek is. Azóta nincs okuk a panaszra. A gyantatej-főzők sokat pa­naszkodtak az osztrák gépre. A gyanta oldása iszonyú bűz­zel jár. A művezetők segí­tettek a bajon. Jónéhány öt­letet kaptak a munkásoktól, amelyeket fel is használtak­4. Az első történetet Zsarnai György, az üzemi pártveze­tőség egyik tagja mondta el. — Vajon miért? — Két okból is. Sokat be­szélünk az üzemi demokrá­cia fejlesztéséről és az új gazdasági mechanizmus pro­pagandájának módszereiről; Az én történetem mindkettőt tartalmazza. A vezetők be­avatták a munkásokat egy olyan ügybe, ami közvetle­nül érintette őket. Lényegé­ben az üzemi gyakorlat alap­ján magyarázták meg mi a piac, hogyan függ össze a nyereség a kereslettel, a jobb árral és a személyes jö­vedelem növekedésével. Az emberek nem általában és el­vileg. hanem konkrét üzemi példával kaptak leckét a mechanizmusból. Felismer­ték az érdekeiket és „bele­szóltak”. érdemben avatkoz­tak be a termelésbe. 5. A második történet Szép János párttitkár szájából hangzott el; — A pártoktatás befejező­dött, szeptemberig úgymond holtszezon van. Az én törté­netem arra hívja fel a fi­gyelmet, hogy az új gazda­sági mechanizmus, propa­gandájában nem lehet ubor-, kaszezon. Az egyéni agitáeió- ra nap mint nap gondolni kell, mert nap mint nap más és más kérdések izgat­ják az embereket, a papír- gépesek még mindig nem tértek napirendre az esemé­nyek fölött. Számos példát sorolhatnák még fel a hét­köznapi gyakorlatunkból, amelyek azt bizonyítják, az agitációban nincs szünidő. 6. A hollandi termiek és a gyantafőzők esetét Vita Sándor szb-titkár mondta el. — Milyen tanulságot szűrt le? — Ott. ahol a jogos sérel­meket Orvosolják, ném pa­naszkodhatnak a munkások. Nálunk a gazdasági vezetők adnak a munkásközvéle- ménvre. Nincs olyan az egész kolektívát érintő intézkedés, amelyet: annak előtte a kü­lönböző fórumokon meg né vitatnának. Nem maradhat egyetlen kérdés, javaslat vá­lasz, meghallgatás nélkül! Az első negyedév; termelési ta­nácskozásokon csaknem két­száz dolgozó vett részt a vi­tában... F. P. Kombájn­szerviz éjjel, nappal A Mezőgazdasági Ellátó Vállalat szolnoki képvisele­tének főosztályvezetőiét ke­reste fel munkatársunk tele­fonon. akitől a következő információt kapta: — Június 24-től hétköz­naponként reggel 7-től este 7-ig, míg szombaton az em­lített reggeli időponttól dél­után 1 óráig tartunk ügye­leti szolgálatot a tószegi úti telepünkön — mondotta Fe­hér József. — Az új kom­bájnokhoz a nélkülözhetetlen alkatrészeket megkaptuk. — Megfelelő mennyiségű ékszíj és más egyéb mezőgazdasági gépi alkatrész áll rendelke­zésünkre. A tájékoztatásból kitűnt, hogy a lelkiismeretes felké­szülés ellenére is megtör­ténhet; egy-egy tsz-ben, vagy állami gazdaságban el­akad egy-egy aratógép, vagy kombájn és lehetséges, hogy a megsérült alkatrészt nehe­zen tudják pótolni. A hír vétele után felhív­tuk a szolnoki Mezőgazda- sági Gépjavító Vállalatot, ahonnan a következő fel­világosítást kaptuk: — Köztudott, hogy SZK- kombájnok dolgoznak a me­gyében. Ettől függetlenül tu­domásunk szerint még jó- néhány ÁCD típus is üzemel egy-két termelőszövetkezet­ben, állami gazdaságban. Az ilyen típusú cséplő-arató gé­pek motorjai a Csepel csa­lád tagjai. Akár éjjel, akár nappal jönnek be a sérült motor kicserélésének igényé­vel, azonnal égy, a vállala­tunknál kijavított motort adunk helyette. Madarasnak hívják a falu alatti részt, a magángazdáit földjeit Cibakházán. De fel- Bősápön is a nagyrévi és a cibakházi magán „birtoko­sok” gazdálkodnak. A kör­nyékben híre járja már: ér­demes megnézni a Felső­sápot, mert most tűnik ki igazán, mit tud a kisüzem, s mit a nagy. Háromszázan lehetnék fél holdtól öt hol­das területeken a még egyé­nileg gazdálkodók a faluban. A madarasi rész még csak néz ki valahogy. Ott még látni jó kukoricát is. De a felsősápi határrészen szinte kisült minden. Ősi módon, lófogatokkal seké­lyen szántva műveli leg­többje a földjét. Aztán rá­jött ez az időjárás. Ami persze teljésen azonos a Közismert, hogy egy-egy számítógép néhány perc, sót másodparc alatt végez el annyi számtani műveletet, amennyivel az ember legfel­jebb tíz, húsz év alatt bir­kózhat meg. A mai számí­tógépek azonban már ném- csak számolnak a mérnökök helyett, hanem terveznék, programoznak, konstruálnak. Marcsuk professzor a szov­jet kibernetikusok legújabb eredményeinek ismeretében bizonyítottnak látja, hogy a közeljövőben az elektroni­kus számítógépek a vezetési módszereket a számvitelben, szomszédos szövetkezeti föl­dekével is. Csakhogy. Más a lehető­ség áz egyiken, más a má­sikon, A szövetkezeti földek jói mutatnak. Az első nagy nyereség mint mondják az, hogy tavaly nyáron, tavaly ősszel nehéz traktorokkal alaposan megforgatták, meg­művelték a földet. Az már maga sokat jelent. Aztán a tavaszon vegyszerekkel ir­tották ki a kevéske nedves­séget is élszívó gyomot. — Mindezen túl természetesen az asztálytól szenvedett vol­na a szövetkezeti határ is. De most aztán kitűnt, mek­kora erő. hogy együtt az ember és együtt a technika. A határba elkísért bennün­ket Hovodzak István, a Vö­rös Csillag Tsz elnöké. Az ugari részen háromszáz hol­das kukorica tábla mellett mentünk el. Még három hé­tig tartja magát ez a da­rab. Akkor itt lesz a váz — mondta az elnök. Hitet­lenkedve körülnéztünk, hon­nan. A cibakházi elnök a közeli búzatáblára mutatott. Ott már Iskaszáltak egy pár méteres sávot. Ott jön majd a csatorna. A szükség arra kényszeritette a tsz-t, hogy terven félül ezer hóid Öntö­zését ellátó csatornát nyis­son itt. És három hét alatt! A TITÄSZ — megértve, hogy kétszer ad, aki gyorsan ad — már Villamosít. A szövetkezet kitűzte a nyom­vonalat. e napokban meg­jelennek a nehézgépek, az emberek, s három hét alatt kész a csatorna. Bizony felemelő érzés ilyen erő birtokában lenni. A cibakházunkat is maga­biztosabbá tette. Mondják, mikor megszervezték az ön­tözést, másnap már hajnal­ban nyolcvan ember jelent meg az öntözőgépeknél. Kilenc esaztető rendszer ontja azóta a vizet. Tavaly egész évben hatszáz holdat öntözött ez a tsz, most irányítanak is, — persze a matematika eszközeivel. Már működik például no- voszibírszkben egy rádiógyár- számítógépekre épült auto- matikája. itt a számítógépek ellenőrzik, irányítják a gé­peket, folyamatokat. i. dít- ják a belső anyagszállítást a legkedvezőbb pillanatban. az operatív vezetésben, a termelés optimális tervezé­sében teljesen új alapra he­lyezik. A számológép képes a termelést áttekinteni min­den szükséges pozícióból, fel­dolgozni az információkat máris túl vannak az ezer holdon, s alighanem meg­lesz a kétezer hold. Nem tudtunk a halárban úgy jár­ni, hogy sarat, Vizet ne lel­tünk volna az úton. Láttunk öntözetlen búzát, mester­séges vízzel nevelt harminc holdas szőlőoltvóny iskolát, öntözött lucernát. S láttunk olyan cukorrépát — kapott vagy száz milliméter mes­terséges esőt —, amelyre csak azt lehet mondani, gyönyörű. Nyújtott műszakhan dol­goznak az esőgépek. Tizen- kettő-tizennégy óra hosszát üzemeinek naponta. A bri­gádvezetők most beszélget­nek az emberekkel, hogy megöntözik a háztájit is. A tsz-tagok örömmel megfize­tik az öntözési költséget. Tavaly magas évi átlagjö­vedelmet fizetett ez a tsz. Vezetőik szerint a mostani kriminális időjárás ellené­re sem akarnak alatta ma­radni. S ha ez így lesz, csodának lehet nevezni. Mert régen járt ilyen nagy aszály Cibakázán is. S ha járt, akkor a jaj maradt utána. Hiszen a kis paraszt- emberek mit tehettek, mint eisiratték a tönkrement ve­tést. de vödörrel ném locsol­hatták. A szövetkezet, a szo­cialista nagyüzem, a szerve­zett erő magabiztosan da­col a szárazsággal. S össze sem lehet hasonlítani hatá­rukat a felsősápi kis föl­dekkel. Nem örülnek ennek a szövetkezetiek. Hiszen az a szokásuk, gépeket és kom­bájnokat is adnak a magán­gazdáknak. Azt tartják, az is az országnak terem. Ak­kora erő a szövetkezet, hogy még ilyen nemes gesztusra is futja. Tankönyv most a cibak­házi határ. Bizonyít, így is, úgy is. B. L. minimális Idő alatt, és csak akkor ad jelzést a vezetők­nek, ha beavatkozás szüksé­ges. így mentesül a vezetés az időt pocsékoló rútin jel­legű feladatoktól. Persze a számítás-téchnikának, a ter­melés operatív irányításába való bevezetése feltételezi el­sősorban az ügyvitel automa­tizálását, mert a számítógép csak akkor tud eredményt produkálni, ha a termelésről szóló információkat szigorú­an rendszerezve kapja. A gép csak a helyes parancsokkal képes eredményt produkálni. Az ember és a számítógép kapcsolata persze ma már egyszerűbb, mint pár évvél ezelőtt. Kezdetben a felada­tokat elemi műveletek soro­zatára, blokkokra kellett bontani, s minden ilyen blok­kot a numerikus matemati­ka módszereivel le kellett ír­ni. Előfordult, hogy a számo­lógépen rendkívül rövid idő, egy-két óra kellett csak. a feladat megoldásához, az előkészítés pedig több hóna­pot vett igénybe. Ma már azonban a numerikus prog­ramot nem az ember készí­ti, hanem maga a gép. saját maga számára. Elkészült egy univerzális nemzetközi nyelv, amely a világ valamennyi napjainkban készített számo­lógépére egyformán ió. Ez az úgynevezett Algol nyelv, amely szimbólumokat, bizo­nyos jeleket: betű, szám és ábra kombinációkat tartal­maz, s ezen a nyelven bár­milyen numerikus eljárás egyszerűén felírható- Ezt kapja a gép, s fordítja lé kettes számrendszerbe saját magának. A számítógépeknek ez az eszperantója tovább gyorsította a számítás-tech­nika fejlesztését. A konzervativizmus az egy borzasztó dolog. Az újtól való idegenkedés. Az. Ami a legeslegborzasztóbb, hogy észreveszek magamon néhanap ilyen tüneteket. Vannak. Tünetek. Tegnap, úgy fél kettő tájt bemegyek például a nagy ko­sarammal a szolnoki Kossuth téri Önkiszolgáló zöldséges boltba. Meglátom ott azokat a szép galambtojásokat, mon­dom, ejnye, a galambtójás rántotta a legfinomabb a vi­lágon, Mondták, hogy az nem galambtojás, — egyefene, ha már benne vagyok, belerak­tam tizet a kosárba. Guri-guri, járkáltak ott né­kem azok a tojások, amíg a pénztárhoz értem. Tizennégy forint, mondják. Jó. Tizen­négy, lefizettem, várok. Sem­mi. Még várok, még semmi. A tojások gurl-gurl... Mondám, hogy, ha lehethe bécsomagolni. A markomba nyomtak egy zacskót. Felhá­borodtam, de aztán elnyom­tam magamban, a mérget, merthogy ez már megint biz­tos az az átkozott konzerva­tivizmus... Kezdetben vala önkiszolgá­ló boltók, most még úgy lát­szik, a legesleghaladóbb ke­reskedelmi formával kísérle­tezünk: ez már egy öncsoma- goló bolt. Hát így ne legyen az em­ber konzervatív! — ti — ÜVEGESEK KTSZ Budapest, VII., Nefelejts u. 3. sz. alatti fiókjában modern kivitelű keretléc (folyóméterben) képke­ret és blondel keret vá­sárolható. Jó minőség, udvarias kiszolgálás: FRISS KINEVEZÉS Szergej Szemjonovicsot a színház új főrendezőjévé nevezték ki. Elsőnek rég nem látott barátja köszön­tötte: — Szerjózsa büszke, vagyok rád! Gye­re, hadd öleljelek, csókoljalak meg! Van egy darabom, mát régen fekszik — nincs kinek megmutatni. — De hiszen te nem írsz darabokat. Te verseket... — Na hát írtam. Külön neked. Az újdonsült főrendező később össze­akadt egy ismerősével. Az nem szólt semmit. Némán rázta meg Szergej Szemjonovics kezét, tapo­gatta meg a vállát és nyújtotta át kéz­iratát. — Hát ez mi? — rezzent össze Szergej Szemjonovics. — Megértem a csodálkozását. Dehá* egy mérnök nem írhat darabot? Minden­ki ír, én miért lennék rosszabb? — Ah, dehogy, a világért sem rosz- szabb. — Nono. Csak ne Siesse él a választ. Ráérek Várni. De azért szeretném, ha a válasza biztató lenne — J ­-------------------------------------« A főrendező fájdalmasan elmosolyo­dott. Aztán, kinevezése alkalmából vacsorát adott a rokonság tiszteletére. A rokonok viharosan ünnepelték Szer­gej Szemjonovics alkotói megdicsőülését. Testvére pohárköszöntőt mondott: — Drága Szerjózsánk! Én hiszek ben­ned. a színházadban, a repertoárodban. Azonban, hogy valamiként segítségedre legyek új repertoárod kialakításában, a magam oroszlánkörmeit is próbálgattam. Fogadd tiszta szívemből! S ezzel testvérének átnyújtott egy het­venegy oldalas gépelt szöveget. Szergej Szemjonovics meglepetten mondott köszönetét, de máris egy öröm­től repeső női hang kötötte lé a figyel­mét: — Én is, én is alkottam számodra egy kis darabocskát, drága kis rokonom! Címe: „Huszonnégy óra nagynéném éle­téből”. Szerintem csodálatosán sikerült. Késő este, mikor Szergej Szemjonovics levetkezett és egy megkönnyebbült s'' hajjal aludni tért. hétéves Vovka fia set­tenkedett oda hozzá. — Fater, mondta ravaszkásan — tudod mit... Ha megnövök, én meg dramaturg leszek. Ugye, megengeded, mi? Molnár Sándor fordítása Tankönyv a Felsősápról Tanulságos határjárás Cibakházán Oncsomagolok! Új hivatás a programozás.., Kalkulál — becsül letéhéz. S mindezt folyama­tosan számolja. akkor is, amikor még 998 darab, vagy már csak 450 készülék van hátra az adott típusból. Ha úgy találja, bármelyik pil­lanatban, hogy nem lesz elég a raktáron levő készlet, ak­kor ezt azonnal jelzi az em­bereknek. Ezt a nem napra, hanem másodpercre kész ki­mutatást. a belső anyagellá­tásban az ember képtelen lenne produkálni — erre csak a gép tökéletes memó­riája képes. Amire egyszer „megtanították”, amire pa­rancsot kapott, azt többé el nem felejti. A korszerű szá­mítógépek százezerszám rög­zítik a betáplált információs adatokat s azok, bármelyi­két a másodperc milliomod része alatt képesék felidézni! elővenni a mágneses memó­ria egységből, s kombinál­ni. gondolkodni azokkal. Az egyik berendezés példá­ul folyamatosan összesíti, hogy a gépekről hány készü­lék került már le, tudja, hogy egy-egy készülékhez milyen és mennyi alkatrész kell. érzékeli, hogy elkészült mondjuk a 1200-ik rádió és emlékezik a programra, amely szerint az adott típus­ból — tegyük fel — még kell ezer darab. Azonnal összeszámlálja, hogy ebből az ezerből mennyi és milyen ké­szültségi fokon áll a szala­gokon, mennyi alkatrész van már munkában, mennyi van a raktáron, s megállapítja, elég-e a készlet. Sőt tartalé­kot is kalkulál, minden al­katrészre külön-külön, való­színűség számítás alapján, megbecsüli mennyi lehet majd abból a selejt munka közben, s ezt a várható só­ié j tét is hozzáadja a még hátralevő ezer készülék anyag- és alkatrész szükség-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents