Szolnok Megyei Néplap, 1968. június (19. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-12 / 136. szám
r Húsz évesek a megye állami gazdaságai palotási Állami gazdaság Az ország első lucernaliszt üzemének tulajdonosa Tulajdonképpen Besenyszögön alakult meg, s néhány éve építette ki Palotáson nagyon szép központját. Mutatós székháza mellett emeletes kultúrépület hívja fel magára a figyelmet a pusztában. Itt van a munkások étkezdéje, klubja, művelődési otthona, könyvtárai. Az egyik legfejlődőképesebb, a Iegszakosítottabb mezőgazdasági üzem. Különösen lueernatermesztése elsőrendű. Itt épült meg az ország első lucemaszárító üzeme is. Baromfitartásának méretére jellemző, hoev ötven vagon pecsenyekacsahúst ad évente a hat és fél ezer holdas üzem. i Kiváló törzskacsák Palotáson középtiszai Állami gazdaság Igazi nagyméretű szocialista mammutüzem A huszonhétezer holdas Középtiszai Állami Gazdaság nemcsak a megye legnagyobb mezőgazdasági üzeme, hanem az országban is negyedikként emlegetik a nagysági sorrendet véve. Nemcsak nagy, hanem jó gazdaság is. Vetőmagtermesztése, gabonatermesztése kiváló. Külön még kertimagvak termelésével is foglalkozik. Állattenyésztésére jellemző, hogy ezerszázas tehenészete van. A megye legkorszerűbb hizómarha-tcle- pei egyikének számít a hosz- szúháti telep, ahol félezer szarvasmarhát hizlalnak egyszerre. Épülő modern sertéskombinátjából, Tisza- szentimréről nyolcvan vagon húst ad majd évente. Szolnok megye legnagyobb halastava, a másfélezer holdas bánhalmi halastó is az övék. Jellemző, hogy még vasúti megállója is van. — Mélyépítő gépcsoportja harminc millió forint termelési érteket állít elő évente. Korszerűen gépesített gépcsoportját megyén kívül is szívesen foglalkoztatják. — Ugyancsak Szolnok megye egyik legnagyobb öntözéses gazdasága. Hat és félezer holdat öntöznek évente. „Lmbernagysá gú” aranyponty Bánhalmán. I hé ki Állami gazdaság Háromszor a vörös vándorzászló birtokában A Ifékj Állami Gazdaság aratta le a legtöbb dicsőséget kiváló gazdálkodásával, példás munkájával, azzal, hogy jó adottságait kihasználja eddig a megye valamennyi mezőgazdasági üzemét tekintve. Ti zenegyszeres élüzem ez a gazdaság, s háromszor nyerte el hazánk legnagyobb kollektív munkakitüntetését, a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját Nyolcezer holdas határával nem véletlenül bemutalóüzem. Fő terményei közé a gabona, a kukorica, ipari növények, takarmányfélék tartoznak. Tenyészállat előállítással foglalkozik, elsősorban szarvasmarha és sertés tenyészállatok nevelé- sér-el. Kísérletező kedvű szakember-gárda vezeti. Ebben az évben is 45 fajta kukoricával végeznek üzemi kísérletet. A gazdaságnak külön aprómag üzeme van, s a hozzájuk tartozó Alcsiszigeten működik az állami gazdaságok fejőiskolája. Ugyancsak Alcsiszigeten tevékenykedik szakszolgálati laboratóriuma, amely a megye valamennyi állami gazdaságának és több termelőszövetkezetének dolgozik. jászsági Állami gazdaság Sok mindennel, s mindennel jól A majd! tizenegyezer holdas Jászsági Állami Gazdaság a megye egyik legsokrétűbb mezőgazdasági üzeme. A zöldség-, a gyümölcstermesztés csakúgy jellemzi, mint a szőlészet, a sertéstenyésr í; és a kiváló juhtenyésztés is. Híres rizling és hárslevelű bora közkedvelt meKorszrrü sertéskombinát a Jászsági Állami Gazdaságban gye- és országszerte. Junt, vészete a legjobbak közé tartozik a megyében. Jeller. r >, hogy ötven liter tejet is fejnek évente a juhonként. Nem véletlenül a Jászberényi Mezőgazdasági Szakminkásképző Iskola gyakorlóüzeme. mezőtúri Állami gazdaság Félezer holdon ő?zi reoce A tizenhatezer holdas Nagykunsági Állami Gazdaság valóban nagy. & nagyot is fejlődött az utóbbi esztendőkben. Állattenyésztő telepei egymás után épültek és épülnek. Balián háromszázas, Márialakán ötszázas tehenészet. Kenderesszigeten félezres kocatelep, s a hozzá tartozó hizlaldák. Lucernasz áritó üzemét most tervezik. Bár közigazgatásilag székhelye Békés megyéhez — Ecsegfalva — tartozik, egyre inkább Szolnok megye büszkesége is lesz a gazdaság. Tejház, öltöző, fürdőhelyiségek; hozzátartozói a Nagykunsági Állami Gazdaság tehenészetének. Mezőtúri faház a szolnoki kempingben. soknak is. A gazdaság állat- tenyészete szépen fejlődött az utóbbi években. Szarvas- marha- és juhtenyészete különösen. Az úgynevezett Soós üzemegységben korszerű juhászata van. Üj szakosított baromfitelepé mintaszerű. Lueernatermesztése átlattenyészetét szolgálja ki. Nagy rizstermelő gazdaság is. Az aprómagtermesztés ugyancsak jellemzi. — Őszi repcét félezer holdon termel évente. Modern halszálkás fejőállás Alcsiszigeten NAGTKUNSÁGI ALLAMI GAZDASÁG Nagyiramú fejlődés az állattenyésztésben A tízezer holdas Mezőtúri Állami Gazdaság a városi lakosság körében leginkább erdei faházairól ismert, pedig nem ez jellemzi igazán. Igaz, hogy Gyomán működő fafeldolgozó és előregyártott épületelem üzeme híres. — Nemcsak saját maguknak építenek, megrendelésre máI_____ _ H ú sz esztendő, az idő hogy eljár... Mintha csak a mostani alkalomra írta volna sorait nagy költőnk, Petőfi. Úgy eltelt ez a húsz esztendő is, miközben kialakultak a megye állami gazdaságai, hogy alig vettük észre. A dolgos hétköznapok munkájában, míg tettük, amit tennünk kellett, nem is gondoltunk rá, hogy közben történelmet csinálunk. Mert mára már történelem, hogy húsz esztendővel ezelőtt, sőt huszoneggyel megalakult a megye első állami gazdasága, a lászlómajori. Mindössze száznyolcvannyolc hold,on. Manapság olyan nevetségesen kis üzemnek tűnik már ez a száznyolcvannyolc hold, hogy az akkori lászlömajori állami gazdaság ma a hatalmas, huszonhétezer holdas Középtiszai Állami Gazdaságnak még csak nem' is üzemegysége, csupán szerény majorja. Pedig így kezdődött. A felszabadulást követő években i Lőre k a felszabadulás előtt is állami birtoknak számító, úgynevezett kincstári birtokokon alakullak meg az első állami gazdasagok. Persze csinyján kell bánnunk az állami gazdaság szávai, hiszen korántsem a. mai jellegről, különösen nem technikai felszereltségről, az ott dolgozó emberek gondolkozásáról, a mostani termelést szintről vau még szó. Mindjárt ide is kívánkozik, hogy az akkori állapotok tulajdonképpen Szolnok megyét nem érintik még. 1947 január 15-én alakul meg a már említett lászló-n ’jym. állami vállalat, s még ugyanebben az évben a beser.yszögi. a karcagi, a pusztabánrévei, a túrkevei. A legnagyobb ..állami gazdaság’’ a pusztabánrévei volt közöttük, háromszáznegyvenhet holddal. A kezdetleges állami gazdasagok igazgatását a kerületi tölelügyelöségek, s azokon belül a jószágigazgatóságok látták eh Tulajdonképpen tehát 48-tól léteznek tényleges állami gaz- daságok, amikor a fordulat éve, a munkásosztály hatalomra tolása lehetővé telte, hogy területileg is nagyot hódítson a szocialista tulajdon, s hogy minőségi változásokon is átalakuljon. iS-ig úgynevezett költségvetési üzemekként működtek a kis gazdaságok, majd ekkor nemzeti vállalatokba tömörültek. Ez mír inkább 1949-re és 49-ben történt meg. Szolnok megyében négy nemzeti vállalat működött. Érdemes a visszapillantás kedvéért emlékezni rájuk. A Tiszaszentimrei Nemzeti Vállalathoz tartozott a tiszaszentimrei, a kunmadarasig a lászlömajori, a tiszaörsi, a tiszagyendai, a kenderesi, a bócsai és a kocsi gazdaság. A tápió- szeleihez pedig Tápiószele, Köröstetétlen, Tiszuvárkony, Felső- szászberek, Tiszasüly, Besenyszög, Jászkisér, Tószeg, Görbe- major, Kolop, Kötelek, Jászladány, Besnyő, Halasimajor. A Pusz- tapói Nemzeti Vállalathoz Pusztabánréve, Kispó, Szarvas, Szele- vény, Szenttamás, Rózsás, Csabacsüd, Örményzugt Halásztelek. Végül a Kenderesszigeti Nemzeti Vállalathoz Kenderessziget, Balta, Akasztópuszta, Hosszúhát, Csorba, Halaspuszta, Tilalmas, Kösziget, Károlyderék. Aztán jött 1950. Meggyorsult a szocializmus építése. A Magyar Dolgozók Pártja igyekezett messzemenően gondoskodni a mezőgazdaság fejlődéséről is. 1950-ben szervezték át állami gazdaságokká a megszűnt nemzeti vállalatok és üzemegységeikből alakultak meg az önálló állami vállalatok, gazdaságok. Irányításuk is megváltozott, a megyei központok fogták össze munkájukat. A Szolnok megyei központ tizenhat állami gazdaság tei.ctt gyakorolt akkor felügyeletet. 1952-ben pedig az Állami- és Erdőgazdaságuk Minisztériuma alakult meg. A középirányltást igazgatóságok, s azokon belül trösztök végezték. A Szolnok megyei állami gazdaságok akkor a Szegeden székelő Délmagyar- országi Igazgatósághoz tartoztak, mégpedig ennek gyapottermeiö trösztjéhez kilenc gazdaság, rizstermelő trösztjéhez pedig tizennégy gazdaság, miután közben az állami gazdaságok száma is állandóan változott. Újabb fejlődési szakasz volt, amikor 1953-ban megalakult a Rizstermelő Állami Gazdaságok Igazgatósága, a RIZSIG, ahogy közismert lett. Ehhez tartozott a Békés, Csongrád, Heves is a Szolnok megyei állami gazdaságok nagyrésze is, számszerint huszonhárom. Egyben ez volt a nagy rizstermesztési korszak is. Az igazgatóság Budapesten székelt, majd 1957-ben az alföldi rizsiermesztö állami gazdaságok igazgatósága Szolnokra költözött. 1960-ban pedig igazgatóságok alakultak meg megyénként, bár a szolnoki igazgatósághoz két megyén kívüli gazdaság is kunszentmártoni állami gazdasAg Melíékhasznosításként kétszázezer víziszárnyas Nagy árutermelő üzem. Több mint ötezer holdja szinte mind öntözhető. A megye egyik legbelterjesebb állami gazdasága. Fő terményei: kenyérgabona, kukorica, cukorrépa. Lucemaszárító üzemet épít. Halastavát hármas hasznosításban üzemelteti. Öntözésre vizet tárol, halat tenyészt, s mellékhasznosításul még kétszázezer víziszárnyast is nevel rajta évenként. Korszerű sertéstelepét a központi majorban üzemelteti. Mint egy tizem. Pedig csak jugoszláv szemenként] kukorica vetógép a Kunszentmártoni Állami Gazdaságban m
