Szolnok Megyei Néplap, 1968. június (19. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-12 / 136. szám
196«. június 12. SZOLNOK MEGTEI NÉPLAP 3 KÉPERNYŐJE ELŐTT Ismct eredeti tévéjátékot láthattunk a Péntekesti Tévészínházban. Az eredeti jelző azonban csak arra vonatkozik, hogy a televízióra született játékkal van dolgunk, s korántsem a dráma tartalmi és formai eredetiségére. A mafla ugyanis fordított Gorkij ötletre épül, s Móricz jól ismert úrimuris világát idézi. Ki is ez a mafla? öspesíi fiatalember. Alig néhány napja érkezett a vidéki kisvároskába. Oda, ahol a „miskók” uralkodnak, s egy „főmiska”, Belovai, a franciás úr a mindenható. A fiatalember csak levegőváltozásnak szánja e vidéki le- ruccanást, a fővárosban ellustult benne valami, fel akar frissülni. S mit tesz isten, ő lesz az új főnök. Nem iszik, legfeljebb teázik: ulti helyett a bridzset kedveli; pirulós, mint egy papnövendék — Aranka hiába kínálja magát, ő a resti nemtőjében inkább a gondolkodó nőt s az érző szívet fedezi fel —; szimpla szakembernek vallja magát, de Aranka megtérítése is „jól áll” neki; Ezek után nem csodálkozhatunk, hogy a főnökség mellé nem fogadja el a miskaságot, a kisvárosi élet pocsolyájában fürdő bivalycsorda közé még kurta farkú kismalacként sem hajlandó beállni. Egy úgynevezett nagy drámai pillanatban, ahelyett hogy felhajtaná az avatási „serleg” tartalmát, nagy elhatározással darabokra töri a mlskák kanesóját. A „tejfeles szájúnak” ítélt maflából pozitív hős lesz. Fülöp János két életformát kívánt szembesíteni televíziós játékában; az aktív, cselekvésre vágyó emberét és a megpróbáltatásoktól' irtózó — „minek minden pillanatban próbára tenni az embert” — tompa közönybe hulló konformistáét. A szembeforduló életformák drámai összecsapását azonban nem tudja szándékához híven a társadalmi általánosítás színvonalára emelni — a mis- kák ízetlen játékából nem vált jó értelemben vett társadalmi szatíra. Pedig probléma felvetése jogos, de a kisváros miskáinak megrajzolásában több egyéni vonásra, differenciáltabb kari- kírozásra lett volna szükség, hogy az összkép és a mondanivaló hitelesebbé váljék. A jó pofaságú drasz- tikumból is megtette volna kevesebb is. A televíziós megvalósítás is csak cgy- egy sikerültebb mozzanatban — közelképben és képkompozícióban — villantotta fel a feszültebb, drámaibb komponálás televíziós lehetőségeit. Ha Horval István nem ragaszkodik annyira a restire szűkült környezet színpadias megoldásaihoz, a televíziós Mafla izgalmasabb élményt jelenthetett volna; A tehetséges színészgárda is jobbára csak vergődött — i.arsnyköpéses” szerenében* A fiatal és nagyon tehetséges Tahi-Tóth László így is kitűnt. Az égigérő fa és társai népmesék; mondák; gyermekjátékok vonultak fel tanúként László Gyula professzor rendkívül érdekes* képzeletet mozgató műsorában* Az okos szóval megvallatott „források”, érzelmi síkon bizonyították ugyanazt, amit az első adásban a tudomány szárazabb eszközei igazoltak: történetesen* hogy népünk eredete két ágra vezethető vissza; a finnugor és a török ágra. Az égigérő fa az erdők világát idézi, a kancatejfürdő azonban pusztaságra utal» He két népről beszél a Gólya, gólya, gilice kezdetű gyermekjáték is. László Gyula arra is rámutatott* hogy a pendelyesék énekében is rálelhetünk őseink világszemléletére; arra, ahogyan például ők képzelték el a másvilágot. A Szita, szita péntek fordított naprendjében, a túlvilág fordított világképe kísért. A műsor világos, bizonyító erejű logikáján túl azért is figyelmet érdeme], mert imponáló, ahogyan gazdálkodik az idővel. Rövid idő alatt sokat mondani, s mégis szemléletesnek maradni; Az az érzelmi többlet, amely önkéntelenül árad a művészpedagógus rajongó tárgysze- retetéből. már szinte ráadás az őseink világát boncolgató ismeretterjesztő adásban. Röviden Az Antigoné-sors, a női önfeláldozás problémájának modern, ötletesen televíziós elemzését hozta az Élő Antigoné. Nemere László rendező feszesen drámai ritmusban szólaltatta meg a montázsban szerkesztett irodalmi bizonyító anyagot, s a közelképek kifejező ereiének maximális kihasználásával vérbeli televíziós produkciót teremtett. Természetesen az összeválogatott részekből új gondolat született; nevezetesen, szükség van-e még korunkban is a tragikus önfeláldozás demonstratív cselekedeteire; megváltozott körülményeink közepette milyen gondolatokat ébreszt ma Antigoné példája. Béres Ilona egy személyben fogta össze a keretet és a részleteket, olykor erejét meghaladó feladatra is vállalkozva. Sajátos alaphangot s jellegzetes stílust képvisel Róbert László és Kecskés I ászló közös vállalkozása, a Tíz hét Vietnamban. A heroikusán küzdelmes életű nép mindennapjaiból kiemelt részletek még közelebb hozzák és rokonszenvesebbé teszik a vietnami embert. Emberközpontúságé riportfilmjük szép publicisztikai teljesítmény. Kevésbé ismert és propagált versek kerültek A természet dicsérete című, Rab Zsuzsa orosz, illetve szovjet lírikusok fordításaiból válogatott irodalmi műsorba. A finom lírájú versek Mensá- ros László, Latinovics Zoltán, Mádi Szabó Gábor. Gábor Miklós tolmácsolásában méltó megszólaltatokra találtak. VM. Gépkocsira rakodó munkásokat kőműveseket, ácsokat és vasbetonszerelőket felveszünk. Jelentkezés: Szolnok megyei Tanács Építési és Szerelőipari Vállalata Szolnok, Dózsa .György u. 5. AZ EGYESÜLÉS ÉVFOIDULÓJÁRA a mindennapi pártmunka gondjai és örömei közepette, a személyes és magán-érintkezésben nincs nyoma, senki sem tartja számon, hogy párttagjaink közül az egyesülés e lőtt ki volt a kommunista, ki a szociáldemokrata párt tagja. Ma az embereket pártunkban kizárólag munkájuk, magatartásuk, aktivitásuk, a munkára való rátermettségük alapján különböztetik meg. Ez helyes és örvendetes. Ma a párt mindennapi munkájában érezzük annak a nagy történelmi győzelemnek áldásos hatását, hogy a magyar munkásosztály két pártja a marxizmus—lenitúzmus eszméi alapján egyesült, és — most már joggal elmondhatjuk — egységes, szellemében és munka- módszereiben egyaránt kommunista párttá fejlődött. Kádár János szavait idéztük, aki a párt VIII. kongresszusán állapította meg a lentieket — aláhúzva, hogy a szocializmus építésének elmúlt harcaiban végképp összeforrt és harcos lenini élcsapattá kovácsolódott pártunk. Húsz éve, hogy 1948. június 12-én a két párt kimondta egyesülési szándékát és junius 13-án összeült az egyesült, párt, a Magyar Dolgozók Pártja l. kongresszusa. Ezzel három évtizedes kettészakadt- ság után újra megvalósult a munkásosztály politikai és szervezeti egysége. Az egység nagy történelmi előzmények után. kemény harcokban kovácsoló- dott. ki. Először 1919-ben a ragyogó emlékű Magyar Tanácsköztársaság idején egyesült a két párt. Ha a rövid idő alatt az együttműködés nem is volt hibamentes, ha nem is sikerült az. egyesült pártnak minden felmerülő kérdésre nyomban a helyes marxista választ, kidolgozni — a munkásosztályban mély nyomokat hagyott a mvnkásegység szervezeti megvalc/-ulá- sának e rövid időszaka, összekapcsolódott az a hatalom gondolatával. A munkás- osztály legjobb .fiai az ellenforradalom évtizedeiben sem adták fel az egység eszméjét, mint az eljövendő győzelem egyik fontos előfeltételét. Történelmi tanulság ma már, hogy abban az időben úgy és annyiban lehetett a szélesebbkörű népfront-mozgalmat kibontakoztatni, a független, demokratikus, szabad Magyarországért harcot indítani, amennyiben ez a kommunisták és a baloldali szociáldemokraták egységfrontjára épült. Igaz viszont az is, hogy ez a mozgalom azért nem lehetett tömegméretű, s a harc eredményesebb, mert az SzDP vezetésében abban az időben igen erőteljes volt a munkásosztály ügyéhez hűtlen vezetők ideológiai és politikai befolyása. Ők fékezték a munkásosztály egységének erősödését, ezzel az egész magyar nép antifasiszta mozgalmát. 1944 őszén, a Szálasi diktatúra idején viszont már megszületett a két. pártnak olyan összefogása, amely teljes mértékben előre mutató volt, kifejezte azt a történelmi szükségletet, hogy a jövő szocialista Magyarországának megteremtője csak az egységes, marxista—leninista ideológiai és politikai alapon szervezett munkásosztály lehet. Ez a felismerés népünk történelmének leggyász.osabb korszakában született, szinte jelképezve, hogy csak az összefogás, csak a legszorosabb akcióegység és a későbbi egyesülés nyithatja meg az utat nemcsak a magyar munkásosztály, hanem az egész magyar nép felemelkedése előtt. A felszabadulás utáni évek nagy politikai harcai mindezt igazolták. A nagybirtokot jogos tulajdonosúnak, a parasztságnak kezébe adni; a földreformot megvédeni; legyőzni az inflációt; megteremteni a gazdasági stabilitást; sikerre vinni az újjáépítést; hozzáfogni a három éves tervhez — csak a demokratikus erők legszélesebb összefogásával lehetett. A demokratikus erők összefogása pedig a két munkáspárt egységén álít, vagy bukott. Történelmi igazság: ezekben a harcokban a kommunisták mindig számíthattak az S?.LP baloldali erőire De az is igaz, hogy ezekben az években végképp kiderült- a szociáldemokrata jobboldal semmiből ram tanult, változatlanul megmaradt opportunista, munkásáruló platformján. Az idő követelte, hogy mindezt magú a a szociáldemokraták ismerjék fel. S 1947 végén ez meg is történt. A baloldali erők elérkezettnek látták az időt arra, hogy nyílt ideológiai, politikai és szeivezeti harcban kiszorítsák a jobboldalt a vezetésből, megtisztítsák pártjukat tőlük. Ebben a küzdelemben a SzDP baloldala elévülhetetlen érdemeket szerzett, eljutva a marxizmus—leninizmus eszméinek elfogadásáig és a kommunista párttal való egyesülés szükségességének felismeréséig. Így értek meg a két párt egyesülésének feltételei 1948 júniusára. Az egyesülési kongresszus történelmi pillanata a mun- kásenyr,égert vívott három évtizedes harz betetőzése volt — egvben fordulópont is a munkásosztálynak a hatalomért folytatott harcában. Az egységes munkáspárt létrehozása ugyanis megerősítette a népfront politikát, a függetlenségi frontot: lehetővé tette a többi koalíciós párt jobboldali elemeinek leleplezését, kiszorítását a hajlómból; az államosításokat és a bárom éves terv- sikeres folytatását. A két munkáspárt egyesülése végül is r proletárdiktatúra győzelmét jelentette. Kibontakozhatott a szocializmus alapjainak lerakásáért folyó országépítő munka. Túljutva az 1956-os ellenforradalom megpróbáltatásain, az eltett tizenkét esztendő, annak politikai, gazdasági sikerei még egységesebbé kovácsolták, pártunkat. A közös harcban a kommunisták és a volt szociáldemokraták közötti különbségek végképp eltűntek. Az elmúlt évek alatt rárlunk kijavította és felszámolta úgy a baloldali, dogmatikus, mint a jobboldali opportunista, revizionista hibákat. Szilárd és következetes, forradalmi marxista politikájával egyaránt méltó folytatója a kommunista mozgalom forradalmi múltjának és az SzDP legjobb hagyományainak. M egtanultuk, hogy harcunk sikereinek íegfőbb bázisa a munkásosztály egysége volt. Bizonyára így lesz ez a jövőben is. Ezért a szocializmus teljes felépítése, az egységes szocialista nemzet kialakítása legfőbb feltételének a munkásosztály egységét és vezető szerepének érvényesülését tartjuk. V. J. Sokszem között Komlós Já avagy: A humor nyelvtanórája Ki állapíthatja meg as árakat? Az Országos Anyag- és Arnivatal elnöke most ni kijelent rendelkezésében az árhatósági hatáskörökről intézkedik. — Körülhatárolja, hogy a különböző hatósági árucikkek árát, illetve a szolgáltatások díját melyik árhatóság állapíthatja meg, vagy változtathatja meg. E rendelkezés azonban csak azoknak a cikkeknek, illetve szolgáltatásoknak az árára, díjára terjed ki, amelyeknek szabályozási jogát a kormány nem tartotta fenn magának. — Néhány fontos termék és szolgáltatás, mint például egyes építőanyagok, a kenyér, a sertés- és marhahús, a kristálycukor, a sertészsír, a lakbér, a gyógyszer-hozzájárulás árát, egyes felvásárlási árakat továbbra is csak a kormány változtathatja meg. A többi hatósági ár megállapítása, megváltoztatása az Országos Anyag- és Arhi- vatalra tartozik, de hatáskörének egy rész.ét más szerveknek átengedi. Az Országos Anyag- és Arhivatal elnöke meghatározta, hogy milyen hatásköröket enged át más szerveknek. A tárcák vezetői általában a szakterületükhöz tartozó termékek hatósági, termelői és fogyasztói árát állapíthatják meg. Például a nehézipari miniszter szabja meg a városi gáz árát, a művelődésügyi miniszter a könyvkiadás, a filmforgalmazás, a mozik, színházak, a hangversenyek árairól, a Kormány Tájékoztatási Hivatala az újságok áráról, a hírközléssel kapcsolatos szerzői- és fordítói honoráriumokról dönt. Az illetékes miniszterek leértékelés, kiárusítás, engedményes vásár alkalmából a fix hatósági áraknál alacsonyabb árakat engedélyezhetnek. Jelentős hatáskört kaptak a helyi árhatóságok is. A megyei, fővárosi és a megyei jogú városi tanácsok végrehajtó bizottságainak illetékes szakigazgatási szervei általában a helyi jellegű szolgáltatások díiát és a tanácsi vállalatoknál termelt cikkek árát állapíthatják meg. Dönthetnek a helvi fürdők, fodrászatok, mosódák, vegytisztító üzemek, cioőja- vító műhelyek árairól, a köztisztasági dilikről, a magé nkisipar helyi irányárairól. A szolnoki Pódium színpadon frenetikus taps jutalmazta Komlós János szerzői estjét. így és így néz ki, — ezzel kezdődnék a portré. ígv kívánja a műfai öntörvénye is, de Komlós Jánosról írva rendhagyóak lehetünk, ha máshonnan nem, a televízióból ismeri az egész ország. Szerzői estie a humor logika tankönyve. Az egyes gondolatok elemzése, az ellentmondások kiemelése, olyan abszurditásig iut el. amelyből egy „komlóscsavar- ral” mindig „gól” születik. Vagyis; lényegre tapintás, gyilkos, megsemmisítő irónia a károssal. a feleslegess01 szemben. Kedélyes, lezser és iszonyatosan szigorú.- Tiszta műfaj amit megteremtett, tartópillére a logika — vegyük most ezt egy gondolkodó paripának, amely kiveti a nyeregből a legméltóságte- libbnek tűnő lovast is, ha nem a nyeregbe való. — Az már tisztázott, hogy könnyű-e szatírát írni. A jó ókoriak azt mondták, könynyű, mert mindig a mások hibáját kell ostorozni. Ez volt az ókorban, de nálunk, politikai szatírát.■■? — Nehéz és könnyű. Nehéz, mert mi kvaterkázó, anekdotázó nép vagyunk. Ez derűs, csendesműfaj; nálunk elsősorban ennek van hagyománya. Ettől távol áll a szatíra. Ezért nehéz nálunk szatírát Írni. De köny- nyü azért, mert nincs belőle sértődés. Soha. Beszélek, ír.ok például valami nem egészen rendes dolgáról eoy-eay embertípushoz kötve. Tessék már mondani, ki vállalja el. hogy őróla van szó, hogy ő nem egészen rendes. Nem én vagyok, a szomszéd, — gondolják. No ígv él nálunk tízmillió szomszéd. — Vád persze éri a humoristát. hr'gy ..felnagyítják a dolgokat". Meghagy „nem is úgy volt...” — Persze, hogy felnagyítjuk. egyrészt azért, hogy jobban látható legyen, amiről beszélünk.. És más a hatás! Ki nevet, azon ha egy csúszkáló kislegényke elesik a jégen. Senki. De ha egy szá.zhúszkilós. tiszteletre méltó úr terül ki, abban már van. valami komikus. .Ezért is nagyítunk. Különben megszokás kérdése az eoész. Amikor az első ..Az érem. harmadik oldala” műsorom elhangzott... ajaj... Csak a legszolidabb hangú levelek egyikét idézem: „— Uram, ön nem tud magyarul, vagy hülye. Amiről ön beszél, az nem az érem harmadik oldala, hanem a pereme. Tisztelettel...” Tavalv megjelent könvve a ..Gól nélkül nem megy,”, világos utalás; a „játékot’’ gólokra iátszák. S a szerző vállalja a gólrúgást: gólokat rúg az ostobaságnak a restségnek, a számító dörzsöltségnek. Nagy, kivédhetetlen gólokat. — Beszéljünk a fociról is. Nemigen érek rá mostanában kimenni n pályára, a tévében nézem a meccseket. De nemigen tudok drukkolni. Nincs még színes televízió, minden csapat fekete-fehér mezben van és bizony huszonkét ácsorgó játékos közül nem tudom kiválasztani az enyé- meimet. Nem olyan egyszerű manapság... Vajon a világ, vagy a futball? Kiderül ez biztos rögtön. — A fociiinyben Snős Karoly az illetékes. Nohaoy a magyar—szovjet előtt éri is lelki trénere voltam a csapatnak, hogy feloldjam n fin'-nt. hogy ne legyen feszültség bennük, hogy ne. gondol ínnak mindig a focira. Hát jól dolgozhattam, mert a luzsnyiki stadionban már egyáltalán rá se gondoltak... Hát a világ, az tény’ag bonyolult, mindig is az volt. Behunvott szemmel persze nem tűnhet annyira bonyolultnak. Nyitott szemmel kell nézni. Szerzői esttei azt biz.onvft- iák. hoav ú"-v n°zí. az egész horizontot vizsgálja és ha valahol a szeilomi szerpha- táron utunkat álló, mérgezően füstölgő sa'akhecvet tornyoz fel az emberi butaság, Komlós rögtön látja, — elnézést, hogv keménv logikájú művészetét most egv gyors, erős dózerhoz merem hasonlítani — és segít tisztítani: mély, elvhű, intelektuális gondolati humora ellenállhatatlan. Nagyon vészéi vés csatár a butaság kapuvédőire. Harcos játékos, mert gól nélkül nem megy... —— tiszai «síp
