Szolnok Megyei Néplap, 1968. június (19. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-11 / 135. szám

1968. június 11;

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

A földtörvény végrehajtásának tapasztalatai Karcagon

Beszélgetés Böjti Jánossal, a városi tanács vb elnökével

Megyeszerte megkezdődött Í,A földtulajdon és a föld- használat továbbfejlesztéséről szóló 1967. évi IV. törvény” végrehajtása. A törvény megteremti a földtulajdon és földhasználat egységét, és fokozatosan létrehozza a termelőszövetkezeti földtulajdont. A törvény végrehajtása több évet vesz igénybe, ám az érdekelt szerveknek már az idén is sokrétű, bonyolult feladatokat adott. Böjti Jánostól, a karcagi városi tanács vb elnökétől kértünk tájékoztatást:

— Hogyan kezdtek a végrehajtáshoz?

— A törvény egységes értelmezése érdekében feladatainkat egyeztettük a városi pártbizottsággal. Ezután részletesen megbeszéltük tennivalóinkat a tsz-ek elnökeivel, párttitkáraival, fcagro- nómusaival, az ellenőrző bizottságok elnökeivel a tanács érdekelt osztályaival, a földhivatallal, az ügyészség és a bíróság vezetőivel. Április elsején megkezdte munkáját a földhasználatot és a földtulajdont felülvizsgáló bizottság Tagjai a tsz-ek elnökhelyettesei és a földhivatal részlegének vezetője.

— Szükségesnek tartottuk a részletes megbeszéléseket, mert a törvény végrehajtása igen nagy türelmet, emberséges intézkedéseket követel. A végrehajtás ugyanis városunkban közel 4 ezer embert érint — a családtagokat is beszámítva ennél is jóval többet.

A bizottság ütemtervsze- rűen és lelkiismeretesen dolgozik. Első feladatuk a földnyilvántartás rendezése. E téren igen sok pótolnivaló akad. A lelkiismeretességre megemlíthetem Erdei László elvtárs, a Béke Tsz elnök- helyettesének példáját. Az érdekelt feleket lakásukon felkeresi, gyakran a késő esti órákban is dolgozik. — Több hasonló példát tudnék említeni. A bizottság jó munkájának tulajdonítom, hogy a reklamációk száma eddig minimális volt.

— Milyen bonyolult problémákkal találkoztak a felülvizsgálat során?

Minden tsz-tag földjét számba kell venni. Erinek során kiderült, hogy százharmincnyolc tagnak más tsz-ben van a földtulajdona. Nyilvánvaló, hogy ezt most rendezni kell. Olyan emberek is akadnak, — ötvennyolcán — akiknek ingatlanát egyetlen tsz-ben sem tartották nyilván, pedig sokan már 1951 óta tsz-tagok.

Meglepően sok — hétszáz- harmincegy — tulajdonosnak a lakcímét sem tudták. Közülük számosán más vidéken laknak, voltak olyanok is, akiket a harmadik lakóhelyen találtak meg. De meg kellett keresni őket, mert nem mindegy, hogy az illetők tsz-tagok-e vagy sem. Ekként kell rendezni föld- tulajdonukat, mert mindegy, hogy az ország melyik szövetkezetének tagjai.

Az évek során ötszáznyolc — földnyilvántartásban szereplő — tsz-tag elhalt. Ezek hagyatékai rendezetlenek.

Földjük tulajdona az örökösökre szállt, akik jóval többen vannak. Az eljárásokat le kell bonyolítani.

— Ezzel kapcsolatban

milyen intézkedéseket

tart szükségesnek?

— Az illetékes bírósági szerveknek meg kellene

gyorsítaniok a hagyatéki

tárgyalásokat Ezek rendezése elengedhetetlen az ügymenet meggyorsításához.

— A különböző földproblémákat csak vázlatosan ismertettem. De ezekből is látszik, hogy milyen bonyolultak, rendezésük mennyi türelmet, emberséget igényel.

— A tanácstagok hogyan kapcsolódtak be a törvény végrehajtásába?

— Az összes földtulajdon közül 2500—3000 a kívülállók, tehát nem a tsz-tagok tulajdonában van. Ezek rendezése méginkább alapos munkát igényel a bizottságtól, és a tanácstól. A tanács tagjai segítenek a munkában. Fogadóórákon és a földhivatal dolgozóitól sokan kértek tájékoztatást, az érdeklődés igen nagy.

— A felülvizsgálat során olyan személyek is jelentkeznek, akik régen elhagyták földjüket, lemondtak róla. Most — jogtalanul — azt szeretnék, hogy földtulajdonukat visszaállítanánk. De

ezt a törvény nem teszi lehetővé, annál inkább nem, mert ezeket a földtulajdonokat annakidején már rendezték.

— Mikor készül el a földtulajdonosok névjegyzéke és hol függesztik ki?

— Az említett bonyolult esetek miatt a névjegyzék elkészítése elhúzódik. Azok névjegyzékét — kívülállók — akiknek a földje megváltásra kerül, júliusban a tanácsházán kifüggesztjük, bárki megtekintheti, észre- vételezheti. Erre a tanácstagok is felhívják a lakosság figyelmét.

— A IV-es törvény végrehajtása egvébként ütem- tervszerűen történik. Nem várt többletfeladataink adódtak. Lelkiismeretesen, emberségesen, de a törvény szellemében végezzük munkánkat — fejezte be a beszélgetést Bojtj János elvtárs.

— m. 1. —

Felnőttnek és gyermeknek egyaránt maradandó élményt nyújtott a vasárnap megrendezett megyei úttörő honvédelmi verseny; A Kilián György Repülő Műszaki Főiskola sportpályáján több mint nyolcvan úttörő vetélkedett a megyei bajnok címért. A 10—14 éves fiúk és lányok sikerrel küzdötték le az „akadályokat". Pontosan céloztak, macskaügyességgel fiiggeszkedtek a kötélen s célba talált a legtöbb gránát is.

Az úttörők honvédelmi versenyét első ízben rendezték meg az idén. A kezdet nagyszerűen sikerült. A megyében minden általános iskola több mint tizenhétezer úttörője kapcsolódott be a vetélkedőbe. Előbb házi, majd városi-járási döntőkön mérSzáz esztendő egészségben

Miklós Ferenc bácsi, a karcagi Május 1. Termelő- szövetkezet nyugdíjasa vasárnap ünnepelte a termelő- szövetkezetben századik születésnapját. Köszöntésére eljött a városi pártbizottság titkára, Kovács István is. A termelőszövetkezet ajándékát — ezer forintot — Fábián Márton elnök adta át.

ték össze erejüket, tudásukat. vasárnap pedig a megyei versenyen döntötték el: ki a legjobb.

A délelőtti versenyen 28 csapat indult és igen jó fel- készültségről tett tanúbizonyságot. Az egyenlő erőt képviselő csapatok között csak minimális pontkülönbség volt. Végülis a két korcsoportban megrendezett megyei döntőn az alábbi eredmények születtek.

Leány első korcsoportban a tiszaszöllősi csapat lett a bajnok. A második korcsoportban a vezsenviek bizonyultak a legjobbaknak.

A fiúknál az első korcsoportban Túrkeve, a második korcsoport versenyében a jászszentandráéi csapat vitte el az MHSZ megyei központjának szép vándorser- legét;

Vidéki úttörők sikere

Tizenhétezer fiú és leány vett részt a vetélkedőkön

BOROSS ELEMÉR:

A GYANÚ

Nem, ezen már túl vagyunk. Más feladatokkal terhes, vagy szép a világ. Ne tágítsd nagyítóra a szemed, ha meglátsz egy arcot, ne sikolts. még magadban sem: „ez volt az a sebhelyes, aki terpeszben, lövésre kész fegyverrel állt a házmester mellett, amikor a népet leharangozták az udvarra”.

Mondod, csak mondod, de nem lehet. Na persze, mert keresed a problémákat, és mindig csak egyfajtát, azt, amely b°lédrögződött, mint egy rögeszme. Megértelek. Nem hordóban élsz, mint Diogenes, nem lakatlan szigeten, mint Robinson, hatalmas tömeg vesz körül, sok ember. És azok is, akik tették veled, am:t tettek, ant- roposzok voltak, s ilyen értelemben • emberek. Szemük volt, szájuk, kezük. Nem értetted meg akkor, hogy azokban a fejekben, hogyan születhettek meg azok a tébolyult gondolatok.

Ne töprengj most már ezen. Nézd a színes képeslapod örülj, hogy milyen szép

lett az Erzsébet híd, és nézd, milyen féltő gonddal vezeti át a zebrán az emberpalántákat az óvónéni.

Na de ha te már megint azt a szőke pincért figyeled. Légy szíves, hagyd már abba ezt a játékot. Ha gyanús, ha arra gondolsz, hogy 5... hogy igen ő volt az-., tessék, lépj ki az árnyékból, ne hunyoríts. Legközelebb, mikor leteszi elébed a feketét, szólj rá; ..kérem, egy pillanat, mondja csak András, nem maga volt-.-?”

Na látod, még azt se tudod pontosan, hogy ki. De gyanús, szerfelett az. Elsősorban. hogy olyan... hogy is mondjad csak, olyan nagyon, olyan tipikusan szőke... igen. olyan, mint annak az embernek. aki ott téged--, nem is téged, ezt elviselted volna, hanem az anyádat-..

Aztán meg az is nagyon gyanús, hogy ő is néz téged. De hát valahonnan ő is ismerhet, talán egy másik eszpresszóból, talán egy régi kávéházból. Talán kifizetetlen bonjaidat őrizte meg*

azon töri a fejét, előálljon-e most vele, hiszen olyan régen volt.

Nem. ez nem lehet- Kraj- nik bácsi, és Gyula úr, és Béla főúr, ezek a bohém-bó- nos mecénások már akkor is az öregebb korosztályhoz tartoztak, ez a szőke András pedig nem lehet több, mint... Na látod. Hiszen ez az András most lehet negyven, akkor tehát... akkor tehát nagyon belefér az évszám. Igen, ott láttad őt az állomáson, kezében lovag- lóostor. ő vette át így a szállítmányt, az ember-árut, rásuhintva mindegyik rabszolgára, és minden ütés után kajánul röhögve?

Mégse ő lehet. Annak Pedert peckes bajusza volt, tisztbarátai Francl-nak szólították. és karikalába volt, amire nyomatékkai fel is hívta a figvelmet. mintha svalogmenetben is lovon ülne. .

A szőke pincér most húzott el az asztalod előtt.

Rémképeid vannak barátom. Most megnézted a lábát, megnézted az arcát. Hát ez bizony még csak nem is hasonlít. Lába szinte gyanúsan egyenes, nem is pin- cérláb. Ahá... hiszen ez az. Ha valaki negyven éves, és ha csak húsz évig szalad a

tálcával, bizony azok a lábak... Lesüllyed a boka, megroggyan a térd. Átkép- zett pincér ez barátom, azelőtt ez a kéz nem vendégek elé tette le az asztalra a feketét

Tegnap megnézted jól a kezét is. Mondtad is neki, hosszú, finom ujjai vannak, mint egy zongoraművésznek. És mit mondott 6? „Nem vagyok művész, de tudok zongorázni."

És most már azt is tudod, hogy nem is Bandinak hívják. Amióta kiszolgál téged ez a szőke pincér, te Bandinak hívtad, vagy Andrásnak. most mondta meg, mert kérdezted, hogy Péter. Nem mindegy az kérem, mondta 5, mikor te csodálkoztál. De mennyire nem mindegy, gondoltad te, de nem mondtad ki hangosan, mert erre elindultál egv újabb vonalon, mért nem szólt előbb, miért tagadta és ha Péter?

És miért néz ő is téged, mikor a bárpultnál várja a feketét. Mintha ő is a te arcodat keresnél valahol a múltban, ö már sokkal többet figyel téged, mint te őt. F'gyel lopva és zavartan; Figyel feltűnően és gyanakodva.

Te untad el előbb. Kirukkoltál;

— Mondja,' Péten, ha

'JllllllllllllllllllllllllllllillllllllllllllllIlllllilllllMlilllllllIIIIIIIIIIIIBlllllllllIIIUlUlllllllllIIIIIIIUIIIIIIIIIIÜI/

A NÉP ISKOLÁI

1 A népi rendünk húsz | esztendővel ezelőtt. 1948. | június 11-én államosította

1 az egyházi kezelésben levő

2 iskolákat. A bányák, a | gyárak, az üzemek, a ban- I kok után a kulturálódás, | a tudomány várai is a 1 nép, a szocializmust építő I állam tulajdonába kerül- ! tek.

1 Nem túlzás azt mondani, ä hogy ez az államosítás = volt közoktatásügyünk ed- ! digi legnagyobb sorsfordu- 5 lója. hiszen nemcsupán | formai változást jelentett. I Gyökeresen megváltoztat! ta a nevelés és népokta- - tás szellemét, alapjait, hogy p merőben új világ felépíté- ! sére, meghódítására ké-'

■ szítse fel az ifjúságot. Év- § tizedes mulasztásokat pó■ tolt az államosítás, hiszen | már a fejlett kapitalista § országok egynémelyikében | is jóval előbb belátták,

1 hogy a közoktatás sajáto- ? san állami feladat, ame2 lyet nem lehet különféle | vallási ideológiák és érde- ! kék szolgálatába állítani. S p különösen nem lehetett egy 1 olyan országban, amely a | régi társadalmi renddel | szakítva, a szocializmus = építésének útjára lépett. | Az egyházi iskolák ideáll lista szemléletű, vallási | megkötöttségekkel, előíté- ! letekkel terhes szelleme p nem illett bele szabad, | friss, gyakorlati tenniva- = lókkal tervekkel, szinte te- ! lezsúfolt életünkbe.

Az iskolák államosítása

volt tehát kulturális fór- § vadalmunk alapköve. Kéz- | dődött azzal, hogy gondol- | kodást megfellebbezhetet- | len merev tételekkel he-. | lyettesítő oktatás helyébe § természettudományos mód- | szerek léptek: a gondol- | kodásra, a cselekvésre va- = ló nevelés, amely gyakor- § lati életre készíti fel az = embert, s amely helyesen | kapcsolja össze az elmé- | leti ismereteket a termelő- ” munkával. =

Az egyházi iskolákban ta- - nító pedagógusok nagy = többsége is örömmel fo- - gadta az államosításit, hí- = szén állami iskolában ta- | nítani méltányosabb bá- | násmódot, nagyobb megbe- í csülést jelentett; Különb- - sen a falusi iskolák neve- Z lói érezték ezt, akik gyak- | ran megalázó feltételek | között házról házra járva | gyűjtötték össze járandó- = ságükat, vagy a vallásos | hívekre kirótt adókból kapták a fizetést. p

A tanuló ifjúság helyze- | te is más lett az államosí- p tott iskolában. Lépten nyo- | mon érezték a szocializ- | must építő ország segítő | akaratát.

Húsz év telt el az- p óta. Ma már az akkori el- § ső osztályos kisiskolások | felnőtt emberek. Az álla- | mosítás napja, pedig törté- p nelmi dátum, amelyre | mint távoli nagy esemény- = re emlékszünk vissza. jj

K. Gy. I

7llllll!ll|[ltlllllIlllllllllllllll|||jlllfl!|l||||||!|l!II|i||||ff|||l|||||||||l|||||J|||||]|||||||||||||i||||||j|||||||||||j|ii|N

Negyven éves a Ganz-Jendrassik motor

Negyven évvel ezelőtt, 1928-ban indult első próba- útjára a Duna—Száva—Adria Vasúttársaság első Ganz —Jendrassik motorral hajtott sínautóbusza, s ezzel együtt elindult a Ganz— Jendrassik motor és a Ganz motorkocsi azon az úton, amely a világsikerhez, valamint a magyar mérnök és munkás, a magyar ipar világszerte fokozottabb megbecsüléséhez vezetett. A Ganz—Jendrassik motornak abban van a jelentősége, hogy éppen abban az időpontban fejlődött ki, amikor a vasúttársaságok gazdasági

ugyan így hívták magát azelőtt is... miért néz állandóan engem?

— Mindig is Péternek hívtak. De abban nem vagyok szentül bizonyos, hogy a vendég úr mindig Kerekes volt-e... (Ahá! Ahá!)... és nem az a Pikurik nevű főtörzs, aki...

— Főtörzs? Én? Kerekes festőművész.

— Igen. Most az. Hallottunk már ilyet. Az a Pikurik. az a szörny, aki minket a bécsi országúton...

— Magát? Mint micsodát? És mit keresett maga ott?-— Hát mit? Amit a többi... amíg ereje volt... és amíg nyakszirten nem lőtték őket az ilyenek,.. Pi- kurikek.

Emlékszel, mi történt erre? Te felugrottál, két vállánál fogva húztad magadhoz Pétert, lenyomtad a székre, előkaptad a festőigazolványodat, ő a személyazonosságit... aztán elkezdtetek nevetni... és nevettetek, nevettetek, mindenki odanézett, nem törődtetek vele...

Most már legalább tudod te is meg ő is, hogy milyen rossz napokat tud szerezni az alaptalan gyanú. Bár az is igaz, fizettetek ezért néhány alapos napotj hetet, évet •

nehézségei szükségessé tették a motorvontatású járművek bevezetését;

Jendrassik György most lenne 70 éves. Tanulmányait a charlottenburgi és a budapesti műegyetemen végezte. A Ganz-gyár kísérleti osztályán kezdett dolgozni, s itt alkotta meg első találmányát, a gyors járatú, négyütemű, sűrítő nélküli Diesel- motort amelyet Ganz- Jendrassik motor néven kezdtek gyártani, s amely világszerte ismertté vált. A Jendrassik-féle Diesel-motor vetette meg — sok fejlett iparú, nagy országot megelőzve — a magyar vasúti Diesel-ipar alapjait. Ezzel indult meg a hazai vasutak és a Duna-tengerhajózás die- selesítése, s ez tette lehetővé. hogy 1945 után a magyar járműipar új életre keit. A Ganz-MÁVAG Diesel- mozdonyok és motorvonatok, a Diesel-motorral felszerelt Csepel teherautók és IKARUS autóbuszok, folyami és tengeri hajóink nemcsak a hazai közlekedést szolgálják, hanem külföldön is jól beváltak és megbecsülést szereztek Magyarország számára.

Jendrassik Gvörgy 1927- ben a Ganz-evár motorszerkesztési osztályának vezetője, majd 1942-ben a gyár vezérigazgatója lett. Amilyen világosan látta a dieselesí- tésnek és ezen belül a vasúti közlekedés dieselesítgsének hatalmas gazdasági jelentőségét, éppen úgy idejében felismerte a turbinák tökéletesítésének szükségességét. 1937-ben jelent meg másik nagyjelentőségű találmánya, a világ első kis (100 LE) gáz- turbinája, amelyet hárorr mas gázturbina találmány követett,