Szolnok Megyei Néplap, 1968. június (19. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-11 / 135. szám

1968. június 11; SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A földtörvény végrehajtásának tapasztalatai Karcagon Beszélgetés Böjti Jánossal, a városi tanács vb elnökével Megyeszerte megkezdődött Í,A földtulajdon és a föld- használat továbbfejlesztésé­ről szóló 1967. évi IV. tör­vény” végrehajtása. A tör­vény megteremti a földtulaj­don és földhasználat egysé­gét, és fokozatosan létrehozza a termelőszövetkezeti földtu­lajdont. A törvény végre­hajtása több évet vesz igény­be, ám az érdekelt szervek­nek már az idén is sokrétű, bonyolult feladatokat adott. Böjti Jánostól, a karcagi városi tanács vb elnökétől kértünk tájékoztatást: — Hogyan kezdtek a végrehajtáshoz? — A törvény egységes ér­telmezése érdekében felada­tainkat egyeztettük a városi pártbizottsággal. Ezután rész­letesen megbeszéltük tenni­valóinkat a tsz-ek elnökei­vel, párttitkáraival, fcagro- nómusaival, az ellenőrző bi­zottságok elnökeivel a tanács érdekelt osztályaival, a föld­hivatallal, az ügyészség és a bíróság vezetőivel. Április elsején megkezdte munká­ját a földhasználatot és a földtulajdont felülvizsgáló bizottság Tagjai a tsz-ek elnökhelyettesei és a föld­hivatal részlegének vezetője. — Szükségesnek tartottuk a részletes megbeszéléseket, mert a törvény végrehajtása igen nagy türelmet, ember­séges intézkedéseket követel. A végrehajtás ugyanis váro­sunkban közel 4 ezer em­bert érint — a családtago­kat is beszámítva ennél is jóval többet. A bizottság ütemtervsze- rűen és lelkiismeretesen dolgozik. Első feladatuk a földnyilvántartás rendezése. E téren igen sok pótolnivaló akad. A lelkiismeretességre megemlíthetem Erdei László elvtárs, a Béke Tsz elnök- helyettesének példáját. Az érdekelt feleket lakásukon felkeresi, gyakran a késő esti órákban is dolgozik. — Több hasonló példát tudnék említeni. A bizottság jó munkájának tulajdonítom, hogy a reklamációk száma eddig minimális volt. — Milyen bonyolult problémákkal találkoztak a felülvizsgálat során? Minden tsz-tag földjét számba kell venni. Erinek során kiderült, hogy száz­harmincnyolc tagnak más tsz-ben van a földtulajdona. Nyilvánvaló, hogy ezt most rendezni kell. Olyan embe­rek is akadnak, — ötven­nyolcán — akiknek ingat­lanát egyetlen tsz-ben sem tartották nyilván, pedig so­kan már 1951 óta tsz-tagok. Meglepően sok — hétszáz- harmincegy — tulajdonosnak a lakcímét sem tudták. Kö­zülük számosán más vidéken laknak, voltak olyanok is, akiket a harmadik lakóhe­lyen találtak meg. De meg kellett keresni őket, mert nem mindegy, hogy az ille­tők tsz-tagok-e vagy sem. Ekként kell rendezni föld- tulajdonukat, mert mindegy, hogy az ország melyik szö­vetkezetének tagjai. Az évek során ötszáznyolc — földnyilvántartásban sze­replő — tsz-tag elhalt. Ezek hagyatékai rendezetlenek. Földjük tulajdona az örökö­sökre szállt, akik jóval töb­ben vannak. Az eljárásokat le kell bonyolítani. — Ezzel kapcsolatban milyen intézkedéseket tart szükségesnek? — Az illetékes bírósági szerveknek meg kellene gyorsítaniok a hagyatéki tárgyalásokat Ezek rendezé­se elengedhetetlen az ügy­menet meggyorsításához. — A különböző földprob­lémákat csak vázlatosan is­mertettem. De ezekből is lát­szik, hogy milyen bonyolul­tak, rendezésük mennyi tü­relmet, emberséget igényel. — A tanácstagok ho­gyan kapcsolódtak be a törvény végrehajtásába? — Az összes földtulajdon közül 2500—3000 a kívülál­lók, tehát nem a tsz-tagok tulajdonában van. Ezek rendezése méginkább alapos munkát igényel a bizottság­tól, és a tanácstól. A tanács tagjai segítenek a munkában. Fogadóórákon és a földhi­vatal dolgozóitól sokan kér­tek tájékoztatást, az érdek­lődés igen nagy. — A felülvizsgálat során olyan személyek is jelent­keznek, akik régen elhagyták földjüket, lemondtak róla. Most — jogtalanul — azt szeretnék, hogy földtulajdo­nukat visszaállítanánk. De ezt a törvény nem teszi le­hetővé, annál inkább nem, mert ezeket a földtulajdo­nokat annakidején már ren­dezték. — Mikor készül el a földtulajdonosok névjegy­zéke és hol függesztik ki? — Az említett bonyolult esetek miatt a névjegyzék elkészítése elhúzódik. Azok névjegyzékét — kívülállók — akiknek a földje megvál­tásra kerül, júliusban a ta­nácsházán kifüggesztjük, bárki megtekintheti, észre- vételezheti. Erre a tanács­tagok is felhívják a lakos­ság figyelmét. — A IV-es törvény vég­rehajtása egvébként ütem- tervszerűen történik. Nem várt többletfeladataink adód­tak. Lelkiismeretesen, em­berségesen, de a törvény szellemében végezzük mun­kánkat — fejezte be a be­szélgetést Bojtj János elv­társ. — m. 1. — Felnőttnek és gyermeknek egyaránt maradandó élményt nyújtott a vasárnap megren­dezett megyei úttörő honvé­delmi verseny; A Kilián György Repülő Műszaki Fő­iskola sportpályáján több mint nyolcvan úttörő vetél­kedett a megyei bajnok cí­mért. A 10—14 éves fiúk és lányok sikerrel küzdötték le az „akadályokat". Pontosan céloztak, macskaügyességgel fiiggeszkedtek a kötélen s célba talált a legtöbb grá­nát is. Az úttörők honvédelmi ver­senyét első ízben rendezték meg az idén. A kezdet nagy­szerűen sikerült. A megyé­ben minden általános iskola több mint tizenhétezer úttö­rője kapcsolódott be a vetél­kedőbe. Előbb házi, majd városi-járási döntőkön mér­Száz esztendő egészségben Miklós Ferenc bácsi, a karcagi Május 1. Termelő- szövetkezet nyugdíjasa va­sárnap ünnepelte a termelő- szövetkezetben századik szü­letésnapját. Köszöntésére el­jött a városi pártbizottság titkára, Kovács István is. A termelőszövetkezet ajándékát — ezer forintot — Fábián Márton elnök adta át. ték össze erejüket, tudásu­kat. vasárnap pedig a megyei versenyen döntötték el: ki a legjobb. A délelőtti versenyen 28 csapat indult és igen jó fel- készültségről tett tanúbizony­ságot. Az egyenlő erőt kép­viselő csapatok között csak minimális pontkülönbség volt. Végülis a két korcso­portban megrendezett me­gyei döntőn az alábbi ered­mények születtek. Leány első korcsoportban a tiszaszöllősi csapat lett a bajnok. A második korcso­portban a vezsenviek bizo­nyultak a legjobbaknak. A fiúknál az első korcso­portban Túrkeve, a második korcsoport versenyében a jászszentandráéi csapat vitte el az MHSZ megyei köz­pontjának szép vándorser- legét; Vidéki úttörők sikere Tizenhétezer fiú és leány vett részt a vetélkedőkön BOROSS ELEMÉR: A GYANÚ Nem, ezen már túl va­gyunk. Más feladatokkal ter­hes, vagy szép a világ. Ne tágítsd nagyítóra a szemed, ha meglátsz egy arcot, ne sikolts. még magadban sem: „ez volt az a sebhelyes, aki terpeszben, lövésre kész fegyverrel állt a házmester mellett, amikor a népet le­harangozták az udvarra”. Mondod, csak mondod, de nem lehet. Na persze, mert keresed a problémákat, és mindig csak egyfajtát, azt, amely b°lédrögződött, mint egy rögeszme. Megértelek. Nem hordóban élsz, mint Diogenes, nem lakatlan szi­geten, mint Robinson, ha­talmas tömeg vesz körül, sok ember. És azok is, akik tették veled, am:t tettek, ant- roposzok voltak, s ilyen érte­lemben • emberek. Szemük volt, szájuk, kezük. Nem ér­tetted meg akkor, hogy azokban a fejekben, hogyan születhettek meg azok a té­bolyult gondolatok. Ne töprengj most már ezen. Nézd a színes képesla­pod örülj, hogy milyen szép lett az Erzsébet híd, és nézd, milyen féltő gonddal vezeti át a zebrán az emberpalán­tákat az óvónéni. Na de ha te már megint azt a szőke pincért figyeled. Légy szíves, hagyd már ab­ba ezt a játékot. Ha gya­nús, ha arra gondolsz, hogy 5... hogy igen ő volt az-., tessék, lépj ki az árnyékból, ne hunyoríts. Legközelebb, mikor leteszi elébed a feke­tét, szólj rá; ..kérem, egy pillanat, mondja csak And­rás, nem maga volt-.-?” Na látod, még azt se tu­dod pontosan, hogy ki. De gyanús, szerfelett az. Első­sorban. hogy olyan... hogy is mondjad csak, olyan nagyon, olyan tipikusan szőke... igen. olyan, mint annak az em­bernek. aki ott téged--, nem is téged, ezt elviselted vol­na, hanem az anyádat-.. Aztán meg az is nagyon gyanús, hogy ő is néz téged. De hát valahonnan ő is is­merhet, talán egy másik esz­presszóból, talán egy régi kávéházból. Talán kifizetet­len bonjaidat őrizte meg* azon töri a fejét, előálljon-e most vele, hiszen olyan ré­gen volt. Nem. ez nem lehet- Kraj- nik bácsi, és Gyula úr, és Béla főúr, ezek a bohém-bó- nos mecénások már akkor is az öregebb korosztályhoz tar­toztak, ez a szőke András pedig nem lehet több, mint... Na látod. Hiszen ez az András most lehet negy­ven, akkor tehát... akkor tehát nagyon belefér az év­szám. Igen, ott láttad őt az állomáson, kezében lovag- lóostor. ő vette át így a szál­lítmányt, az ember-árut, rá­suhintva mindegyik rabszol­gára, és minden ütés után kajánul röhögve? Mégse ő lehet. Annak Pe­dert peckes bajusza volt, tisztbarátai Francl-nak szó­lították. és karikalába volt, amire nyomatékkai fel is hívta a figvelmet. mintha svalogmenetben is lovon ülne. . A szőke pincér most hú­zott el az asztalod előtt. Rémképeid vannak bará­tom. Most megnézted a lá­bát, megnézted az arcát. Hát ez bizony még csak nem is hasonlít. Lába szinte gya­núsan egyenes, nem is pin- cérláb. Ahá... hiszen ez az. Ha valaki negyven éves, és ha csak húsz évig szalad a tálcával, bizony azok a lá­bak... Lesüllyed a boka, megroggyan a térd. Átkép- zett pincér ez barátom, az­előtt ez a kéz nem vendé­gek elé tette le az asztalra a feketét Tegnap megnézted jól a kezét is. Mondtad is neki, hosszú, finom ujjai vannak, mint egy zongoraművésznek. És mit mondott 6? „Nem vagyok művész, de tudok zongorázni." És most már azt is tudod, hogy nem is Bandinak hív­ják. Amióta kiszolgál téged ez a szőke pincér, te Ban­dinak hívtad, vagy András­nak. most mondta meg, mert kérdezted, hogy Péter. Nem mindegy az kérem, mondta 5, mikor te csodálkoztál. De mennyire nem mindegy, gon­doltad te, de nem mondtad ki hangosan, mert erre el­indultál egv újabb vonalon, mért nem szólt előbb, miért tagadta és ha Péter? És miért néz ő is téged, mikor a bárpultnál várja a feketét. Mintha ő is a te arcodat keresnél valahol a múltban, ö már sokkal töb­bet figyel téged, mint te őt. F'gyel lopva és zavartan; Figyel feltűnően és gyana­kodva. Te untad el előbb. Kiruk­koltál; — Mondja,' Péten, ha 'JllllllllllllllllllllllllllllillllllllllllllllIlllllilllllMlilllllllIIIIIIIIIIIIBlllllllllIIIUlUlllllllllIIIIIIIUIIIIIIIIIIÜI/ A NÉP ISKOLÁI 1 A népi rendünk húsz | esztendővel ezelőtt. 1948. | június 11-én államosította 1 az egyházi kezelésben levő 2 iskolákat. A bányák, a | gyárak, az üzemek, a ban- I kok után a kulturálódás, | a tudomány várai is a 1 nép, a szocializmust építő I állam tulajdonába kerül- ! tek. 1 Nem túlzás azt mondani, ä hogy ez az államosítás = volt közoktatásügyünk ed- ! digi legnagyobb sorsfordu- 5 lója. hiszen nemcsupán | formai változást jelentett. I Gyökeresen megváltoztat­! ta a nevelés és népokta- - tás szellemét, alapjait, hogy p merőben új világ felépíté- ! sére, meghódítására ké-' ■ szítse fel az ifjúságot. Év- § tizedes mulasztásokat pó­■ tolt az államosítás, hiszen | már a fejlett kapitalista § országok egynémelyikében | is jóval előbb belátták, 1 hogy a közoktatás sajáto- ? san állami feladat, ame­2 lyet nem lehet különféle | vallási ideológiák és érde- ! kék szolgálatába állítani. S p különösen nem lehetett egy 1 olyan országban, amely a | régi társadalmi renddel | szakítva, a szocializmus = építésének útjára lépett. | Az egyházi iskolák ideá­ll lista szemléletű, vallási | megkötöttségekkel, előíté- ! letekkel terhes szelleme p nem illett bele szabad, | friss, gyakorlati tenniva- = lókkal tervekkel, szinte te- ! lezsúfolt életünkbe. Az iskolák államosítása volt tehát kulturális fór- § vadalmunk alapköve. Kéz- | dődött azzal, hogy gondol- | kodást megfellebbezhetet- | len merev tételekkel he-. | lyettesítő oktatás helyébe § természettudományos mód- | szerek léptek: a gondol- | kodásra, a cselekvésre va- = ló nevelés, amely gyakor- § lati életre készíti fel az = embert, s amely helyesen | kapcsolja össze az elmé- | leti ismereteket a termelő- ” munkával. = Az egyházi iskolákban ta- - nító pedagógusok nagy = többsége is örömmel fo- - gadta az államosításit, hí- = szén állami iskolában ta- | nítani méltányosabb bá- | násmódot, nagyobb megbe- í csülést jelentett; Különb- - sen a falusi iskolák neve- Z lói érezték ezt, akik gyak- | ran megalázó feltételek | között házról házra járva | gyűjtötték össze járandó- = ságükat, vagy a vallásos | hívekre kirótt adókból kapták a fizetést. p A tanuló ifjúság helyze- | te is más lett az államosí- p tott iskolában. Lépten nyo- | mon érezték a szocializ- | must építő ország segítő | akaratát. Húsz év telt el az- p óta. Ma már az akkori el- § ső osztályos kisiskolások | felnőtt emberek. Az álla- | mosítás napja, pedig törté- p nelmi dátum, amelyre | mint távoli nagy esemény- = re emlékszünk vissza. jj K. Gy. I 7llllll!ll|[ltlllllIlllllllllllllll|||jlllfl!|l||||||!|l!II|i||||ff|||l|||||||||l|||||J|||||]|||||||||||||i||||||j|||||||||||j|ii|N Negyven éves a Ganz-Jendrassik motor Negyven évvel ezelőtt, 1928-ban indult első próba- útjára a Duna—Száva—Ad­ria Vasúttársaság első Ganz —Jendrassik motorral haj­tott sínautóbusza, s ezzel együtt elindult a Ganz— Jendrassik motor és a Ganz motorkocsi azon az úton, amely a világsikerhez, vala­mint a magyar mérnök és munkás, a magyar ipar vi­lágszerte fokozottabb meg­becsüléséhez vezetett. A Ganz—Jendrassik motornak abban van a jelentősége, hogy éppen abban az idő­pontban fejlődött ki, amikor a vasúttársaságok gazdasági ugyan így hívták magát az­előtt is... miért néz állan­dóan engem? — Mindig is Péternek hív­tak. De abban nem vagyok szentül bizonyos, hogy a vendég úr mindig Kerekes volt-e... (Ahá! Ahá!)... és nem az a Pikurik nevű fő­törzs, aki... — Főtörzs? Én? Kerekes festőművész. — Igen. Most az. Hallot­tunk már ilyet. Az a Piku­rik. az a szörny, aki minket a bécsi országúton... — Magát? Mint micsodát? És mit keresett maga ott?-­— Hát mit? Amit a töb­bi... amíg ereje volt... és amíg nyakszirten nem lőt­ték őket az ilyenek,.. Pi- kurikek. Emlékszel, mi történt er­re? Te felugrottál, két vál­lánál fogva húztad magad­hoz Pétert, lenyomtad a székre, előkaptad a festő­igazolványodat, ő a személy­azonosságit... aztán elkezd­tetek nevetni... és nevette­tek, nevettetek, mindenki odanézett, nem törődtetek vele... Most már legalább tudod te is meg ő is, hogy milyen rossz napokat tud szerezni az alaptalan gyanú. Bár az is igaz, fizettetek ezért né­hány alapos napotj hetet, évet • nehézségei szükségessé tet­ték a motorvontatású jár­művek bevezetését; Jendrassik György most lenne 70 éves. Tanulmányait a charlottenburgi és a buda­pesti műegyetemen végezte. A Ganz-gyár kísérleti osztá­lyán kezdett dolgozni, s itt alkotta meg első találmá­nyát, a gyors járatú, négy­ütemű, sűrítő nélküli Diesel- motort amelyet Ganz- Jendrassik motor néven kezdtek gyártani, s amely világszerte ismertté vált. A Jendrassik-féle Diesel-motor vetette meg — sok fejlett iparú, nagy országot meg­előzve — a magyar vasúti Diesel-ipar alapjait. Ezzel indult meg a hazai vasutak és a Duna-tengerhajózás die- selesítése, s ez tette lehető­vé. hogy 1945 után a ma­gyar járműipar új életre keit. A Ganz-MÁVAG Diesel- mozdonyok és motorvonatok, a Diesel-motorral felszerelt Csepel teherautók és IKA­RUS autóbuszok, folyami és tengeri hajóink nemcsak a hazai közlekedést szolgálják, hanem külföldön is jól be­váltak és megbecsülést sze­reztek Magyarország szá­mára. Jendrassik Gvörgy 1927- ben a Ganz-evár motorszer­kesztési osztályának vezető­je, majd 1942-ben a gyár vezérigazgatója lett. Amilyen világosan látta a dieselesí- tésnek és ezen belül a vasúti közlekedés dieselesítgsének hatalmas gazdasági jelentő­ségét, éppen úgy idejében felismerte a turbinák tökéle­tesítésének szükségességét. 1937-ben jelent meg másik nagyjelentőségű találmánya, a világ első kis (100 LE) gáz- turbinája, amelyet hárorr mas gázturbina találmány követett,

Next

/
Thumbnails
Contents