Szolnok Megyei Néplap, 1968. június (19. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-09 / 134. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MEGYEI I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. évfolyam, 134. szám. Ara: 1 forint. 1968. június 9., vasárnap. Az építő ember Nagy élményem tapad eh­hez a szóhoz; építeni. Az egyik Dunaújvároshoz kötő­dik, a vasműhöz. Néhány szünidőt töltöttem el ott, kis­diák koromban. Építettünk. Kubikos, kőműves, ács arco­kat őrzök az emlékeim kö­zött. Rég volt, tizenegynéhány esztendeje, de ha rágondolok, mintha ma lennénk együtt. Tisztelet-adózás ez az emlé­kezés akkori társaimnak, és azoknak az építőmunkások­nak, akiknek a fáradságából, küzdelméből megszületett Du­naújváros. Tisztelet-adózás egy szónak: építeni. 1945-ben szocialista-gyer­mekkorunkban az első komp­likáltabb munkánk, nehéz munkánk célját Is ezzel a szó­val fogalmazta meg a kom­munisták pártja. Újjáépítés. Régen volt ez is, huszonhá­rom éve elmúlt már. Akkor a közfeladatból minden be­csületes ember részt vá'lalt. Ma tízezrek foglalkozását Jelöli ez a szó — épitőmun- kás. Június 9 az ő napjuk. A kőműveseké, az ácsoké, a vasbetonszerelőké... A me­gyében csaknem ötezer em­ber ünnepel. Bizonyosan akad közöttük, aki Dunaújváros­ban is ott volt, vagy még an- nakelőtte a gyárak rendbeho­zatalánál, a házak újjáépíté­sénél serénykedett. Az öreg szakik bizonyosan ott voitak már akkor is. Az ifjabbak a vegyiművek alapjait rakták le, modern bérházak falait húzták fel városainkban. Szolnok, Jász­berény, Karcag, Martfű arcu­latát alakítgatták olyanná, amilyenné mára lettek. Nincs nélkülük semmi, ami új. Ott a kezük munkája a lársashá- zakban, a Tallinn negyedben, a bútorgyárban és ott lesz az új városközpontban, az ipar­telepek növekedésében. Június 9 az építők nap­ja. Nem magukban ünnepel­nek, s nem magukat. Az épí­tő ember munkáját ünnepük. Tiszteletünktől, megbecsülé­sünktől övezve. Fábián Péter Tovább csinosodik Kar­cag főtere. A Szolnok me­gyei tanács tervezőirodájá­nak tervezésében az ÉVM Szolnok^megyei Állami Épí­tőipari Vállalat kivitelezé­sében mintegy 3 millió fo­rintos beruházással elkészült az új OTP fiók, melynek mű­szaki átadása már meg is történt. (Foto: Nagy Zsolt) Az összefogás első eredményei Beszélgetés Szabó Istvánnal, a Termelőszövetkezetek Országos lanácsának elnökével Májusban múlt egy éve, hogy munkához látott a Termelőszö­vetkezetek Országos tanácsa, a több mint fél éve működnek a termelőszövetkezetek területi szövetségei. Munkatársunk arra kérte Szabó István elvtársat, a TOT elnökét, hogy válaszoljon a tsz-ek érdekképviseleti szer­veinek eddigi tevékenységével, tapasztalataival összefüggő kér­déseire. — Hogyan igazolja a Terme­lőszövetkezetek Országos Ta­nácsa azt a sok várakozást, amelyek megalaku 'ásóhoz, majd működéséhez fűztek? — Nem vagyunk hatóság, nem vagyunk minisztérium, így a mi munkánkat nem olyan egyszerű lemérni. Az a hivatá­sunk, hogy képviseljük a ter­melőszövetkezetek érdekeit és segítsünk a kormánynak olyan agrárpolitika kialakításéban, amely legkedvezőbb a paraszt­ságnak és a népgazdaságnak. Ennek a munkának az eredmé­nyei nem mindig látványosak. — El kell viszont mondanom, hogy létünkkel kapcsolatban minden érdekelt minisztérium és főhatóság tiszteletben tartja a párt irányelveit, a termelő­szövetkezeti törvény előírásait. Ha a mozgalmat érintő bármi­lyen rendelkezés jelenik meg, azt előzetesen megtárgyalják velünk. Ha a kormány, a Mi­nisztertanács, a mezőgaz tasá- got akár csak részben is érintő kérdést tárgyal, akkor az ülé­sen mi jelen vagyunk, k'fejt­hetjük véleményünket. Létünkkel és közreműködé­sünkkel a kormány taian köze­lebb került a mozgalom vérke­ringéséhez, közvetlenebbül V ap­ja a szükséges információkat és állásfoglalásokat. — Tudjuk, hogy ennek a fo­lyamatnak az előrehaladása nem mérhető. Szeretnénk azonban mégis valami kőnk- rét példát hallani. — Sok példát tudnék említe­ni. Korábban például a Magyar Nemzeti Bank mereven ragasz­kodott a fogyasztás és a fel­halmozás előírt aranyaihoz, olyan tsz-ekben is, ahol ez ko­moly bonyodalmat okozott. Si­került elérnünk, hogy a bank elnöke rendelkezést a.jjon ki: ezentúl egyedileg vizsgálják meg az eseteket és ne ragasz­kodjanak mereven korábbi elő­írásokhoz. — A területi szövetségek azonban talán közelebb esnek a szövetkezetekhez. Mi a vé­leménye a szövetségek mai helyzetéről? — Érdekes folyamat játszó­dott le a megalakulás óta eltelt hónapokban. Amint differenci­áltak az egyes termelőszövetke­zetek, úgy differenciálódtak a területi szövetségek is. A jobb adottságokkal rendelkező vidé­keken alakultak magasabb anyagi alappal rendelkezőik, apparátusukba a legjobb szak­értőket tudták egyesíteni. Ezek a szövetségek — számuk az összesnek mintegy a felére te­hető — nem jönnek hozzánk kérdezni, hogy mit csináljanak, inkább mi járunk hozzájuk ta­nulni. Nagy ambícióval képvi­selik tagszövetkezetcik érde­keit; közös vállalkozásokat, ér­tékesítő irodákat hoznak létre, szakembereket küldenek az áruátadásokhoz és munkájuk általában csaknem kitaposott­nak nevezhető úton halad. — A szövetségek másik fele még nem érte el, hogy munká­ja ilyen színvonalon alakul­jon. Ezek inkább kérnek tő­lünk tanácsot és mi szívesen segítünk, gyakran úgy, hogy összehozzuk őket az erősebb szövetségek képviselőivel. — Említhetnénk-e olyan terü­letet, ahol valamennyi szö­vetség azonos, vagy legalább­is hasonló felaüaíoku tolatI — Természetes, hogy ilyen terület jónéhány van. Eli egyet emelnék ki közülük, a sokat emlegetett egyenjogúságot a vállalatok és a tsz-ek között. Jogilag egyenrangúak vagyunk, a termelőszövetkezet ugyan­olyan szocialista szektor, mint az élelmiszeripari vállalat, sőt, a minisztériumuk i? közös. Amíg azonban a 3100 tsz szét­forgácsolt erejével a vállalatok, sőt trösztök koncentrált ereje, nagy jogügyi apparátusa állott szemben, az egyenlő partner­ségről alig beszélhetünk Ma már elértük, hogy sokszáz jo­gász dolgozik a termelőszövet­kezetekben közvetlenül, ezen­kívül pedig egy-egy területi szövetség több tucat tsz egysé­ges fellépését teszi lehető ve. — Sok vita dúl ma a tsz-tag- ság soraiban. Vitákat váltott ki a háztáji földek új ren­dezése, a tagnyilvántartások felülvizsgálata, vagy például az a tény, hogy egyes gyenge tsz-ekben is magas prémiu­mokat vesznek fel a vezetők. A TOT munkája kapcsoló­dik-e ezekhez a kérdésekhez? — Hatósági feladatokat mi nem láttunk el és nem akarunk el­látni a jövőben sem. Azonban a pártoló tagokkal való ember­telen bánásmód, vagy az öre­gek kisemmizése mozgalmi, po­litikai kérdés is. Az érdekvé­delmi szervezetek legfonto­sabb feladata szerintem itt az, hogy emberségre neveljék sa­ját tagszövetkezeteik vezetőit és tagjait. A tsz-vezetök java­dalmazásáról a közeljövőben ad ki javaslatot a TOT. Persze sok részletkérdés is nyitott még, például a tsz-ek és közös vál­lalkozások pénzgazdálkodásá­val, anyagi elszámolásaival kapcsolatban. Én úgy gondo­lom, nem ellentétes az érdek- képviseleti feladattal, ha a TOT, vagy a szövetségek erre is megpróbálják maid tevé­kenységüket kiterjeszteni , . E. B. _ Dr. Zahir Husaint díszdok torrá avatták Bensőséges ünnepség zaj­lott le szombaton a budapes­ti Eötvös Loránd Tudomány­egyetemen: a hazánkban tar­tózkodó dr. Zakir Husaint, az Indiai Köztársaság elnö­két és az állam- és jogtudo­mányok díszdoktorává avat­ták. ' ' A rektor bejelentette, hogy az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem tanácsának az állam- és iogttrdofnányi kar­ral egyetértésben hozott ha­tározata alapján India elnö­két, volt egyetemi profesz- szort és rektort. a világ né­pei közötti barátság elmélyí­tésében kifejtért eredményes tevékenységének, valamint széles körű tudományos és politikai munkásságának el­ismeréséül az állam- és jog­tudományok díszdoktorává avatják. Diplomáciai kapcsolat hazánk és Felső-Yoha Köztársaság között Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke szombaton az Országházban fogadta Ma­liok Zrome-t, Felső-Volta Köztársaság hazánkban tar­tózkodó külügyminiszterét. Ugyancsak szombaton Ma- ück Zorome és a kíséreté­ben levő személyiségek ellá­togattak a Külkereskedelmi M inisztériu mba. A Külügyminisztériumben került sor a magyar—felső­voltai zárótárgyalásra. A megbeszélések eredménye­ként a tárgyaló delegációk közös közleményt fogadtak el. A tanácskozást követően megállapodást írtak alá a Magyar Népköztársaság és a Felső-Volta Köztársaság kö­zötti diplomáciai kapcsola­tok létesítéséről. Csehszlovák párt- és kormányküldöttség érkezik Budapestre Á Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága és a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt kormány meghívására Alexander Dubceknek, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével a közeli napokban csehszlovák párt- és kormányküldöttség érkezik Magyarországra. A látogatás alkalmával aláírják a Magyar Népköztársaság és a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság közötti új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést, Tizenkétszeresére nőtt a magyar-csehszlovák áruforgalom Az a két évtized, amely­ben érvényben volt a rövide­sen megújítandó magyar- csehszlovák barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés, a gazdasági kapcsolatok elmé­lyítésének, kiszélesítésének időszakát is jelentette. Bár Magyarország és Csehszlová­kia gazdasága a szomszéd­ságnál és a természeti adott­ságoknál fogva már koráb­ban is bizonyos tekintetben kiegészítette egymást, a sok­oldalú gyümölcsöző gazdasá­gi kapcsolatok akkor bonta­koztak ki, amikor mindkét országban megkezdődött a szocializmus építése. A ma­gyar és a csehszlovák nép­gazdaság gyors fejlődése megteremtette a kölcsönös áruforgalom növekedésének feltételeit. Az utóbbi 20 év­ben az árucsere több mint tizenkétszeresére emelkedett, értéke, amely 1947-ben 22,2 millió rubelt képviselt, most megközelíti a 300 millió rubelt. A múlt év végén írták alá Prágában az 1968-ra vo­natkozó árucsereforgalmi jegyzőkönyvet, amelynek megkötésénél már figyelem­be vették, az úi gazdaságirá­nyítási rendszer bevezeté­sét. A-megállapodás lehetővé teszi, hogy ez évben további 7 százalékkal növekedjék a forgalom, ezen belül a gépek, berendezések szállítása vár­hatóan 14 százalékkal emel­kedik majd. Mind széiesebb- körű és növekvő mértékű a közhasználati cikkek cseréje, Használt az eső a kapásnövényeknek A jövő héten több helyen megkezdődik az ősziárpa aratása Május első felében ural­kodott rendkívüli szárazsá­got a hónap végén és június első hetében felváltott vala­mivel csapadékosabb időjá­rás némileg megjavította a terméskilátásokat. Az eső azonban csupán Baranya, Somogy, Zala és | Vas megye déli részén volt az átlagosnak megfelelő, a Dunántúl többi részén a csapadék mennyisége a sok­évi átlagnak csupán 60—70 százalékát érte el. Az Alföld középső részein ugyanakkor a csapadékátlag mélyen a sokévi átlag alatt maradt. A szárazságtól leginkább sújtott megyék — Somogy, Győr-Sopron, Vas, Zala, — Pest, Szolnok és Hajdú — gyenge táperőben lévő, se­kély termőrétegű talajain az esőzések lényeges ja­vulást már nem hoztak az őszi gabonák számára. Az olajbányászok számára július 1-től 42 órás a munkahét Az Alföldi Kőolajfúrási Üzemnél a kollektív szerző­désnek megfelelően áttérnek a rövidített munkahétre. A fúró és lyukbefejező beren­dezéseknél július elsejétől 42. míg a kisegítő részlegek­nél foglalkoztatottak au­gusztus elsejétől 44 órát töl­tenek munkában hetente. Ez a kedvezmény az alkalma­zottakat is megilleti. A fúró és lyukbefejező be­rendezéseknél négy műsza­kos rendszert vezetnek be. Minden berendezéshez négy partit állítanak. Három bri­gád dolgozik egymást váltva, egy pedig otthon maradhat. Ennek az az előnye, hogy a 30 munkanapból 8—10-et tudnak a családjuknál töl­teni a munkások az eddigi 4—5 helyett. Pongrácz Istvánná szb-tit- kár munkatársunknak el­mondotta, hogy a vállalatnál a rövidített munkahét ked­vezménye mintegy kétezer dolgozót érint. A munka­rend megváltoztatását az üzem és munkaszervezési osztály egy évvel ezelőtt ké­szített tanulmánya alapján valósítják meg. Ezeken a részeken az őszi árpák erősen fejlődtek és aratásuk a jövő héten több helyen meg is kezdődik. A lehullott csapadék nem se­gített számottevően a rost­ás olajlenen sem. A rostlen virágzása megkezdődött és a továbbiakban növekedésük már nem várható. Általában jónak mondha­tó a kukorica, a burgonya és a napraforgó állapota. Az eső a burgonya nagyrészét virágzásban érte, és a gumó­kötésre kedvezően hatott. Á cukorrépa fe'lődése is kielégítőnek látszik, a növényállomány azonban az ország jelentős részén alatt maradt az optimális­nak. A fűszerpaprika és a dohány kiültetését az esőzés meggyorsította. Az ország számottevő részén kedvezően hatott a csapadék a gabo­nákra is: elsősorban az őszi kalászosok szemképződését javította meg. A zöldségfélék palántázását mindenütt befejezték. Az öntözött területeken a zöld­ségfélék növényszáma elért az optimálisát, a szárazföldi zöldségtermelésnél azonban a holdanként! növényállo­mány — a kedvezőtlen ere- dós miatt — sok helyen ke­vesebb a kívántnál. A gyümölcsösökben folya­matosan takarítják be a ko­rai csonthéjasok közül a cseresznyét és a meggyet; — ezekből egyébként a közepesnél gyengébb az idei. termés. Hasonló a helyzet a kajszi­baracknál is, amely orszá­gosan 30 százalékkal keve­sebb termést ad az előző évihez képest.

Next

/
Thumbnails
Contents