Szolnok Megyei Néplap, 1968. június (19. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-08 / 133. szám

1968, június 8. SZOLNOK M BŰT El NÉPLAP 3 Nyugati import deviza nélkül Qtven évvel ezelőtt Miről írtak a Szolnok megyei újságok? Kell, nem kell, legyen, ne legyen.. A karcagi pinceklub vitáról Az élelmiszermizéria, a rekvirálások elégtelensége furcsa intézkedés megtételé­re készteti a hadvezetőséget: hivatalosan is bevezetik a cserekereskedelmet. Win- disch grata herceg leirata alapján — amelyet a Hala­dás ismertet — a Haditer- tnény ja hadsereg részére gabonát vásárol — iparcik­kekért A hivatalos csere­arányok: 1 kg cukor = 10 kg gabona, 1 spulni cérna = 20 kg, 1 pár cipő == 100 kg, 1 meter posztó = 100 kg, 1 liter szesz = 10 kg, 1 cso­mag gyufa = 20 kg(!) ga­bona, de szerepel a felsoro­lásban katonadohány, talp­bőr, felsőbőr, lószerszám, hám, sőt szekér is, amelyet a kincstár bocsát a cserét lebonyolító Haditermény ren­delkezésére. A leirat hang­súlyozza, hogy nem kutatják a gabona eredetét, lehet az fel nem használt fejadag vagy rekvirálás elöl elrej­tett készlet — a cserét bün­tetlenül lehet lebonyolítani. Pedig ugyanakkor a karcagi rendörbi'uji fcárom személyt 30—50 l^pt"zriírságra ítélt, mert a adagoknál na­gyobb mennyiségben hasz­nálták fel a lisztet (Nagy­kunság.) Hosszú cikkben foglalko­zik a közélelmezés gondjai­val a Függetlenség is. Ke­serűen írja, hogy a híres „Tiszavidékí búza’’ hazájá­ban kukoricakenyeret esznek, az Alföld szívében, a szolno­ki piacon nincs zöldség, se kalarábé, nincs friss főzelék', nincs cseresznye. Pedig a környező falvakban, Nagy­körűn, Várkonyban, Vezse- nyem terem elég, de amióta a rendőrség — nagyon mél­tányos szinten — maximálta az árakat, az addig kielégítő felhozatal megszűnt. A fal­vakban, a termelőktől idegen ügynökök azonban bármilyen áron felvásárolják az árut és elszállítják Budapestre és Bécsbe. A háború-okozta élelme­zési problémákat az időjá­rási viszontagságok is sú­lyosbítják. Júniusi fagy és dér tette tönkre a tavaszia­kat, zöldségféléket és gyü­mölcsöket. rendkívüli szá­razság a takarmányféléket, legelőket. „Tegnap virradóra pedig rendkívül nagy köd volt, ez is megtette a ma­gáét. Hozzá e csapásokhoz legnagyobb a háború, amely­nek végét nem láthatjuk. Úristen! Mikor szünteted már meg e rettenes megpró­báltatásokat? vagy el akarod veszíteni a magyart?!” Az egyszerű, a háborús nyomort megelégelt ember indulatosabban, anarchikus lázadással fejezi ki elégedet­lenségét a közélelmezéssel szemben. „Öze. F. F.-né, K. Zs. karczagi lakás, azért, mert a közélelmezési hiva­taltól kivett lisztmennyisé­get, azon való mérgiben, hogy keveset kapott — hangos kiabálás és szitkozódás kö­zepette az utcán széjjel szór­ta — 50 K pénzbüntetésre... ítéltetett,” (Nagykunság.) Szolnokon tanárgyülés volt. A Budapest vidéki Tanár- egyesület közgyűlésén, ame­lyen Ries Ferenc, ceglédi főgimnáziumi igazgató elnö­költ, Orosz György főgim­náziumi tanár tartott elő­adást — a békére való neve­lésről. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter rendelete — amelyet a Törökszentmiklósi Újság ismertet — ugyanak­kor „a magyar nemzeti mű­velődés szempontjából any­ujára jelentős polgári isko­lának” lan tervét úgy tervezi megreformálni, hogy a föld­rajz katonai térképolvasási ismereteket is adjon. Fel­emelik továbbá a hittan óraszámát, bevezetik az egészségügyi és jogi ismere­tek oktatását. Úgy gondol­ják, hogy így már képes lesz ez az iskolatípus an-a, hogy „művelt”, dolgozni akaró kö­zéposztályt neveljen.” A Karczagi Naplóból meg­tudhatja az olvasó, hogy „száz milliomost vettek fel Budapesten a virilisták (nem választott, hanem vagyonuk alapján hivatalból képviselő- testületi tagok) névjegyzéké­be. a száz milliomos közül több mint a fele hadimillio­mos.” Kiki mérgelődhet vagy kesereghet rajta, vérmérsék­lete szerint. A karcagi Pesti Mozgó technikai újdonságot ígér a Nagykunságban megjelente­tett hirdetésében: „Színes film! Emberi szörnyeteg — Dráma és „ kísérömüsor.” A HUNICOOP Gépipari Kooperációs Külkereskedel­mi Iroda ez év január 1-én vált önállóvá. Célja, hogy a KGM vállalatok és nyugati cégek között a szokásos ke­reskedelmi, adás-vételj kap­csolatokon túlmenően koo­perációs együttműködést hozzon létre. Olyan ügyletek lebonyolí­tását szorgalmazza, amikor nyugati cégektől licenceket, gyárberendezéseket vásáro­lunk és ezért magyar áruk­kal fizetünk. Ilymódon de­viza nélkül is hozzájutha­„Kinnszülöllek” elragadta­tással szólnak a szolnoki Tsza-ligetröl. A bennszülött megyeszékhelyi lakos is na­gyon jól érzi ott magát. — Csakhál riasztó a távolság. Mert mire oda kigyalogol az ember, meg vissza, bizony alaposan elfárad. A Tisza elválasztja a ligetet a város­tól. S a híd, amely össze­köti, nagy kerülőt feltételez. A Tisza-ligeti strandfürdő a Ságvári körúttal esik szem­be. Bizony ha ott lehetne folytatni az átkelést... Éppen azért szólunk, hogy lehessen. Párezer lakosú, Tiszamenti falvakban már kompok járnak vagy a ré­vészek ladikjai fuvarozzák az embereket. Szolnokon — mint hallottuk — is szüle­tett elgondolás. Eszerint füg­gőhíd lenne a Tiszán a Tisza Szálló elől a gyalogosok át- sétálásának megrövidítésére. Szép, merész terv. Talán meg is valósul még egyszer. De az addigi évtizedekre na­gyon megtenné legalább két A tíz éwai ezelőtt alapí­tott szolnoki vidám parkra azt hiszem már rá sem is­mernének azok, akik azóta nem. látták. A ló öreg ser- gő még most is hűségesen szolgál, de már mellette dü­börög a konkurrencia, a nagy népszerűségnek őr­iünk nyugati termékekhez, A leendő korszerű gyárt­mányokhoz mintegy 20 kül­földi licencet kíván besze­rezni olyan alapon, hogy a külföldi dokumentációkért, a gyártási jogért, gépj beren­dezésekért legalábbis rész­ben magyar árukkal fizet­hessünk. Ilyen elvek alap­ján igyekszik a vállalat be­szerezni g 70-es évekre ter­vezett nagy állami beruházá­sokhoz az új golyóscsapágy- gyár, a folyamatos öntőc.e és a korszerű nemesacélmű berendezéseit. szercnyke ladikocska. Akár a TEMPO Ksz, akár a város bármelyik vállalata, vagy éppen két vállalkozószelle­mű maszek lát üzletet ben­ne, a város lakossága min­denképpen jól járna. Szeretjük a Tisza-ligelet, de mert nem szeretünk gyalo­golni — s nincs is mindig rá időnk — olykor inkább lemondunk az átruccanásról. Igaz, buszjárat is van időn­ként. De mennyivel másabb a nyári zsúfolt busznál a romantikus ladikos átkelés a folyón. Mózes könnyen túltette magát az ehhez ha­sonló Vörös-tengeri dille- mán. A modern kor felvilá­gosult embere még ebben sem reménykedhelik. Meg­alapozottabb csodára várunk hát. A várost, vállalati ille­tékesek találékonyságára. S arra, hogy e témában is szívügyük legyen a város la­kosságának kényelme, szol­gálata. — borzák — vendő „hernyó”, körbe-kör- be forgó hajó módjára hul­lámzó kocsijaival; A „mini-óriáskerék” azon­ban 1964. május 1-e óta álL — Miért? — Engedje meg, hogy egy bevezetővel kezdjem. mert csak fgy érthető meg az óri­áskerék története. A nép­szerű játékszert a jármű­javító dolgozói készítették társadalmi munkában — mondta Csényi László, a szolnoki köztisztasági vál­lalat igazgatója. — A ter­vező mérnök egy olyan óri­áskerék alapján készítette el a dokumentációt, amely már több évtizede működött Budapesten, majd Dunaújvá­rosban. A szakemberek lelkes munkával kezdtek hozzá a szereléshez. Azt tervezték, hogv 1964. május 1-re át is adij«k. Sajnos az öröm nem sokáig tartott. A nem meg­felelő alapozásból származó műszaki hiba miatt a ké- sélhbiekben nem reszkíroz­hatták a szórakozni vágyók testi épségét. — Megállt az óriáskerék és már négy éve áll. Valaha is megindul? E kérdésre a vállalat igazgatói a a következő vá­laszt adta: — Nem akarjuk elkiabál­ni. de ha minden sikerül, el­képzelésünk szerint augusz­tus 20-án foroghat az óriás­kerék. Ügv vé'iük. hoev kii- Iönbö rí szervek segítségévé) üzemképes állapotba tud­juk helyezni. — tóth — MŰSOrt közvetített április 30-ám a televízió Karcagról, amelyben a város vezetői, fiataljai közül nyi­latkoztaik. mondták el véle­ményüket közérdekű, helyi problémákról. Ebben az adásban hangzott el először a nyilvánosság előtt az. ifjú­sági pinceklub létesítésének javaslata- Ez volt az elindí­tója a városban és lapunk­ban kibontakozott vitának. A vitában szélsőséges vé­lemények is ütköztek egy­mással. Az egyik álláspont alaposan „ niegi deol ógi zál v a” vetette el a pinceklub léte­sítésének gondolatát, míg a fiatalok egy csoportja szin­te Karcag kulturális életé­nek kulcskérdésévé léptette elő. Konzervatív és szolid avant garda vélemények csa­táztak az első menetben, a vita végére pedig már a „esakazórtis” szemlélet is nagy súlyt kapott. Vo’tak, akik a hippikre hivatkoztak, a LSD megszállottjait em­legették, egyértelmű asszoci­ációval. és feltették a nagy kérdést; miért akarnak el­bújni a föld alá a fiatalok? Mások ragyogó tettekre am­bicionálták a pinceklub hí­veit, kultúrpalota építésére hívták fel figyelmüket az uzsonnapénzből, — míg a fiatalok makacsul hangoz­tatták: pinceklub kell! Kialakult persze a lényeg­látó, nagyon egészséges vé­lemény is- Erről majd ké­sőbb. Kik és miért robbantották ki a pinceklub vitát? Rosz- szul tették-e? A fiatalok egy cso­portjának véleményét han­goztató pinceklubpártiak, magva a Déryné művelődési ház irodalmi színpadjának tagjai: munkááfiata’ok. diá­kok. önhiba iukon kívül el­hanyagolt kis társaság ez, néhány aprócska vadhaj­tással, de tehetséges, figye­lemre méltó ifjú emberek: nem hippik, nem szektások és még szakállal is rendes emberek. Kultúrát szerető, érte tenni akaró, szórako­zást kedvelő fiatalok, akik­kel jó ideig senki sem törő­dött érdemben, megfelelően. Nem találtak .igényeiknek megfelelő helyet és hangu­latot a Déryné művelődési házban, — legalábbis ők úgy érezték — így megszületett az úi hajlék létesítésének gondola+a: csináljunk pin­ceklubot. Miéit éppen Pin­ceklubot? Minden bizonnyal azért, mert ez most divat, új. érdeke®. Igazuk van-e, ez-e a cél­ravezető megoldás? Vélemé­nyünk szerint nem. Elha­markodott, a város kulturá­lis létesítményeit figyelmen kívül hagyó ötlet volt ez, aminek ésszerűségét már korántsem hangoztatják olyan erősen a fiatalok, mint a vita kibontakozásakor. Lehetne-e Karcagon pin- cklubot létesíteni? Igen, nincs ebben az égegyvilágon semmi rossz! Csináljanak tehát pinceklubot; ha van erre megfelelő „helyiség”, amit át lehet alakítani: ha van rá elegendő pénz, hogy be tudják rendezni, és ha nincs elég. má,s kultúrotthon stb., ahol a fiatalok műve­lődhetnék, szórakozhatnak. Nézzük: van-e átalakítható pince? Nincs, amire a fiata­lok gondoltak, a leendő mú­zeum pincéje. erre nem megfelelő. Van-e nagyobb összeg, hogy egy kevésbé al­kalmas helyet átalakítsanak ás berendezzenek? Bizony nincs. Van-e edég művelő­dési objektum Karcagon? Van! A Déryné művelődési ház. kultúrpalota, nagvon szép építmény. — minek kellene másik — a KISZ if­júsági házat őszre fel újít.ják- majdnem 400 ezer forintot költenek rá. Kultúrterme van a Májú® 1 Tsz-nek, megfelelő berendezéssel, a Lenin Tsz-nek. Kultúrházzal rendelkezik: a Dimitrov Tsz. a Béke Tsz is tízezret köl­tött kid túrhelyiségeinek be­rendezésére. Ez persze még nem minden. Az a tény, hogy ezekbe a kultúrtermek­be sem sereglenek a fiata­lok, nem azt bizonyítja, hogy nem igazodik igényeik­hez a program? A fent említett kulturális objektumokon kívül a ME- DOSZ-nak is van egy mű­ve1 ődési háza Karcagon, — külön szót érdemelne, hogy miért olyan, amilyen... Összegezve: a meg­levő lehetőségeket kellene jobban kihasználni. És elv­ből is következik: a pince­klub létesítését néni valami­féle „szempont” akadályoz­za, hanem az a tény, hogy egyszerűén nincs rá szük­ség. Másra volna Karcagon nagy szükség: a jelenleginél pezsgőbb, tartalmasabb, na­gyobb tömegekre — fiatalok­ra! — támaszkodó kulturá­lis tevékenységre! A lapunkban megjelent hozzászólások közül Fási Miklós álláspontját tartjuk a leglényegiátóbbnak, amely­ben a meglevő művelődési helyiségek tartalmi munká­jának felfrissítését, javítá­sát szorgalmazza. Miért nem érzi jól magát a karcagi fiatalok egy része a meglevő kultúrhajlékok- ban? Miért akarnak valami mást? Nyilvánvalóan azért, mert nem azt kapják és nem úgy. kapják, ahogy sze­retnék ! A probléma másik oldala: nincs mit csinálni ebben a városban, mondják a kar­cagi fiúk, lányok. Az ilyen vélemény mellett sem tu­dunk szó nélkül ©lmenni. Nem sültgalamb várás ez? Volna lehetőség mit csinál­ni. A fiatalság lendület, di­namika, Foglalják el a kar­cagi fiatalok a kultúroftho- nokat, klubtermeket, szorít­sák ott kicsit szerényebb ke­retek közé Ulti őfelségét. Rögtön jobban lesz próba­lehetőség az irodalmi szín­pad számára is. Elek András hozzászólására is válasz ez, akinek véleményével, csak­úgy mint Fási Miklóséval, teljes mértékben egyetér­tünk. Minden elvi és anyagi támogatóst meg kell adni azoknak a fiataloknak — ez esetben az irodalmi színpad köré csoportosul ókról van szó — akik nem a terülj-te­rülj asztalkámat óhajtják, hanem tenni akarnak, ön­maguk javára, a város kul­turális életének hasznára. A pincekiubosok a városi KISZ bizottság se­gítségéi kérték. Ez is egy adalék ahhoz, a karcagi fia­talok nem jutottak odáig, hogy „mindenütt jó, de leg­jobb sehol”. Az ifjúsági szervezetnek joga és köte­lessége, hogy minden célra­vezető, a fiataloktól jövő kezdeményezést, megmozdu­lást támogasson- S támogat is, még a fiatalokat meg nem értő szemlélet ellené­re is. Nagyon sok lehetőségük van a karcagi fiataloknak ahhoz, hogy elven, szórakoz­tató és tartalmas kulturált mindennapokat leremtsenéíi inasuknak. A TV mai műsorából ajánljuk ÉLŐ ANTIGONÉ Irodalmi összeállítás. A műsort 18.50 órakor közvetíti a televízió Ujjé, a ligetben nagyszerű.,. ...hátha még az óriáskerék is forogna Mózes vesszeje a Tiszán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents