Szolnok Megyei Néplap, 1968. június (19. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-08 / 133. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZOLNOK MECTgl | A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TAKÁCS Ára 70 fillér XIX. évfolyam, 133. szám. 1968. június 8., szombat. Komszomol vendégek a Tisza- ligetben 4 Tegnap délután harminc­két tagú tallinni Komszomol küldöttség érkezett Szolnok­ra. A három napig nálunk vendégeskedő fiatalok a Ti­sza Szállóban töltött rövid pihenő után a Tisza-ligetbe látogattak ahol a KISZ me­gyei és városi vezetői fo­gadták. Száraz László, a megyei KISZ bizottság tit­kára üdvözölte a komszo- molistákat, majd baráti be­szélgetésre invitálták őket. A vendégek élénken ér- dektődtek a KISZ táborban lévő termelőszövetkezeti és állami gazdasági ifjúsági szervezetek titkáraitól a me­zőgazdaságban dolgozó fiata­lok életéről gondjaikról, továbbá a mozgalom falusi feladatairól. Az eszmecsere után a tallinniak részt vet­tek a tábor búcsúestjén, szó­rakoztak, táncoltak. A mai program szerint a Tisza Bútorgyárba látogat­nak el, ahol megismerked­nek az üzemi KISZ szerve­zet munkájával, a kíszesek életével. A délutánt és a va­sárnapot Szolnok megisme­résére használják fel. Hétfőn utaznak tovább Budapestre, majd Verőce és Balaton- földvár látogatásuk útvonala, s 11 napos magyarországi tartózkodás után térnek vissza Tallinnba. Fordított A finomnál van finomabb is — Amihez csak a fehér megy Minden valamire való tészta recept így kezdődik: végy egy zacskó finom lisz­tet, mérjél ki belőle ennyit meg ennyit. Itt pont fordít­va teszik az asszonyok, mert az ő „szakácsuk” az ellen­kezőjét írja elő valahogy így: '''égy egy zacskót és mérjél bele egy kiló finom lisztet. A különös igényű szakács ez esetben a Gabona Tröszt főmérnöke s a recept, amit kiadott terjedelemben és részletességében messze túl­megy a legjelesebb ínyenc­mesterek javallatain. Több mint húsz sűrűn gépelt oldal foglalja magában a művele­tek technológiáját. S persze az eredmény ehhez képest —■ látszatra — szegényes, mindössze egy zacskó liszt. Illetve napi 10—12 000 zacskó liszt zárszalaggal le­ragasztva, felcímkézve, pon­tosan kimérve. Új üzem Kiszerelésnek mondják ezt a munkát s néhány hete kezdte meg működését Szol­nokon a Mártírok útján az üzem. Kész terméke, az ön- kiszolgáló boltok polcain so­rakozó barna zacskósor a felirattal: 1 kg jórninőségű finomliszt, kg-ként 4.60 Ft. Szavatossági ideje 3 hónap Jóminőségű tényleg? Ezért is a csomagoló szavatol. A technológiai előírásban igen részletes kitételeket olvasha­tunk a kiszerelendő áru víz­tartalmáról, színéről, korpá- zottságáról. Ha ezek bár­melyike eltér a kívánatostól a tészta ragadós, a 0gg-s ré­teslisztből sosem lesz rétes, a fill-ből nem lesz süte­mény, a darából meg tejbe- gríz. A közeli Tisza malom szállítja ide őrleményeit Növekszik a kapacitás Az igazsághoz tartozik, hogy van a kereskedelmi forgalomba kerülő finom lisztnél finomabb is, mely a „TL” jelzést viseli és si­kértartalma is magasabb ennél, azonban kizárólag tésztagyárak kapják. Háziasszonyoknak, háztar­tási célokra megfelelőnek látszik az itt kiszerelt áru. Amit máris megígérnek az üzem vezetői: — még ebben a hónapban esztétikailag ja­vítják a csomagolást. Az ed- tóigi barna helyett fehér, kétszín nyomású tasakokat használnak. A búzakalász márka A Gabona Tröszt búza­kalász márkájával — ízlé­ses kivitelben megjelenő áru egyben szavatolása is a mi­nőségnek, a pontos súlynak. Száz egy kilogrammos adag­nak az előírás szerint ép­pen egy mázsának kell len­ni a jelenlegi félmechanikus kiszerelésnél. Az automata csomagolás 1 kilós tűrést enged mázsánként. A mos­tani eljárást tehát azt je­lenti, hogy egy kiló — grammnyi pontossággal egy kiló. P—s. Szabadtéri színpad — Pódium színpad Szolnok nyári kultúrálta programjából A nyár elején mindig fel­merül a kérdés: milyen lesz a kánikulai kulturális prog­ram a megyeszékhelyen. A polémia elsősorban a szabad­téri színpadhoz kötődik. Ha nem is kifogástalan álla­potban levő, de szerény tö­megigényeket jól kiszolgáló szabadtéri színpadunk van. Sajnos az elmúlt évben nem kényeztette el a várost mű­soraival. Meghirdettek ugyan néhány rendezvényt, egy- kettő jól is sikerült, de a lehetőségek teljes kihaszná­lásától bizony még messze tartunk. Ez a „nyár5’ többet ígér az előzőeknél. Kialakult a vá­rosi tanács művelődésügyi osztályának rendezésében működő Pódium színpad to­vábbi műsora. Hétfőn Kern­los János szerzői estjét ren­dezik, egy héttel később Csernus Marianne lesz a Pódium vendége, június 24- én pedig poJ-beat műsort ha’lhatunk, Magay Klemen­tina felléptével. Ez az est lesz a szezonzáró, de’ már ezt megelőzően nyit a sza­badtéri színpad. A Ságvári művelődési ház kezelésében levő színpad az idei nyárra szép programot ajánl. Az időszak jellegének megfelelően, természetesen, könnyű szórakozást. A sze­zonnyitó június 17-én lesz Tánczenei randevú című műsorral, amelyben az or­szág ismert táncdalénekeseit hallhatjuk. Július 6-án a csehszlovák néphadsereg művészegyütte­se vendégszerepei a Tisza pártján, majd másnan Do­bos Attila, Ambrus Kyri és Poór Péter lép fel a Sláger­hullám című ORl műsorban. Július 28-án az Il’és ze­nekart, augusztus 14-én Za- latnay Saroltát, Araőszky Lászlót és Koós Jánost fo­gadja a (szabadtéri színpad. Augusztus végén a Szege­di Nemzeti Színház opera­társulata Puccini; Tosca cí­mű operáját mutatja be, majd a szezonzáró elóad's szeptemberben lesz, a Ti­sza Táncegyüttes tartja ön­álló műsorát. A szabadtéri színpadon minden héten ecy nap film­vetítést tartanak, szórakoz­tató kisfilmeket mutatnak be. Az elképzelések szépek, kicsit talán, egyoldalú a nyári műsor, 'de az elmúlt évek gyakorlatához képest mindenképpen számottevő a fejlődés. Megyénk zöldség és gyümölcs exportja Tizenhárom országba hüldünh árut A szövetkezeti kereskede­lem — fmsz, MÉK, Hungaro- fruct — évről évre több zöld­séget és gyümölcsöt szállít el Szolnok megyéből külföldre. 1950—1955 között évi átlag­ban 330 vagon, 1955—1960 kö­zött — szintén évi átlagban — 720 vagon árut exportáltak. A kiszállított mennyiség elő­ször 1963-ban haladta meg az ezer vagont. A nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés után ugrásszerűen növekedett az export megyénkből. Tavaly már 1900, az idén 2500 vagon zöldség és gyü­mölcs exportját irányozták elő. Az árualapot szerződéssel kötötték le a termelőkkel, az idén 5500 vagonnyit. Ennek 45—50 százalékát akarják ex­portálni, a háztáji és közös gazdaságból. Csengeri Bálint MÉK igazgató szobájában a térkép 13 országgal való kap­csolatot mutatja. A szocia­lista országokon kívül — Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia. NDK — ter­mékeink eljutnak a tőkés or­szágokba is. Mégpedig Ang­liába, Svédországba, Dániába, Hollandiába, Svájcba, NSZK- ba, Ausztriába és Olaszor­szágba. Sőt, tavaly a Kanári szigetekre is küldtek almát megyénk­ből. A legtöbb árut — 363 vagon — az NDK-ba exportáltuk, utána Csehszlovákia, Len­gyelország és a Szovjetunió a sorrend a kivitt mennyiség tekintetében. Az idén 100 ezer fej salá­tát, 20 vagon zöldborsót ex­portáltunk. Megkezdődött az ízletes, nagyszemű, nagykö­rűi ropogós cseresznye kivi­tele is. A termés jó közepes, minőségileg kitűnő — repü­lőgéppel permetezték — ke­resett cikk, A napokban Karcagról elin­dították az első zöldpaprika küldeményt az NSZK-ba. A cseresznyét ugyanide szál­lították. Szamócát a török­szentmiklósi Aranykalász Tsz-ből vitték külföldre. Összesen 21 féle zöldség és gyümölcs szerepel az idei ex­portlistán. Mennyiségben — 860 vagon — a görögdinnye vezet. Ezt követi az 515 va­gon zöldpaprika, a 380 vagon alma és a 175 vagon szüva. A vállalat igazgatója elis­meréssel beszél a termelőszö­vetkezetek munkájáról. Nagy gondot fordítanak az áru osztályozására, csomagolására. Vigyáznak a gazdaság, a vál­lalat, s a magyar zöldség, gyümölcs jó hírnevére. A gazdaságokat megfelelő cső. magoló eszközzel látják el. A MÉK megvizsgálta az ex­portálandó árufélék fejlődé­sét. A legtöbb a zöldségnél, gyümölcsnél biztató a hely­zet, a korai fagy, majd a hosszú aszály ellenére is. Meggyből jó közepes termést várnak. E gyümölcs igen ke­resett cikk a nyugati piacon. Több zöldségféle termés- eredményét az aszály igen jelentősen csökkentéül Zöldborsóból a tervezettnek 40 százaléka termett, s ex­portálni is csak ilyen arány­ban tudnak. E kiesést egyéb zöldség és gyümölcs félék ki­vitelével akarják ellensú­lyozni. — m. I. — Több mint húszezer új tsi*£ a termelőszövetkezetekben Nincs belépési díj — Pártoló helyett dolgosó tag — Fellebbezni szabad A termelőszövetkezeti tör­vény általában kedvező fo­gadtatásra talált a közös gazdaságokban; ennek egyik jele, hogy növekedett a kí­vülállók belépési kedve. — Idén eddig országosan több mint húszezer tagot vettek fel soraikba a termelőszö­vetkezetek, a jelentkezők S2áma azonban ennél jóval több volt. A tsz-ek ugyanis nagyon alaposan megvizs­gálták, hogy kiket vesznek fel tagjaik sorába.- A belépő új tagok többsége a család­tagok közül került ki, de termelőszövetkezeti alkalma­zott is a tagok sorába léoett. Ami a közös . gazdaságok szempontjából rendkívül fon­tos: a belépők zöme a fiata­labb korosztályba tartozik, s ez azt jelenti, hogy ők is egyre inkább megtalálják számításukat a mezőgazda­ságban. Szórványosan előfor­dult a belépőkkel szemben bizonyos fokú indokolatlan elzárkózás is, máshol pedig — helytelenül — belépési díjhoz akarták kötni a fel­vételt. A helytelen törekvé­sekkel szemben az illetékes tanácsi szervek a legtöbb esetben erélyesen felléptek. A tsz-ekben egyúttal ren­dezték a tagsági viszonyt is. A cél mindenhol az volt­osak olyanok maradjanak tagok, akik teljesítik a termelőszövetkezeti tör­vényben és az alapsza­bályban a tagokra előírt kritériumokat. A pártoló tagság — mint ismeretes — megszűnt; az ilyen tagokat még az év ele­ién nyilatkozattételre szólí­tották fel, hogy be akar­nak-e lépni rendes tagként a közös gazdaságba, avagy sem. A pártoló tagok egy része koránál és egyéb okok miatt nem kérte felvételét, négy-ötezren azonban úgy látták, hogy megtalálják számításukat a közös gazda­ságokban és ma már együtt dolgoznak a régi tagokkal. A tsz-ekben felülvizsgál­ták a huzamosabb ideje nem dolgozó tagok tagsági viszo­nyát. Az úgynevezett formá­lis tagság törlésénél a közös gazdaságok különbözőképpen jártak el. Volt, ahol a közös munkában részt nem vevő tagokkal elbeszélgettek, és csak azokat zárták ki so­raikból, akik továbbra sem hajlandók rendszeresen dol­gozni. A megyei összesítések szerint országosan mintegy 35—40 ezer tagot töröltek, a törlési határozatok ellen a tagok kisebb része fellebbe­zett. Számarányuk megyén­ként 5—15 százalék között váltakozik. A besenyszögi Kossuth Termelőszövetkezét rossz minőségű földeken gazdálkodik. S hozzá még nagy aszály is „verte” őket. A besenyszögiek amit tudtak, öntöztek. Ennek köszönhetően gazdag lucernatermést takarítottak be. Elevátor emeli magasba a jóminőségű lucernaszénát.

Next

/
Thumbnails
Contents