Szolnok Megyei Néplap, 1968. június (19. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-06 / 131. szám

196«. június 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 8 # Aki újat akar../ Jóízű kenyér és rosszízű bosszantás Jászkiséren A napokban a tiszafüredi járási agrárklub tagjai láto­gattak el a jászkiséri Kos­suth Tsz-be Tizenkilencen jöttek el, elnökök, párttit- károk, főkönyvelők, agronó- musok, s niások a füredi járás szövetkezeteiből. Hal­lották hírét, mennyi érde­kes, hasznos látni, hallani való van itt. s nem sajnál­ták a távolságot. Be is bizonyosodott, meg­érte. A jászkiséri tsz élt az új gazdasági mechanizmus lehetőségeivel, igyekezett a mezőgazdasági termelés mel­lett segédüzemágakat is lé­tesíteni. A látogatók láthatták a Kossuth Tsz épülő téglagyárát Július el­sejétől termel ez a korszerű, teljesen gépesített üzem. — Évente 7 millió téglát ad majd a gazdának, a szövet­kezetnek. a tagoknak, a köz­ségnek, s ha jut, a Jászság környékbeli falvainak is. Elmentek a tiszafürediek a jászkiséri közös gazdaság új, korszerű nagy javítómű­helyébe is, amely tavaly épült. Méreteire, felszerelt­ségére jellemző, hogy a tsz gépállományát teljesen ki­szolgálja, de ezenkívül még évente 900 ezer forint értékű bérmunkát is tud vállalni. Megízlelték a vendégek a szövetkezetben sütött házi­kenyeret is. Elhagyott pék­műhelyt újított fel a Kos­suth Tsz és süti benne a cserekenyeret. Aztán meg­hallgatták a jászkiséri szö­vetkezeti vezetők beszámo­lóját arról, hogyan működik parképítő brigádjuk a Tisza- menti Vegyiművekben Szol­nokon. A Jászkiséren ter­mesztett virágokat elültetve értékesíti itt a tsz. A fő­könyvelőnő szólt még építő brigádjukról, amely teljesen kiszolgálja a szövetkezetét, épít tagjainak is, aki igény­be veszi. Hasonló elvek sze­rint működtetik szállító részlegüket. Summa summárum: a jász­kiséri Kossuth Tsz majd 6 millió forint Devételre számit az idén melléküzemágakból, összárbevételüknek a 15 szá­zalékáról van szó. Magasabb a megyei átlagnál, körül­belül az országos szintet je­lenti, Nem jelentéktelen, hogy sok embernek munkát adnak. A téglagyár hatvan dolgozót foglalkoztat — két év alatt 3 millió forintból létesítette a tsz — az építő­brigád ötvennyolc embert és így tovább. A szövetkezetét természetesen nem ez a szándék vezeti elsősorban. Az, hogy besegítenek a me­zőgazdasági termelésbe. — Tudniillik a melléküzemágak jövedelmét mezőgazdasági beruházásokra '(fordítja a tsz. Vagyis gépekét, műtrágyát, stb. vesz rajta. így azt nem kell a tagok jövedelméből elvenni. Tetszett a koncepció a vendégeknek, dicsérték a látottakat,, hallottakat, s kö­szönték a tapasztalatokat. — Ám akkor meglepő fordulat következett. Gócza József, a szövetkezet elnöke, — s a választókerület országgyűlési képviselője is — szólt hoz­zájuk. Mégpedig arról: aki újat kezdeményez, aki újat akar, kész iliön fel a harcra. Számítson arra, l,a kezde­ményezni mer, skar. próbál­ják elgáncsolni majd. El is mondta, hogyan. — Hozzátéve, hogy a járás, a megye vezetői közül sokan megértették szándékukat, cé f&waizfÁ lómmá Tisztelt Szerkesztőség 1 Bosszantó, hogy egyik napról a másikra a Tiszs tisztasági fürdőben külön 1 forint lepedődíjat számíta­nak fel, függetlenül attól, hogy milyen fürdésnemet választok, s hogy a lepedőt igénybe kívánom-e venni, vagy sem. Mivel nincs más választásom, kényszerülve vagyok a tisztasági fürdő igénybevételére, így a többletköltséget megfizetem. De semmiképp sem értem, hogy milyen alapon kémek a lepedőért pénzt, amikor az korábban ingyen járt a fürdéshez. Egy levelet választottunk ki a több hasonló témájú közül. Mivel a két héttel korábban a Szerkesztőség postája című rovatunkban megjelent fogyasztói pa­naszra mincJeddig sem az érdekelt vállalat, sem pedig a felügyeleti szerv nem rea­gált, ezért most személyesen kerestem fel a legilletéke­sebbeket: a Szolnok megyei Víz- és Csatornamű Vállalat' vezetőit. A volt fürdő vállalatot nemrég csatolták hozzájuk, s a lepedődij felszámítása lényegében az egységességre való törekvés eredménye. A megyében ugyanis volt, ahol mór kezdettől felszámították külön a lepedőhasználati di­jat, volt ahol nem. S mivel a vállalatnál a tisztasági fürdő üzemeltetési költsé­geit nem fedezi a bevétel, ezért egységesen különdíj fizettetését rendelték el. Az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy a vál­lalat igazgatója csak a Ie- pedődij felszámításához já­rult hozzá, de kötelezővé té­teléhez nem. A fürdők fele­lős és közvetlen vezetője ezt az egyszerűbb elszámolás érdekében rendelte el így aztán lényegében nyílt ár­emelést követtek el: Az Igénybe vett fürdési nemtől függetlenül mindenkinek meg kellett fizetni az 1 fo­rint lepedődíjat. A vállalat igazgatójának utasítására ezt a mai naptól kezdve meg­szüntetik. Aki nem kívánja igénybe vermi a lepedőt, az Nagy Vilmos Szolnok külön 1 forintot nem fizet. A különdíj bevezetése óta eltelt közel egy hónap alatt vidéki kiküldetéseim során más városokban, s így a bu­dapesti fürdőkben is meg­érdeklődtem, hogy felszámí­tanak-e külön lepedődíjat,- vagy sem. A legtöbb he'ven a lepedő használata díita- lan, benne foglaltatik a für­dőjegy árában. Nos ezek után már maga a különdíj jogossága is vitatott lehet. Az Országos Anyag és Ar- hivatal 1967. december 13- án kelt körlevelében a für­dők belépődíjainak megha­tározásával a megyei ta­nácsok végrehajtó bizottsá­gait bízta meg. E szerint a belépődíjakat a helyi sajá­tosságok figyelembevételével maximálta^, kell meghatá­rozni. Ami annvit jelent, hogy idővel kevesebb is le­het. de magasabb semmi­ként sem. Viszont a fürdő területén nvűitott szolgá'- tatások díjának megállapí­tás; jo"át a fürdőt üzemel­tető vállalat kapta. Konkrét utasítás, vaev szabályozás arra vonatkozóan nincs, how a lepedő adása szolgál­tatásnak minősül-e vapv ne- dig a tisztálkodási fürdés egyszerű és természetesen veleiárójáneik. Éppen ezért várjuk az érdekelt vállalat felügyeleti szervének, a me­gyei tanács énftési-, közle­kedési és vízügyi osztályá­nak az állásfoglalását, illet­ve a válaszát. Peire&s Sandát melléjük álltak, s\ így sike­rült segédüzemági tevékeny­ségeiket fejleszteni. Mások, más hivatalok viszont értet­lenül gáncsoskodtak. Itt van például a kenyérsütöde. A szövetkezetnek ntm nagy haszna van belőle, olyan 50 ezer forintnyi évente. De alighogy kinyitott a tsz sü­tödéje a községben, hirtelen megjelent a faluban finom fehér kenyérrel a sütőipari vállalat is. A konkurrencia jót tett a falunak. De mind- ezideig még ne.n kaptak engedélyt cserekenyér süté­sére. (Most sikerül majd ta­lán, amikor a tsz szövetség is melléjük állt.) Ehelyett vizsgálódott náluk a járási népi elle.iö-zési bizottság, s azt bizonygatta, ráfizetéses a sütöde. H'ába mondták, higgyék már el, a tsz veze­tőknek is van annyi eszük, hogy ráfizetéses üzemághoz nem ragaszkodnak. S a me­gyei népi ellenőrzési bizott­ság ülésén hiába bizonyítot­ta a tsz szövetség képvise­lője is, létjogosultsága van a pékségnek, nem vették fi­gyelembe. Aztán ott van a téglagyár. Még nem is termel az üzem, már azzal zaklatták őket, van-e szerződésük az eladás­ra. S felelőtleneknek illették a tsz vezetőit, hogy értéke­sítési szerződés nélkül bele­vágtak. Nem tudni, honnan az aggodalom. Hiszen közis­mert, hogy ma Magyarorszá­gon építőanyag-hiány van. Mindenféle szerződés nélkül sem fcunszt milliószámra el­adni a tégla*. Mitagadás, a jászkiséri tsz vezetőinek rossz szájízük maradt. De meg­nyugtatták magukat. A tagok érdekében kezdeményeznek, törik magukat. S ezért ér­demes vállalni a harcot. S ezért jó szívvel buzdí­totta a vendégeket is az új felkarolására a kiséri tsz-el- nök. Aki újat akar, nem a hivatalos babérokért teszi. De megéri a küzdelem Borzák Lajos ISövek vő érdeklődés a közgazdasági pályák iránt Az egyetemeken és főisko­lákon ezekben a napokban összesítik a beérkezett fel­vételi kérelmeket. A fiatalok körében foko­zódó érdeklődés tapasztalha­tó a közgazdasági pólyák iránt. Erről tanúskodnak a Marx Károly Közgazdaság­tudományi Egyetemre befu­tott jelentkezések: a nap­pali tagozaton több mint 1200-an szeretnének tovább tanulni, jóllehet mindössze ötszáz hely van, s a tavalyi sikeres előfelvétellel 204 fia­tal már biztositot'a helyet. A gyáii portás hivatalos személy A büntető törvénykönyv a hivatalos személyeknek fo­kozott bünteti jogi védelmet biztosít — az ellenük elkö­vetett támadással, erőszak­kal szemben. Vannak azon­ban, akiknek — jóllehet nem hivatalos személyek — a BTK ugyanazt a büntető­jogi védelmet, biztosítja, mint a szorosan vett hivatalos személyeknek. Ezek közé tartozik például a közleke­dési, a távközlési vállalatok szolgálatot teljesítő alkalma­zottai, továbbá a közfelada­tot teljesítő polgári őrök. Az ítélkezési gyakorlatban bizonytalanság volt atekin- tetben, hogy a polgári őrök fogalma alá vonható-e a gyári portás is. A Legfel­sőbb Bíróság legutóbbi ál­lásfoglalásában kimondta, hogy a gyári p irtást szol­gálatában ugyanaz a véde­lem illeti meg, mint a hiva­talos személyt. Tevékenysé­gük ugyanis az tizem rendje és biztonsága szempontjából jelentős. Vállalati árellenoiző bizottságokat szerveznek A Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének Elnöksége szerdán ülést tartott a szak- szervezet székházában. Az elnökség, amelynek tanács­kozását dr. Zádor György ale’nök nyitotta meg, meg­tárgyald többek között a vegyipari termékek árának és minőségének ellenőrzésé­vel kapcsolatos szakszerve­zeti teendőket. A szakszervezetek XXI. kongresszusának határozata értelmében ugyanis a szak- szervezeteknek az árak, az áruellátás, és a minőségel­lenőrzés terén is fokozn'ok kell érdekvédelmi tevékeny­ségüket. Minthogy ped'g a termékek ára és minősége alapvetően a termelő üze­mekben alakul ki, ezt az el­lenőrzést a fogyasztási cik­keket gyártó üzemekre is ki kell terjeszteni. Ezért az el­nökség megalakította a szak- szervezet központi vezetősé­ge mellett működő tanács­adó és áre.lenőrző bizott­ságot. Ennek a bizottságnak a feladata a vállalati ártanács­adó és áreillenőrző bizottsá­goknak a megszervezése. Ezeknek a vállalati bizott­ságoknak a feladata többek között szaktanácsaik­kal segíteni a fogyasztói ér­dekeket sértő jelenségek megszüntetését. Ez utóbbi bizottságok megalakításának határideje augusztus 30-' Mikor kell kikérni a szakszervezet véleményét a heti pihenőnap meg*változtatásához ? Egyes helyeken, különösen a vendéglátóiparban, viták merültek fel a heti pihenő­nap megváltoztatásáról. Kü­lönböző fórumokon többek érdeklődtek, hogy a válla­Intervízió és Eurovízió értekezlet Budapesten Szerdán a Fészek művész­klubban megkezdte munká­ját az Intervízió és az Euró- vízió műsorszakértőinek kö­zös, értekezlete. A két nagy nemzetközi televíziós szer­vezet szakemberei ezúttal ta­lálkoznak negyedszer. A most megkezdődött buda­pesti értekezleten a műsor­csere kérdéseiről tanácskoz­nak, megvitatták a tv-híradó csere kiszélesítésének lehető­ségeit. az olimpiai játékok közvetítésének előkészítését, s szó lesz az 1969—70-ben sorra kerülő nagy nemzetkö­zi sportesemények közvetíté­sének problémáiról is. latok vzetői a heti pihenő­nap áthelyezéséhez milyen esetekben kötelesek kikérni a szakszervezet hozzájárulá­sát, véleményét. A Munka­ügyi Minisztérium most ál­lást foglalt a kérdésben. Ha a heti pihenőnapot a vállalat egészére vagy na­gyobb egységeire állandó jelleggel más napra helyezik át. (például i a vendéglátó- iparban a vendéglők szün­napját), az új. heti pihenő­nap ideiét a kollektív szer­ződésben kell rögzíteni. Ha csupán esetenként rendelik el, hogy nagyobb egysegek a heti pihenőnapon dolgozza­nak, a kollektív szerződésije ezt nem kell felvenni, de az intézkedés előtt ki kell ke­ni a szakszervezeti szerv vé­leményét. Szigorúan büntetik az élővizeket szennyező vállalatokat Az Országos Vízügyi Hivatal tájékoztatása Földünk kétharmadát 'víz borítja, mégis kevés az édes­vizünk. Eddig nem sikerült gazdaságosan sótalanítani a tengerek vizét, ezért sok helyen komoly problémát je­lent az ipar és a lakosság édesvízzel való ellátása. Hazánk aránylag bővizű országnak számít, mégis ko­moly gondot jelent az ipar és a lakótelepülések vízellá­tása. Az élővizek javarészét szennyezik, az iparvállala­tok és a települések szenny­vizeit sem tisztítják olyan mértékben, ahogyan azt köz- egészségügyünk és népgazda­ságunk megkívánná. Miután az Országos Víz­ügyi Hivatal foglalkozik a vizek szennyezésének meg­akadályozásával, kérdést in­téztünk Kádár László fő­mérnökhöz: — Hogyan foglalható össze a mai helyzet, és milyen in­tézkedéseket tesznek az élő­vizek szennyezése ellen? — Természetesen vizein­ket — mondotta a főmérnök — nagy mértékben szennye­Absztrahálás Minden emberben szunnyad valami olyan különleges képesség, amely előbb- vtóbb felszínre tör, mint a talajvíz. Ez alól én sem vagyok kivétel. Most, amikor a »Ki mit tud’-ok kor­szakát éljük, felszínre is »öí! az ötlet és némi civakodás után sikerül! a családo­mat rápofozni, hogy Híjunk a zsűri elé. Éreztem ugyanis, hogy ki kell lepni a névtelenségből. Egy „Kit mit tud...” Szó­val világos. A zsűri előtt megjelenve balkézre áll­tam, szétterpesztet lábaimon feleségem „hidat” csinált, lányom, pedig feleségem hasán. „mérleget”. Nagyon látványos produkció lehetett. Én ugyan nem tudtam odafigyelni, mert legalul voltam, balkezemen egyensúlyoz­tam a családot. Másrészt időm sem volt odafigyelni, mert jobbkezemmel verset írtam ez volt a produkció lényege. háztartási vízmennyiségnek is csak 16 százalékát lehet újra felhasználni, a többi erősen szennyezi élővizein­ket. — Folyamaink, patakjaink öntisztulása csak 29—25 ki­lométeres táv után követke­zik be, s így a szennyezé­sek elég nagy vízterületet érintenek. — Budapest egy-egy me­legebb napon 7—800 ezer köbméter édesvizet fogyaszt, s ennek a mennyiségnek is csak 5 százalékát tisztítják. A szennyezett víz a Duná­ba kerül, s csak hosszabb folvás után következik be az öntisztulás. Folyamainkat óvni kellene az olajos, DDT- és másfajta növényvédősze­res fertőzéstől, amik a szin­tetikus mosószerekkel együtt évenként komolv kárt okoz­nak halgazdálkodásaink­nak is. — A szennyvíztisztító és derítőberendezések kétségte­lenül sokba kerülnek és ezért az iparvállalatok in­kább megfizetik a vizek szennyezéséért kirótt bün­tetéseket, minthogy szenny­V^viz tisztítására rendezkedje- =nck be. H — Ez a helyzet hamarosan §§ megváltozik. mert a jövci- Természetesen fizikai erőmből ^csak egy n^n az edd'ei büntetésnek pár soros szonettre futotta, i essék el- gj,;ét-három. sőt ötszörösét kell képzelni, hogyan is írhattam volna terei- =fjzetni, ha ismételten szeny- nákat ilyen pózban... ünvezik természetes vizeinket. A mutatványt befejeztük. A versikét a büntetésoénzek töb­átnyújtottam a zsűrinek, amelynek tagjai tesznek majd ki. mint egyáltalán nem voltak megilletődve. A gegy tisztítóberendezés 'étesi- zsüri elnöke ki is jelentette: „Kérem ez Jj lésének költségei, tehát az a szonett túl közérthető, nem absztrahál, |§ola (finomítóknak és egvéb s így teljesen lerontja az akrobatikában =vegyi üzemeinknek inkább bemutatott erényeket. Holott a kettő szó- =]eS7 érdeke derítők építése, rosan összefügg. Hiszen tudja, hogy a höl- smint a maximális bünteté- tészet bravúr...” §§sek kifizetése­összetörtén hallgattam a zsiiri elnökét. = — Az Országos Vízügyi Lényegében kirúgtak — vettem tudomásul. sHivatal 12 vízminőségi fel- A reményt azonban továbbra sem ad- gügyelőséget állított fel, ame- iam fel. Most ugyanezt a számot gyakc- =lyek állandóan figyelik ter- roljuk a családdal, csak nem szonettet gmészefes vizeink szennyezé- irok, hanem gitározni szeretnék. Egyelőre ||sét. Ahol rendellenességet azonban még nem megy, mert a gitárhoz stapasztalnak, ott haladékta- mindkét kezemre szükség lenne, de ak- glanul közbelépnek. Az élő­kor. hogyan csináljam a kézállast? Gon- marásokat érvényesítik, és gon­dolom, hogy ez azonban t ár csak részlet- §§doskodnak a maximális bün- kérdés... gtetések kirovásáról. Az így Ki kell törni a ■névtelenségből! ggbefolyó összegeket szenny­ffvíztisztítók létesítésére hass- Vincze György nálják íeL zik vegyianyagokkal. Olajos, fenolos, ásványi sókkal fer­tőzött és másképpen szennye­zett vizeket engednek be tisztítás nélkül folyóinkba, patakjainkba és tavainkba. A műtrágyákkal és egyéb vegyszeres anyagokkal telí­tett földekről is sok vegysze­res anyag kerül be termé­szetes vizeinkbe, ami árt közegészségügyünknek is. — Csak az iparunk na­ponként 6 millió köbméter friss édesvizet igényel, amit többszörösen megforgat. Ja­varészét már szennyezetten engedi vissza élővizeinkbe. Az adataink szerint a napi 6 millió köbméter víznek csak 17 %-a kei-ül vissza tisztított állapotban, illetve csak ennyit lehet haszno­sítani. — Városaink, falvaink te­lepülései naponként másfél- millió köbméter vizet igé­nyeinek csak ivósra. ház­tartási célokra és tisztálko­dásra. Ebből a mennyiség­ből legalább 900 ezer köb- méte válik szennyezetté. A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents