Szolnok Megyei Néplap, 1968. június (19. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-30 / 152. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MEGYE MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEL TANACS LAPJA XIX. évfolyam, 152. szám. Ára 1 forint 1988. június 30., vasárnap. Volgográdba utazott a magyar párt- és kormányküldöttség MUNKATÁRSUNK TELEFONJELENTÉSE A HŐS VÁROSBÓL Az alföldi olajipar Szolnokért Gázvezeték a Tisza-ligetben Sportkombinátot építenek A magyar párt- és kormányküldöttség Kádár Jánosnak, s. Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével szombaton Moszkvából repülőgépen Vol- gográdba utazott. A küldöttség látogatást tesz Tallinn- ban, Észtország fővárosában is. A magyar küldöttséggel együtt utazott Volgográdba Gennagyij Voronov, az OSZSZSZIC minisztertanácsának elnöke és Konsztan- tyin Katusev, az SZKP Központi Bizottságának titkára. A vnukovói repülőtéren Kirill Mazurov, a szovjet minisztertanács első elnök- helyettese, Mihail Szuszlov* az SZKP Központi Bizottságának titkára és más hivatalos személyiségek búcsúztatták a magyar vendégeket. Kereken négy évtizeddel ezelőtt, 1928-ban alapították a Dzerzsinszkij traktorgyárat, Volgográd egyik legnagyobb ipari létesítményét, ahova szombat délután pártás kormányküldöttségünk ellátogatott. Az ötnapos munkahét következtében ugyan szombatonként a gyárnak Kilenc népi ellenőr két hétig vizsgálta Tiszafüreden* Abádszalókon és Kunmadarason; hogyan élnek az óvodások. milyen segítséget nyújt a tanuláshoz a napköziotthon. ök kérdeztek, érdeklődtek a gyerekektől és felnőttektől és az általuk leszűrt tanulságként továbbadjuk. Zsúfolt terem fogadja a látogatót a tiszafüredi általános iskolai napközi otthonban. Egyetlen szobában negyven gyerek. Ez megnehezíti a nevelők munkáját. A túlzott telítettség nem jó, de még rosszabb, ha nincsenek meg azok a tárgyi feltételek, amelyek a mai kornak megfelelő színvonalú oktatáshoz szükségesek. Abádszalókon például egyetlen napközis csoportnak sincs televíziója, magnetofonja vagy lemezjátszója. pedig ezek m.a már minimális követelmények. A televízió isko’aí adása megkönnyíti a nevelők munkáját, s olvan szemléltető eszközök útján oktat, nevel, amelyet egy-egy kis község nem tud biztosítani. Így sajnos, az abádszalókí gyerekek hátránnyal indulnak az életbe. S különösen azok érzik meg ennek hiányát, akik továbbtanulnak. Tiszafüreden és Kunmadarason általában ió a szemléltetőeszköz ellátás. Az óvodáknál a nevelés könnyebben megoldható, mint a napközikben, de a gyerekek foglalkoztatása, önállóságra nevelése olykor ott is a szemléltető eszközök, a játékok hiánya miatt szenved csorbát. A kunmadaras! I. számú óvodában kevés is és régiek is a játékok. Nagyon szép meselemezeik vancsupán a szerelőcsarnokában dolgoznak, azonban a szabadnapon lévők közül is sok- százan mentek be munkahelyükre, küldöttségünk fogadtatására. Kádár Jánost és a delegáció tagjait, V. Szemjanov igazgató és az üzem több más vezetője üdvözölte. A bejáratnál piros—fehér—zöldi zászlókat lobogtatva munkások álltak sorfalat. Az igazgató kalauzolásával rövid séta következett, s közben a házigazdák találtak időt arra, hogy gyáruk múltjáról, jelenéről tájékoztatást adjanak. Kádár János nagy érdeklődéssel figyelte a különböző munkafolyamatokat, kérdéseket tett fel a korszerű új megoldásokra vonatkozólag. Amerre elhaladt, a munkások mindenütt meleg szeretettel, igaz barátsággal köszöntötték. A gyárlátogatás után delegációnk nagygyűlésen találkozott a traktorgyáriak kollektívájával. A gyűlés színhelyén, a hatalmas szerelőcsarnokban ezrek könafc. de a gyerekek bármennyire is szeretnék azokat hallgatni, nem tudják, mert nincs lemezjátszó. Nem kerülte el a népi ellenőrök figyelmét. az étkeztetés sem. S mivel e témába tapasztalható hiányosságok azonosak, nem teszünk különbséget óvodások és iskolások között. Igaz, a meglátogatott intézmények sem tesznek. Sőt a felnőtt és óvodás között sem. Abádszalókon például a napközi otthon konyhája inkább üzemi étkeztetésnek felel meg. Már ami a napi menüket illeti. Akikért tulajdonképpen létrehozták, azok teljesen háttérbe szorulnak. A napi menükben alig van tej, tejtermék, tojás és általában állati fehérje, amit felnőtt ember hamar megun. Olyan látszatot kelt ez, mintha a személyzet kollektív döntése alapján határoznák meg, hogy mit főznek. A koszttól eltekintve általános tapasztalat, hogy jól nevelik a gyerekeket. Van azonban néhán.v olvan hiba is, amely fegyelemsértésre vall. Különösen a napközikben fordul elő, hogy szünetben szabadjára engedik a gyerekeket akik aztán határt nem ismerve játszanak, s a vad játékból sérülés, más baj származhat. A napközis nevelők nemcsak azért kapják a fizetésüket, hogy segítsenek a felkészülésben, ügyeljenek a rendre, hanem hogy kinn is, a szabadidőben is ott legyenek a kicsikkel, óvják. vigyázzák cselekedeteiket. Ide tartozik természeteses? szöntötték tapssal a magyar vendégeket. A forróhangulatú gyűlésen beszédet mondott Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke. Fock Jenő nagy tetszéssel fogadott beszédét sokszor szakította félbe lelkes taps, V. Kulicsenko, avolgográ- di területi pártbizottság első titkára is felszólalt a nagygyűlésen. A volgográdi terület dolgozóinak nevében szeretettel várt vendégként köszöntötte Kádár Jánost, Fock Jenőt, a magyar delegáció minden tagját. Aláhúzta a magyar és a szovjet nép testvéri barátságának nagy jelentőségét. Beszélt a volgográdi terület dolgozóinak, köztük a traktorgyáriak eredményes, jó munkájáról. Felszólalása végén viharos taps közben éltette a két nép megbonthatatlan, testvéri barátságát. A gyűlés végén az igazgató egy DT—75 traktor működő kicsinyített másával kedveskedett Kádár Jánosnak. A forró hangulatú nagygyűlés az intemacionálé hangjaival ért véget. (Munkatársunk részletes tudósítása a 2. oldalon.) az, hogy megfelelő nevelőt kell kijelölni e feladat teljesítésére. Az semmi esetre sem helyeselhető, bár óvodában történt, — hogy olyan személy okítsa, tanítsa jóra, szépre a gyerekeket, aki analfabéta. összefoglalóul csak any- nyit; a három község hat intézményében megfelelő személyi és tárgyi feltételek biztosításával nevelik a kicsiket és nagyobbakat. De nem hiba nélkül. — mj — Hia: Nyugdíjazás előtt a Délibáb így fest a kékfestő Bírósági hírek Sport Jász-Kun Kakas A Szolnok megyei Napok műsoraként tegnap délután mutatta be a televízió Németh István—Szabó Árpád Építők című dokumentum- filmjét. A kisfilm a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat életéről, munkájáról szól, de még ennél is többről, mert az alkotók éltek a témában rejlő lehetőségekkel. Erről később... Ami rögtön tolira kívánkozik, mert nagyon fontos: az új mecénások kérdése! A színes kisfilmet a váUalat költségével készítették. Példát teremtett ezzel a ténynyel a Szolnok megyei Állami Építőipari Vál’alat — legalább is a megyében, hogy a nagyvállalatok hogyan lehetnek érdemleges támogatói a művészi alkotásoknak. Az Alföld kőolajiparának központja Szolnok. Innen irányítják a kutatást és az olaj-földgáz kitermelését is. A két nagyvállalat neve közismert a megyében, távlati fejlesztési terveikről is tájékoztattuk már olvasóinkat. De arról, hogyan járul hozzá az Alföld olajipara Szolnok gyarapodásához, csak elvétve. Pedig a legújabb fejlemények, tervek nagyon jelentősek. Elöljáróban: az olajipar 1974-ig 300 millió forinttal segíti a megyeszékhely fejlesztését. Ötszáz lakást épít a két vállalat Szolnokon, amelyek után 16,5 millió forintot fizet ki a tanácsnak, hozzájárulva a kommunális, kereskedelmi és szociális beruházásokhoz. A Kőolaj- és Földgázipari Tröszt 6 millió forinttal „száll be” a megyei művelődési ház építésébe. önreklám, hallom az ellenérvet. Nem igaz, nem az, mert a tettek, a tények, a vállalat szép eredményei minden hivalkodástól mentesen kerültek filmszalagra. A munka büszkeségi — ha a produktum beszél, nem- dicsekvés. A film erről győzött meg mindenkit, úgy hiszem. Alig épül már manapság vert falú ház — vagy talán nem is épül? — a vályogvetők száma is állandóan fogy; kevés a munkalehetőség. Zsindelyező mesterről sem tudok már, — nos. talán a huszonnegyedik órában, megörökítették a régi építkezési módokat. A film nagy érdeme, hogy bemutatja az építőmunka jellegének változását. A régi kőműves ma már hatalmas panelokat emeltet magasba A Tisza-ligeti KISZ tábor és üdülőtelepek földgáz- ellátása érdekében vállalta az olajipar, hogy az anyagot biztosiria. a vezetékeket lefekteti. Három millió forintot ér ez az ajánlata. A város fiataljai társadalmi erőből készítik el a beruházás terveit, végzik majd el a földmunkákat. A két vállalat a közeljövőben megkezdi a Tisza-] i- geti sportkombinát építését. Jövőre már kétmillió forintot fordítanak erre s célra. Sok-sok tételt kellene még felsorolni ahhoz, hogy a 300 millió forintos végszámlát e cikkben összeállíthassuk. — Mindenesetre annyit jó mindarmyiunknak tudni, az alföldi olajipar nemcsak itt van Szolnokon* hanem anyagilag jócskán hozzájárul a város fejlesztéséhez. óriási darukkal. A régi alföldi építészetet bemutaté képek ritmusa lassú, a színek komorak, a cselekmény — vályogvetés — szimbolikus értelmet is kap; valamikor mennyire a sárhoz kötődött volt az ember! Amikor megjelennek a képernyőn az óriási daruk, gyorsul a film üteme, egyre több az alsó kamra állásból rögzített kép, megint egy szép szimbólum; az ember magasra tör. A film eredetiben színes, ezért sokkal erősebb dinamikájú. de fekete-fehér változatban is jól érezhető az alapmondanivaló, milyen óriási utat tett meg az ember a vertfaltól a toronyházak építéséig. Gyerek étrend felnőtt igények szerint Lemezhez lemezjátszó is kell — Nagy hátrány a tv hiánya — ti — A jászberényi Hűtőgépgyárból a deltába szerelt Heller—Forgó féle légkondenzációs hűtőclemekkel megrakó** szerelvények indulnak az épülő gyöngyösi hőerőműbe. A hőlégcserét hazai szabadalommal oldják meg A VERTFALTÓL A TORONYHÁZIG Szolnok megyei napok a ívben
