Szolnok Megyei Néplap, 1968. június (19. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-02 / 128. szám
1468, június 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP I? Szabadtéri néprajzi múzeum épül a Dunakanyarban költözik a kunhegyest szélmalom A század betegsége Le tudjuk-e győzni a iákot ? A szovjet minisztertanács Találmányi Bizottsága a napokban jegyezte be 2 tudós felfedezését. A Szovjet Tudományos Akadémia Biológiai Intézetében dolgozó A. Kuzmin akadémikus és L. Krjukova, a biológiai tudományos kandidátusa gamma-sugarakkal kezelt növényi szöveteket. A kísérletek során a menta, a len, a napraforgó és a hüvelyesek leveleiben, valamint a burgonya gumójában különleges rákellenes anyagok keletkeztek. A sugárzásnak kitett növényekből nyert kivonat hatását számos állatkísérlettel ellenőrizték. Kiderült, hogy ha az anyagot megfelelő koncentrációban adagolják, az nem hat az egészséges szövetekre, de gátolja a rosszindulatú gócok fejlődését. Az APN munkatársa négy kérdést tett fel A. Kuzminnak Hazánk egyik legvonzóbb táján a Dunakanyarban a történelmi múltú Szentendre szomszédságában, közel a Szabadság forráshoz, szabadtéri múzeum, Slcanzen épül 78 hold területen. Sok évig tartó kutató munkával gyűjtötték össze az ország minden tájáról népi építészetünk valamennyi jellegzetes emlékét, hogy a Néprajzi Múzeum munkatársainak irányításával ezen a festői vidéken rendezzék el eredeti környezetben az Országos Falumúzeumot. Dombos vidéken, síkságon, hegyoldalban, vízen és vízparton, a legideálisabb környezetben és egymással teljes összhangban kapcsolódnak majd egymásba hazánk tájegységei: az Őrség, Göcsej, a Kisalföld, Dél-Du- nántúl. Mezőföld, Sárköz, Kalocsa, a Bakony és a Balaton, Núgrád, Bükk-Abauj, Zemplén, a Duna—Tisza köze, a Körös, Maros és Kö- zép-Tisza vidéke, Szatmár és Sárrét, hogy megörökítsék a népi kultúránkra jellemző típusokat, stílusokat. Mintegy 220 épületet helyeznek el, köztük lakóházakat, gazdasági épületeket, a népi kisipar műhelyeit, pásztor- epítményeket, csárdát, borospincéket, vízi- és szélmalmokat, templomokat, szén- és mészégetőket. Az öreg fonásnál, a mesterséges tó partján szemléltetik a magyar folyók és tavak „viziembereinek” emlékeit, munkaeszközeit. Halásztanyát is költöztetnek ide, és újra felépítik a tavon a múlt századból megmaradt ráckevei vízimalmot. Külön együttesben lesz majd látható a kunhegyest és a lakással együtt ideköltöztetett dusnoki szélmalom. — A mérhetetlen kár, pusztulás után a budai várpalota nagy része már eredeti, pompájában all. sőt helyenként tisztább a stílusa, belső kivitelezése pedig fényesebb mint valaha volt. Télen is dolgoztak az állványokon, hogy most a ió idő 1 beálltával tervszeri n.t haladjanak az építkezéssel. Az ÉVM Középület Építő vállalat vári építésvezetőjét Burai SánHegyoldalban és sík vidéken pásztorgyüjtemeny mutatja be az alföldi s a hegyvidéki pásztoremberek környezetét karámmal, hodály- lyal és pásztorlakhellyel. — Pincesor is lesz a múzeum hegyvidéki részén, ahol borászati gyűjtemény szemlélteti majd szőlőkultúránkat. A falumúzeumban helyet kap a temető is, hiszen ahány vidék, annyiféle a lejla, a sírjel. A mándi és mándoki templomokat a helyszínen (szétszedik, faanyagukat konzerválják, majd a falumúzeumban eredeti formájukban ismét felépítik. Hasonlóképpen járnak el más épületekkel is, amelyeket az ország különböző tájain szemeltek ki a néprajzkutatók, hogy megörökítsék azokat az utókor számára. A dél-zalai Mura- szemenyéből például egy 1833-ban tölgyfából épült úgynevezett füstöskonyhás ház éi’kezik Szabolcs megyéből pedig egy 1816-ból származó ház, amelynek minden darabja fából épült, és 46 melléképület egészíti ki. Ebben az egységben szerepel egy korabeli berendezésű kovácsműhely is. A tájegységek jellegzetes fáival, világaival ültetik be mindenütt az épületek környékét, sőt szántóföldi művelésre a Utal más területen gazdasági növényeket is termesztenek. A múzeum őrsi- göcseji tájegységén például a vidékre annyira jellemző, és az országban egyedül csak itt termesztett hajdinát vetnek. A falumúzeum részleges megnyitását a budapesti Néprajzi Múzeum fennállásának 100. évfordulójára 1972-re tervezik, a teljes Skanzen pedig 1975-re készül el. dort kéirdeztük meg — áld munkája elismeréséül megkapta a Munka Érdemrend arany fokozatát — hol tartanak most a munkával. — Amíg rossz volt az idő, a varpalota ,,F'’ részében dolgoztunk — mondotta. — Majdnem kétszázzal többen, mint nyáron. A zord. téli időben valóban az ország minden részéből jöttek hozzánk dolgozni, olyan érti. Fiatal vietnami munkásművészek Hanoiban, az egyik művésztelepein fiatal mumkáslányok alkotnak. — (MTI Külföldi Képszolgálat) berek, akiknek a télen nem volt mit csinálniuk g. földön, s tőlünk szép mellék- keresetet vihettek haza. Egyébként az „F” épületbe kerül majd a Nemzeti Könyvtár. Van mit tenni a százezer légliöbméteres helyiségbe. — Bizonyára sok gonddal jár egy ilyen, nagy munka irányítása. — Igen. Bőven akad gond, mert sajnos nem minden anyagot kapunk meg időben o. gyártó vállalattól. És romeltakarításkor. bontáskor olyan betemetett részeket is találunk, amelyeket nem szabad többé a föld ’ alatt hagyni. Ilyen volt például a Budapesti Történelmi Múzeum alatti romkert., amelyet úgyszólván törmelékekből állítottunk helyre. Az ilyen kitérők sok munkára1 járna.k. de menetük a fáradságot, hiszen évszázados titkok kerülnek elő— örült, amikor ezzel a feladattal megbízták? —- Bevallom, Ilyen nagy munkára legmerészebb almaimban sem gmtdoltam. S igaz. hogy sok bajjal jár, de ugyanannyi örömet is okoz. — Ezenkívül milyen nagyobb munkát irányított már? — Sok lenne elsorolni. Számtalan házat, középületet terveztem vidékre magren, delésre. s a várpalota hely- reállítasá val egyidejűleg több nagy építkezést is irnyítot- tam. A. L Gyakran hallunk arról, hogy még ismeretlenek a rák kórokozói. Mi a tudomány mai álláspontja a rosszindu lat ú daga nato k- ról? A rákra vonatkozó csaknem valamennyi ismeretünk az utóbbi évtizedekből származik. A fizika, a kémia, a biológia és a modem technika fejlődése alapján ina már sok esetben sikerrel oldjuk meg a rak problémáját. A rosszindulatú daganatok nagy belegseg-esoportot alkotnak. amelyekre az jellemző, hogy az egyik vagy a másik szervben a sejtek hirtelen kóros szaporodásnak indulnak: kikerülnek a szervezet ellenőrző hatása alól és gyorsan osztódva daganatot idéznek elő. A daganat belenő a környezet egészséges szöveteibe, a véredények nem győzik a vérellátást, így a sejtek elhalnak és a daganat elfekélyesedik. A daganat belsejében a sejtek tönkremennek, a szélén viszont továbbra is fokozott mértékben fejlődnek. Később egyes rákos sejtek belekerülnek a nyirok-, vágj' a véredényrendszerbe és ezek útján más szex-vekben is áttételes daganatok, metasztá- zisok képződnek. A daganatok vírusos eredetéről szóló elmélet azt tételezi fel, hogy a rákot ultramikrosz- kópikus kórokozok váltják ki és a különféle kancerogén anyagok csak hozzájárulnak 3 daganat kifejlődéséhez. A halálozási okok között a világ valamennyi, gazdaságilag fejlett országában egyedül a szív és a v éredény-megbetegedések előzik meg a rákot. Milyen eredményeket ért el a tudomány a kór időben történő felfedezése és a rosszindulatú daganatok gyógyítása terén? Milyen gyógymódokat alkalmaz ma az orvostudomány? Sajnos, egyenlőre még nem tudunk rák-ellenes védőoltást adni egészséges embereknek. De eredményesen próbálunk megelőzni bizo- njos rákos megbetegedéseket. Rendkívül fontos, hogy a betegséget még a daganat előtti szakaszban felfedezzük, mert ebben a stádiumban sikeres gyógymódokkal meg lehet akadályozni a daganat kifejlődései A modern gyógyászat már eredményesen veszi fel a küzdelmet a rák legtöbb formájával. Az onkológiai klinikákon mindenapossá váltak azok a műtétek, amelyek során eltávolítják az emberi szervekben jelentkező daganatokat. Mind jelentősebbé válik a műtéttel egjnitt alkalmazott sugár- és gyógj'- szeres kezelés. A gyógvszer-készítmén.vek szelektíven hatnak és elpusztítják a daganatos sejteket, A rák gjógyszeres kezelése azon alapul, hogy a rákos és a normális sejtek anj'agcse- réje különbözik egymástól. A gyógyszeres kezelés sajátos. új formája a hormonterápia. Ezt olyan szervek daganatos betegségénél alkalmazzák, amelyek fejlődése és funkciója szoros kapcsolatbab áll bizonyos belső elválasztású mirigyek hormontermelésével. Ilyen körülmények között a gyógyszer elvileg egj'formán hat a szen-ezet rákos és normális sejtjeire. A mesterséges rákellenes gyógyszerek mellett kutatások folynak növényi eredetű antibiotikumok alkalmazására is. Mi az új tudományos felfedezés lényege? Milyen feltételezésekből indultak ki, amikor a rákos sejtek fejlődését gátló anyagok után kutattak? Mielőtt megkezdtük kutatásainkat, nem álltak rendelkezésünkre pontos elképzelések a növényi radiotoxi- nokról, vagyis azokról az anj'agokról, amelyek besugárzás hatására keletkeznek a növényekben. Először sikerült kimutatnunk ezeknek az anyagoknak a keletkezését és feltártuk hogyan hatnak a rosszindulatúan burjánzó sejtekre. Engem, mint sugárbiolő- gust, mindenekelőtt az érdekelt, hogyan hat az élő szövetre az ionizált sugárzás, és miben rejlik e hatás fizikai és kémiai alapja. Rájöttünk, hogy az erősen ionizált sugárzás, amely közvetlenül hat a sejtmagokra, az anyagcsereváltozás miatt toxikus anj'agok keletkezését segíti elő, amelyek gátolják a sejtek osztódását és a szövetek fejlődését. A sugárzásnak kitett növényi szövetből sikerült kiválasztanunk ezeket a toxi- nokat. Ezzel a kivonattal végeztünk aztán kísérleteket a rosszindulatú rákos sejtek növekedésének megakadályozására. A rák gyógyszeres kezelésének az az alapja, hogy az egészséges és a rákos sejtek különféleképpen reagálnak a gyógyszerre. Fontos tehát, hogy az egészséges sejtek ne károsodjanak, de a rosszindulatú sejtek burjánzását elnyomjuk. A kísérletek során szerzett adatok azt bizonyítják, hogy a sugárzásnak kitett növényekből nyert radtoloxin-kivonat sokkal erősebben hat a rosszindulatú daganatok sejtjeire, mint az egészséges sejtekre. Az ön véleménye szerint milyen gyakorlati lehetőségek vannak a radiotoxi- nők alkalmazására? Egyelőre még csak a legelső lépéseket tettük meg, A radiotoxinok rendkívül gyorsan bomlanak, meg kel! tehát találnunk tartósításuk módszerét. Az űj anyagokkal ezenkívül még sok-sok állat- kísérletet kell végeznünk* mielőtt szó lehetne arról* hogy a gyógyászatban is fal* használhassuk. Munkában a kőfaragók T ÉPÜL A VÁR Százezer légköbméter könyveknek
