Szolnok Megyei Néplap, 1968. június (19. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-27 / 149. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MEGYEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANACS LAPJA XIX évfolyam, 149. szám. Ára 70 fillér 1968. június 3?., csütörtök. JÖVEDELMEK ÉS AGGODALMAK MA: A szerkesztőség postájából^ Jogi tanácsadó Á Minisztertanács ülése Napirenden: "ilil ifjúi Bű bérezés, | szolgáltatás, | egészségügy és a ••• ÜLÉST TARTOTT AZ SZMT Hogyan alakult a megye dolgozóinak anyagi helyzete? Milyen a kommunális, szociális és egészségügyi ellátás? A javítással-szolgáltatással foglalkozó vállalatok, kisipari szövetkezetek kielégítik-e a lakosság igényeit? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a tegnapi ülésén a Szakszervezetek Megyei Tanácsa Ez alkalommal az érdekelt üzemek igazgatóit és Bordás Lászlót, a KISZÖV elnökét is meghívták a tanácskozásra. Az elnökség beszámolójának előadója Halmi Ferenc volt. A dolgozók anyagi helyzetének alakulásáról elmondotta. hogy az utóbbi két évben a megyében a reálbérek, s a személyes jövedelmek növekedése elmaradt az országos átlagtól (0,6 százalékkal). A bérszínvonal emelkedése mellett a megye lakossága számottevő egyéb jövedelemhez jutott. Az említett időszakban a vállalatok 111 millió forint nyereségrészesedést fizettek ki, míg az ingyenes társadalmi juttatások értéke 30—40 százalékkal emelkedett. A lakosság vásárlóereje mindezek következtében nagyobb volt. A megye takarékbetét-állománya elérte a 870 millió forintot, ami 12 százalékkal haladja meg a múlt évit. A kommunális problémákról szólva megemlítette, hogy a jelentős eleőrehaladás mellett még mindig sok a gond. A vízszolgáltatás bővítése ellenére több nagyvárosban (Törökszentmiklós. Jászberény) és több nagyközségben nagyon kritikus a helyzet. Sajnos, még azokon a településeken is, ahol vízmű már van. A csatornázásra is a nagy elmaradottság a jellemző. zetek száma kilenccel, a gyermekorvosi körzeteké kettővel nőtt. Egyes szakorvosi rendelők még nagyon zsúfoltak, mert a szakorvosi órák száma csak alig emelkedett. A gyógyszerellátás kifogástalan. A bölcsődei hálózatot fejlesztették ugyan, de változatlanul kevés ilyen intézmény van Szolnokon. Karcagon, Jászberényben és Martfűn. A szociális otthonok bővítése központi hitel hiányában nem az eredeti program szerint valósul meg. Ennyit vázlatosan a beszámolóról. A vitában elsőként Vincze Sándor, az Építő és Javítóipari Vállalat igazgatója kért 'szót Elmondotta, a munkaerőhiány nagy, a bérek alacsonyak. szakmai utánpótlás nincs.. Ezért is birkóznak meg nehezen a lakosság megrendeléseivel. Lénárt József, a jászberényi szakmaközi bizottság titkára a város problémáit fejtegette. Elavult, kultúrálatlan a vendéglátó hálózat. Az orvosi rendelők zsúfoltak. A vízszolgáltatás megjavítása halaszthatatlan. Folytatódnak a Szolnok megyei napok a tv-ben A sertéstenyésztő jut eszembe mostanában, aki — még a televízió hőskorában — megjelent egy zárszámadás után a képernyőn vadonatúj gépkocsijával. Amilyen gyermekcipőben járt még a televízió, olyan gyermekien meseszerű volt az az „agitáció” is, amely azt kívánta sugallni, hogy ime, milyen jól élnek az emberek nálunk. Kezemet a szívemre téve vallom, hogy nehéz munka a sertéstenyésztőé. Ha valaki megérdemli, hogy jól megfizessék, bizony ők] azok. De azt soha nem hit-” tem el, hogy igazságos dolog lenne amit a képernyőn látok. Mert legyen gépkocsija a sertéstenyésztőnek is — ha van a tudósnak, mérnöknek, iskolaigazgatónak, állami, vagy pártfunkcionáriusnak, rendőrtisztnek, művezetőnek... mit soroljam? Legyen, ha igazságos arányt fejez ki. Most már mindegy, hogy esetleg naív módon jónak hittük, vagy már akkor is dohogtunk magunkban azon a jövedelem-aránytalanságon, amit igen szemléletesen fejezett ki a sertéstenyésztő gépkocsija — szembeállítva — mondjuk — a gyári .művezető fis fizetésével. Szép Volna most úgy folytatni, hogy mindez elmúlt már. De sajnos nem így van. Még most is beszédtéma, hogy az egyik híres-neves tsz-ünkben a gépkocsivezető kétszer annyit keres, mint a helyi gimnázium tanárai. Vagy mint az AKÖV autóbusz sofőréi. Ilyen aránytalanságok vannak még, s az új gazdasági mechanizmus egyik legjelentősebb eredménye az lesz — így reméljük —, hogy ezeket megszünteti. Gazdálkodási és bérezési rendszerünk folyamatosan úgy alakul át, hogy a személyi jövedelmek mind pontosabban fejezzék ki a mögöttük lévő munka mennyiségét, minőségét, társadalmi hasznosságát. Miért jutott eszembe mégis most a sertéstenyésztő? Az egyik ok: Egy vitában felelős funkcióban lévő emberek hangoztatták aggodalmukat a vállalati részesedési alap ismert — 15, 50, 80 százalékos — elosztási arányával szemben. Azt mondták, hogy ez indokolatlan jövedelem- különbségeket szül, egyesek túl sokat fognak keresni, másokhoz képest. A másik ok: megismerkedtem egy értékeléssel, mely szerint még nem lehet ugyan messzemenő következtetéseket levonni a gazdasági reform első tapasztalataiból, de az bizony igaz, hogy néhány részletkérdést nem vitattunk meg alaposan az érintett dolgozókkal. Többek között a részesedési alap felosztásának az elvét A politikai munkának ez még adóssága, de bizonyosan törleszthető. Azon túl, hogy ebben is a döntő és meggyőző érv a tapasztalat lesz, az első év utáni felosztás — néhány dotog- ral talán többet kellene vitatkozni. Például arról, amire az iménti példával céloztam, hogy voltak eddig is jövedelem-különbségek, de azok nem mindig fejezték ki igazságosan a mögöttük lévő munka társadalmi, gazdasági hasznosságát De talán nem is ez a legfontosabb vitaérv, mert mégiscsak elenyészően kevés volt az autóvásárló sertéstenyésztő, és az ujjainkon megszámolható az olyan tsz gépkocsivezető, aki többet keres két gimnáziumi tanárnál. Ezért hanyagolható el ez az érv amellett, amit a köznyelv egyenlősdinek nevez. Van egy számítás, amely szerint — szocialista és kapitalista országokat egyaránt számítva — Európában hazánkban a legszűkebb a jövedelemskála. Azaz: nálunk van a legkisebb különbség a legalacsonyabb és legmagasabb fizetések között. A szocializmus első lépéseinek idején talán így volt ez helyes — legalábbis szükséges. Később azonban megmerevedett, „általános érvényűvé” vált, s mint sok más dolog „ideológiai töltést” is kapott. A bér- egyenlősdit a társadalmi egyenlőség, a demokrácia fokmérőjének tekintették — mit sem törődve Leninnek az anyagi ösztönzésről elhangzott figyelmeztetéseivel. Ami érdekes: a köztudatba is így ment át; a közelmúltig úgy fogta fel majd mindenki ezt a dolgot, mint, a szocializmus szükséges velejáróját. S tűrte, vagy orvosolta a maga módján. Azt hiszem Itt lehet keresni az anyagi hátterét annak a nagy „hajtásnak”, ami az elmúlt években a mellékjövedelmekért indult. Ezernyi példája van még ma is: A jó lakatos esténként még négy órát dolgozik a maszeknál is. A villanyezere- lő fuserál a szomszédoknál, a tervező mérnök éjfélig görnyed a rajzasztala mögött a mellékesért (ami olykor nem is oly mellékes, egyes esetekben a rendes jövedelem két-há- romszorosa.. J. Ha egycsapásra nem is, de bizonyára rövidesen alábbhagy ez a láz, amint teljesen kibontakoznak és a gyakorlatban érvényesülnek az új gazdasági mechanizmus bérezési elvei. Roppant egyszerű az orvoslás. Végezze mindenki a munkáját ott, ahol az alapfoglalkozása, főállása van. Adjon bele „apait, anyait” a saját munkájába s kapja meg ezért azt, ami megilleti. Ha így, ilyen alapon alakulnak ki újfajta jövedelem-aránytalanságok, az mindenkinek hasznos lesz. Az egyénnek is, a munkahelynek is, meg a társadalomnak is. Mert ezek már nem is aránytalanságok lesznek, hanem igazságos arányok tanúskodva árról, hogy egyesek többet, jobbat, hasznosabbat adnak kétkezi munkájukkal, tudásukkal. ügyességükkel, szorgalmukkal a társadalomnak, mint mások. Varga József A lakásépítésről is szó esett. A megyei program megvalósítása jói halad. Az új lakásokat azonban nagyobb részt nem a munkások és a termelést irányító szakemberek kapták. A kormány- rendeletben előírt 70 helyett az új lakásoknak csak 47,6 százaléka jutott nekik. Ez az arány még rosszabb a tárca- beruházással épült lakások elosztásánál. Ezeknek többségébe vezető beosztású dolgozók költöznek. Például az Aprítógépgyár 9 lakásból 3- at, a kőolajtermelő válla'at 10-ből 3-at, a tégla és cserépipari vállalat 12-ből 4-et adott munkásnak Az állami építőipari vállalat az utóbbi két évben egy lakást sem utalt ki fizikai dolgozónak. Az egészségügyi ellátás javult. Jobbak a gyógyító munka személyi és tárgyi feltételei. A harmadik ötéves terv első két esztendejében az általános üzemorvosi körNegyed nyolc előtt néhány perccel kigyulladtak a reflektorok a szolnoki irodaház földszintjén, a Hazafias Népfront Barátság klubjában. A meghívottak és a Televízió munkatársai elfoglalták a helyüket. Láttuk a monitorokon, amint a Tv Maci bebújt a takaró alá s máris elkezdődött a műsor első része, amely azonnal acásba került. A teremben azok foglaltak helyet, akik kérdéssel fordultak a megye vezetőihez ügyes-bajos dolgaikban. A kérdezők legnagyobbrészt egy-egy járás, város vagy valamilyen kisebb közösség gondjait mondták el. Kérdéseikre a Televízió budapesti stúdiójában lévő vezetők adták meg a választ. Az ösz- szeköttetést a Barátság klub és Budapest között az irodaház mellett álló közvetítő kocsi biztosította. A reflektorom a nappali világosság mellett nappali forró'ágot is árasztottak s később a feltett kérdések, válaszok és viszont válaszok még forróbbá tették a légkört Bordás László, a KISZÖV elnöke többek között elmondotta, az új gazdasági mechanizmus bevezetése óta 10 százalékkal visszaesett az ipari javítás értéke. A köz- gazdasági szabályozók, a nyereség készáru gyártásra ösztönzi a szövetkezeteket. Ez pedig a falusi lakosság rovására megy. Busi Sándor, az építők szakszervezete megyei titká- ra a bérezés gondjairól beszélt. A fiatal szakmunkások besorolása nagyon alacsony, nincs mindig arányban a tényleges teljesítményükkel, képességeikkel. A rajtuk megtakarított átlagbért a „futtatott” brgiádok kapják. Az ipari tanulók helyzetét is meg kellene vizsgálni. Tapasztalataink szerint az idősebb szakmunkások egy része rovásukra akar több pénzt keresni. Somogyi Imre, az olajbányászok szakszervezetének területi titkára felvázolta, hogyan járul hozzá a két vál-. lalat Szolnok fejlesztéséhez. Szabó Károly, a járműjavító sz-titkárá arra hívta fel a figyelmet, a munkások bérének emelését korlátozza, hogy az alkalmazottak, tisztviselők száma rohamosan növekszik A vitát Halmi Ferenc foglalta össze. Az SZMT a jelentést elfogadta. Határozatot is hozott, amelyben támogatást ígért a megyei földgázprogram megvalóstásához. Végül kidolgozta saját, s jóváhagyta az elnökség második félévi munkatervét. A kamerád „kereszttüzében” mindig azok a kérdezők ültek a riporterrel, akiknek a korábban felvett kérdései éppen sorra kerültek. Nevelői ellátottság, pedagógus lakásépítési kölcsön, strandfürdő, templomrestaurálás, játszótér, a Tisza II. vízlépcső építésének során a környék lakosságában felmerült aggálvok — így kezdődött a műsor. Tiszafüred, Tiszasüly, Törökszentmiklós, Tiszaszöllős panaszainak, kérdéseinek legfőbb témáit soroltam fel. A riporter asztalánál sűrűn cserélődtek a kérdezők. Válaszok és ellenvetések vöpknc.tek. mintha egy asztalnál ülve vitatkoztak volna a megye vezetői, és az imterpellálók. Voltak megnyugtató válaszok, de néhány esetben a válasz úiabb kérdést szült, amikor nem volt egészen kielégítő. Múlt az idő s mikor a ,.l°gfo?ö- s->v.vmnk” látszó kérdés, aláír* építés, elosztás és kisajátítás kérdése került elő, leiárt az első rész műsorideje. Kialudtak a reflektorok^ A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács szerdán ülést tartott. Jóváhagyólag tudomásul vette a kormány elnökének a csehszlovák párt- és kormányküldöttséggel Budapesten folytatott tanácskozásáról szóló beszámolóját. A Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének előterjesztése alapján a Minisztertanács módosította a munkaviszonyban álló dolgozók betegségi biztosításáról és társadalombiztosítási nyugdíjáról, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosításáról intézkedő kormányrendeletek egyes intézkedéseit. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a tavaszi mezőgazdasági munkák teljesítéséről és betakarításra történt előkészületekről tájékoztatta a kormányt. A kohó- és gépipari miniszter a közúti járműgyártás fejlesztéséről tett jelentést. A Minisztertanács az előterjesztést megvitatta és a közúti járműgyártás fejlesztését központi fejlesztési programmá nyilvánította. A munkaügyi miniszter az ifjúság pályaválasztásáról és a pályaválasztási tanácsadás helyzetéről, a könnyűipari miniszter egyes szövetkezetek és szövetkezeti vállalatok ipari tevékenységéről, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke a fogyasztói árak alakulásáról, Budapest főváros tanácsának vb-elnöke a' főváros tavalyi fejlesztési tevékenységéről és az idei beruházásokról tett jelentést a kormánynak. A kormány a jelentéseket megvitatta és elfogadta. A Minisztertanács tanácsszervek osztálya vezetőjének javaslata alapján a kormány rendeletet hozott községi szabálysértési bizottságok létesítésére. A Minisztertanács elfogadta a saját és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság második félévi munkatervét. s a normális esti világítás egyenesen félhomálynak tűnt. Az ingre vetkőzött, homlokukat törülgető meghívottak és tévések átmentek egy pohár bambira vagy sörre a büfébe. Néhány perc múlva folytatódott a felvétel. Most már nem adásba, hanem képmagnóra került mindaz, amit a kamerák felvettek. A különbség csupán annyi volt. hogy a válaszokat adó vezetők képe most nem látszott a monitorokon, csak a hangjukat hallották a kérdezők. A Kárász utcaiak panaszára adott válassza) folytatódott a második rész s talán ez volt a műsor legiz- galmssbb része A kiszabott idő gyorsan telt. minden kérdésre nem kerülhetett sor. így is érdekes. újnemű műsort láttunk s reméljük, hogy a vita során felvetett kérdések napirenden maradnak « • műsor hozzájárul ahhoz, hogy minél előbb megoldódjanak az érdekeltek \ megelégedésére.
