Szolnok Megyei Néplap, 1968. június (19. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-23 / 146. szám
1968. Hindus 23. SZOLNOK Ml.Giál NÉPLAP II Zippzáras könyvek Amerikában újdonságként olyan könyveiket ajánlanak, amelyek hátán zippzár van, vagy pedig a kötésen egy nyílás, amely mögött 4—6 oldálas, összehajtható betétet talál az olvasó a könyv cselekményének rövid ismertetésével. Ha a vevő kívánja, a kereskedő kiveszi a betétet és elolvastatja vele, hogy eldöntse, meg akarja-e venni a könyvet vagy sem. A rövidített tartalomnak egyébként az a célja, hogy az olvasó később könnyen visz- szaidézhesse emlékezetébe a könyvet A SZEGÉNYEK MENETE Az Egyesült Államok minden részéből tízezrek vonultak fel, hogy részt vegyenek a Washingtonban június 19-én lefolyt szegénység elleni tüntetésen. Tiltakozni kívántak az ellen, hogy egy olyan országban, ahol a brutto nemzeti termék túlszárnyalja a 846 milliárd dollárt és ahol a statisztikai jelentések szerint egy közepes jövedelmű család évi bevétele meghaladja a 8 ezer dollárt, az ország lakosságának 15 százaléka nyomorban él. Korosztályukat tekintve a szegényeknek majdnem a fele 21 éves, vagy fiatalabb; negyedrészük 55 éves, vagy idősebb. A szegénység az egész országra kiterjed. Nemcsak a nagyvárosok gettóiban, hanem Appalache vidékén, a déli és a középnyugati gazdag mezőgazdasági területeken is megtalálható, északon pedig eszkimók élnek kietlen reménytelenségben. Elképesztő állapotok uralkodnak az egyes nagyvárosok perifériáin is. Amerika szegényeinek fele azonban lényegében a 16 déli és határállamban él, ahol az Egyesült Államok lakosságának egy- harmada tömörül. Ezen túlmenően Dél a kiindulópontja az ország többi részére nehezedő szegénységnek: 1940 óta mintegy 4 millió néger és számtalan fehér ember hagyta el a déli államokat, remélve, hogy jobb megélhetésre talál Észak és Nyugat városaiban. Ezek aztán, kevesek kivételével, csak növelték a nagyvárosok nincstelen munkanélküliéinek számát. Képzetlenségük és szakértelmük hiánya miatt az elhelyezkedésnek még csak a reménye sincs megadva számukra. Jobb esetben alkalmi munkából tengetik életüket. — TERRA — AZ EMBER KOZMIKUS KÉPLETE Hogyan üzenjünk más bolygóra Közeledünk az agy-átültetés felé? Az ember már régen, még Időszámításunk előtt foglalkozott azzal a kérdéssel, élnek-e rajtunk kívül, valahol a világűrben értelmes lények. Időszámításunk előtt kétezerben Lukiánosz görög drámaíró hősei a tudásvágytól űzve „átrándultak” a Holdra. Az „űrkutatásba” későb bekapcsolódtak Defoe, Edgar Állam Poe, Verne Gyula és H. G. Wells hősei. A tudományos—fantasztikus irodalom azóta is számtalan érdekes művel bővült, s bővül még ma is. A tudósok és írók számtalanszor feltették a kérdést, hogy ha az űrben valóban élnek értelmes lények, hogyan lehetne velük közölni az ember létezését A múlt század végén Kari Friedrich Gauss azt ajánlotta, hogy a szibériai erdőségekben irtsanak ki egy hatalmas, szabályos háromszög alakú területet, oldalai mellett pedig négyzeteket, s az irtást ültessék be búzával. Az űr lakói számára így kirajzolódna Pitagorász képlete. Joseph Johann von Litt- rotv bécsi csillagász szerint az üzenetet a Szaharából kell elküldeni, mert a sivatag felett soha nincsenek felhők. Terve szerint itt szabályos mértani alakzatban csatornákat kell kiásni, vízzel megtölteni, benzint önteni rá, s éjjelenként meggyújtani. Egy francia csillagász azt ajánlotta, hogy szerkesszenek egy óriás tükröt, s tükrözzék vele a napfényt a Mars felé. Az utópisztikus elgondolások százával követték egymást, de az első tényleg megvalósítható tervek csak a rádió felfedezéséved szüLetA bonyolult képletet hosz- szabb-rövidebb hullámokká alakítva sugározzák az űrbe. A jelek, szavak többször megismétlődnek, mint az ábécés könyvekben a képek, betűk és szavak. A három betűből álló jelek egy-egy latin szó rövidítései. A rejtelmes szöveg kb. így hangzik: kAz emberi test léte tefc Ma már óriási rádió- teleszkópok fogják fel a világűrből érkező hangokat, s a tudósok igyekeznek belőlük kiszűrni az értelmes üzeneteket. A tudósok arra is gondoltak, hogyan lehetne a Földről küldött rádiójelekkel megüzenni értelmes testvéreinknek, hogy bolygónkon is értelmes lények élnek. -- Hans Freudenthal, az ut- rechti egyetem professzora már el is készítette az ember, a homo sapiens, kozmikus képletét. íme egy rövid részlet belőle: Ml: Cca. valamivel korábban kezdődik, mint maga az ember léte. Az ember önálló léte előtt, teste anyja testének része”, Vajon sikerül-e ebből az űr távoli lakóinak valamit megérteni. És mi vajon megfejtjük-e majd, ha egy napon valami számunkra egészen rejtelmes üzenetet kapunk egy távoli világból? Ha Ing Ha: x & hóm: Int. X Ext: Int,’ Cor X Ext m Sec 11X10 A DONI ATOMERŐMŰ Már rentábilis a termelés A navovoronyezsi atomerőműben megkezdték két ú.iabb energetikai blokk építését. Egy-egy blokk teljesítőképessége 440 ezer kilo vatt lesz. Három-négy ér múlva, amikor ezeket a blokkokat üzembehelyezik, a Don menti Voronyezs közelében fekvő erőmű a Szovjetunió legnagyobb atomerőműve lesz; Teljes teljesítőképessége eléri a másfél millió kilowattot Az atomerőmű első blokkja már három és fél éve működik. Eddig már több mint 4 milliárd kilowattóra villamosenergíát termelt Most szerelik a 365 OOO kilo- wattos második blokkot. A voronyezsi energetikai rendszer ma már villamosenergiának csaknem a felét az atomerőműtől kapja. Azon a helyen, ahol most az atomerőmű áll, korábban hőerőművet akartak építeni, amelyben a Donyec medence szenét használták volna fel. Ahhoz azonban, hogy négy milliárd kilowattóra elektromos energiát termeljenek, több mint 1,6 mill’6 tonna szénre lett volna . szükség. Naponta egy-egy szénnel megrakott hosszú vasúti szerelvényt kellett volna odairányítani.. Az atom-erőmű viszont 3,5 év alatt mindössze 750 kilogramm urán—235 üzemanyagot használt fel. A villamosenergia önköltsége ma már csupán 20 százalékkal magasabb a széntüzelésű erőművekben előállított vil- lamosenergia önköltségénél. A Szovjetunióban az atomenergia terén nagy tapasztalatokat halmoztak fel, s ma már úgy beszélnek róla, mint gazdaságilag rentábilis ágazatról, amely a Szovjetunió európai részének csaknem az egész területén és az ország más körzeteiben képes felvenni a versenyt a széntüzelésű erőművekkel Szinyev professzor a Trud című lapban megírja: a Novovoromyezsi atomerőmű ismételten bebizonyította, hogy az ilyen erőmű teljesen veszélytelen mind a benne dolgozó emberekre, mind pedig a környékre és lakosságára nézve. Az erőmű közvetlen köze’ében konyhakertek virulnak, s a Don vize továbbra is tiszta. csupán kissé melegebb lett, mert a turbinák kondenzátorait a folyó vizével hűtik. Az erőmű működésével a folyóba egyetlen liter rádióaktivitással szennyezett víz sem került, és nem is fog kerülni. Áz SZKP a számok tükrében A bolsevikok pártjának 1917 februárjában körülbelül 24 000 tagja volt. Ä taglétszám 1917 októberéig 350 ezerre nőtt. Az SZKP-mek 1968. január 1-én 13 180 000 tagja volt. •ér Az SZKP-ba a háború alatt (1941. július l-t^l— 1945. július 1-ig) 8 400 000ren lépték be. ☆ A párt-alapszer'. <ezétek száma — 349 060. Átlágos taglétszámuk az iparvállalatoknál 83, az építkezéseken 38, a szovhőzpkbgH 74, * kolhozokban pedig 44. ☆ Az anyagi termelés ágaiban dolgozott 1968. január l-én a szovjet kommunisták 73,4 százaléka, ezen belül az Iparban és az építőiparban 37,1 százalék, a közlekedésben és a hírközlésben 8,7 százaléka, a mezőgazdaságban pedig 22,1 százaléka. A nemtermelő ágazatokra a párttagok 26,6 százaléka jutott. k ezen belül a tudományos, kulturális és egészségügyi intézményekre és szervezetekre 16,4 százaléka, az állami és gazdasági igazgatási szervekre, s a párt- és társadalmi szervezetek apparátusára 8,8 százaléka. Új eredmények a kísérleti orvostudományban Néhány évvel ezelőtt nagy feltűnést keltett Roger Sper- rynek a kaliforniai Technológiai Intézet professzorának és Philip Vogelnek, a Los Angeles-i White Memorial Hospital agysebészének egy különös kísérlete. A sebász egyszerűen két egyenlő részre vágta egy epileptikus ember agyát. Az agy mindkét féltekéje egymástól teljesen függetlenül működött tovább, mindkettő a maga saját emlékező képességével, információival, benyomásaival. Megállapították tehát, hogy mindkét fél egy „félész”. Sperry különböző kísérleteket végzett a két fél aggyal és ezeknek során érdekes dolgokat észlelt. Így megállapította. hogy az egyik rész nem tud a másikról, nem tudja azt, hogy mi történik a másik agyrészben. ® Nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal — Ezúttal szószerínt Az egyik kísérlet során például bekötötték a beteg szemét, a bal kezébe pedig egy ceruzát helyeztek. Az agynak az a fele. amely e kézzel van kapcsolatban, — nevezzük ezt A személynek tudja milyen tárgyat tart a kezében, utasításokat ad, pontosan, rendeltetésének megfelelően használja a ceruzát, leteszi, felveszi, A másik agyféltekének azonban — ez a B személy, aki a jobb kézzel áll kapcsolatban és a beszédkészséggel, vagyis a szóval — fogalma sincs a bal kézben tartott ceruzáról. Az A személy tudja mire használják a tárgyat, de nem tudja szavakban kifejezni e tárgy tartalmát. a B személy viszont parancsot ad a szóra, de nem vesz tudomást arról, hogy a ceruza a bal kézben van. Más hasonló tényeket is tapasztaltak, amelvek mind azt bizonyítják, hogy a két agyfélteke egymástól függetlenül, sőt egymással ellenkező irányba is cselekedhet, tgv adott pillanatban a beteg bal kezével eltaszította feleségét, jobb kezével pedig odahívta. ® Az elszigetelt agy tovább él A koponyából kiemelt és szív-tüdő gépek útján vérrel ellátott elszigetelt agyakkal régóta folynak már kísérletek. Egy japán tudós, áld hosszabb ideig tartott életben egv macskaagvat. megállapította, hogy ebben az időszakban az elszigetelt, agy elektromos berendezésekkel észle’hetö működése semmivel sem különbözött egy normális, élő macska agyának működésétől. A sok ezer állatkísérlet és ami még ezután következik, tulajdonképpen mind a kísérleti orvostudománynak azt a merész lépését készíti elő, amikor is maid emberi agyat izolálnak. Eddig az orvostudomány azt állította, hogy az ember halott, ha az agya megszűnik működni, bár teste még úgy-ahogy életben van. Kezd azonban kirajzolódni ennek az állításnak a fordítottja is: egy ember mindaddig él, amíg az agya él, bár a teste már halott. A hamburgi Die Stern részletes ismertetést közöl néhány olyan régebbi és mostani agysebészeti kísérletről, amelynek során az idegsebészek „mutatványosabb” eredményeket értek el és egyben mélyebbre hatoltak az agyműködés megismerésében. A clevelandi Metropolitan Hospital kutatóinak 1963-ban sikerült egy Rhesus majom agyát teljesen kihámozni a koponyából és egy szív-tüdő géphez kapcsolva életben tartani. Ezután érzékeny készülékekkel megállapították, hogy a majom agya áltai kibocsátott elektromos impulzusok tulajdonképpen egy élő majom agyműködésének jelei. Egy másik kísérlet során az elszigetelt fej mellett meghagyták az illető majom szemét is, amelyik csupán a látóidegekkel kapcsolódott az agvhoz. Ezután a mauiri szemét fény és árnyék behatásnak tették ki és megállapították. hogy nemcsak a pupillája szűkült és tágult normálisan, hanem az agy látó központtá is leellenőrizhető- én reagált. Vagyis az agy maga is „látott”. Isamu Suda japán tudós megfagyasztotta, majd ismét normális állapotba hozta egy macska agvát. Kísérlete során tulajdonképpen a természetet utánozta. Bizonyos rovarok ugyanis úgv élik túl a téli hideget, hogy testük glicerint választ ki. a glicerin megakadályozza a sejteket szétzúzó belső lápkristályok képződését a testben. Ebből a megalapításból kiindulva a iaoan tudós a macska agvát lehűtés előtt glicerinnel itatta át. Kétszázhárom nap múlva vették ismét elő az agyat, kimosták belőle a glicerint, majd bekapcsolták a vérkeringésbe- A kísérlet sikerült, a macska a<z"a Ismét élet jelt adott magáról. 0*J Ismeretátültetés — pirulában A szívátültetés már nem „úiság”, előbb-utóbb megszokott orvosi műtétté válik. Agy-átültetésről még kevés szó esett, de íme egy meglepő, szinte hihetett en agykísérletre került sor. Természetesen még csak állatokon végezték. Ez év elején több amerikai kutatóközpontban a Tudást ültették át egy halott agyból egy élő agyba. A művelet maga „technikailag” nem túl bonyolult A halott agyat megőrlik, péppé alakítják át, majd egy centrifugális gépben megszűrik. Az így nyert oldatot konyhasóoldattal közvetlenül az élő agyba juttatják. És az eredmény? Az élőlény hirtelen mindent tud, amit a halott agy tulajdonosa tudott. élményei vannak, amelyekkel azelőtt nem rendelkezett 1 És a morális problémák ? E kísérletekből levont következtetések, mint az ismeretátvitel lehetősége és a mesterséges tudás megszerzése, az agy ismeretanyagának önkényes növelése még sok tekintetben a tudományos elképzelések világába tartoznak. E kérdés megítélésénél azonban nem mellőzendő David Krech kaliforniai tudósnak az^amerikai szenátus egyik vizsgálóbizottsága előtt tett alábbi kijelentése: „Az elkövetkező öt—tíz évben reiidélkezésünk- re állanak majd az első pirulák, amelyeknek segítségével tetszés szerint lehet növelni vagy csökkenteni egy ember intelligenciáját, emlékező- és tanulási képességét. Mondanunk sem kell, hogy ezek a kísérletek számtalan morális problémát is felvetnek.’’ KÜLPOLITIKAI
