Szolnok Megyei Néplap, 1968. június (19. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-23 / 146. szám
13**. június 23, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az iparfejlesz néhány megyei kérdése íita: CSÁKI ISTVÁN zolnok megyében 1949 utón mérsékelt, 1957 után pedig tempós iparfejlesztés ment végbe. A régi ipari üzemek — MÁV járműjavító, Tisza Cipőgyár, papírgyár, . mezőgazdasági gépgyártás — rekonstrukció alá kerültek, mellettük pedig új üzemek települtek. Ezek közül kiemelkedő a Tiszamenti Vegyiművek, a hűtőgépgyár, az aprítógépgyár és néhány más vállalat. A megye ipari termelése 2.9 százaléka az ország ipari termelésének. A fejlődés ütemére utal az a tény is, hogy a felszabadulás előtt a gyárjellegű iparban mindössze 2400 fő dolgozott, 1967 végén pedig az ipar, építőipar és közlekedés együttesen közel 64 ezer főt foglalkoztatott. A megyében gyártott termékek tekintélyes része korszerű, versenyképes a hazai és külföldi piacon. A külkew reskedelem vonalán 33 országba jutnak el a megye ipari termékei. Vannak viszont alacsony színvonalon dolgozó ágazatok, vállalatok, üzemek is. A kialakult ipar, termelési ágazatokat és színvonalat tekintve összetett, bonyolult. A párt gazdaság- politikájának valóraváltását célzó munka keretében egy- időben jelentkezik a már magas műszaki színvonalon dolgozó — részben automatizált — üzemek, a régi kevésbé korszerű gyáregységek^ s az elmaradt — sok esetben a kézműipar szint- jén dolgozó — vállalatok, kisipari szövetkezetek termelésének és fejlesztésének gondja. A bonyolultságot az ipar területi elhelyezkedése is fokozza; Szolnokon összpontosul a termelőkapacitás 40 százaléka. Szolnok, Jászberény, Törökszentmiklós és Martfű adja az évi termelés háromnegyed részét. Ezeken a helyeken a munkaerő ellátás növekvő gondot jelent, míg másutt foglalkoztatási nehézségek vannak. Az ipar mai kapacitását, elhelyezkedését és műszaki színvonalát teltintve Szolnok megye — a nagyértékű fejlődés ellenére is — az ország iparilag elmaradott területei között helyezkedik el. Ez adja a pártszervezeteknek, a tanácsi szerveknek azt a sokrétű feladatot, amelyet a párt és kormány iparilag elmaradt területek fejlesztésére vonatkozó állásfoglalásainak megvalósítása követel. A megye területének nagyrésze iparfejlesztésre alkalmas. A vasút és közútellá- tottság jó, a villamosenergia hálózat fejlett, a víz és gáz- készletek nagymennyiségben állnak rendelkezésre és még mindig van jelentős felhasználható munkaerő. Célszerű, népgazdaságilag indokolt és hasznos az a törekvés, amely a megye ipari fejlesztésére irányul. a Két esztendővel ezelőtt — pártunk IX. kongresszusára készülve — pártszervezeteinkben széleskörű és átfogó vita folyt le a foglalkoztatottságról, az ipar strukturális és a megye gazdaságának arányos fejlesztéséről. Ez a téma a megyei pártértekezleten is helyet kapott, sőt összesített formában — a küldöttek útján — eljutott a kongresszusig. Számunkra megnyugtató és egyben iránymutató volt a kongresszus állásfoglalása, mely szerint „A termelőerők területi elhelyezésében a jövőben is arra kell törekednünk, hogy folytatódjék a gazda- sáai és kulturális kiegyenlítődés az ország egyes területei között.” A kongresszus után a megyei párt- és tanácsi vezetés felmérte és elemezte a foglalkoztatottság helyzetét Különösen nagy figyelmet fordított az iparilag elmaradt mezővárosokra — ahol a fejlődés előbbi időszakában szinte kizáróllag a helyi ipar fejlődött ki — és a járási székhely községeire. A megyei vezetés a vélemények és állásfoglalások kialakulásánál nem szűkén vett helyi érdekből és igényből indult ki. Messzemenően törekedett arra, hogy a termelés gazdaságosságának olyan követelményei, mint a koncentrált elhelyezés, műszaki színvonal, a termékek iránti tartós igény mindenütt számításba legyen véve. Azt is figyelembe vette, hogy a megyén belüli elhelyezkedést nem lehet „szétosztással, széttelepítéssel” megoldani. Megyén belül néhány közigazgatási terület fejlettebb ipara adott tény és ezzel így kell számolni. Lehetőséget látunk viszont arra, hogy néhány nagyüzemből gyártmányokat, — vagy egyes gyártási folyamatokat gazdaságos távolságon belül alkalmas környezetbe helyezzenek ki. Ennek keretében a hűtőgépgyár ter- melési profiljába nem szorosan beletartozó cikkeik gyártását helyezte el Jász- árokszálláson és most telepít egy részleget Jászboldoghá- zára. A Tisza Cipőgyár Kun- szentmártonban hoz létre üzemrészt. Más üzemek mezőgazdasági gépjavítókkal kooperálnak és így teremtenek új foglalkoztatási lehetőségieket. Az iparban fejlett területeken arra törekedtünk, hogy a foglalkoztatási összetétel fejlődjön. A nehézipari ágazatok mellett jöjjön létre — esetleg a gyártmány további feldolgozása útján is — könnyebb munkára képes — főleg női — foglalkoztatásra lehetőség. Ezt célozza Szolnokon a papírgyár most épülő feldolgozó üzemrésze, a festék- és mosószergyártás kifejlesztése — és még néhány hasonló intézkedés. A megyeszékhelyen — továbbá Jászberény, Törökszentmiklós és Martfű körzetében — az iparfejlesztés döntően a műszaki színvonal emelését, gyártmánykorsze- rűgítésót — tehát elsősorban nem új üzemek telepítését — jelenti számunkra ma is és a jövőben is. Ez nem lezárása az iparágak kialakult körének, mert pl. a Tisza- menti egyiművek fejlesztése előtt szinte korlátlan lehetőségek állnak és a fejlesztés be is következik. Egészen más a kép és a helyzet a mezővárosokban és a járási székhely községekben. A megye területének ebben a nagyobbik felében az ipar részaránya alacsony, a mezőgazdaságon kívül más irányú foglalkoztatottság alig van, s így elhelyezkedésre váró munkaerő jelentkezik, amit az eddig kialakult bázison nem lehetséges felhasználni. Ezeken a területeken is van műszaki fejlesztési feladat, de az egymagában a problémát nem oldaná meg A fejelsztés olyan szempontból is fontos, hogy a mezőgazdasági termelés további gépesítése és műszaki színvonalának emelése előtt nyissunk szélesebb lehetőséget. A két évvel ezelőtti vitáknak ez volt a mondanivalója, ezt tárták fel — mint lehetőséget és igényt a pártszervezetek. A közel kétéves elemző és felmérő munka, a sokirányú tárgvalás részben meghozta — és ígéri — a mainál jotífc megoldást. A párt- és állami vezetés ennek a kérdésnek a megoldásában messzemenően képviselte pártunk gazdaság- politikáját. A foglalkoztatottság színvonala és fejlődésének iránya olyan kérdés. ami elől a politikai vezetés semmiképpen sem térhet ki a jövőben sem. Ezt azért hangsúlyozom, hogy voltak felvetések munka közben, hogv „nem túlságosan részletekbe megyünk-e” ebben a kérdésben, nem .,be- avet.kozás-é” ez a gazdasági életbe. A megyei bizottság szükségesnek látta — és jóvá is hagyta — az eszközölt eljárásokat. A párt- és tanácsi vezetés nem termni»*'' szervezéssel foglalkozott. A gazdaságosság, a műszaki megoldások tekintetében a jelentkező iparvállalatok képviselői magúit mérlegeltek, tárták fel igényüket, vizsgálták az adottságokat és így alakították ki állásfoglalásukat. A népgazdasági, vállalati és területi érdekek a munka során összetalálkoztak. A közös érdekből kiindulva telepítési elhatározások születtek és egyrészük már a megvalósítás útját járja. Ennek keletében Karcagon a szerszámgépipar, a precíz és könnyű fizikai munkát igénylő híradástechnikai ipar települ, továbbfejlődik az üvegipar és az építő- anyagipar. Kisújszálláson új korszerű téglagyár, a vasipari vállalatnak új üzemháza épül és a közeljövőben kezdődik a gyógyászati segédeszközök gyárának telepítése. Mindezekkel együtt tovább fejlődik a helyiipar jellegéből már régen kinőtt, főleg exportra termelő faipari vállalat. Túrkevén nagy területet kiszolgáló autójavító bázis létesült. Mezőtúron a szövőipar, a villa- mosgéptechnikai cikkek gyártása a vas- és fémfeldolgozás, valamint a szövetkezeti üzemszerű cipőgyártás területén lépünk előre. Kunszentmárton járási székhely ^községben a Beton- és Vasbeton Művek gyáregysége települt a régi gépállomás helyén, ahol gépészeti és lakásfelszerelési cikkek gyártása kezdődött meg. Települ a Tisza Cipőgyár részlege és megkezdődött a szőrmefeldolgozás. Tiszafüred az alumínium-feldolgozói pár egyik fontos bázisa lesz. Ennek a terve megvan, a telepítés kezdődik és még a harmadik ötéves terv időszakában jórészt meg is valósul. Korai lenne olyan következtetés levonása, hogy megyénk Iparilag elmaradt területeinek fejlesztése, a rendelkezésre álló munkaerő elhelyezkedése megoldódott. Az elért eredmény kezdetnek jó. A négy kunsági városban és a két járási székhely községben a nem egészen kétéves próbálkozás és erőfeszítés megvetette az iparfejlesztés alapját s ha a kivitelezésben következetesek leszünk, a terület — a város, község — egész fejlődése meggyorsul. A mezővárosokban, járási székhely községekben a területi párt- és állami szervek vezetői nagyon gondos és céltudatos munkát végeztek. Törekvéseiket a megyei vezetés nemcsak elbírálta, hanem messzemenően támogatta. A megyei tanács vb — kiindulva abból, hogy a telepítés népgazdasági érdek és a megye strukturális fejlődését szolgálja — anyagi lehetőségének szinte teljes felhasználásával segíti a telepítés és fejlesztés megoldását. Ugyanezt teszik a városi és községi szervek is. 0 A megye ipari fejlesztésének eredményei, az elmaradott területek felzárkóztatása érdekében folyó munka nem jelent teljes megoldást. Változatlanul vannak további lehetőségek, amelyeknek kihasználását meg kell oldanunk. De a már elhatározott és folyamatban lévő fejlesztések is a gondok új és hosz- szú sorát vetik fel, A munkaerő nem kiképzett. Gyorsan kell megoldani, hogy a fejlődő üzemek szakképzett dolgozókat kapjanak. Ez közös ügye az üzemnek és a területi vezetésnek. A munkába lépő dolgozó társainkról igen jó vélemények alakultak ki. Szorgalomban, akaraterőben, tanulási vágyban általában nincs hiány. Egyik új törökszentmiklósi üzemünk vezetője elmondotta, hogy várakozáson felüli az ez irányú siker. Középkorú és fiatal férfiak, nők nagy szorgalommal dolgoznak, fegyelmezettek és ragaszkodnak a gyárhoz, megbecsülik a munkalehetőséget és nem egyszerűen kereseti forrást látnak benne. Szeretnénk megőrizni minden területen ezt a jó hírnevet. Jelentkezik egy sor szociális és kommunális probléma Ezekkel szembe kell nézni, megoldásukat a lehetséges határon belül a területi vezetésnek támogatni kell. Azt viszont az üzemi vezetőknek kell látni, hogy éppen mert aránylag fejletlen területekről van szó, a lehetőségek — főleg anyagi támogatásban — nagyos is szűkek. Bízunk abban, hogy továbbra is együttműködés, a problémák közös megoldása lesz a jellemző. Az iparfejlesztésnek vázolt útja és eredményei nem terelhetik el figyelmünket arról, hogy a mi viszonyaink között az ipar műszaki fejlesztése — természetesen összhangban a mezőgazdaság fejlesztésével — sorsdöntő kérdés. Ezt pártunk IX. kongresszusa kellően kihangsúlyozta és a gazdaságirányítás új rendszere is ezt szolgálja. Nem lebecsülendő az ez irányú erőfeszítés a megyében. Különösen figyelemre méltóak a korszerű alapon létesült üzemek munkája A hűtőgépgyártás szalagszerű megszervezése, a TVM technológiai fejlesztése, a korszerű épületelemgyártás ez évi indítása, a vasúti rekonstrukció, a dieselesítés és villamosítás a vasúton — és még sok minden más — tanúskodik az eredményről. Figyelmünket mégis időszerű erre a nagy kérdésre összpontosítani. Műszaki fejlesztés természetes nemcsak ezekben az ágazatokban lehetséges és szükséges. Kisebb üzemeink, helyiipari vállalataink, KTSZ-eink egy részében a műszaki' színvonal az átlagostól messze elmarad. Ezért hangsúlyozzuk, hogy mindenütt, minden üzemben az üzemi párt- és gazdasági vezetés előtt a jelenben és a jövőben ez a legközpontibb feladat. A műszaki fejlesztés tárgykörébe sok minden tartozik. Nálunk a megyében a sok közül is kiemelkedő az ipar fűtőenergia ellátásának korszerűsítése. Ehhez megyénk különlegesen jó adottsággal rendelkezik. Négy várost érintve átszeli területünket a Hajdúszoboszló—Budapesti gázvezeték. A megyénkben feltárt éghető gázkészlet az országos kincs egytizedét teszi ki. A vezeték megépítése és a helyi készletek feltárása az utóbbi évek erőfeszítésének gyümölcse, s így a hasznosítás még alig, hogy elkezdődött. Eddig a lakossági gászolgáltatás fejlesztésére összpontosítottuk figyelmünket, de összességében az is csak kezdeti állapotban van. Amíg a készletek mennyisége nem tisztázódott ipari hasznosításra nem is kerülhetett sor. A kutatás, a feltárás jelenleg is folyik, de az már bizonyos, hogy olyan készletekkel rendelkezünk, amiből minden gazdas -gos beveze- tésssel megoldható igénv kielégíthető. Népgazdasági érdek — és egyben a műszaki színvonal emelésének is fontos kérdése — hogy a természet e nagy, felénk nyújtott kincsét milyen gyorsan és milyen széles mértékben használjuk fel. A közel jövőben átfogó programok készülnek a gázellátás fejlesztésére, elsősorban a négy városban. A későbbiek során kialakítjuk a távoleső területek ellátásának tervét is. Már most szorgalmazzuk az ipar, a termelés felelős vezetői előtt, hogy vizsgálják, keressék, szorgalmazzák, anyagi erejükkel is támogass a fűtőé .ergia-ellátás folyamatos átalakítását, mert ezzel a termelés színvonalának emelését és gazdaságosságát egyaránt fokozhatják A lakossági gázellátás fejlesztésében is számolunk a területi tanácsi szervek szervezőmunkájával, a lakosság társadalmi hozzájárulásával, nem utolsósorban — a bevezetés és felszerelések költségeinek erejéig — anyagi részvállalásával. Az iparfejlesztés kérdései szélesek, bonyolultak megyénkben is. A politikai vezetés teljes megértéssel foglalkozott és foglalkozik a foglalkoztatottság minden gondjával, a területek, tájegységek haimónikus fejlesztésével. Azokon a területeken, ahol két esztendővel ezelőtt ezek a problémák szenvedélyes vitákat váltottak ki, célszerű lenne a pártszervezeteknek is visszatérni a témára, hogy közös erővel kialakuljon az a közhangulat, ami most a megvalósítást segíti elő. Pártszervezeteink a politikai munka minden eszközével segítsék elő a tervek realizálását. Bár szélesek és sokirányú- ak az iparfejlesztés megyei kérdései, gazdasági problémáink között még sem egye- düliek. Pártunk IX. kongresszusa leszögezte, hot;y .,Az ipar növekedése hazánkban reálisan csak a mezőgazdaság egyidejű fejlesztése mellett lehetséges.” — Megyénkben ezt különösen kell hangsúlyozni, hiszen mezőgazdasági termelésünk mérete és lehetősége igényli, követeli. A párt- és tanácsi vezetés — a gazdaságirányítás új rendjének megfelelően — pártunk gazdaságpolitikájának képviseletében ezzel is foglalkozik A követelményekre és a feladat nagyságára az idei év is utal. Területünk időjárása rapszódikus, szélsőséges. Éveken keresztül károsodott mezőgazdaságunk a belvizektől. Most az aszály sarcol meg bennünket. Még több tényezőt kell teremtenünk mezőgazdaságunkban, amivel a természet csapásait ellensúlyozni tudjuk. Számunkra nagy lehetőséget ad majd az épülő új tiszai vízlépcső, amelynek belépésére fel kell készülnünk. Azért utalok erre, hogv világos legyen a kép előttünk. Most sokat foglalkozunk az ipar fejlesztésével, de nem tévesztjük szem elől mezőgazdaságunk fejlesztésének feladatait. ö ártszervezeteink, a terü- M leti pártértekezletek nagyon körültekintően vetették fel két évvel ezelőtt az iparfejlesztési problémákat. Ezért tartottuk szükségesnek a nyilvánosság előtt is visz- szatémi a kérdésre. Megyénk ipara — különösen 1957-től — aránylag gyorsan fejlődött. Most új lendületet adhatunk a fejlődésnek és valóra válthatjuk mindazt, amit a harmadik ötéves terv időszakára megyénkre terveztünk és megalapozhatjuk a negyedik ötéves terr I még átfogóbb fejlesztés programját. A Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár törökszentmiklósi gyáregységében a rendsodró forgó kerekét szerelik.
