Szolnok Megyei Néplap, 1968. június (19. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-23 / 146. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 8A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA rrm iTrnrnmiiriTngMiwiMrBwwrTTririíB'MiririffrriTi'iiTiriF <mpjppiip>*i>miwwipwp*i>wpwwm*i wpmuiiniwmi HiiiitwBHHWWwgwiMBwwBBWWMWwwwwwwBPipsai XIX. évfolyam, 146. szám. Ára 1 forint 1968. június 23., vasárnap. Amit a faluért tesznek 3á szí vány kicsi falu* fiatal település a megyében. A község életében még so­sem működött sportkör. Most van. Már tavaly ősz­szel megalakult a futball­csapat, s akkor a Szabadság Tsz főállattenyésztője tré­ningezi ette a gyerekeket. — Azóta pedig szakavatott ed­ző jár k| a szomszéd köz­ségből, Jászapátiról. A sport­kör, fenntartási költségeinek nagy részét a termelőszövet­kezet vállalta. Aligha túlzás azt kijelentemre kis falu­ban a testedző kultúra meg­honosodása a termelőszövet­kezet fő érdeme. Az emberi tucat, a közvé­lemény ugyan beállítódott egy hagyományos vágányra. A közfelfogás szerint a ter­melőszövetkezet fogalma ga­bonát, kukoricát, sertést, tehenészetet, szántást, ve­tést, egyszóval termelést je­lent. Pedig csak itt, Szol­nok megyében is hány ezer parasztember szótárában a termelőszövetkezet azt je­löli ; általa életében először eljutott a Balatonhoz, kül­földi útra, iskolába, színház­ba, hegyvidéki kirándulás­ra, üdülésre, ipari, mező- gazdasági kiállításra. Nem­régiben tanúja voltam a cibakháza Vörös Csillag Termelőszövetkezet székha­zában lezajlott beszélgetés­nek. Az elnök, a párttit­kár és a szolnoki Sziglige­ti Színház szervezője arról váltottak szót, az új szín­házi évadban is 25 bérletet fizet a tsz. Mjntahogy most is. ennyi volt. Ráadásul min­den színházba menetelkor az autóbuszt oda, s vissza a termelőszövetkezet finanszí­rozta. Cibakházán bis túl­zással épp úgy beszédtéma a színházi élet most már, akár Szolnokon. S nem szo­rul bizonyításra, hogy a ter­melőszövetkezet jóvoltából. De a kuncsorbai Vörös Ok­tóber Tsz-re szó szerint ugyanez áll. S a színházi szervező iroda tudná meg­mondani. hány meg hány Szolnak megyei .szövetkezet­re is ugyanez vonatkozik. A mezőhéki Táncsics Ter­melőszövetkezet művelődési háza ismert az országban. A tiszaföldvári Szabad Nép Termelőszövetkezet éppen most kérvényezte, adják át a termelőszövetkezetnek az ószöllői művelődési otthont. Vállalja fenntartását, fizeti vezetőjét, s a személyzetet, sőt még az épület átalakítá­sára is hajlandó. A karcagi Dimitrov Termelőiszövetke­zet a tanyai emberek mű­velődésére gondolva tanyai üzemegyeségébem épített fel önerőből kultúrotthont, A legtöbbet talán mégis a falu áruellátásáért tesznek a szövetkezetek. Kunszentmár- tonban a földművesszövet­kezeti Körös Étteremnek hosszú ideig nem a legjobb híre volt. A Zalka Máté Termelőszövetkezet a közel­múltban megnyitotta Má­tyás pincéjét. Megszűnt az előbbi vendéglátóegység mo- nopólhelyzete, g most már ott is figyelmes a kiszolgá­lás, jobb az ellátás. A község járt legjobban. Az öcsödi Kossuth Termelőszövetkezet tejivót nyitott odahaza, sőt a járási székhelyen, Kun- szentmártonban is- S a tej­ivó fogyasztói igen elége­dettek az ellátással. Nehéz lenne felsorolni, hány ter­melőszövetkezeti zöldség, gyümölcsbolt. s más árudá működik a megyében. Az igazsághoz tartozik, hogy az utóbbi esetekben saját gazdasági számításai­kat is szeretnék megtalálni a szövetkezetiek. De nem­csak erről van szó. A tisza- roffl Aranykalász Termelő- szövetkezetben mondták el, hogy — kis forgalma miatt is — zöldségboltjuk nem nagyon nyereséges. S hogy mégis fenntartják, azért te­szik, hogy a lakosság friss áruhoz jusson. Az iparban borítékon kívüli juttatásnak nevezik a szociális, kulturális célokra költött közpénzt. Nincs még neve annak a sok minden­nek, amit a falunak ad a termelőszövetkezet. Pedig hány iskola, községi tanács, művelődési otthon, sportkör, tömegszervezet, ifjúsági, fel­nőtt közösség tudna szólpi a termelőszövetkezetek áldo­zatkészségéről. Egyre inkább részt vállalnak a falu gond­jaiból. Egyre inkább nem­csak a termelést — termé­szetesen továbbra is fő cél — tekintik magukénak, ha­nem a falu gazdái is akar­nak lenni. Üjabban az új termelőszövetkezeti törvény­ből táplálkozva is. Hiszen kimondja: „A termelőszö­vetkezet célja... emelje a tagság szakmai, politikai és kulturális képzettségét”. S a törvény egyre inkább valóságra váltódik Szolnok megye szerte; B. L. Szolnok megyei napok a TY-ben Képűnkön: Eck T. Imre forgatócsoportja felvétel közben Június 25-étől július ne­gyedikéig kerül sor a ív­ben a Szolnok megyei na­pokra. Jól tudjuk, a megye kulturális, gazdasági életét, várospolitikai problémáit tel­jesen felölelő műsort nem várhatunk a tv-től. . Várhat­juk viszont, hogy a megye lakosságát foglalkoztató kér­désekre az interpellációk során választ -kapunk, —- s többi megyében élő tv né­zők pedig szórakoztató mű­sorban gyönyörködhetnek, kedvező képet alkothatnak megyénkről. A Szolnok megyei napok műsora a szerkesztőgárda gondosságára, kellő szelek­ciójára vall. Láthatnak a tv nézők megyénk életével, múltjával foglalkozó filme­ket (Ahonnan vétetett, Épí­tők, Qtj színek városa, Szol­nok művészei), az interpel­láció közben helyszíni köz­vetítésen is részt vehetnek néhányan Szolnokon. Egyéb­ként több helyszíni közvetí­tés lesz megyénkből. így például Szenttamásról (Mus­kátli és a többiek), Szolnok­ról (Nótaszó, a magyar vá­logatott—Szolnoki Dózsa ed­zőmérkőzés). A Falusi dolgokról, a Körkép, a Telesport, a Tv jelenti műsorszámoikban is szerepe! majd megyénk. A méljjük, Szolnok megyei napok prog- változik ramja jónak ígérkezik. Re- sem. véleményünk rtem a közvetítés során Ma: Az iparfejlesztés néhány megyei kérdése A tanya marad „Onnan, ahová, a mag hull66 Szitakötő Mindenkinek van egy terve Hogyan alakul az építőanyag és lakásfelszerelések forgalma ? Képünk a korszerű szolnoki autószerviz nagy javítócsarnokában készült. Havonta átlagosan másfélezer gépkocsit javítanak meg az üzemben. Emellett a szervizszol- Mtetol is elláljáb 000 Majd minden embernek vannak, lakástervei, akadnak elképzelései otthona új be­rendezéséről, kiegészítéséről. Ez természetesen nemcsak pénzkérdés, hanem attól is függ, hogy egyáltalán meg­vásárolhatja-e- mindazt, ami a terve megvalósításához nélkülözhetetlen.-Ez év első félévében a kereskedelem a tavalyinál több, jobb árut kínált építkezési anyagokból, felszerelésekből, bútorokból és lakástextíliákból. Vegyük elsőnek az építőanyagokat. Köztudott, hogy a kislakás-épít­kezési kedv különösen az utóbbi három évben növeke­dett. 1965-bén 32 000, 1966- ban 35 000 és tavaly több mint 38 000 otthont építették. (Az idén már 40 000+rel szá­molnak.) Egyre • több anyag jutott tatarozási, javítási és korszerűsítési célokra, vala­mint nyaralók, garázsok és melléklétesítmények építés sére. Az idéi népgazdasági terv az építőanyagellátás biz­tosítására a fontosabb anya­gokból — így falazó anya­gokból 20 százalékkal, ce­mentből 40 százalékkal, fe­nyő-fűrészáruból 10 százalék­kal — nagyobb árualaDot biztosított a lakosság számá­ra. Az építőanyagtelepek la­kásfelszerelési anyagokkal is bővítik választékukat (példá­ul kerítéssel, kapuval, mos­dóval stb.); Az építkezési kedv növekszik Az év első félében építő­anyagokból — összehasonlít­ható árakon számítva — a múlt évinél 2 százalékkal vá­sárolt többet a lakosság. Lát­szólag ellentmond ennek az, hogy szakemberek szerint 1968-bán 4,7 milliárd forin­tos forgalommal számolnak, 13 százalékkal többel az elő­ző évinél. Ügy vélik ugyanis, hogy az építkezési kedv főleg ezután jön meg. mert egy­részt a múlt év végén na­gyobb mennyiségű anyagot előre megvásároltak, más­részt az OTP kölcsönök, a telekkijelölések és az építé­si engedélyek elég lassú ütemben bonyolódnak. A ke­reslet elsősorban a kurrens anyagokból élénk, (tégla, te­tőfedő anyagok stb.) ezekből viszont az ellátás alig javul. Az építkezésekhez szüksé­ges vasárukból évről évre nő a kereskedelmi forgalom, s a korábban nehezen besze­rezhető cikkekből is megfe­lelő a kínálat, jelenleg nem elegendő a kapuk, ajtók, ab­lakok javításához szükséges épületvasalás, valamint a lakatok készlete. Az építke­zési vaslemezekből és rúd- vasakból a rendelkezésre ál- lóak mintegy kétszerese kel­lene. Megfelelő mennyiség­ben beszerezhetik az építke­zők a szükséges csatornákat és kerítéslemezeket. Ami a fürdőszoba berendezéseket, és felszerelési cikkeket illeti: fürdőkádból 50 százalékkal többet, — mintegy 56 000 da­rabot — hoznak forgalomba. A második félévben hazai és import forrásokból várható­an javul az ellátás: csapok­ból. csaptelepekből és épü­letszerelvényekből. Víz- és gázvezetéki csövekből 30 százalékkal több van, ám a szükségesnek még így is csak mintegy 70 százaléka. Több a kárpitozott bútor Bútorból a kereskedelem kiegyensúlyozott ellátást irányzott elő, általában több kárpitozott bútort, egy-egy lakó- vagy hálószoba bútor­típust pedig többféle furní- rozással vagy szövettel ké-- szíttet. A hazai bútoripar az év első felében kielégítően szállított konyhabútorokból teljes egészében teljesítette a rendeléseket, s a tavalyinál több és választékosabb kár­pitozott áru került a keres­kedelem hálózatába. Bár ed­dig kevesebb import áru ér­kezett, év. végéig várhatóan a múlt évivel azonos mennyi­ségben kerül külföldi bútor is az üzletekbe. Egyébként a bútorkiskereskedelem forgal­ma 4 százalékkal meghalad­ta az elmúlt év első hat hó­napjának forgalmát. Lakástextil Javult a kínálat olyan árukból is, mint a műszál ta­karó, a bobbyn függöny. a paplan, s összehasonlíthatat­lanul jobb volt az ágynemű­ellátás is. Nagyon élénk a ke­reslet á jobb minőségű sző­nyegek iránt, bár a kínálat ezt nem tudja követni. A ke­resettebb velúrszönyeg ára lényegében változatlan ma­radt, a bükié drágább lett és közelebb került árban az előbbihez. Az árváltozás a velúr szőnyegek iránti keres­letet fokozta, összegezve: a lakástextíliák forgalma a múlt év azonos időszakához képest körülbelül 10 száza­lékkal nőtt Kapunyitás: június 30-án Harmincezer fiatalt várnak a nyári ifjúsági építőtáborokba Június 30-án, vasárnap ha­zánk tíz megyéjében bené­pesednek a KISZ nyári ifjú-’ sági építőtáborai. Mindenütt ünnepélyesen fogadják a segítőkész középiskolások, egyetemisták és főiskolások első csoportját, amelyet jú­lius 13-án váltanak fel a friss erők. Augusztus 24-ig összesen négy turnusban ke­vés híján 30 ezer fiatal tesz eleget önként Vállalt kötele­zettségének; két hetet tölt vakációjából a különbőzé munka területeken.

Next

/
Thumbnails
Contents