Szolnok Megyei Néplap, 1968. június (19. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-23 / 146. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 8A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA rrm iTrnrnmiiriTngMiwiMrBwwrTTririíB'MiririffrriTi'iiTiriF <mpjppiip>*i>miwwipwp*i>wpwwm*i wpmuiiniwmi HiiiitwBHHWWwgwiMBwwBBWWMWwwwwwwBPipsai XIX. évfolyam, 146. szám. Ára 1 forint 1968. június 23., vasárnap. Amit a faluért tesznek 3á szí vány kicsi falu* fiatal település a megyében. A község életében még sosem működött sportkör. Most van. Már tavaly őszszel megalakult a futballcsapat, s akkor a Szabadság Tsz főállattenyésztője tréningezi ette a gyerekeket. — Azóta pedig szakavatott edző jár k| a szomszéd községből, Jászapátiról. A sportkör, fenntartási költségeinek nagy részét a termelőszövetkezet vállalta. Aligha túlzás azt kijelentemre kis faluban a testedző kultúra meghonosodása a termelőszövetkezet fő érdeme. Az emberi tucat, a közvélemény ugyan beállítódott egy hagyományos vágányra. A közfelfogás szerint a termelőszövetkezet fogalma gabonát, kukoricát, sertést, tehenészetet, szántást, vetést, egyszóval termelést jelent. Pedig csak itt, Szolnok megyében is hány ezer parasztember szótárában a termelőszövetkezet azt jelöli ; általa életében először eljutott a Balatonhoz, külföldi útra, iskolába, színházba, hegyvidéki kirándulásra, üdülésre, ipari, mező- gazdasági kiállításra. Nemrégiben tanúja voltam a cibakháza Vörös Csillag Termelőszövetkezet székhazában lezajlott beszélgetésnek. Az elnök, a párttitkár és a szolnoki Szigligeti Színház szervezője arról váltottak szót, az új színházi évadban is 25 bérletet fizet a tsz. Mjntahogy most is. ennyi volt. Ráadásul minden színházba menetelkor az autóbuszt oda, s vissza a termelőszövetkezet finanszírozta. Cibakházán bis túlzással épp úgy beszédtéma a színházi élet most már, akár Szolnokon. S nem szorul bizonyításra, hogy a termelőszövetkezet jóvoltából. De a kuncsorbai Vörös Október Tsz-re szó szerint ugyanez áll. S a színházi szervező iroda tudná megmondani. hány meg hány Szolnak megyei .szövetkezetre is ugyanez vonatkozik. A mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezet művelődési háza ismert az országban. A tiszaföldvári Szabad Nép Termelőszövetkezet éppen most kérvényezte, adják át a termelőszövetkezetnek az ószöllői művelődési otthont. Vállalja fenntartását, fizeti vezetőjét, s a személyzetet, sőt még az épület átalakítására is hajlandó. A karcagi Dimitrov Termelőiszövetkezet a tanyai emberek művelődésére gondolva tanyai üzemegyeségébem épített fel önerőből kultúrotthont, A legtöbbet talán mégis a falu áruellátásáért tesznek a szövetkezetek. Kunszentmár- tonban a földművesszövetkezeti Körös Étteremnek hosszú ideig nem a legjobb híre volt. A Zalka Máté Termelőszövetkezet a közelmúltban megnyitotta Mátyás pincéjét. Megszűnt az előbbi vendéglátóegység mo- nopólhelyzete, g most már ott is figyelmes a kiszolgálás, jobb az ellátás. A község járt legjobban. Az öcsödi Kossuth Termelőszövetkezet tejivót nyitott odahaza, sőt a járási székhelyen, Kun- szentmártonban is- S a tejivó fogyasztói igen elégedettek az ellátással. Nehéz lenne felsorolni, hány termelőszövetkezeti zöldség, gyümölcsbolt. s más árudá működik a megyében. Az igazsághoz tartozik, hogy az utóbbi esetekben saját gazdasági számításaikat is szeretnék megtalálni a szövetkezetiek. De nemcsak erről van szó. A tisza- roffl Aranykalász Termelő- szövetkezetben mondták el, hogy — kis forgalma miatt is — zöldségboltjuk nem nagyon nyereséges. S hogy mégis fenntartják, azért teszik, hogy a lakosság friss áruhoz jusson. Az iparban borítékon kívüli juttatásnak nevezik a szociális, kulturális célokra költött közpénzt. Nincs még neve annak a sok mindennek, amit a falunak ad a termelőszövetkezet. Pedig hány iskola, községi tanács, művelődési otthon, sportkör, tömegszervezet, ifjúsági, felnőtt közösség tudna szólpi a termelőszövetkezetek áldozatkészségéről. Egyre inkább részt vállalnak a falu gondjaiból. Egyre inkább nemcsak a termelést — természetesen továbbra is fő cél — tekintik magukénak, hanem a falu gazdái is akarnak lenni. Üjabban az új termelőszövetkezeti törvényből táplálkozva is. Hiszen kimondja: „A termelőszövetkezet célja... emelje a tagság szakmai, politikai és kulturális képzettségét”. S a törvény egyre inkább valóságra váltódik Szolnok megye szerte; B. L. Szolnok megyei napok a TY-ben Képűnkön: Eck T. Imre forgatócsoportja felvétel közben Június 25-étől július negyedikéig kerül sor a ívben a Szolnok megyei napokra. Jól tudjuk, a megye kulturális, gazdasági életét, várospolitikai problémáit teljesen felölelő műsort nem várhatunk a tv-től. . Várhatjuk viszont, hogy a megye lakosságát foglalkoztató kérdésekre az interpellációk során választ -kapunk, —- s többi megyében élő tv nézők pedig szórakoztató műsorban gyönyörködhetnek, kedvező képet alkothatnak megyénkről. A Szolnok megyei napok műsora a szerkesztőgárda gondosságára, kellő szelekciójára vall. Láthatnak a tv nézők megyénk életével, múltjával foglalkozó filmeket (Ahonnan vétetett, Építők, Qtj színek városa, Szolnok művészei), az interpelláció közben helyszíni közvetítésen is részt vehetnek néhányan Szolnokon. Egyébként több helyszíni közvetítés lesz megyénkből. így például Szenttamásról (Muskátli és a többiek), Szolnokról (Nótaszó, a magyar válogatott—Szolnoki Dózsa edzőmérkőzés). A Falusi dolgokról, a Körkép, a Telesport, a Tv jelenti műsorszámoikban is szerepe! majd megyénk. A méljjük, Szolnok megyei napok prog- változik ramja jónak ígérkezik. Re- sem. véleményünk rtem a közvetítés során Ma: Az iparfejlesztés néhány megyei kérdése A tanya marad „Onnan, ahová, a mag hull66 Szitakötő Mindenkinek van egy terve Hogyan alakul az építőanyag és lakásfelszerelések forgalma ? Képünk a korszerű szolnoki autószerviz nagy javítócsarnokában készült. Havonta átlagosan másfélezer gépkocsit javítanak meg az üzemben. Emellett a szervizszol- Mtetol is elláljáb 000 Majd minden embernek vannak, lakástervei, akadnak elképzelései otthona új berendezéséről, kiegészítéséről. Ez természetesen nemcsak pénzkérdés, hanem attól is függ, hogy egyáltalán megvásárolhatja-e- mindazt, ami a terve megvalósításához nélkülözhetetlen.-Ez év első félévében a kereskedelem a tavalyinál több, jobb árut kínált építkezési anyagokból, felszerelésekből, bútorokból és lakástextíliákból. Vegyük elsőnek az építőanyagokat. Köztudott, hogy a kislakás-építkezési kedv különösen az utóbbi három évben növekedett. 1965-bén 32 000, 1966- ban 35 000 és tavaly több mint 38 000 otthont építették. (Az idén már 40 000+rel számolnak.) Egyre • több anyag jutott tatarozási, javítási és korszerűsítési célokra, valamint nyaralók, garázsok és melléklétesítmények építés sére. Az idéi népgazdasági terv az építőanyagellátás biztosítására a fontosabb anyagokból — így falazó anyagokból 20 százalékkal, cementből 40 százalékkal, fenyő-fűrészáruból 10 százalékkal — nagyobb árualaDot biztosított a lakosság számára. Az építőanyagtelepek lakásfelszerelési anyagokkal is bővítik választékukat (például kerítéssel, kapuval, mosdóval stb.); Az építkezési kedv növekszik Az év első félében építőanyagokból — összehasonlítható árakon számítva — a múlt évinél 2 százalékkal vásárolt többet a lakosság. Látszólag ellentmond ennek az, hogy szakemberek szerint 1968-bán 4,7 milliárd forintos forgalommal számolnak, 13 százalékkal többel az előző évinél. Ügy vélik ugyanis, hogy az építkezési kedv főleg ezután jön meg. mert egyrészt a múlt év végén nagyobb mennyiségű anyagot előre megvásároltak, másrészt az OTP kölcsönök, a telekkijelölések és az építési engedélyek elég lassú ütemben bonyolódnak. A kereslet elsősorban a kurrens anyagokból élénk, (tégla, tetőfedő anyagok stb.) ezekből viszont az ellátás alig javul. Az építkezésekhez szükséges vasárukból évről évre nő a kereskedelmi forgalom, s a korábban nehezen beszerezhető cikkekből is megfelelő a kínálat, jelenleg nem elegendő a kapuk, ajtók, ablakok javításához szükséges épületvasalás, valamint a lakatok készlete. Az építkezési vaslemezekből és rúd- vasakból a rendelkezésre ál- lóak mintegy kétszerese kellene. Megfelelő mennyiségben beszerezhetik az építkezők a szükséges csatornákat és kerítéslemezeket. Ami a fürdőszoba berendezéseket, és felszerelési cikkeket illeti: fürdőkádból 50 százalékkal többet, — mintegy 56 000 darabot — hoznak forgalomba. A második félévben hazai és import forrásokból várhatóan javul az ellátás: csapokból. csaptelepekből és épületszerelvényekből. Víz- és gázvezetéki csövekből 30 százalékkal több van, ám a szükségesnek még így is csak mintegy 70 százaléka. Több a kárpitozott bútor Bútorból a kereskedelem kiegyensúlyozott ellátást irányzott elő, általában több kárpitozott bútort, egy-egy lakó- vagy hálószoba bútortípust pedig többféle furní- rozással vagy szövettel ké-- szíttet. A hazai bútoripar az év első felében kielégítően szállított konyhabútorokból teljes egészében teljesítette a rendeléseket, s a tavalyinál több és választékosabb kárpitozott áru került a kereskedelem hálózatába. Bár eddig kevesebb import áru érkezett, év. végéig várhatóan a múlt évivel azonos mennyiségben kerül külföldi bútor is az üzletekbe. Egyébként a bútorkiskereskedelem forgalma 4 százalékkal meghaladta az elmúlt év első hat hónapjának forgalmát. Lakástextil Javult a kínálat olyan árukból is, mint a műszál takaró, a bobbyn függöny. a paplan, s összehasonlíthatatlanul jobb volt az ágyneműellátás is. Nagyon élénk a kereslet á jobb minőségű szőnyegek iránt, bár a kínálat ezt nem tudja követni. A keresettebb velúrszönyeg ára lényegében változatlan maradt, a bükié drágább lett és közelebb került árban az előbbihez. Az árváltozás a velúr szőnyegek iránti keresletet fokozta, összegezve: a lakástextíliák forgalma a múlt év azonos időszakához képest körülbelül 10 százalékkal nőtt Kapunyitás: június 30-án Harmincezer fiatalt várnak a nyári ifjúsági építőtáborokba Június 30-án, vasárnap hazánk tíz megyéjében benépesednek a KISZ nyári ifjú-’ sági építőtáborai. Mindenütt ünnepélyesen fogadják a segítőkész középiskolások, egyetemisták és főiskolások első csoportját, amelyet július 13-án váltanak fel a friss erők. Augusztus 24-ig összesen négy turnusban kevés híján 30 ezer fiatal tesz eleget önként Vállalt kötelezettségének; két hetet tölt vakációjából a különbőzé munka területeken.