Szolnok Megyei Néplap, 1968. június (19. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-22 / 145. szám

1968. június 22.

S^UláMUA .iiLiilu wjSi-L.a'

Otven éwel ezelőtt

Diákcsere

Hétfőn és kedden

Miről írtak

a Szolnok megyei újságok?

békekölcsön sorsolás

A Függetlenség támadja az új Wekerle-koimányt, — amely szakítva a 48-as politikával Tiszával együttműködve támogatja a bécsi udvar háborús politikáját, az önálló magyar hadsereg felállítására vonatkozó ígéreteit sem váltja be, sőt „Németországgal is oly gazdasági szerződésről tárgyalnak, amely ha a kiszivárgott alakban valósul meg, államunkat gyarmati helyzetbe süllyesztiA „Mittel—Európa jelszó" — mint egy másik cikkében fejtegeti — Ausztria, Magyarország és a nagy, önző és hartalomravá- gyó Németország szoros együttműködését jelenti; de a Németországgal „való egyesülés a mi számunkra csak olyariszerü megerősödést jelenthet, amint a folyó vizére a tengerrel való egyesülés.’’ Magyarország agrárállam maradna a terv szerint. „Termeljünk, exportáljunk. Az iparcikkek vásárlásánál neigen fösvénykedjünk, mellesleg még tartsuk szép rendben utainkat, hogy a német szekerek könnyen és simán gördüljenek a Balkán és a nagyvilág felé — rajtunk keresztül. Azonban hát ipar és kereskedelem nélkül nincs sem kultúra, sem haladás, hanem csak gyarmati ma- radiság. Éppen ezért a tervezett Mitteleurópából mi magyarok nem kérünk, hanem amennyire és amilyen erővel erről a helyről tehetjük, óva intjük a felelős tényezőket elhamarkodott lépésektől, figyelmeztetve őket arra a felelősségre, mellyel a háború utáni Magyarországnak tartoznak,"

A Wekerle-kormány nem nagyon érezheti ezt a felelősséget, mert jóformán fenntartás nélkül átveszi Tisza politikai irányvonalát, amit nagyon jól jellemez a Függetlenség: „Nem kell az általános választójog, mert az beleviszi a demagógiát a parlamentbe, — mondta Tisza. És addig-addig szónokolt a demagógia ellen, míg végre klasszikus demagóggá nőtte ki magát... És közben jósol: Elpusztul az ország, ha a nők, munkások, Károly- keresztesek választójogot kapnak; végveszélybe jut magyar hazánk, ha a német szövetséget nem mélyítjük; és megrendül a föld, ha a Czernintől. kezdeményezett békepolitika győzelemre jut.”

A kormány politikája a háború továbbfokozására irányul, holott a háborús nyomor már olyan méreteket öltött, hogy a Nagykúnság nyiltan leírja: „a munkások élelmezése rendkívüli nehézségekbe ütközik... a munkások teljesítménye mind silányabb lesz” a rosszultápláltság és a begyakorlott munkások bevonulása miatt.

A nép zúgolódik, elégedetlenkedik. A Haladás így ir erről: „A nép elégedetlensége. — Vilmos, a németek nagy császára 1914 szeptember havaban... azzal nyugtatta meg a központi hatalmak hadseregeit és mindenre felhasználható népét, hogy amikorra lehullanak ősszel a megsárgult falevelek, akkorra vége szakad a borzalmas háborúnak... — Hosszú négy év telt el azóta... szegényebbek lettünk azóta, mert... ma már mindent a hadvezetőség irányít... Hála legyen mondva (?) a Gondviselésnek, ma már elérkeztünk a 8-ik hadikölcsön jegyzéséhez. Aki hadilcöl- csönt jegyez, ...emeli az Osztrák—Magyar monarchia pénzének amúgy is alacsony fokra süllyedt értékét. A szélrózsa minden irányába terjeszti ki sugarait a hadvezetőség, ...s amidőn a balkezével pénzt, pénzt és pénzt kér és követel az ország lakosságának minden egyes tagjától, — requirál a jobbkezével; elvesz mindenkitől mindent, elveszi az aratás előlft pár héttel a legutolsó falatot; azt a falatot, mellyel az aratómunkások száját kellene betömni Az elégedetlenség moraja hallatszik mindenfelé...”

A Függetenség Várady Zoltán vezette sportrovata kosárlabdaeredményes futballmeccsről ír tudósítást: Szolnoki MÁV—Kecskeméti AC 8:1 (6:0). A mérkőzést Steiner János vezette kétezer néző előtt. A szolnokiak az első percekben megszerzik a vezetést Bulyákí góljával, aki a 10. és a 28. percben is lő egy-egy gólt. „A közönség tombol és a játékosokat további sikerre buzdítja.... A KAC teljesen letörik, úgy hogy a játék csak a saját térfelén folyik.” A további góllövők az első félidőben; Kántor, Bulyáki és Mittestäger, aki a nagyon gyenge második félidőben további két gólt rúg. A kecskemétiek becsület-gólját Kozma rúgta. A mérkőzés után átadták a legjobb játékos serlegét Hegedűs István középfedezetnek, majd a Lo- pocsi-féle étteremben elbúcsúztatták a távozó elnököt. Pap Dé.nest, akit ugyancsak egy serleggel ajándékoztak meg.

A Karczagi Napló „Mű- vészestéíy”-re invitálja a város lakóit, amelyen a debreceni és a kecskeméti színház tagjai kabarét adnak ‘ elő, a jövedelem 10 százalékát pedig jótékony célra adják. És meghirdeti „a világ legnagyobb filmjét": a Julius Caesart, 15 000 szereplővel, 3500 méteren.

Az NDK-beli Niesky város tízosztályos iskolája és a kunszentmártoni József Attila gimnázium között néhány éve szoros baráti kapcsolatok alakultak ki- Tavaly német diákok vendégeskedtek Kunszentmártonban. Az iskola ének és zenekara jött el, és sikeres hangversenyt is adtak a járási művelődési házban. A programot a vendéglátók állították össze. Elvitték őket többek között Szegedre, a szabadtéri játékokra is.

Húsz kunszentmártoni és tíz öcsödi gimnazista az idén július 29-ón utazik Niesky be és összesen tíz napot töltenek az NDK-ban. A látogatás tulajdonképpen egyéni meghívások alapján jött létre, csak az oda- és visszautazást tervezik csoportosan. Nieskyben a kísérő tanárok mindenkit „átadnak” német vendéglátójának, s a csoport szétszéled, tagjai a Keleti tengerre, Berlinbe vagy az oi-szág más részébe utaznak, A közös, programban csak drezdai városnéző séta, elbai haiókirándu- lás és egy ünnepélyes né- met—magvar baráti találkozó szerepel.

KI próbál fák a töröli szent- miklósi szenny vízrendszert

Évekkel ezelőtt közöltük a hírt olvasóinkkal, hogy Tö- rökszentmiklóson nagyszabású szennyvíz vezetékrendszer építését kezdték meg. Az akkori tájékoztatás szerint a tervezett munka mintegy 15 millió forintot isé- nvel. A járási székhely életében rendkívül fontos beruházás most az utolsó szakaszához érkezett.

Június 25-én kezdik meg a szennyvízrsa+oma-hálózat műszaki átadását. Az eredeti tervnek megfelelően több mint 5 kilométer hosszúságú vezetékrendszert építenek, amelybe a különböző vállalatok. ktsz-ek, intézmények

és iskolák, valamint a magánosok beknttethetik a saját csatornájukat.

Törökszentmiklós szerencsés adottsága, hogy a város határában korábban egv természetes tórendszer alakult ki. A tervek szerint a hálózat üzembehelyezése után ide vezetik a szennyvizet, majd a természete® biológiai derítés után egy nyitott csatornán a már leülepedett és szagát vesztett szennyvíz a Tiszába folyik.

Amennyiben e szép terv valóra válik, több emeletes, fürdőszobával ellátott lakások, illetve komoly ipari létesítmények épülhetnek a város belterületé«.

A második, a harmadik és a negyedik békekölcsön első félévi sorsolása alkalmával összesen 974 440 békekölcsön-kötvényt húznak ki 151 421900 forint nyereménnyel és törlesztéssel.

Június 24-én hétfőn 123 900 Második Békekölcsön kötvényre 434 001 300, forintot sorsolnak ki. Június 25- én, kedden 527 000 Harmadik Békekölcsön-kötvény és 323 500 Negyedik Békekölcsön-kötvény kihúzására kerül sor 72 740 800, illetve 44 679 800 forint értékben.

A Csatorna szigetei közül az Angliához tartozó Jersey és Guemsey szigetek I960, április 1-től önálló bélyegkiadó országok lesznek. Képviselőik választott testületé az első szigeten 48:1 arányban szavazott az önálló bélyegkiadás mellett míg Guemsey kis parlamentje egyhangúlag határozott az önálló postajogról. Megszűnik tehet két olyan, helyi bélyegkiadás, amely a bélyeggyűjtőket, különösen a második világháború alatt, nagyon foglalkoztatta. Akkor ugyanis a német megszállás alatt kezdte el a két sziget helvi bélyegeinek kiadását. (Philat. Mag. 1968. márc-)

Az ismert csehszlovák világutazók, Hansel ka és Zig- mund már pvermekkorukban gyűjtöttek bélveget. Egv köz- leménviikbon így írnak a bé- lyeggűjtésröl: „Gyermekkorunkban először a bélyegek tanítottak bennünket földrajzra, történelemre, altatás növénytanra, valamint a nemzetközi politika elemeire. A bélyegek adták fel nekünk először az örök kérdést — miért! — amelyre a válaszokat előbb a térképeken. az ii-odalomban. később utazásainkon kerestük. Minden eredményünket és teljesítményünket így a bélyeggyűjtésre vezethetjük vissza. A mai fiatalságnak is ajánlhatjuk. hogy az élet megismerésének útján hasonlóképpen induljanak el.”

(Mauritius 1968. január)

A Michel-Rundschau 1967 november-decemberi és az idei januári számaiban 3 részes bélyeg fejtörőt közölt A pályázat igen eredménye« volt, 23 európai és 11 tengeA két sorsolási napon a szerencse» nyerteseknek három 100 000 forintos főnyeremény. 35 ötvenezer forintos, 35 huszonötezer forintos, 69 tízezer forintos és 209 ötezer forintos nyeremény is jut.

A sorsolást az OTp kultúrtermében bonyolítják le (Bp., V., Nádor utca 15.) hétfőn, illetve kedden.

A kihúzott kötvények beváltását július 8-án kezdik meg a takarékpénztári fiókok és a postahivatalok.

rentúli országból küldtek be megfejtéseket. Az első 50 díjnyertes közül 5 volt külföldi. Még érdekesebb megállapítás, hogy az első 50 pályázó között 13 nő szerepel. Ez az adat is bizonyítja, hogy más országok gyűjtői között sokkal több a nő, mint nálunk. Igaz, hogy ez a fejlődés nálunk is egészséges irányt mutat.

Több ország bélyegein szerepelnek díszítésül az állatkor jelképei. Ezek a képek azonban általában a nvugati — görög-római eredetű — kultúra állatköri képei. A keleti népek állatkörének képei ettől igen nagy e'térést mutatnak. A keleti népek a következők: patkány, ökör, tigris, nyúl, sárkány, kígvó, ló, bárány, majom. kakas, kutya, sertés.

Az év elején Délnyugat- Afrikában — amely terület tulajdonképpen ENSZ gyámság lenne — háromnyelvű bélyeget adtak ki, amelyen a felí'-ás angol, afrikaans és német nyelven is szerepel. Érdekes az is, hogy a terület fővárosának, Windhoek-nak főpostai bélyeggyűjtő eladási helye ugyancsak háromnyelvű bélyegzőt használ a következő felirattal; „Filatelie- Philateiie-Philateiy”. (Sammler Díens 1968. I. sz.)

Jan Seehak csehszlovák zeneszerző írta a „Praga 1968” nemzetközi bélyegkiállítás ünnepi himnuszát, amelynek kottáját a rendező bizottság a kiállítás propagandájaként szintén terjeszti. Akik a kiállítást június—júliusban meglátogatják, bizonyára hallani fogják ezt az alkalmi zenét.

A tv mai műsorából ajánljuk

Halász Judit énekel. — A műsort Z1.10-kor sugározza a televízió.

Kiosztották az V. Országos Műszaki Filmszemle díjait

Június 12—21. között rendezték meg a Technika Házában az V Országos Műszaki Filmszemlét. Ezekben a napokban a teljes 1967. évi termést, összesen 197 filmet mutattak be a műszaki és filmszakembereknek.

Pénteken délelőtt a 13 tagú zsűri döntése alapján Kolos Richard professzor, az OMFB és az MTESZ alelnö- ke nyújtotta át a díjakat. Első díjat kapott a Közlekedési Filmstúdió filmje, a „Gépkocsi kormányművé” valamint az „Ábrázolás metszetekkel”. ..A varrás körülményeinek helyes megválasztása”, a „Polarizáció a szigetelőanyagokban”, a

„Precíziós öntöde”, a „Vizsga”, a ..Szikrái-: és forgácsok” és az „Üj rendszerű fénymásolóanyagok” című filmek, amelyek a MAFILM alkotásai.

Állandó munkára

vízvezetékszerelőt

és

asztalost

felveszünk.

Kecskeméti Konzervgyár tiszakürti telepére.

Megtanultam a holnapot

Fekszem hanyatt. Fektémből az ablakon át látok egy háztetőt, nehány lombtalan faágat és egy tenyérnyi foltot az égből.

— Nekem most ennyi a világ — sóhajtom az első napon — hiszen ez a kórházak egyik legmosto- hábbja, fertőző osztály. Ide látogató sem jöhet, élek majd, mint a rabok, rács mögött, idegen ruhában. Két három nap múlva már behunyt szemmel is látni fogom azt a keveset, amit az ablakon át láthatok, mert úgy Kapaszkodom ebbe a képbe, mintha ez lenne áz utolsó kapocs, ami személyes életemhez köt Feküdni hanyatt és nezni a mennyezetet, ennyi a dolgom, mintha valami hatalmas véletlen erő kivetett volna megszokott életemből. Tegnapi dolgaim, kötelességeim elérhetetlen távolságra szöktek. Erőlködnöm kell. hogy felidézzem őket, de belefáradok az erőlködésbe, s rábízom magam a köréin került dolgok rendjére.

Fehér mechanizmus: pontos és halk, fegyelmezett, de mégis idegen. Csak része vagyok, tehetetlenül sodródó része, ném formálója. nem teremtője. A megszépült messzeségbe szökött tegnapokat is a rend részeként, de a magam formálta zárt rendben éltem.

Játszom a gondolattal. Meglepetten, szégyenkező örömmel fedezem fel magamban az újat, ami mindig megvolt, de sohasem fogalmaztam még tudássá magamnak", Most értem a tegnapokat és tudom mit jelent az egész teremtő, aktív részeseként élni. És tudom, hogy az olykor legyintésekkel elintézett nagy összefüggések árnyakában voltak csak igazak bonyolult életein, tenyérnyi zárt rendem öszefüggósei, mindig csak azok árnyékaként.

Fekszem betegen, tehetetlenséggel megalázottan. Történetek rémiének fel bennem. Félek? Igen. Nem a fájdalmak rémítenek, megmagyarázhatatlan ez a félelem. Ösztönös és primitív, mint az állat félelme, ha nem mer a dobogó hídra lépni. Nem ismerem a. körülöttem levő tőrléoések értelmét. Emberként érzem kifosztva magam.

Kiszakítottan a világból, tudom, hogy a világ nélkülem éli a maga rendjét, nyugtalanul, örök forrongásban, csalódásaiban és tévedéseiben egyaránt gyönyörű rendjét, hiszen csalódásai és tévedései csak a tenyérnyi zárt rendiét nyugtalanítják, de birtokosa mindenkor a nagy összefüggéseknek.

Hallgatom a csendet. Ezernyi neszből szőtt kórházi csend. Része a hörgés, a pusmogó beszéd, a fürdőből a csap csobogása és a lépések a kórterem ajtaja előtt.

Ahogy múlnak a napok úgy találok egyre több örömet a hallgatózásban. Már megismerem a lépéseket. Tudom, ha beteg megy el az ajtó előtt, de ismerem a nővérek lépéseit is: ez Erzsébet, árad belőle a nyugalom, ez Szenei, akinek mindig van néhány kedves szava, vagy tréfája, ez a halk Emiké.

Minden megismert lépéshez kötődik már valamilyen kedves, vagy kellemes emlék. Ezek jelentik a napok keretét, vázát: a reggelit, az ebédet, a vacsorát, a vérvételt, vagy a Tízetet, négy fal közé zárt életünk szépítő izgalmait. És ismerősek már a folyosón felvillanó arcok, a betegek. Van, aki nyolcadik hete van itt. ÍÉn egy hete csak). Boldog, egy nap múlva megy haza.

Irigyelhetném, de csak jóleső örömet jelent az ő boldogsága, talán, mert mindenki, a Nővérek is együtt örülnek vele.

És így értek meg valamit a rendből. Erzsébet nyugalmából, Szenei tréfáiból, mindenből, ami körülöttem van. Vizitkor a többiekkel együtt lesein az orvos szemét. Ha nevet a szeme, akkor büszke vagyok.

Igen. Már tudok büszke lenni. Mint személyes sikert jelentem láztalanságomat, s eszembe se jut hogy ez az én magánügyem. Mindenki örül velem.

Fekszem hanyatt. Nézem az ablakot, a kinti világból a háztetőt, a néhány látható faágat Elégedett vagyok. Simon néniről azt hittük meghal, s már hazament, külön köszönt el mindenkitől. Néhány napom van nekem is csak és mehetek vissza a megszokott dolgaim közé.

Tervezgetek. Kicsit szégyenkezem a természetesség miatt, amivel eddig mindent ejfogadtam. Táppénzt. kórházat jóindulatot és törődést. Mindent, ami a nagy ösz- szeftiggések természetes része és amiről verekedő eleiemben holnap már könnyen megfeledkezem, s nem fogom tudni talán, anut most tudok, hogy mindaz, amit betegen, kiszolgáltatottan itt «éltem, amit itt kaptam sz az egész része. Engem és mindenkit megillető rész.

És akik itt körülöttem élnek, orvosok, nővérek, valamennyien, úgy élnek itt. ahogyan nekem kellene, mindkettőnknek kellene odakint élnünk.

S formálódik bennem a kérdés1: Tudom-e majd a hétközapjaim megszokott rendjét annyi emberséggel szolgálni, amennyit ifi kaptam én? Tőlük és a gondolattól, amelyet szolgálnak, az erőtől, amely értünk szolgálatába fogadta őket, s a társadalomtól?

Tudok-e majd a mások szolgálatában úgy megfeledkezni tenyérnyi gondjaimról, nyugalmamról, ahogyan itt az orvosok, ápolók megfeledkeztek személyes életükről? Ügy. ahogyan a társadalom megfeledkezve a tehetetlenségemről telj es jogú tagjaként védett?

Nem tudóm. Én a mában élő ember valami nagyon szépet, nagyon emberségeset tanultam itt. Amit tanultam az úgy hiszem egy kicsit a Holnap.

Barth» Gab«