Szolnok Megyei Néplap, 1968. június (19. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-22 / 145. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZOLNOK MEGYEI f k MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYE! TANÁCS XIX. évfolyam, 145. szám. Ára 70 fillér 1968. június 22., szombat. í Egy varázsige alkonya Valamikor varáasígeként, s a vitában abszolút érvként hangzott: a népgazdaság érdeke. Ma már némileg más hangsúllyal és valamelyest ritkábban halljuk ezt a refrént. Gyakrabban és hely- lyel-közzei bátrabban hivatkoznak viszont a vállalati érdekekre. Mindez tulajdonképpen természetes, az úi mechanizmus lényegéből adódik. A vállalat számára egyébként is túl általános és érzékelhetetlen a népgazdaság érdeke, megfelelő orientáció nélkül nem is várható el tőle. hogy ennek jegyében döntsön és tevékenykedjen. Az érdek, mint az emberi cselekvés fő mozgató rugója általában konkrét és közvetlen. A reform a nyereség növelését állította a vállalati munka középpontjába. s természetes, hogy a különböző döntések, tevékenységek erre irányulnak. 1 Szocialista elveinkkel nem ellentétes a nyereség- érdekeltségből adódó ^anyagiasság”, hiszen az egyén nem egyszerűen önző önös célból, hanem a nagyobb • vállalati közösség érdekeinek alárendelten kénytelen dolgozni. További kérdés persze, hogy a vállalati nyereség növelésére irányuló törekvés esetenként milyen mértékben sérti az átfogó társadalmi, népgazdasági érdekeltet. Figyelembe kell venni, hogy a vállalati érdekek abszolút és szabad érvényesülését két lényeges körülmény korlátozza. 1. Nem akárhogyan, központilag szabályozott feltételek között érvényesül a vállalatok nyereségérdekeltsége. Az árpolitika, a vállalati nyereség felosztásának módja fejlesztési és részesedési alapja, az adózás, a személyi jövedelem képzésének feltételei • mind-mind központi elhatározások alapján befolyásolják a vállalati érdekeltséget. 2. A vállalati érdekek összecsapásának eredője lesz végül is a nyereség. A vállalat legtöbbször nem kényszerítheti partnerére saját akaratát — akárhányszor hivatkozik is a népgazdasági érdekekre — hanem kénytelen annak érdekeit is reálisan mérlegelve megegyezni. Más szavakkal: a vállalati nyereség realizálása feltételezi a piac többé-kevésbé obiek- tív ítéletét is. A piac kialakulatlansága, a közgazdasági feltételek hiánya fpéldául a monopol helyzet) ma még lehetővé teszi persze a vállalati nyereség egyoldalú, a partner érdekeit sértő növelését is. De már jelenleg is ez számít kivételnek, semmi esetre sem általános. Valamikor azt hittük, hogy a néogazdasági érdekek közvetlenül és abszolút módon is kifejezhetek. E feltételezésen alaoult a központi tervutasítások rendszere. S a gyakori, közvetlen beavatkozás a vállalatok gazdasági tevékenységébe. Ma már nyilvánvaló, hogy a népgazdasági érdek érvényesülését csak folyamatnak, tendenciának, a vállalati érdek összeütközések eredőjének tekinthettük. Népgazdasági méretekben kisebb kockázat és társadalmi veszteség árán valósulhat így meg a hatékonyabb munka, a társadalmi szükségletek magas színvonalú kielégítése^ De a vállalatoknál — ha bátran apellálnak saját jól felfogott érdekeikre és merészen döntenek is annak szellemében — csökken a régi értelemben vett biztonság és növekszik a helyi kockázatvállalás szerepe. A régi tervutasításokat végreha jtó munka kockázatát ugyanis teljes egészében a népgazdaság viselte. Ha például pontatlanul állapították meg a szükségleteiket és így hibás termelési tervutasítást kapott a vállalat — akár menet közben leállították, vagy korlátozták a termelést, akár raktárra termeltek tovább, — az anyagi következmények az államkasszát terhelték. Vagy gondoljunk csak a túlméretezett. a drága és elhibázott beruházásokra, s az indokolatlan „semmi nem drága’’ alapon született vállalati igényekre. A régi tervutasításos rendszerben a vállalatok biztonságát nagy népgazdasági kockázat és társadalmi veszteség árán lehetett csak szavatolni. A vállalati érdekek hangsúlyozása a reform szellemében, egyben a vállalati kockázatvállalás tudomásul vételét is jelenti. Ezért nélkülözhetetlen a különböző gazdasági döntéseknél a vállalati érdekekre hivatkozni. Csak bizonyos előnyölt reményében vállalható a kockázat. A helyi döntések társadalmi érdemeit méltatni, népgazdasági jelentőségét „megideologizálni” nem szükséges. Nélkülözhetetlen viszont, hogy a vállalati érdekek sokoldalú, széles látókörű elemzése előzze meg a döntéseket, hogy ne a könnyű és gyors haszon- szerzés, hanem a távlati érdekek, a piac megnyerése és bővítése legyen jellemző. A látszólagos és vélt érdekek helyett a valóságos vállalati érdekeket kell figyelni. A vállalati érdekek érvényesítése még így is bizonyos veszélyek, hibák és társadalmi veszteségek forrásává válhat. De óvakodnunk kell ezek eltúlzásától. Mert pillanatnyilag a népgazdasági érdekeket is leginkább az sérti, ha tovább élnek és hatnak a régi módszerek, ha nem ismerik fel bátran és határozottan a vállalati érdekeket. S az a vezető, aki nem vállalja az ezzel járó kockázatot, túlzott biztonságra törekvésével óhatatlanul a társadalom, a népgazdaság kontójára kockáztat. K. J. Mérlegen a félévi munka iMa: Andrási néni útrakel nyaranta T ürelmetlenkedők és bejutottak Megtanultam a holnapot Több mint tizenöt évvel ezelőtt kezdték meg a Zagyván túl a Vöröscsillag és a Vosztok út környékén egy új városrész építését. Azóta kerületi rangra emelkedett a lakótelep, a mai tallinni körzet. Az új épületek környékének rendezése azonban másfél évtized múltán sem nyújt épületes látványt. A városi tanács kertészmérnökévei, Szabó Zoltánnal tettünk ott egy rövid sétát. Az elénktáruló képpel bizony nincs mit dicsekedni. Bár tájékoztatása szerint a lakótelep parkosítására több mint egymillió forintot fordítottak az utóbbi két évben, a tekintélyes összeg nem nagyon látszik meg. — Ennyire telt a pénzünkből. Persze, amikor parkosítottunk, nem ilyen volt. Szép zöld volt. Most ápolatlan, pedig a karbantartásra szerződésünk van a kertészeti vállalattal. Fix összegben állapodtunk meg, amelyért kaszálnia, locsolnia kellene a gyepet — mondta a mérnök. A szabói... A kertészeti vállalatnál nem egészen így tudják. Bár az igaz, hogy szerződésük van, de ahogyan megállapodtak a fix összegben, ugyanúgy a tennivalókban is. Hússzor kell locsolniok és nyolcszor kaszálniok a papír szerint. A rendkívüli időjárás miatt azonban ez kevés. Ha a tanács többszöri locsolást rendel, akkor annak is eleget tesznek — mondta a vállalat igazgatója. A szerződés megkötése óta vitatkoznak azon, elegendő-e a hússzori locsolás vagy sem. S míg megegyeznek, addig a Vöröcsillag úti parkosított területről kiég a fű. Azért csak a Vöröscsillag úti parkokból, mert mint a lakók állítják, az idén ott még nem locsoltak. Úgy látszik a vita közben megfeledkeztek a szerződésben vállalt kötelezettség teljesítéséről is. Gyepesítettek 20—30 forintért négyzetméterenként, de a gondozással már nem törődnek. A kertészmérnökkel való séta során kitaposott füvesített területeit is láttunk. Gyerekek játszottak rajta. Hajaj fekete salak Érthető azonban, hogy miért a füvön, s nem az említett játszótéren futká- roznak a gyerekek. Homok helyett ugyani» fetotte salakÁ Hazafias Népfront Szolnok városi bizottsága tegnap délután ülésezett a Barátság klubban. — Értékelte első félévi munkáját. Többek között a tavaszi ünnepségek megszervezését, a népfront kongresszusra való felkészülést és a szolidaritási hónap rendezvényeinek megtartását. A különböző tömegszervezetekkel és társadalmi szervekkel együttkal terítették azt le. Piszkosak lesznek a játék után, ha elesnek, megsérülnek. Viszont játszani kell, s így rámennek a fűre. gyerekeken kívül vannak persze felnőttek is, akik nem becsülik a szépet. Néhány helyen kerékpárút szeli át a gyepet. Máshol a parkon keresztül, s nem a járdán közlekednek a gyalogosok. Ez lenne azonban a kisebb baj. A nagyobb, hogy a lakótömböket tatarozó vállalatok szabad prédának tekintik a parkosított területet. És ha ezért felelősségre vonják őket. vagy helyfoglalási engedélyt mutatnak fel, amelyet a városi tanács vb építési és közlekedési osztálya adott ki részükre, vagy felettes szervekhez szaladgálnak, hogy kibújanak a helyreállítási kötelezettség alól. Ilyen eset fordult elő a HM házak tatarozásakor is. A kivitelező, a munka befejeztével otthagyta a törmeléket, az építőanyaggal tönkretett parkot. Egy másik esetben a Bástya kisvendéglőtől a Vosztok útig Eelásták a parkot, de azt Iparszerű állattartás Korszerű, szakosított telepeket tervez a MEZÜBLR A MEZÖBER Vállalat Szolnok megyei kirendeltségét a mezőgazdasági beruházások előkészítésére, tervezésére és lebonyolítására hozták létre. A vállalat a kulcsátadásig pontosan kiszolgálja megrendelőit, az állami gazdaságokat és a termelőszövetkezeteket. Fő feladata azonban a tervezés. A húsz tagú tervező csoport korábban az állami gazdaságok megyei igazgatósága mellett működött, különösen nagy tapasztalatokat szerzett a szakosított sertés- és szarvasmarhatelepek tervezésében. A vállalat árbevételének 76 százaléka tavaly a tervezésből származott. Az idén szinte minden tsz-nék terveznek egy-egy istállót, vagy nagy sertésszállást. De ezek „szóló” létesítmények, értékük 70 millió forint. A jövő azonban., a szakosított telepeké. Ezek korszerűek, a legfontosabb technológiai beműködve oldatta meg feladatát a népfront bizottság. Munkálkodott a bizottság a város építésén, csinosításán is, szervezte a társadalmi munkásokat, például a Tisza-ligeti fejlesztési terv végrehajtásához. Agócs Mátyás, a népfront városi bizottságának titkára megvitatásra és jóváhagyásra terjesztette a bizottság elé a második félévi munkatervet. rendbetenni mar elfelejtették. A tanács felszólítása sajnos nem járt eredménynyel, Az érintett vállalatok addig puhították a felettes szerveket, fellebbezgettek, míg a büntetés is elmaradt, s a helyreállítástól is mentesültek. Egymilliót kidobni Megtörtént esetek ezek. — Eredménye, hogy tovább garázdálkodnak a városi tanács által drága pénzen létrehozott parkokban. Friss példa erre. hogy amikor kinn jártunk, a Vosztok út XJ. épület előtt a lakók által ápolt fűre, s nem az úttestre rakták a téglát. Parkosított területen tárolták az iskola építéséhez szükséges anyagokat is. És sajnos e felelőtlenül rongáló vállalatok fellebbezésének helyt adnak az illetékesek, nem gondolva arra, hogy így ablakon kidobott pénz az a több mint egymillió forint, amelyet a városi tanács a parkok fenntartására költ évente. rendezésekkel is rendelkeznek. Üzemeltetésük sokkal gazdaságosabb. Ismert, hogy megyénk 'ál- lattenyészetóben az épületek nagy része elavult. Az itteni termelés költségesebb. Ez méginkább aláhúzza a korszerűsítés szükségességét. A tavaly megjelent kormányrendelet is erre ösztönöz: 70 százalékos állami támogatást nyújt a beruházásokhoz. Patonay József, a tervező csoport vezetője tájékoztatott a szakosított sertés- és szarvasmarha telepek tervezéséről. Elmondotta, hogy a cibakházi Vörös Csillag Tsz részére 524 férőhelyes tehenészeti telepet terveztek A kivitelezés már megkezdődött, összköltsége 20,2 millió forint. A túrkevei Vörös Csilláé Tsz-nek 416 férőhelyes szarvasmarha és 2400 férőhelyes sertéanevelő és hizla18 fokos hőmérséklet- különbség Szombathely és Miskolc között A csillagászat és a meteorológia alapos ellentétbe került egymással pénteken. — Délelőtt negyed tízkor megkezdődött a csillagászati nyár, de már vagy két órával korábban elérte nyugati határainkat az a hűvös óceáni légtömeg, amely alaposan rácáfolt a naptárra. Ennek a hideg frontnak az előrehaladását az ország belseje felé kitűnően lehetett nyomonkövetni az Országos Meteorológiai Intézet időjárási térképein. Az új légtömeg érkezése rengeteg esőt, zivatart okozott és olyan lehűléssel járt, hogy délután 2 órakor Sopronban és Szombathelyen 10, Miskolcon pedig 28 fokot mértek. A pénteken érkezett hideg légtömeg mögött még bőséges utánpótlás gyülekezik, amely most valahol Anglia táján végződik. Ebből a tartalékból még több hullámra kell számítanunk. A vb tárgyalta Akik a vörös kakast vigyázzák A kunszentmártoni járási tanács végrehajtó bizottsága értékelte a .tűzpltótestületek munkáját. Megdicsérte a kunszentmártoni, öcsödi. cibakháza és szelevényi községi tanácsok, végrehajtó bizottságait és az önkéntes tűzoltótestületeket. a járási tűzoltóversenyen elért eredményükért. A tűzrendészeti munkában kitűnteket felterjesztették a megyei tanácshoz a társadalmi munkáért jelvény arany fokozatára. A végrehajtó bizottság az előterjesztések során jóváhagyta a tiszakürti Hunyadi és a tiszhugi Tiszagyöngve Tsz új alapszabályát. A járás valamennyi közös gazdasága — 16 termelőszövetkezet — az űi alapszabály szerint működik. ló telepet terveztek. A beruházás együttes költsége 37,2 millió forint. Elkészült a kengyeli Dózsa Tsz 420 férőhelyes szarvasmarha és 2400 férőhelyes sertésnevelő- és hizlaló telepének dokumentációja. A beruházás költsége 35,3 millió forint. A tervezés, építkezés iránti igény megnövekedett. Már a jövő évre is. A Szolnoki Állami Gazdaság például 1969-ben a tiszavárkonyi üzemegységben megkezdj a 400 férőhelyes tehenészeti telep építését. A beruházási, kivitelezési terveket gazdaságossági számítás egészíti ki. A dokumentációkat végül a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium közgazdasági főosztálya hagyja jóvá. Ezután megkezdik a kivitelezést. melyet 1970-ben fejeznek be az említett aös gazdaságokban. Kiégett park, vigasztalan környezet Ki locsol, ki kaszál és ki rongál ? — mj —
