Szolnok Megyei Néplap, 1968. június (19. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-20 / 143. szám

1968; június 20 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A csikó L alakban lép... Á sakkjátékban a ló nem egyenesen jár a pá­lyán. A kunszentmártoni Búzakalász Tsz tagjainak háztáji lovairól is valami hasonló derült ki. Ugyanis a szövetkezet két tagja, a vekeri tanyákon lakó Hu­szár Balázs és Zsalincki Balázs lovat tart a háztáji­ban. Noha nem éppen ti­pikus háztáji állat. Hiszen igavonó jószág. Magyarul szólva összeférhetetlen a szövetkezeti tagsággal, a termelőszövetkezetek alap­szabályával. Tudják ezt a Búzakalász Tsz vezetői is. Indoklásuk szerint azért tettek kivételt, mert a fa­lutól messze lakó tanyai emberekről van szó. szük­ségük lehet a lóra. Sántító érvelés. Ha a tsa-tagnak szüksége van járműre, a szövetkezet ad. Ezen túl pedig minden parasztem­ber tudja, a lótartás mi­lyen költséges dolog. Csak­is az vállalkozik rá, akinek kifizető. Aki magának vagy másnak dolgozik ve­le. Mondják a tsz-tagok, gyakran látják a kunszent­mártoni piacra poroszkálni a háztáji fogatot. Szóval a kunszentmárto­ni háztáji lovak is le-le- térnek az egyenes útról. Már azért is, mert mint a tsz-ben hallottuk, nem a tagok nevén szerepelnek, hanem azok családtagjaién. Persze egy háztartásban élőkről van szó. S ilyen­formán a törvény kijátszá­sa is. Amihez még a ter­melőszövetkezet közgyűlése is asszisztált. Tavaly tava­szon ugyanis törvényesítet­ték a törvénytelenséget* közgyűlési határozattal. Valójában egy négyezer holdas közös gazdaság éle- 1 lében nem sok vizet zavar­hat két háztáji lófogat. Nem konkurrál a közössel. Nem is ez a. két „paci1' az érdekes, hanem a fel­fogás. Amit a többségtől megkövetel a törvény, a kisebbségnek is be kell tartama. Azt mondják a Bűzakalász Tsz-ben, nem téma ez a szövetkezeti ta­gok között. Általánosság­ban lehet, hogy nem — hiszen az elfogadtatott törvénytelen közgyűlési határozat is jelzi —. de vannak tagok, akik szóvá- teszik, kifogásolják. És jo­gosan. Miért ad támadási felületet magának a szö­vetkezet vezetősége? Ottjártunkkor ugyan azt mondták, hamarosan rend- beteszik a háztáji lovak szénáját Időszerű. A lova­kat — s a dolgokat — itt is egyenes útra keil terel­ni. Hiszen nem sakkjátsz­ma. s nem is játék ez. Sokkal komolyabb dolog­ról van szó. Ilyen érdemű foglalkozást is érdemel. i — b. 1. — Birka-rekord Megkezdődött a juhok nyí­rása; rendre születnek a rekordok. A pálmát a szalk- szentmártoni gazdaság 18-as számmal jelzett anyaállata viszi el, amelynek „fejlap­ján” ez áll; Születési év: 1959 — összteljesítmény: 56 kiló 30 deka. Tehát az a szovjet aszkániai fajta éven­te átlagosan 7 kilónyi bundát adott, miközben csúcsteljesít­ménye egyetlen alkalommal 8,8 kiló volt. Gyapjúhoza­ma lOo százalékkal nagyobb az átlagosnál. Ugyanakkor nyolc év alatt 12 bárányt el­lett. tehát minden második évre esett egy-egy ikerellés, ami szintén kiemelkedő eredménynek számít a juh- Hklok világában. Hogyan vált be a francia merino-precost fajta? Ennél a fajtánál a szaporaság a döntő és emel­lett még kitűnő hústermelő­ként tartják számon. A gaz­daság 44-es számú állata nyolc év alatt 13 bárányt ho­zott a világra és ráadásul mén 35,8 kiló nyersgyapjút Ü adott a feldolgozó iparnak. cÁ l&qqcuztó (úuuíul Árdrágítás és fenyegetőzés Elkészültek a termelőszövetkezetek alapszabályai A szolnoki járási párt-vb értékelte az előkészítő munkát A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény alapján ez év június 30-ig minden tsz- ben új alapszabályt kell kidolgozni, s ezt jóvá kel) hagyni a járási, városi tanács végrehajtó bizottságának. A szolnoki járásban 21 mezőgazdasági és egy halászati tsz készített új alapszabályt. A járási tanács végrehajtó bizottsága tizennyolcat — ebből négyet mai ülésén — törvényesített. E nagy fontosságú politikai munka első szakasza tehát befejeződött a járásban. Tegnap délelőtt az MSZMP járási pért-végrehajtóbizottsága . az új alap­szabályok elkészítéséről, azok tartalmáról tárgyalt, ér­tékelte a kommunisták és a pártszervezetek közreműkö­dését. Szentesi András, Szolnok, Thököly út 53. szám alatti lakos olvasónk, a következő levelet írta szerkesztőségünk­nek: „Vasárnap, június 16- án úgy este háromnegyed nyolc körül bementem a Sport cukrászdába, hogy ott egy-két üveg sört vásárol­jak. Azt mondták, rendelet van rá, hogy utcán át nem adhatják ki. Kértem, mutas­sák meg nekem azt a ren­deletet. Erre nem voltak hajlandók, csak azután, hogy belátták, addig nem megyek el, míg az utasítást nem lá­tom. Akkor aztán valami hevenyészett papírt tettek elém. amin valóban az állt, hogy tilos a sör utcán áti kiszolgálása. Végül aztán csak kiszolgáltak, adtak két üveg Kinizsit, egyenként 8 forintos áron. (Plusz betét.) Időközben a pénztárosnő a rendőrségért telefonált. Körülbelül 20 percig vártam a járőrre, minthogy az nem jött. meghagytam a nevem és a lakcímemet az üzlet­vezetőnél. Egy idősebb há­zaspár hasonmód járt, mint jómagam. Szeretném tudni, kinek van igaza? * .fcV Olvasónk panaszával fel­kerestük Tóth Jenőt, a Szol­nok és Vidéke Vendéglátó­ipari Vállalat igazgatóját. Megkérdeztük, kinek van igaza, Szentesi Andrásnak, Ä jászberény-pórtelkj Már­cius 15 Tsz-ben még este 7 órakor is hajladozott a hu­szonöt tagú asszony-brigád. Kötözték a szőlőt a szövetke­zet 165 holdas új telepítésű, de már termőre fordult táb­láján. Versenyben vannak a másik brigáddal; A feleségek mind itt voltak, még az el­nök neje sem kivétel. A hatalmas tábla szép tiszta* gyommentes, s már négyszer permetezték. Vi­gyáznak a szőlőre, mert re­kordtermést ígér. A cseme­geszőlőben egy-egy tőkén 25—35 fürtöt is találhatunk. Ha egyéb baj nem éri, gaz­dag szüret lesz itt; Hasonlóan a kajszibarac­vagy a szolgálatos üzletve­zetőhelyettesnek. Elmondotta, hogy a ki­adott utasítása értelmében a leltározás megkezdésének napjától (június 17.) a Sport eszpresszóban tilos a sört utcán át kiszolgálni. Olva­sónk panasza azonban jogos, hiszen június 16-án, vasár­nap még nem tagadhatták meg tőle az üveges sört. A „hevenyészett papírt” az egyik áruforgalmi előadó ír­ta alá, megtiltva a sör ki­adását. Erre az intézkedésre nem kapott felhatalmazást, tehát hibázott. Az igazgató figyelmeztetésben részesíti érte. Megítélésünk szerint az üz­letvezetőhelyettes sem ment­hető fel a felelősség alól. Kétségtelen tény, hogy ár­drágítást követett el, hiszen a Kinizsit üvegenként nem 5.70-ért, hanem 8 forintért adta el olvasónknak. (Az ár­különbözetet visszatéríti a vállalat.) A IV. osztályú he­lyett szalonárral számolt. — Ezenfelül tudnia kellett vol­na, hogy igazgatójának uta­sítását az előadó nem változ­tathatja meg. A járőrrel való fenyegető­zést felháborító eljárásnak tartjuk. Súlyosabb hibának, mint amit az áruforgalmi előadó, később az üzletveze­tőhelyettes a feltehetően nem szándékos árdrágítással elkövetett. — f — P — kosban is. ismert, hogy a koratavaszi fagy a legtöbb helyen az akkor virágzó gyümölcsösöket megtizedelte. Különösen a kajszibarackot. Pórtelken azonban semmi kárt sem tett a fagy. A szövetkezetnek 100 hol­das — a megyében legna­gyobb — összefüggő nagy­üzemi barackosa van. Tu­lajdonképpen csak két év múlva tervezik a termését (hat év a termőrefordulás ideje). De az idén is renge­teg itt a barack. A zöld- és istálló trágyázott gyümölcsös­ben roskadoznak a kis fák. A barack teljesen lehúzza az ágakat. Pár hét múlva itt a szüretelés ideje. A járás termelőszövetke­zeteiben felelősségérzettel és hozzáértéssel fogtak az alap­szabályok elkészítéséhez. A közös gazc-áságok ehhez nagy segítséget kaptak a pártbizottságtól, a tanácstól és a tsz-ek területi szövet­ségétől. A szövetkezeti veze­tőkkel részletesen ismertet­ték a törvényt, nagy gondot fordítottak annak helyes, egységes értelmezésére. Két elméleti konferencián is feldolgozták e témát a köz­ségi pártbizottságok titká­raival, tsz elnökökkel és a tanácsok elnökeivel. A pártoktatás keretében és a pártnapokon mintegy négy és fél ezer ember is­merhette meg a szövetke­zeti törvény célját, mon­danivalóját. A résztvevők nagy többsége szövetkezeti tag volt. A tsz-ekben bizottságok és munkacsoportok alakultak az alapszabály-tervezet elő­készítésére. Ezenitívül bri­gád- és üzemegység értekez- teken vitatták meg. Az em­berek tanácsait, javaslatait figyelembe vették és kiegé­szítették azokkal a terveze­tet. Ezeken a gyűléseken a szövetkezeti tagok több mint 80 százaléka vett részt. A tsz pártszervezetek Is közreműködtek az alap­szabály elkészítésében. A kommunisták ott voltak az előkészítő bizottságokban Ismertették a szövetkezeti törvényt a tagsággal (párt­nap, pártoktatás). Több he­lyen az alapszabály-tervezet főbb elveit írásban is kiad­ták. Állástfoglaltak a vitás kérdésekben, vigyáztak a jo­gok, kötelességek arányaira, szembeszállták a jogtalan vagy túlzott követelésekkel; A pártvezetőségi üléseken többször is tárgyaltak az alapszabály-tervezetről, s taggyűlésen is megvitatták. A kollektívák által meg­tárgyalt, kiegészített alap­szabály-tervezetet a járási tanács vb ■ mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya és a járási, városi ügyészség vizs­gálta felül. Mindenekelőtt azt, hogy a tervezetben ne legyen tör­vénysértő pont. De azt is ellenőrizték, hogy az alap­szabály helyesen mér­legeli-e a jogokat — kö­telezettségeket. Az okmány ezután került a tsz közgyűlése elé. A ta­gok ekkor már ismerték az alapszabályt, hisz maguk is resztvettek annak előkészí­tésében. A közgyűlések han­gulatán tükröződött: a tsz törvény, alapszabály igen nagy jelentőségű: politikai, társadalmi és gazdasági vív­mány. Törvényes keretek között szabályozza a tsz működését, az embere^ jo­gait és kötelezettségeit. Ki­szélesül a szövetkezeti de­mokrácia. iií*vanakv0r létre­jön a vállalatszerű gazdál­kodás feltétele. Mindezt, az alapszabály rögzíti. A közgyűlés által jóváha­gyóit okmányt végül a járási tanács végrehajtó bizottsága hagyta jóvá. Nem formális eljárás volt ez. A vb tagjai szinte mon­datonként elemezték, vitat­ták meg az alapszabályt. — Csupán nyolc okmány tár­gyalásánál kellett 13 módo­sító határozatot hozni. A járási párt vb az alap­szabályok tartalmát értékel­ve megállapította: az ok­mányok a szövetkezeti tör­vény szellemében készültek. Tükrözik a szövetekezeti mozgalom eredményeit és azokat a lehetőségeket, me­lyeket a párt agrárpolitikai célkitűzéseiben megjelölt. Az új alapszabályok az évtizedes küzdelmek cs eredmények alapján a párt helyes politikája ré­vén születhettek. Valamennyi alapszabály fő gondolata: az egyéni érte­kéket a közös gazdasági ér­dekek fejlesztése útján kell biztosítani. Az új okmány lehetőséget ad, hogy a szö­vetkezeti tagok anyagi, szo­ciális és kulturális igényeit az eddigieknél jobban kielé­gítsék. A tsz-tgok emberib­ben élhetnek. Ahogy mon­dani szokás: növekszik itt is a borítékon kívüli jövede­lem hányada. Az alapsza­bályok elismerik a több év­tizede dolgozó^ munkáját, megbecsülik, humánusan ke­zelik az időé embereket. Az előkészítő munka so­rán a járás szövetkezeteiben rendezték a 145 pártoló, il­letve formális (rendszertele­nül dolgozó) tagok helyze­tét is. Az új alapszabály vonzóbbá tette a szövetke­zeti tagság fogalmát. Ez év első negyedében 420 alkalmazott lépett be tagként a szövetkezetekbe. Rekordtermést ígér a szőlő, a kajszibarack Pórtelken KALLÓ ISTVÁN * f A KOCKÁS , LEHAJTJA FEJET Ä szénnel megrakott autó a járda mellé állt. Két férfi mászott ki a vezető mellől. Egyikük — rongyos atléta trikóban, kezében papírok zi­zegtek — megnézte a háztáblát s visszaszólt a másiknak, egy kockás- ingűnek: — Ez az... és bement a kapun. — Gyere hátrább egy kicsit! — mondta a kockás a sofőrnek s mi­kor a kocsi elérte a kapu vonalát: — Állj! — üvöltötte. Fenn, a szén léteién, harmadik ember üldögélt. Piros svájci sapkáját egészen szemöl­dökéig lehúzta. Lustán, kelletlenül se­gített leengedni a plató hátsó oldalát Mikor a trikós egy öregasszony kísé­retében visszatért az utcára, előké­szítette a mérleget a rakodáshoz. Ki­rugdalta a széndarabokat alóla, ide-oda rángatta, hogy jobban feküdjön, aztán vedlett kosarat dobott rá. Lecsapta a támasztékot, — a mérleg nyelve meg­billent — Idenézzen, marna! — mondta a trikós. — Kitárázzuk a mázsát... A piros-sapkás néhány anyacsavart vett, elő nadrágzsebéből s a mérlegtányér­ba rakta. A nyelvek hintázni kezdtek. — Van játéka, mi? — folytatta a trikós és a papírokba nézett: — Hét mázsa jár magának; tíz kosár, mert egybe hetven kilót szedünk... — Mennyit? — kérdezte az öreg­asszony, füléhez emelve kagylóvá for­mált tenyerét. — Hetvenet! — kiáltott feléhajolva a trikós. — Süket a nyanya, mint a nagyágyú... — kacsintott a kockásra közben a piros-sapkás, elnyomva egy ásítást, munkához látott. A súlytartóra csak egy öt és két félkilóst tet^ aztán gyorsan kézbe kapta a lapátot és P'l* latiatok alatt telehányta a kosarat. — Szóval, értettük egymást, mama? — szóit megint a trikós. — Tíz kosár lesz... Számolja! — Zsebbe gyűrte a szállítólevelet, markába köpött, hátára rantolta a tele kosarat és kissé meg­hajolva elindult a kapu felé. Az öregasszony riadtan pislogott ide- oda: az autóról az emberekre, az em­berekről a mérlegre, aztán megint az emberekre. Feszülten figyelte, mit be­szélnek, mindent meg akart érteni. Mikor a trikós az első kosárral be­lépett a kapun, tétován utána lépett, de észbekapott, köténye zsebéből pa­pírt és ceruzát vett elő; körülménye­sen ikszet rajzolt rá s-már csak arra ügyelt, hogy el ne Tevessze ikszeit: — ket-tő... há-rom... Az emberek gyorsan dolgoztak. — Pengett a vaslapát, nyöszörgőit a Vesz- szőkosár; szinte futottak a teher alatt. Izmuk táncolt az erőlködéstől, verí­tékük csíkokat húzott szénporos hom­lokukon. Alig múlt el negyedóra. — Tíz kosár, hét mázsa... — állt az öregasszony elé a trikós és nyúj­totta a szállítólevelet. — Itt írja alá. mama! — Igen... Mindjárt... — Gyorsan utánaszámolta ikszelt. — Tíz... — és nagy ákom-bákomokkal a papírra eről- ködte nevét. üres kosarát lóbázva ekkor jött ki a kapun a kockásingű. — Végeztünk, mama! — kiáltotta. — Jól hajtottunk, ugye? Az öregasszony bólogatott s egyre csak azt hajtogatta: — Hálaistennek, kedves fiaim... — aztán köténye alá nyúlt s egy tízfo­rintost húzott elő. — Ezt tegyék el... — mondta. — Többet, sajnos nem tu­dok... — s a trikós felé nyújtotta a pénzt. — Menjen már. mama! — ugrott közbe a kockás, hatalmas, lapát-te­nyerével lenyomva az öregasszony vé­kony karját. — Mit akar?! Kapunk mi eleget... Nem kell nekünk a ma­gáé!... aztán óvatosan megfogta cson­tos vállát, megfordította s betuszkolta az udvarba. Még a kaput is behúzta mögötte. Egy pillanatra megmerevedtek a többiek. A megrökönyödéstől megkez­dett mozdulatuk is befejezetlen maradt. Először a piros-sapkás tért magá­hoz. A szénre dobta a lapátot és le­ugrott a platóról: , — Meghülyültél?! — Mit játszod meg magad?! — tá­madt rá a trikós is. — Mi vagy te? —■ Mennyit akart adni? — szólt ki a sofőr a fülkéből. — Csak egy tizest... — dünnyögte a kockás és megvonta a vállát. — Tíz forint neked nem pénz?! — kiáltott a trikós. — Miért nem enged­ted. hogy elvegyem? — Mit akartok? — gyűlt pirosra a kockás. — Nektek semmi sem elég?!... — Kuss! Elég legyen!... — csattant a trikós és egy gyors mozdulattal el­kapta a kockás mellén az inget. — Ha még egyszer ilyet csinálsz, me­hetsz a francba! Nem dolgozunk veled, érted ? A kockásingű védekezésre készen kapta fel a kezét, de a trikós nem ütötte meg. Pár pillanatig még szem­től szembe álltak egymással, aztán a kockás lehajtotta a fejét. A fal mellé hátrált, izzadó tenyerét végigcsúsztatta a szemcsés felületen, nagyot sóhajott s imbolygó léptekkel a kocsihoz ment. Szó nélkül bújt be a sofőr mellé. A nyomában ballagó trikós előtt nyitva hagyta az ajtót. Szilárdult a munkafegye­lem, az új okmány jobb munkára ösztönzi az em­bereket. A vb azt is megállapítot­ta: valamennyi alapszabály­nál negatívum, hogy nem munkálták ki eléggé a tsz- tagság politikai, ideológiai, szakmai és kulturális neve­lésének kereteit, eszközeit, s nem határozták meg a ve­zetők eziránj’ú kollektív és személyi felelősségét. — E fogyatékosságokért a tsz pártszervezetek is felelősek. Épp ezért e mulasztást pó­tolni kell. A vb javasolja, hogy a közgyűlés által jóvá­hagyott kiegészítést csatol­ják az alapszabályokhoz. A végrehajtó bizottság tag­jai hangsúlyozták: az alap­szabály annyit ér, amennyit végrehajtanak belőle. Vi­gyázni kell, az új okmány ne feküdjön el az íróasztal­ban. A vb a tsz pártszerve­zetek kötelességévé tette; rendszeresen kísérjék figye­lemmel az alapszabály be­tartását. A téli időszakot mindenütt használják fel az alapszabály alaposabb is­mertetésére. megértésére. — Végül: a végrehajtó bizott­ság elismerését fejezte ki az alapszabály elkészítésé­ben résztvett szerveknek, személyeknek. « m. L <m>

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents