Szolnok Megyei Néplap, 1968. június (19. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-20 / 143. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAKA XIX. évfolyam, 143. szám. Ára 70 fillér 1968. június 20., csütörtök Az önállóság feltétele Rövidesen üzembe helyezik az új víztornyot és szűrőegységet Nem apadnak el a vízcsapok A gyors, pontos, megbíz­ható tájékoztatásnak kezdet­től fogva fontos szerepe van a termelőszövetkezetek gaz­dálkodásában. A gazdaságirá­nyítás új rendszerében azon­ban olyan körülmények ala­kulnak ki, amelyek a szövet­kezeti gazdaságok számára az eddiginél is hangsúlyosabbá teszik az információ jelentő­ségét. A mezőgazdasági nagy­üzemek már ma is tapasztal­ják: a pontos, gyors, szaksze­rű információ — okosan fel­használva a gazdákodásban — kemény forintokat ér. Szerve­sen következik ez egyebek között abból, hogy a korábbi­akhoz képest jóval önállób­ban működhetnek a termelő- szövetkezetek és egész gazda­sági életünkben előtérbe ke­rült a nem utasításos, nem adminisztratív jellegű, hanem közgazdasági eszközöket al­kalmazó irányítás Anélkül, hogy lebecsülnénk az úgynevezett belső, üzemi információ fontosságát, fel­tétlenül indokolt a tájékozó­dásnak azokra a módozataira irányítani a figyelmet, ame­lyek az üzemen kívüli ténye­zők megismerését teszik lehe­tővé. Köztudomású az is^ hogy a termelőszövetkezetek eredményessége nagymérték­ben függ a velük kapcsolat­ban álló különféle vállalatok, szervek munkájától, törekvé­seitől, mindenekelőtt pedig a népgazdaság szükségleteitől és lehetőségeitől. Rendkívül fontos és nél­külözhetetlen információt nyújthatnak a termelőszövet­kezeteknek az országos hatás­körű szervek, a megyei és a járási hatóságok, intézmé­nyek, a termékforgalmazó, termelőeszköz kereskedelmi, szolgáltató és egyéb vállala­tok, a pénz- és hitelügyi in­tézmények, valamint a kife­jezetten tájékoztatásra hiva­tott szervek. Az általuk adott információ természetesen nem tartalmazza az egyes gazda­ságok feladatait, de elenged­hetetlen azoknak a gazdasági ösztönzőknek és fő célkitűzé­seknek a megismeréséhez, amelyeket az állam alkal­maz, illetve különösen fontos­nak tart. A tájékoztatásnak ebbe a rendszerébe tartoznak mindazok a gazdaságpolitikai döntések, határozatok, ame­lyek a kormány ülésein, a minisztériumokban és más főhatóságoknál születnek. Ami a részleteket illeti, azokról a különféle vállala­tok adhatják a tsz-eknek a legjobb információkat. Mind a termékforgalom, mind a termelőeszköz területén a legfőbb információs eszköz és módszer a szerződéskötési ajánlat. Az állami és a szö­vetkezeti vállalatok, a gazda­sági ösztönzők révén, anyagi­lag is érdekeltek a népgazda­sági igények minél jobb ki­elégítésében. Érdeke tehát a tsz-ekkel kapcsolatban álló bármelyik vállalatnak is, hogy gyorsan, és pontosan tájékoztassa a termelőszövet­kezetet minden szükséges tudnivalóról. A megtermelt áruk egy részét a termelőszövetkezetek közvetlenül értékesítik Ezek­nek az áruknak az értékesí­tésére sem a hatóságok, sem a tsz-ekkel szerződő vállala­tod MBS tudnak adni meg­nyugtató, rendszeres és szer­vezett információt. Másrészt a fővárosi piac lehetőségeit például nem is képes ugyan­úgy kihasználni egy Buda­pesttől nagy távolságra lévő termelőszövetkezet, mint az, amelyik közel van a főváros­hoz. Ugyanez vonatkozik egyébként minden nagyváro­sunk piacára. Ebből követke­zik, hogy a termelőszövetke­zeteknek szükségük van olyan tájékoztatásra is, amely eb­ben a vonatkozásban ad ne­kik megfelelő biztonságot. Fontos szerepet vállalhatnak ebben a tsz-ek területi szö­vetségei s természetesen az olyan központi tájékoztató szervek is, mint amilyen az Agroinform és a Termelőszö­vetkezetek Áruértékesítését Szervező Iroda, a TÁSZI Külön csoportba tartoznak azok az információk, amelyek a termelőszövetkezetek részé­re nyújtandó hitelekről, ezeknek a hiteleknek a fel­tételeiről, s általában a pénz­ügyi, pénzgazdálkodási tud­nivalókról adnak képet. A rendeleteket és más jog­szabályokat tartalmazó, hiva­talos közlönyökön, értesítő­kön kívül a sajtó, a rádió, általában a hírközlő szervek révén jut el a termelőszövet­kezetekhez a sokféle infor­máció. Több tucat szaklap, folyóirat és közlöny van, amelyik a tsz-ek gazdálko­dásának valamilyen ágát be­folyásoló, érdeklő tájékozta­tásokat tartalmaz. Az információk olyan sokasága áll a termelőszövet­kezetek rendelkezésére, hogy nehéz benne eligazodni. Vitat­hatatlan, hogy vannak pár­huzamos tájékoztatások is, másfelöl viszont olyan hiá­nyok, amelyek érzékenyen érintik a termelőszövetkeze­teket Az mindenesetre bizta­tó, hogy akár a hatósági, akár a vállalatoktól és más szervektől származó informá­ciós törekvéseket és tevé­kenységet nézzük, mindegyik­ben a messzemenő segítő­szándékot látjuk. f Ez azonban kevés. Jó hatá­suk kibontakozásához elen­gedhetetlen az is, hogy a ter­melőszövetkezetek az eddigi­nél jobban, rendszeresebben igyekezzenek megismerni az őket érintő tájékoztatásokat. Nagyon sok tsz-ben az a helyzet, hogy sok információt kapnak ugyan, de meglehető­sen keveset tanulmányoznak át, hasznosítanak. A tsz-ek területi szövetségeinek egyik legközérdekübb feladata le­het, hogy segítsenek a hoz­zájuk tartozó termelőszövet­kezeteknek az információk rendszeres megismerésében, s a belőlük nyert tájékozódás helyes értékesítésében a gaz­dálkodás folyamán Mindez nélkülözhetetlen ahhoz, hogv a termelőszövet­kezetek élni tudjanak megnö­vekedett önállóságukkal, s azokkal a lehetőségekkel, amelyek a megváltozott kö­rülmények között rendelke­zésükre állnak. G. P. Ismeretes, hogy a kánikula időszakában milyen gondot jelent a vízigény kielégítése. A Szolnok megyei Víz- Für­dő és Csatornamű Vállalat főmérnöke ezzel kapcsolat­ban a következő tájékozta­tást adta: — A szolnoki Tisza-parti vízmű kapacitását figyelem- bevéve a megyeszékhely egy- egy lakója naponta 160—170 liter vizet fogyaszthat. Saj­nos ezt a mennyiséget csak feltételes módban lehet mon­dani. Tudniillik a város több ezer lakója gátlástalanul ön­tözi kertjét, csakis egyéni ér­dekét figyelembe véve és közben a vízműveket okolja, hogy csökken a nyomás. A szivattyúmotorok éjjel­nappal dübörögnek, sokkal nagyobb vízmennyiséget is ki tudnának emelni a folyó­ból. mint amennyit jelenleg A szolnoki járműjavítóban az 1970-es évek elejére meg­valósuló dieselesítési prog­ram előkészítése megkezdő­dött. A mintegy 260—300 millió forintos beruházás tervdokumentációját a KGMTi soron kívül szállít­ja majd. Erre szocialista szolgáltatnak. A hálózat azon­ban csak egy adott nyomást bír el. Tehát hiába használ­ják ki maximálisan a szi­vattyúkat, a. vezetékrendszer nem bírja a túlterhelést. Ar­ra pedig rossz rágondolni, mi lenne, ha a főnyomóvezeték a túlerőltetés miatt ketté válna. — Minden eshetőségre fel­készülve két-három héten be­lül üzembe helyezünk egy új szűrőberendezést. Ezzel együtt lehetővé válik, hogy naponta 30 ezer köbméter vi­zet adjunk ipari célokra és a lakosságnak. Meglehet, hogy ez sem elégséges, de nem tudunk ennél többet biztosí­tani. Az előbbi hír után a fő­mérnök azt is elmondta, hogy a nagy reményekre fel­jogosító úi 2000 köbméteres szerződést kötött a járműja- vítóval. A termelő jellegű létesít­ményeken kivül szociális be­ruházásokra is sor kerül. A május 3-án átadott 750 sze- tmélyes fekete-fehér Öltöző és fürdőhöz hasonló, de 1500 személyes komplexu­mot is építenek majd. víztorony — amely a város ipari negyedének határán van — június 27-én esik át a vízpróbán. Ekkor mosatják át az új vezetékrendszert, a tartályokat és csíramentesí­tik a berendezést. Ha min­den sikerül és a tornyot a műszaki bizottság üzemké­pesnek nyilvánítja, akkor a jövő hónap első felében ez a létesítmény lényegesen enyhít a gondokon. — Ez azzal magyarázható — mondotta befejezésül a főmérnök —, hogy a régi víz­toronyhoz képest az új ka­pacitása háromszoros. Az éjszakai és az úgynevezett „csendesebb’’ órákban bekö­vetkező feltöltődés miatt le­hetővé válik, hogy a torony­ban tárolt hatalmas víztö­meg egyensúlyozza a csúcs- időszak fokozott igénybevé­telét. A vegyipari dolgozók szakszervezetének elnöksége szerdai ülésén többek közt a vegyipari dolgozók szakmai képzésének és továbbképzé­sének fejlesztéséről tanács­kozott. Megállapították, hogy a szakmunkásképzésben célsze­rű lenne a matematikai okta­tás jelenleg túlzottan ma­gas színvonalát némileg csök­kentve előtérbe helyezni bi­zonyos alapfokú közgazda- sági ismereteket. A most következő négy esztendőben évente körülbe­lül ezerrel nő a vegyész- technikusok száma. A szaktechnikusok képzé­sénél is részben a gyakorla­ti képzés részben az üzem- gazdasági ismeretek nyújtá­sára kellene nagyobb súlyt helyezni. Megelégedéssel állapította Nemsokára zizeg az óriás Az Országos Villamos és Távvezeték Vállalat szolnoki üzemegységében az úi 220 ezer voltos óriástranszformá- tor szerelési munkálatai a tetőpontra hágtak. Most már közvetlenül az üzembehelye­zés előkészítésén fáradoz­nak a szerelők. Az új berendezés kapcsol­ja maid össze Szolnokot a Szovjetunió egyik energia- rendszerével. Munkácsról Sa- jószögeden át érkezik a táv­vezetéken Szolnokra az elektromos áram, fut be az óriás trafóba. Az újegység a megyeszék­hely és az egész Tiszántúl energiastabilitását biztosítja. A szerelés ió ütemben halad; Az üzem vezetői szerint au­gusztus közepére—végére várható a munka befejezése. Az óriás-trafóban nemsoká­ra 220 ezer volt feszültség zizeg majd. meg az elnökség, hogy a műszaki fejlesztés feladatai­val foglalkoztatott mérnökök aránya a korábbi 10—15 szá­zalékról 30—40 százalékra nőtt. Egyes vállalatoknál je­lentkezik ugyan olyan szem­lélek hogy a- vegyészek, il­letve vegyészmérnökök kép­zésében túltermelés mutatko­zik, de ez az álláspont a vegyipar egészét tekintve nem látszik megalapozottnak. Hiszen vegyiparunk műszaki színvonala a fejlett ipari országokéhoz képest még sok kívánnivalót hagy hátra; Mémökfeleslegről beszél­ni tehát nem indokolt, a mérnökképzés ütemének csökkentése pedig egyenesen károsan hatna a vegyipar távlati fejlődésére, egyéb­ként máris hiány van vegy­ipari gépész és villamosmér­nökökben és mérnök-közgaz­dászokban. Dühöng a kánikula Naponta 10 centit apad a Tisza A június közepén bekö­szöntött igazi nyári kániku­lában szinte szemlátomást apadnak a folyók, patakok, víztározók. A legutóbbi je­lentések szerint az észak­magyarországi tájakon is sok zavart okoz a 30—35 fokos kánikulai hőség. Borsod me­gye alföldi jellegű vidékein és a zempléni hegyek kör­nyékén eddig több nagyobb vízfolyás, köztük a Garadna, a Vadász, a Bodva. az Os­toros, a Kánya, a Csincse és a Horn patak szinte teljesen kiapadt. Hasonló a helvzet Heves megyében is. erősen megapadt a Tárná, a Bene és a Zagyva is; A vízügyi szakemberek közölték, hogy a Tisza dél­borsodi szakasza naponta mintegy 10 centimétert apad. Alacsony vízállása miatt a halók már csak félteherrel közlekednek. Kiszáradással fenyeget a Hejő patak is, amelynek vizét számos kör­nyékbeli gazdaság használia fel öntözésre. A víz után­pótlása érdekében most megcsapolták a nyákládházi kavicsokat. A iúliusi kánikula szerdán hőségrekordot hozott. Kora délután ugyanis Budapesten 33.8 fok meleget mértek, ami 0,8 fokkal haladja meg az 1908-ban észlelt eddigi leg­magasabb budapesti június 19-i hőmérsékleti maximu­mot. Szerdán déltávban hirtelen megnövekedett a felhőzet és 13 órakor az ország több vi­dékén volt zivatar. Bajnokot avatnak Pénteken felavatják a Szolnok megyei Vasipari Vál­lalat munkavédelmi verse­nyének bajnokát. A vetél­kedő sorozatban gyáregysé­genként ötven—hatvan dol­gozó vett részt. A döntőbe harmincán ju­tottak be. A végső küzdelem színtere a vállalat Tisza-li- geti üdülője. Hogyan használják fel az amortizációs alapot Klsú) szálláson ? 15,6 millió forint beruházásokra Kisújszállás négy terme­lőszövetkezetében az idén 15 647 000 forintot szándé­koznak beruházásra fordí­tani. Ebből 7 770 000 forintot saját erőből — az amorti­zációs alapjuk 5 millió fo­rint, — ruháznak be. A ter­melésfejlesztésre szánt saját forrás tehát jelentősen meghaladja az amortizációt A közös gazdaságok több mint hét millió forint ál­lami támogatást kapnak és háromnegyed millió forint hitelt igényeltek. A beruházásra szánt ösz- szeeből tfz millió forin­tot építkezésekre. 2,8 mil­liót gépek, felszerelések, berendezések vásárlására és 2.7 millió forintot egyéb célokba (kútfúrás, talajja- vítás) fordítanak. Mit építenek a szövetke­zetek? Az Ady Tsz-ben ser- tésfiaztatót építenek és bő­vítik a sertéshizlaldát. Az állattenyésztési központban kutat fúrnak és új tejházat létesítenek, továbbá gépszínt emelnek. Űj gépeket, berendezése­ket 870 ezer forint érték­ben vásárolnak. A Búzakalász Tsz-ben augusztusban elkészül — a tavaly megkezdett — 108 férőhelyes tehénistálló. Rö­videsen átadják rendelteté­sének a 4-es számú főútvo­nal mellett az új szervizál­lomást, mely átmenő uta­soknak a helyi és a kör­nyékbeli lakosságnak végez szolgáltatást. A napokban lesz a műszaki átadása a 40 férőhelyes sertésfiaztatónak. A szövetkezet új borjúne­velőt épít, korszerűsíti a juhhodáiyt és 800 ezer fo­rintért gépeket vásárol. A Dózsa Tsz fűthető ga­rázst épít, az állattenyész­tési telepén kutat furat és hidroglóbuszt létesít és 114 férőhelyes új növendékmar­ha istállót emel. Gépekre 776 ezer forintot költ. A Kinizsi Tsz-ben üzem­anyagtároló, gépjavító mű­hely és sertésfiaztató léte­sül. Gépeket 400 ezer forint értékben szereznek be. A kisújszállási szövetkeze­tek nagy gondot fordítanak s. talaj javítására. Csaknem ezer holdon digóznak, me- szeznek. illetve mésztrá­gyáznak. A bevízrendezés valamennyi közös gazdaság programjában szerepel. Dieselesités és a fekete-fehér.. • Nincs mérnökfelesleg a vegyiparban

Next

/
Thumbnails
Contents