Szolnok Megyei Néplap, 1968. június (19. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-02 / 128. szám

1968. június % SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Elmondjuk magunkról SZÁSZBEREK Elengedték a gyepiét Frontátvonulás a zöldség; és gyümölcselláiasban Szászberek kicsi község. Évszázados történelme, ha­gyományai nincsenek. Az ön­állóságát is csak 1950-ben vívta ki. Addig Besenyszög- höz tartozott. Tulajdonkép­pen 1947-től kezdtek épülni itt a házak. De mondja el az előzményeket a 67 eszten­dős Szakái Antal, aki 1918- ban került Szászberekre, az­az az akkori Kohner bú­tokra. IV •— Apám kukás, — do­hányos kertész — volt az újszászi Dezsőfy birtokon. Kilencen voltunk testvérek, de kettő meghalt. Nagyon sze­gény sorban éltünk, sokat nélkülöztünk. Tizenhat esz­tendős koromban. 1918 ja­nuárjában szegődtünk el Já­nos bátyámmal a szászbera- ki négyezer holdas Kohner- bártokra. — A szászbereki gazda­ság. sokkal fejlettebb volt, mint az újszászi. A szállítás nagy részét itt a gazdaságot behálózó ipari kisvásúttal vé­gezték. Ezen a birtokon, el­lentétben a környékbeliekkel az 1917-es 18-as nehéz idő­ben is, teljes egészében ki­adták a cselédeknek a kom- menciót. Máshol egy részét visszatartották, úgymond, el- rekvirálták. Így azután itt valamivel jobban ment a sze­gényemberek sorsa az orszá­gos átlagnál. — 1938-ban, a zsidőüldö- zés kezdetén, a KohnerLféle birtok megszűnt és helyén ONCSA gazdaság lett. egé­szen, a felszabadulásig. Fel- szabadulásv 1945 után Szász­berekén is megkezdődött a földosztás, s ezzel egyidöben kijelölték a község helyét A gazdasági épületeket le­bontottuk. s az építőanyag­ból házak emelkedtek. Ab­ban az időben naSypn sok tanya is épült, melyek a mezőgazdaság szocialista át­szervezése után egymás utón elnéptelenedtek. Ez a rövid története Szászbereknek — fejezte be Szakái Antal, á Kohner-birtok egykori cse­lédje. ezüstkalászos gazda, akiből a felszabadulás után agronómus lett. Ma nyugdí­jasként él Szászberekén, s a Hazafias Népfront helyi szer­vezetének az elnöke. ☆ Sajnos Szászbereknek Is — mint általában a magyar falvaknak. -r- állandóan csökken a lakossága. 1960- ban meg 1175, 1966-ban már csak 1067 lelket számlált a község. A belterületen körü’- belül 220 ház áll. A fiata­lok nem maradnak szülő­helyükön. nagyobb városok­ba és a fővárosban keresnek maguknak munkát. Helyben csak egy termelőszövetkezet és a szolnoki vasipari vál­lalat akkumulátor üzeme kí­nál megélhetést. Á község képét alapvetően az akkumulátor üzem meg­alakulása változtatta meg. A helybeliekből negyvenhár­mán dolgoznak az akkumu­látor gyárban. Az ipari üzem közelsége — bármilyen kis­létszámú is jelenleg — jóté­kony hatással van a község lakóira, s a várható üzem- bővítés megállíthatja a fia­talság elszivárgását, növel­heti a kpltúra iránti igényt, valamint lehetőséget is te­remthet a szórakozásra­A közepes kategóriába tar­tozó Béke Termelőszovetke-' zet nemrégen, egyesült a zagyvarékasi Béke Tsz-szél, s remélhető, hogy az erő­sebb „testvér" segítségével a gazdálkodási eredményeik is jelentősen javulni fognak. A községben régi lakás szinte nincs is. Csupán az is­kola, melyet a találatot ért emeletes kastély földszintjé­ből alakítottunk át, meg a tanácsháza. A legrégebbi la­kóházak általában 20—21 évesek, de új házak is ál­landóan épülnek. A lakosság csökkenése inkább a tanyák nagymérvű lebontásából szár. mazik. Annak ellenére, hogy kis község vagyunk és a község­fejlesztési alapunk is kevés — évi 50 ezer forint —, a lakosság lelkes segítségével, társadalmi munkával figye­lemreméltó közműfejlesztést értünk el. ezenkívül nincs olyan utcánk, ahol ne lenne 80 centiméter széles beton­járda, azaz kettőben van csalr 30 centiméter széles be­tonlapokból való járda. Szászberek községben ele­gendő ivóvizet biztosítottunk a lakosoknak, ám néha za­varok mutatkoznak, mert a jelenleg is üzemelő, az ura- ság'tól „örökölt” víztorony a nyári idő-szakban, amikor az öntözés is csábítja az ernte reket — nem bírja elegendő vízzel ellátni a községet. A mai napig 6 és fél ezer mé­ter vízvezetéket építettünk, s az ivóvízellátást 16 közkifo­lyód kút biztosítja. Társadalmi munkánkért el­ismerésképpen már 30 ezer forintos jutalomban is része­sült a község. Jelenleg a hozzánk tartozó, de Zagyva- i'éka$ és Szászberek között fekvő Alsószászbereket vil­lamosítjuk. Ez egy 40 házból álló tanvacsoport. ahova a tsz bekötőutat épített és a villanyt bevezette az istálló­ig. Az a fura dolog állt elő,' hogy a tehenek igen, de az emberek nem részesültek a technikának ebből a jóté­kony vívmányából. Ebben az esztendőben az egész évi községi eil esztési alapunkat Alsószászberek villamosítá­sára fordítjuk sőt minden család 600 forinttal önként hozzájárul ahhoz, hogy rö­videsen lakásukban élvez­hessék a villanyfényt, s az ezzel járó kultúrál. A helység kulturális életé, re rányomja bélyegét, hogv a KTSZ-nek nincs megfelelő helyisége. Van a kultúrház, melyben a moziéi őad ásókat tartják, s ennek két kisebb helyiségében van a könyv­tár. a fiatalság azelőtt egy régi vályog épületben tar­totta összejöveteleit, de ez annyira életveszélyes volt, hogy le kellet bontani. A fiatalság elvágyódásának egyik óka az. hogy nincs szórakozásra alkalmas helv a számukra. Tudjuk ezt, sajnos ezen változtatni egye­lőre nem. á'l módunkban. Szászberek kicsi község. Óriási fejlődésről, nagy lé­tesítmények építéséről sem tudunk beszámolni. Talán a tiszaderzsiek több munkáról, nagyobb eredményről tudnak írni. Róluk szerelnénk ol­vasni a Néplapban­Elmondta: Molnár Lajos a községi tanács vb elnöke Foto: Nagy Zsolt — Mikor lesz már elegen­dő zöldborsó az üzletekben? — Miért drágább a kül­városban a földieper, mint a központi boltokban ? Egymás után torlódó kér­dések. Napról napra meg­újuló problémák. Miután sorrajártam több üzletet, s felkerestem az il­letékes kereskedelmi veze­tőket én is belekóstoltam a ,, probl émale n gerbe’ ’. Szolnokon jelenleg egymás mellett több szektor is for­galmaz gyümölcsöt és zöld­séget. Az élelmiszer kiske­reskedelmi vállalat 29 he­lyen. a szolnoki fmsz pedig 17 üzletben. Ebből 15 állan­dó, a két ideiglenes stand közül az egyiket a Petőfi utca sarkán, a másikat pe­dig a 4-es számú élelmi­szer üzlet melleit, a papír­gyár közeiében állították fel. Ugyanakkor a csemegeüzle­tekben is kanhatunk tavaszi árut és a MÉK-nek is van önálló elárusító egv.sége. A heti piacról sem feledkez­hetünk meg. A látszat csal Ha a várostérképre beraj­zoljuk. a zöldséget és gyü­mölcsöt is árusító üzeleteket, akkor a város peremkerü­lete ellátottnak látszik. De egy-két helyen nagyon hiá­nyos az áruválaszték, s nem egy áruféleségnél a kiírt ár jóval magasabb, mint a köz­ponti üzletekben. A hiányos ellátás és az ár­eltérések oka mind a szövet­kezeti. mind pedig az álla­mi kiskereskedelemben vég­ső soron az önálló „vállalati” gazdálkodásból, nyereségér­dekeltségből származik. — Olyan, — január elseje óta bevezetett — változtatásokra gondolok, amelyek önma­gukban egészségesen szol­gálnák a vállalat és a la­kosság érdekeit, de a közeg, amelyben a módosításoknak érvényesülniük kellene, nem alakult még ki, nincs meg a kívánatos mértékben. Szabad kém kontrollal Csak egyetlen Ilyen vál­toztatást elemezve: az álta­lános fogyasztási és értéke­sítési szövetkezet üzleteiben az idén a boltvezetők teljes jogot kaptak a. felvásárlásban és az árak alkalmazásában. A központ csupán az alkal­mazható haszonkulcsot írja elő. és irányárként naponta közli a Megyei Értékesítő Központ árajánlatát. Az élelmiszer kiskerné] a. bolt­vezetők szintén szabadkezet kaptak a felvásárlásban, azonban jelentős kontroli- tényezőt jelent, hogy az áru­forgalmi osztály által meg­adott fogyasztói áraknál drágábban nem árulhatnak, de az adott termék ára ked­vezményes felvásárlás, illet­ve beszerzés esetén olcsóbb is lehet. Az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy jó kap­csolatok alapjan és azért, mert nagyobb tétel árut. ol­csóbban tudnak kapni, a ki­emelkedően magas forgalmú üzletek helyzeti előnyt él­veznek. S mivel ilyen boltok csupán a belvárosban van­nak, előfordul, hógy a pe­remkerületekben valami drágább. A megoldás az volna, ha mindkét helyen központosí­tanák az árubeszerzést és a bolti igényeknek megfelelő­en egységes áron osztanák el az árut. De hiszen ez volt eddig, illetve majdnem ez. Pont azért engedték el a „gyeplőt” január elsejével, hogy a boltok önállóan, sa­ját erőből, jobb és több árut biztosítsanak maguknak s így a helyi vásárlóknak több legyen. Tehát ez az út jár­hatatlan. Annál is inkább, mert hamar és könnyen romlandó árukról van szó, s az árumozgatásnak is ha­tára van. Kérjük a Isonkurrenciát Két boltó eladó keresett fel a szerkesztőségben. Bi­zalmasan, úgymond „maszek” alapon, akartak beszélni, hogy a sajtó figyelmét egy érde­kes és visszás esetre hívják fel. Inkognitóban, mondván, hogy ők az érdekelt vállalat dolgozói, s számukra nagyon hátrányos volna, ha kiderül­ne „árulkodásuk”. A konkrét ok: vállalatuk­nál a bolti dolgozók a hi­vatalosan beígért napoknál kevesebb nyereségrészesedést kaptak, mert a vállalat veze­tősége bizonyos összeget oél- orémiumra visszatartott. Ezt később a központi dolgozók között osztották el. A felve­tett téma érdekesnek ígérke­zett. hiszen egyszerű és vi­lágos: a pénzt a hálózati dol­gozók kárára osztották el. A bejelentés kivizsgálása során nemcsak az érdekelt vállalat vezetőjét, hanem an­nak felügyeleti szervét is fel­kerestük. Kiderült: a nye­reségrészesedés több bolti ■dolgozónál azért volt keve­sebb a beígértnél, mert a tárgyév során a szakszerve­zeti bizottság által megálla­pított feltételeknek nem fe­leltek meg. vagy szabályta­lanság. fegyelmezetlenség miatt tiltottak le bizonyos részt a nyereség összegéből. A dolgozók által aláírt pénz­átvételi jegyzéket is megnéz­tük. Valóban ígv áll a hely­zet. Ennyit erről. Ám ennél sokkal fonto­sabb a célprémium-kiosztás körülménye! Mint ismeretes, a kereskedelmi üzletek dol­gozói fix' havi alapbérükön kívül úgynevezett jutalékot is kapnak, ami őket a fo­galom növelésére ösztönzi. Ugyanakkor egyes kiemelt cikkek 'ajánlása érdekében az eladott mennyiség után darabonként is kapnak né­ha célprémiumot, A kiske­reskedelmi vállalat központ­iában dolgozók viszont a fix havi alapbérükön kívül a forgalom növelésében nem voltak érdekelve. Csupán a vezetők, akik a tervteljesítés és az éves gazdálkodási ered­mény alapjan kaptak prémi­umot. Az érdekelt kiskereskedel­mi vállalatnál a lakosság iob'b ellátása, ígv a nagyobb áruforgalom érdekében a központi dolgozókat, is — elsősorban azokat, akik köz­vetlenül a legtöbbet tehet­nek a forgaTom emelkedésé­ért —, külön. úgynevezett célfeladatokkal bízták meg. Erre lehetőséget adott az új gazdasági mechanizmus esrvik szabálya, amely ki­mondja. hogy a képződött többletnyereség es.y részét célpremizálásra fordíthatják. Nos, a vállalatnál helyesen ezt tették. Azért helyesen, mert ha a forgalmi adato­kat a boltok áruellátását nézzük, s végsősorban n°-d:S a képződött vállalati több­letnyereséget,. akkor egyértel­műen erre a következtetésre juthatunk. ben fokozni kell a konkur“ renciát. Ahol jelenleg is egy­más mellett két különböző „gazdájú” áruda működik, ott kevesebb az ellátási és árpanasz! Persze az eladó- helyiségek szaporításának lényeges feltétele a környék vásárlóképessége, az hogy egyáltalán érdemes-e nyitni új üzletet. Ami Szolnok város zöldség és gyümölcsforgalmát illeti: az idén a nagy szárazság és így a gyérebb árufelho­zatal ellenére is csak alig négy százalékkal kevesebb árut hoztak forgalomba az üzletek, mint egy évvel ko­rábban. A terítés, az áru- szétosztás és az árak kiala­kítása probléma, amin vál­toztatni egykönnyen egyik napról a másikra nem lehet P. S. fg7 az a bolti ellenőr, a* az áruforgalmi előadó, vagy az a termelési felelős, aki a vállalat munkáját nagy­mértékben előbbre vitte, s a részére megállapított célpré­mium feltételeknek eleget tett, megérdemelte a koráb­ban megígért jutalmat, ami némelyiküknél több ezer fo­rintra rúgott. A meglepő az. egészben csupán az;, hogy a vállalat dolgozói, a bolti alkalma­zottak annak ellenére, hogy a vállalat vezetősége a kü­lönböző kifizetések okait is­mertette velük, nem értették meg a központi dolgozók cél­prémiumának jogosságát. Pe­dig csak a saját bolti külön célprémiumukra kellett vol­na gondolniuk, mielőtt a cikk elején felvetett kombi­nációt „kiokoskodták” volna. A szerkesztőségijen jelent­kező két bolti dolgozó lelki- ismeretfurdalást érzett az „árulkodás" miatt Azt hi­szem, egyértelműen megál­lapíthatjuk, hogy az ilyen panasz cseppet sem árulko- dás. sőt a dolgozóknak min­denkor joga és kötelessége is. hogy airüt nem értenek, az illetékes helyen szóvá te­gyék. A vállalat vezetes iránti bizalomnak az aj gaz­dasági mechanizmus körül­ményei között nem csökken­ni, hanem fokozódnia kel­lene. Ennek viszont nélkü­lözhetetlen fel teteje a do'gő­zök rendszeres informálása, tájékoztatása. Petres Sándor VÁLLALATOK, Állami GAZDASAGOK! TERMELŐ­SZÖVETKEZETEK ! Az Ózdi Kohászati Üze­mek szállításra vállal: osztályozásán darabos kohósalakot Ütépítéshez, parkosítás­hoz, csatornázáshoz, gát­építéshez, tereprendezés­hez stb. jól felhasználható Hivatalos ára: 15.— Ft./ tonna, Özdon vagonba- rakva. Megrendelésüket kérjük az Ózdi Kohászati Üze­mek Értékesítési Főosz­tálya Ózd, címre küldeni. Az óvoda Rép az akkumulátor-üzemből; az egyik védőruhába öl­tözött munkás kénsavat enged a vödörbe A másik lehetőség látszik reálisnak: peremkerületek­CÉLPRÉMIUM kinek-kinek Szakái Antal

Next

/
Thumbnails
Contents