Szolnok Megyei Néplap, 1968. június (19. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-19 / 142. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1963. június 19. Ä nukleáris garanciák ügye a Biztonsági Tanács előtt — Elnökjelöltek harca a Kennedy-szavazatokért Külpolitikai helyxetkép MIUTÁN az ENSZ közgyűlés nemrég befejeződött ülés­szaka határozatban hagyta jóvá az atomsorompó szerződés ter­vezetét, eljött az idő, amikor az ENSZ-ben be kell fejezni a szerződés tényleges megkötését előkészítő munkát. A vitának, amely második napja folyik a Biztonsági Tanácsban,.az úgy­nevezett nukleáris garanciákról, rendkívül nagy a jelentősé­ge. Ugyanis több ország azzal a feltétellel vállalja a részvé­telt az atomfegyverek további elterjedésének megakadályo­zásában, hogy biztosítékokat kap; abban az esetben, ha atom­támadás érné, vagy ha ilyen támadással fenyegetik, a bizton­sági tanács nukleáris fegyverekkel rendelkező tagjai vállalják az agresszió megakadályozását, vagy visszaverését Kuznyecovnak, a szovjet ENSZ külödttség vezetőjének a Biztonsági Tanácsban elhangzott nyilatkozatával a Szovjet­unió megerősíti készségét, hogy „haladéktalanul akciót érjen el a Biztonsági Tanács részéről annak érdekében, hogy tá­mogatást nyújtsanak az atomsorompó szerződésben résztvevő és nukleáris fegyverrel nem rendelkező bármilyen államnak,’. Nagy-Britannia és az Egyesült Államok képviselője ha­sonló nyilatkozatot tett, Franciaország küldötte azonban vál­tozatlanul tartózkodó magatartást tanúsít. A francia kormány ugyan nem akar akadályt gördíteni a nemzetközi atomsorom­pó szerződés megkötése elé, de ragaszkodik saját korábbi nukleáris politikájához, a De Gaulle-féle „önálló atom ütőerő” koncepciójához. Jalcubovszkij marsall Prágába érkezett a közös hadgyakorlat vezetésére AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN, az elnökjelöltségért fo­lyó harcban mind nyilvánvalóbb a versengés az életben ma­radottak között a meggyilkolt Robert Kennedy szenátor támogatóinak szavazataiért. A Demokrata Pártban igen pozi­tív szerepet játszik Eugene McCarthy szenátor, amikor igyek­szik Humphrey alelnököt leválasztani Johnson po'itikai sze­keréről, A harlemi gyűlésen — ahol a szenátor félreérthetet­lenül bejelentette aspirációját a négerek Kennedynek szánt szavazataira — felszólította Humphrey alelnököt, hogy „amennyiben kételyeket táplál a vietnami háborúval kapcso­latban, hozza ezeket nyilvánosságra.” Humphrey ezáltal nehéz helyzetbe kerül, mert ha eltá­volodik a Johnson-vonaltól, sikkor kockára teszi már-már bizonyosnak tekinthető demokratapárti elnökjelöltségét, amely a pártapparátus Johnsont támogató többségének ro- konszenvére épül. Éppen Humphrey komoly esélyei állítják dilemma elé a Köztársasági Pártot: vajon a Johnson vonaltól semmi lénye­gesben el nem térő Nixon megfelelő jelölt lehet-e a válasz­tásokon Humphrey ellen? Ezekben a napokban Nixon sok támogatója átáll Rockefellerhez, mert benne látja az esélyes alternatív jelöltet, aki Humphrey-val és az egész csődbe ju­tott Johnson-politikával szemben talán visszaszerezheti a Köztársasági Pártnak az Eisenhower bukásakor elvesztett elnöki hatalmat. SZ. Rágalomhadjárat az NDK ellen Iván Jakubovszkij, a Szov­jetunió marsallja a Varsói Szerződéshez tartozó orszá­gok egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka ked­den a csehszlovák fővárosba érkezett. Jakubovszkij mar­sall fogja irányítani a pa­rancsnoki-törzskari hadgya­korlatokat, amelyekre Cseh­szlovákia területén kerül sor. Iván Jakubovszkij marsall a Varsói Szerződés egyesí­tett fegyveres erőinek főpa­rancsnoka nyilatkozott a Rü­de Pravo moszkvai tudósító­jának a Varsói Szerződéshez tartozó országok rövidesen megkezdődő hadgyakorlatai­ról. A Lengyelország, Cseh­szlovákia, az NDK és a Szovjetunió területén tar­tandó hadgyakorlatok célja kidolgozni a csapatok együtt­működését és irányítását a modern hadviselés feltételei között A hadgyakorlatok jellegüket tekintve a pa­rancsnokok és törzsek ope­ratív felkészítésének legma­gasabb formáját jelentik. — Csehszlovákia, Magyaror­szág, Lengyelország, az NDK és a Szovjetunió valameny- nyi fegyvernemének parancs­nokai és törzskarai vesznek rajtuk részt. Az 1966. szep­temberében tartott Vitává hadgyakorlattól eltérően ez alkalommal a szövetséges hadsereget nem képviselik nagy egységek mert az egyes csapatokat csak jelölik. rBiztonsági övezet" Saigon körül A dél-vietnami és ameri­kai hadvezetés új tervvel állt elő, amelynek segítségé­vel — véleménye szerint — megelőzhetők a város ellen intézett rakétatámadások és megakadályozható a parti­zán-alakulatok beszivárgása. A terv ismertetője, Nguyen Van Minh tábor­nok, a főváros új katonai kormányzója bejelentette, hogy az összes dél-vietnami fegyveres erőket, beleértve a rendőrséget is. egyetlen parancsnokság hatásköre alá vonták. A tábornok arról is be­számolt, hogy a Saigon kö­ré vont tíz kilométer átmé­rőjű „biztonsági övezetet” megerősítik, és ha lehet, 20 kilométerre bővítik. A tá­bornok megígérte, hogy „az ellenséget a rémület és a félelem állapotába juttatja” a lakosság körében pedig „lelkesedést és harci kézsé­get támaszt”: A továbbiakban arról ér­tesítette az újságírókat, hogy Saigonban felszámolták a partizánok „valamennyi el­lenállási gócát” s már csak egy „partizánfészek” áll ellent a kormánycsapatok­nak. Közben újabb jelenté­sek érkeztek arról, hogy a DNFF alakulatai változat­lanul maguknál tartják a tüzérségi kezdeményezést Saigon északi külvárosában és az egész Gia Dinh tarto­mányban. A hazafiak akna- vetőkkel és rakétavetőkkel súlyos veszteségeket okoztak a kormánycsapatok katonái­nak a főváros térségében. A nyugat-berlini hatósá­gok a hivatalos Bonn támo­gatásával folytatják a Né­met Demokratikus Köztársa­ság ellen indított rágalom­hadjáratukat. A hangot Kie­singer kancellár és Brandt külügyminiszter adta meg. Hétfőn Nyugat-Berlinben két bonni „vendég” — Weh- ner, az össznémet ügyek mi­nisztere és Barzel, a CDU- CSU parlamenti csoportjá­nak elnöke — tartott provo­katív beszédet: Az NDK ellen indított rá­galomhadjáratból kiveszik részüket a nyugat-berlini neonácik is. Kedd reggel az NPD neonáci párt tagjainak egyik csoportja felháborító provokációra vetemedett. Fa­siszta fiatalok megkísérelték, hogy behatoljanak a nyugat­berlini Tiergarten térségében levő szovjet emlékmű terü­letére. Az NPD tagjai a szov­jet katonák által őrzött em­lékműhöz provokatív jelsza­vakat kiáltozva közeledtek. Ezt követően a neonácik Nyugat-Berlin és az NDK fővárosának állami határához hatoltak és itt fasiszta dalo­kat énekeltek s lázító jelsza­vakat kiáltoztak. A CDU-nak Barzel vezet­te szárnya azt követeli, hogy az NSZK tagadja meg az atomstop-egyezményhez való csatlakozást, azon a címen, hogy „az aláírás feltétele a bizalom mindkét nagyhata- lomban”, s ezt a bizalmat a Szovjetunió megrendítette, amikor engedélyezte az NDK akcióját. A fenyegetőzéssel Barzelék szeretnék kényszerí­teni az amerikai kormányt, hogy az eddiginél konkrétab­ban álljon Bonn mellé a nyugat-berlini közlekedés ügyében. Willy Brandt nyugatnémet külügyminiszter kedden a délutáni órákban Nyugat- Berlinben tett villámlátoga­tásáról visszarepült Bonnba. Az ADM hírügynökség Willy Brandt nyugat-berlini láto­gatását — három napon be­lül a másodikat — provoká­ciós lépésnek minősítette. A hírügynökség foglalkozott az­zal a rádió- és tv-beszéddel is, amelyet Kiesinger nyugat­német kancellár tartott hét­főn és amelyben hideghábo­rús stílusban „a Nyugat- Berlinért folyó harcról” be­szélt. Ray kiadatása az angol bíróság előtt Egy londoni bíróság ked­den úgy döntött, hogy a dr. Martin Luther King meg­gyilkolásával vádolt James Earl Ray kiadatására vonat­kozó amerikai kérelmet előnyben részesítik azokkal a vádakkal — fegyvercsem­pészés és hamis útlevél­használat — szemben, ame­lyeket Angliában emeltek ellene. Az angol rendőrség rend­kívüli biztonsági intézkedé­sek foganatosítása mellett szállította át Rayt börtöné­ből a bíróságra. A bíróság épülete körül már 24 órája megerősített őrséget állítot­tak fel és a vádlott odaszál- lítását közvetlenül megelő­zően további száz rendőr ér­kezett a helyszínre. A járó­kelőket, kíváncsiskodókat szúrópróbaszerűen megmo­tozták. Az Egyesült Államok igaz­ságszolgáltatását képviselő angol ügyész közölte, az amerikai kormány szeretne ujjlenyomat-szakértőt külde­ni Angliába, s ezért kérte, hogy az eljárást napolják el. Ray kiadatásáról a bíró­ság június 27-én dönt. Nasszer június 4-én érkezik Moszkvába A kairói sajtó szerint Nasszer elnök július 4-én érkezik Moszkvába, ahol két­napos tárgyalást folytat a szovjet vezetőkkel. Útközben leszáll Belgrádban, ahol Ti­to jugoszláv elnökkel tart megbeszélést. Nasszer uticél- ját a Progres Egyptien így fogalmazza meg: a közel­keleti helyzet megvitatása az ENSZ határozat izraeli visz- szautasítása után. * i x V i 'S ’f <* ■» 't v i v *r r_v ri M INDENFELÖL Francia professzorok ultimátuma A Sorbonne irodalmi és bölcsészeti fakultásának pro­fesszorai hétfőn délután tar­tott gyűlésükön titkos sza­vazással túlnyomó többség­gel (373 szavazattal 13 elle­nében és 2 tartózkodás mel­lett) határozatot fogadtak el, amelyben kijelentették, nem lépnek be az egyetem épüle­tébe, ameddig a helyiségeket a rendőrség megszállva tart­ja. A minisztérium — mondják — válasszon; vagy a tanárok, vagy a rendőrök. 33 napi sztrájk után kedden reggel megkezdődött a munka a 65 ezer embert foglalkoztató Renault autó­gyár valamennyi üzemében. A hétfőn tartott szavazáson a dolgozók többsége mindenütt a munka felvétele mellett döntött: A francia autóipar többi gyárában, a Simca kivételé­vel, ahol egyáltalán nem volt sztrájk, folytatódik a harc. A tárgyalások egyelőre zsák­utcába jutottak. Hétfőn és kedden két napra sztrájkba léptek az újságárusok. Új­ra megrkedtek a tárgyalások a francia rádió és televízió 13 ezer sztrájkoló dolgozójá­nak képviselői és a tájékoz­tatásügyi miniszter között Légiriadó Hanoiban Kedden Hanoiban helyi idő szerint 13.30 órakor légiria­dót rendeltek el. A VDK fő­városának légiterébe ameri­kai repülőgép hatolt; A város légvédelmi ütegei a kalózgépre tüzet nyitotiak. Bonn a „Notstand“ után BONNBAN megszavazták a szükségállapot törvényt, amely — mint már az első kommentárok is rámutattak — négyféle szükségállapotof ismer. Az első háború, a második természeti kataszt­rófa idején biztosít csaknem maradéktalan tejhatalmat a kormánynak. A szükségálla­pot törvény hivatalos védett mezői erre a két lehetőség­re akarják összpontosítani a figyelmet. Az úgynevezett i,Notstands-Gesetz” igazi je­lentősége és értelme azonban a másik két lehetőség, amely az úgynevezett „feszültségi állapot” és „belső szükség- állapot” esetén teszi lehetővé az elemi állampolgári jogok megszüntetését. Természete­sen maga a kormány hatá­rozza meg, hogy milyen hely­zetet minősít belső feszült­ségi- vagy szükségállapotnak, — tehát gyakorlatban akkor vethet be lakossága ellen rendőri vagy akár katonai erőket, amikor bármilyen, neki nem tetsző politikai vagy gazdasági jellegű meg­mozdulást „veszélyesnek” ítél. A nyugatnémet belpoliti­kában a szükségállapot tör­vény elfogadása megteremti a lehetőséget a parancsura­lom bevezetéséhez, s ezzel egyidőben a belpolitikai har­cok teljesen új korszakát nyitja meg. A szükségállapot törvény­nek a nyugatnémet belpoli­tikára gyakorolt hatását vizs­gálva, mindenekelőtt. azt kell megállapítani, hogy az a szociáldemokrata párt poli­tikai csődjét jelenti. Az a tény, hogy a Brandt és Wehner vezetése alatt álló SPD „odaadta magát” a pa­rancsuralmi törvények meg­hozatalához — óhatatlanul ki fogja élezni a „nagy- koalíció” második pártjának válságát. Ezt már parla­menti síkon is meg lehetett figyelni. A nyugatnémet parlamentnek 496 tagja van. A szociáldemokrata párton belül 93 képviselő „lázadt fel” a szükségállapot törvé­nyek ellen, s eredetileg a szabad demokrata párt (FPD) képviselőivel együtt 14.1 volt a szükségállapot tör­vény ellenzőinek száma. Ez azt jelentette, hogy csak 25 újabb „lázadó” megjelenése szükséges a kétharmados többség megsemmisítéséhez. A kormány — s ezen belül a szociáldemokrata vezetők — ekkor nagyszabású „meg­győző hadműveletbe” kezd­tek. Ily módon érték el, hogy végül a szavazásnál je­len lévő 434 képviselő kö­zül csák százan szavaztak a szükségállapot törvény ellen. így is világos azonban, hogy a szociáldemokrata pártban még parlamenti sí­kon is létrejött egy 90—100 tagú belső ellenzék, s a pár­ton belüli harc élesedése — esetleg egy távolabbi, kriti­kus szakaszban még a párt­szakadás is — a reális lehe­tőségek közé tartozik. A szociáldemokrata krízis kibontakozása mellett és az­zal összefüüggésben. a nyu­gatnémet szükségtörvény má­sodik belpolitikai következ­ménye a parlamenten kívüli ellenzék megjelenése. Ez tel­jesen új jelenség a bonni politikai színképben. A dön­tő kérdés az. hogy a szükség- törvényhozást következetesen ellenző és a szociáldemok­rata politikában c&alódotl szakszervezetek mennyire képesek olyan politikai ak­cióra, amely a parlamenten kívüli ellenzéket szervezetté teheti. Már vannak igen komoly jelek e parlamenten- kívüli ellenzék összefogásá­ra. Így például az egyik legerősebb nyugatnémet szakszervezet, a fémmun­kásoké, már közölte: közös harcot kíván folytatni a par­lamenten kívüli ellenzékkel a bonni politikai szisztéma megváltoztatásáért. Hasonló nyilatkozatot tett a münche­ni nyomdász szakszervezet és számos rnás szakszerveze­ti központ is. A szükségtör­vényhozás bevezetése tehát meggyorsíthatja azt a folya­matot, amelynek során a gyakorlatilag polgári párttá változott szociáldemokraták­ról leszakad a szakszerveze­ti- és munkás-bázis egyrésze; ez a maga erejével szerve­zetté és ütőképessé teheti a jelenleg elsősorban értelmi­ségi alapon szervezkedő parlamenten kívüli ellenzé­ket. Ily módon nő a lehe­tőség arra. hogy egy távo­labbi jövőben kialakuljon egy tényleges politikai alter­natíva Nyugat-Németország- ban a jelenlegi bonni vonal­lal szemben. Végül: a harmadik követ­kezménye az úgynevezett Szabad Demokrata Párt (FDP) irányváltozása. Ez a párt hivatalosan közölte, hogy programját „balra” tol­ja és kinyitja kapuit „az önkényuralom ellen lázadó munkások és értelmiségiek előtt”. Az FLP úgy döntött, hogy a párt címeréből eltün­teti a sasmadarat és kinyil­vánítja, hogy a jövőben nem kíván részt venni a kor­mányban, hanem következe­tesen ellenzéki szerepet akar betölteni. Ismeretes, hogy az FDP külpolitikájában eddig is voltak józan és konstruk­tív elemek, belpolitikáját és osztálytartalmát tekintve azonban kifejezetten nagy­polgári párt volt. Az a tény, hogy az FDP most megpró­bál „színt váltani” — eleven bizonyítéka a bonni belpo­litikában végbemenő erje­désnek. A SZÜKSÉGÁLLAPOT törvény tehát — a parancs­uralom fenyegetésével egy­időben — a bonni hatalmi struktúra bomlási lehetősé­geit is megnövelte. A válság­gócok fontossági sorrendben: az SPD krízise; a szakszer­vezetek és a parlamenten kí­vüli ellenzék közös szervez­kedésének távlatai és az FDP bairatolódása. AMMAN Egy jordániai katonai szó­vivő közlése szerint hétfőn az esti órákban több mint egy órás tüzpárbaj zajlott le jordániai és izraeli erők között, a Jordán-íolyó völ­gyében. A szíriai határnál Izraeli katonák gerillákkal tűztek össze. Egy izraeli katona meghalt. MOSZKVA A Szovjetunióban kedder. újabb mesterséges holdat bocsátottak földkörüli pályá­ra — a Kozmosz—277-et. Fedélzetén a világűr kuta­tása céljából tudományos be­rendezéseket helyeztek el. A berendezések hibátlanul mű­ködnek. RIO DE JANEIRO Hegyomlás történt a bra­zíliai Salvador egyik külvá­rosában. A lezúduló földtö­meg 20 embert temetett ma­ga alá. ALGÍR Családtagjai nemrég meg­látogatták Ben Bella volt al­gériai elnököt, akit három év óta tartanak fogságban A családtagok kijelentették, hogy Ben Bella egészséges. MEXICO Hétfőn 3000 mexikói fő­iskolás tanár bérsztrájkba lépett. A rektorátus kijelen­tette, hogy kész tanulmá­nyozni a professzorok köve­teléseit. RÓMA Olaszországban csütörtö­kön és vasárnap nem jelen­nek meg a lapok. A nyom­dászok és a távirászok ugyanis elhatározták, hogy szerdán helyi idő szerint 19 órától csütörtök 14 óráig és szombaton 22 órától vasár­nap 7 óráig bérsztrájkba lépnek. FOKVÁROS Ritka műtétet hajtottak végre nemrég a fokvárost Karl Bremer kórházban. — Frans Van Zyl, a stellen- boschi orvosi egyetem dé­kánja bejelentette, hogy a fokvárosi kórházban fel­ügyelete alatt babuin-ma- jom szaruhártyáját ültették át egy vak ember szemébe. A beteg állapota javulóban van. Visszanyerte látását, olyannyira, hogy ma már újságot is olvas ! HELSINKI Finnországban nemzetkö­zi tanácskozást tartottak a Finn Középpárt, a Bolgár Földműűves Népi Szövetség, továbbá a Svédországban, Lengyelországban és az NDK-ban működő paraszt­pártok képviselői. A tanácskozás részvevői közleményt fogadtak el, — amelyben egyebek között hangsúlyozzák, hogy mielőbb be kell szüntetni a VDK el­len irányuló amerikai bom­bázásokat. A parasztpártok képviselői európai kérdések­ről szólva megállapítják a második világháború után e kontinensen kialakult reális helyzet elismerésének szük­ségességét, hangsúlyozzák, hogy mindenekelőtt a két német állam létét kell el­PEKING Julius Nyerere tanzániai elnök kedden háromnapos hivatalos látogatásra a Kí­nai Népköztársaságba érke­zett. Fogadására a repülőtéren megjelent Csou En-laj és több más kínai vezető. LONDON Miután hétfőn késő este az angol alsóház 73 szavaza- tos többséggel jóváhagyta a kormány rhodesiai szank­cióit, kedden este a Lordok Háza elé került az ezzel kápcsolatos» törvényjavaslat. Most már bizonyos, hogy a főrendi ház, amelyben a toryk vannak többségben, elveti a javaslatot, s ezzel alkotmányjogi válságot rob­bant ki.

Next

/
Thumbnails
Contents