Szolnok Megyei Néplap, 1968. június (19. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-18 / 141. szám

1988. Júniuus 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 Megértést, két évre?! A rékasi sorompónál meg* kezdett felüljáró építkezése miatt a 7-cs számú AKÖV kényszerűségből változtatott a menetrenden. Tagadhatat­lan, hogy ez a lépés sok bosszúságot okozott az uta­soknak. A szolnoki Il-es szá­mú Irodaházban dolgozók Sokszor elkésnek. A nagykereskedelmi lera­katok alkalmazottai viszont arra panaszkodnak, hogy na­ponta három kilométert gya­logolnak a munkahelyükig, Illetve hazajövet. A busz végállomás ugyanis az iroda­ház, s onnan még a lerakatig jó másfél kilométer az út. Azt szeretnék, ha az autó- közlekedési vállalat meghosz- szabbítaná a járatot a tele­pig. A busz annak az udvarán kényelmesen megfordulhat. Kérésüket Gara Sándor, a ruházati nagyker dolgozója tolmácsolta az újságírónak. Kalcsu József, a 7-es számú AKÖV személyforgalmi osz­tályának helyettes vezetője mindkét problémát ismerte már, amikor felkerestük. El­mondta, hogy a Kolozsvári hídon előforduló váratlan for­galmi akadályok miatt (pél­dául a munkába igyekvő ke­rékpárosok) a 10-es járat va­lóban többször késik. Nem segíthetnek, mert a menetrend már így is „túl- dekázott”, nincs módjuk ko­rábban indítani a buszt. Ugyanezért nem helyezhetik át a végállomást a nagyker lerakathoz. Az sem valószínű hogy a rendőrség megengedi, hogy a csuklós busz a tele­pen megfordulhasson. Az utasoknak igazat ad. de biztató ígéretet nem tehet. Elismerjük, hogy a válla­lat nincs könnyű helyzetben ezen az útvonalon és a csúcs- forgalom lebonyolítását ille­tően sem. Ettől függetlenül az utazóközönség mellé ál­lunk. Nem fogadjuk el az AKÖV álláspontját. A Rékasi úti új felüljáró átadására 1970 második felé­ben kerül sor. Ilyen távra nem várhat megértést bérle­teseitől a közlekedési válla­lat. Nem áthidaló, hanem több mint két évre szóló megoldást kell találniuk az illetékes vezetőknek F. P. Lakodalmas a futballpályán — Rendszeres program az uborkaszezonban — A kisújszállási József At­tila művelődési ház dolgozói figyelemreméltó programot dolgoztak Ili a nyári idő­szakra. Az általuk megfo­galmazott cél: „Az össze­tett szórakozási igények ki­elégítése. a művészi ízlés fej­lesztése, az igényesebb szóra­kozás iránti igények felkelté­se” — kissé kacifántosán hangzik, de a program való­ban tartalmas szórakozást ígér. S ez a fontos. Július elején ismét vendé­gül látják például a Szigli­geti Színház együttesét. Ez alkalommal a Haway rózsája című nagyoperettben gyö­nyörködhetnek a kisújszállá­siak. Bizonyára „telt pályát’’ vonz a Magyar Állami Népi­együttes vendégszereplése is a következő hónap derekán. Fellépésére a város futball- pályáján kerül sor. A ren­dezők a nézők között szeret­nék látni a környező közsé­gek lakóit is. A nyári szezonban műsort adnak Kisújszálláson a Ki­lián György Repülő Műszaki Főiskola növendékei. A Mun­kásőrség Központi Férfika­rának fellépése, a Szigligeti Színház művészeinek esztrád műsora mellett a helybeli ze­neiskola és az irodalmi szín­pad együttműködésével ren­dezett „augusztusi zenei es­ték” szolgálnak üdítő szóra­kozással. A fiatalokra is gondoltak a művelődési ház dolgozói. A város forradalmi hagyomá­nyainak gyűjtését szolgálja például a kulturális járőrver­seny. Katonafilmek estjei, mesefilmvetítés, műteremlá­togatás szolgálja a fiatalabb korosztályok szórakozását. Azok számára pedig, akikre „pikkelték’’ a tanárok, pót­vizsga előkészítő tanfolya­mokat szerveznek. Több figyelemre méltó ki­állítást is nyitnak a nyári szezonban. így például a VIT-ek történetét, a III. öt­éves terv eredményeit, a forradalmi évfordulókat fel­ölelő kiállításokat Sor kerül Papi Lajos helybeli szob­rászművész tárlatának meg­nyitására is. A fentiek mellett a város három helyén Szabadtéri ve­títéseken ismeretterjesztő fil­meket mutatnak be. A nyár végén pedig a művelődési házban az Őszirózsás Forra­dalom, a KPm megalakulása és a Tanácsköztársaság ide­jét idéző, megyei dokumen­tumanyagokat is tartalmazó dia filmeket mutatnak be. Az ifjúsági klub és az irodalmi színpad tagjai ré­szére Egerbe szerveznek ki­rándulást. A kisújszállásiak program­ja módszertani útmutatóul is szolgálhat a többi városi-já­rási művelődési ház számá­ra. Bizonyítja, hogy a nyári időszakra is lehet figyelemre méltó műsortervet kidolgozni. S bizonyára valóraválta- ni is. S. B. Rádióösszeköttetés a kozmosszal Ä rádió-csillagászat, a csillagászati tudomány egyik fiatal ága az utóbbi évek­ben gyors fejlődésnek indult. A Szovjetunióban az utób­bi 20 évben igen széleskörű rádiócsillagászati kutatáso­kat végeztek és sok új táv­csövet építettek. Egyedülálló rádiócsillagászati készülékkel rendelkezik például a bjura- kani obszervatórium (ör­mény SzSzK). A nagyméretű, tükrös antenna igen gyenge jeleket is képes venni. Az Ukrán Tudományos Akadémia Rádiófizikai és Elektronikai Intézete Har­kov közelében új berende­zést állít fel. Az 1800 méter hosszú és 60 m széles „ke- resztgerenda” és a támasz” metszéspontjában helyezke­dik el a munkaépület. Elő­zetes becslések szerint az új rádiótávcső segítségével a világűrt 10 milliárd fényév­nyi távolságig tudják majd kutatni. Összehasonlításkép­pen megemlítjük, hogy a Napból kiinduló rádiójel 8 perc alatt éri el a Föld fe­lületét! A kelet-nyugat és az észak-dél irányban forgat­ható legnagyobb rádiótáv­csövet Angliában, a Green Bank-i rádiócsillagászati ob­szervatóriumban helyezték üzembe. A 300 tonna súlyú parabolatükör-antenna a mo­dern elektronika eszközei segítségével a Tejút legtá­volabbi részeiről érkező rá­diósugarakat is felfogja, ugyanakkor meghatározott rezgésszámú sugarakat töké­letes pontossággal kiszűr és felerősít. Az új távcső, amely az obszervatórium tizedik táv­csöve, lehetővé teszi a csil­lagászok számára, hogy a gyenge rádióforrásokat, — Tejútrendszerünk spirális csillagrendszer nyúlványai­ban lévő sugárzásait is, — vizsgálják, és ezek útját az égbolton — egyedülálló pon­tossággal — kövessék. Az új távcső tükörfelüle­te kb 1250 négyzetméter. Az antenna acélból és alumí­niumból készült nagyméretű félgyűrűn helyezkedik el, amellyel északi és déli irányban, függőleges helyze­téhez viszonyítva, összesen 145 fokkal lehet elforgatni. Porto-Rico szigetén építet­ték fel a világ eddigi leg­nagyobb rádiótávcsövét. Héj alakú reflektora, amely nagykiterjedésű természetes mélyedésbe illeszkedik, szo­rosan feszített acél irács- háló, amelynek felülete több mint 70 ezer négyzetméter. A rácsháló fölé 150 méter magasban tarlókból, huza­lokból és hajtóművekből ál­ló. 500 tonnás rendszert sze­reltek, amely három magas torony között kábeleken függ. Ez a távcső „tükre”. A 30 méter hosszúságú, le­felé irányított szár rádióhul­lámokat sugároz a rácsháló felé. amelyet azután a rács­háló a világűr felé tükröz vissza. Amikor ezek a tü­körhullámok valamilyen testnek ütköznek, visszapat­tannak. A tudósok a vissza­érkező jelekből következte­téseket vonnak le a világűr­ben lévő testekről. A táv­csövet eredetileg az ionosz­féra — az elvékonyuló kül­ső földatmoszféra — tanul­mányozására tervezték, azon­ban ma már a naprendszer radarral történő kutatására is használják, azzal a céllal, hogy a csillagászok által is­mert legtávolabb eső égi­testekről rádiójeleket vegye- nek. A világűrből érkező rádió­jelek vételére alkalmas és az egész földet körülvevő óriás antennát, szerkesztenek a Michigani Egyetemem A rádióatennát „Saturnus” ra­kéta viszi földkörüli pályá­jára. Az antenna mestersé­ges holdból és 4', vele kap­csolatban álló, kisebb mes­terséges holdból áll majd, és az a feladata, hogy 9,0 km hosszú antennahálót tartson. A nap felületén lejátszódó folyamatok kutatására az ausztráliai Narrabriban rá- dióheliográfot helyeztek üzembe. A berendezés 3 km sugarú körben elrendezett 96 db parabola tükörből áll. Ezzel ugyanazt a hatást érik el, mintha a parabola tükör teljes felfogó felületének át­mérője 3 km lenne. Az an­tennák a Nap állásának megfelelően forgathatóak. A Szovjetunióban készült el a világ legnagyobb rádióte­leszkópja Több mint 5500 nyeremény talált gazdára a könyvsorsjegy- játékon Az ünnepi könyvhéten forgalomba hozott könyv­sorsjegyek — a 26. Könyv- sorsjegy-játék — húzását vasárnap délelőtt rendezte meg az Állami Könyvter­jesztő Vállalat Budapesten, a Liszt Ferenc téri könyv­klubban. összesen mintegy 5500 nyeremény, illetve ju­talomtárgy talált gazdára. Wartburg személygépkocsi volt a főnyeremény, ezt az I. cifztály 14110-es számú sorsjegy tulajdonosa vehe­ti át. A XIV. osztály 9378-as sorsjegy tulajdonosa svájci körutazáson, a VI. osztály 6512-esé Bécs—Párizs utazáson vehet részt; Sztár típusú televízió-ké­szülék vehető át a VII. osz­tály 18 315-ös számú sors­jegyre; 5000—5000 forint értékű (a Corvin Áruházban be­váltható) vásárlási utal­ványt nyertek négy sors­jeggyel, a számuk: XIV. osztály 6760, XV. osztály 11701, XIV. osztály 10 054 és IV. osztály 10 649; Várna—Isztambul utazásra jogosít a XIV. osztály 9264- es, NDK-beli körutazásra pedig a III. osztály 12 265-ös sorsjegy; Magnetofon-készüléket kap az I. osztály 11597-es sors­jegy tulajdonosa: A kihúzott sorsjegyek tel­jes számjegyzéke szerdától valamennyi könyvesboltban megtekinthető. Sokat iszik a magyar? így mérve nem is tűnik sok­nak. Minthogy azonban na­gyon sokan ennyit sem fo­gyasztanak, egyeseikre sok­kal több jut és itt kezdő­dik a baj, ami leginkább abban mutatkozik, hogy a fogyasztás növekvő jellegű. Az 50-es évek átlagában még csak 5,8 liter volt éven­ként. De lássuk, mit csinálnak mások! Nézzük meg néhány is­mertebb ország egy főre eső évi átlagát abszolút alkohol literben számítva. (Áz aca Az alkoholizmus elleni küzdelem egyicős magával az alkoholfogyasztással. Hi­szen már Noé családja meg­kezdte, amikor a magáról megfeledkezett családfő ko­rához és társadalmi állásá­hoz méltatlan állapota miatt tiltakozott. Azóta is folyik ez a küzdelem, de teljes si­kert még sehol sem ért el. legkevésbé talán ott, ahol hivatalosan is bevezették az alkoholtilalmat. A túlzott alkoholfogyasz­tás a sokféle erkölcsi, gaz­dasági és kriminológiai problémán kívül napjaink­ban különösen a közlekedés­rendészetet foglalkoztatja az egyre növekvő gépjárműfor­galom miatt. Az alkoholellenes mozga­lom hazai illetékesei leg­utóbbi értekezletükön nyug­talanító tényként állapítot­ták meg, hogy országunk­ban a nyilvántartott, alkoho­listák száma már elérte a 72 ezret. A felnőtt lakosság alkoholfogyasztása abszolút alkoholban számítva a leg­utóbbi kimutatás szerint a fejenkénti 6.8 literről 7.2 literre emelkedett. Tehát egy magyar államnolgársá- gú felnőtt évente 7,2 liter tiszta szeszt fogyaszt. Ez napi 0,2 decinek felel meg. I Jól jön ez a kánikula | Jól jön ez a kánikula sok embernek. Jó a kubikos- Éj nak, a jegesnek, a gyógynövényszárítónak, a fagyialtos- || nak, a bőrgyógyásznak, s a jó ég tudja, hogy kinek nem. “ Jó ez még a rossz agronomusnak is. Lesz mivel magya- ij rázni a bizonyítványát. É S hála a televíziónak, szombat óta tudom, hogy jó ez 1 a kánikula a cipőgyáraknak is. A Tv-jelenti műsorában || az hangzott el, hogy azért kevés a női szandál, mert Iá- S nyaink a téli csizmából mindjárt a szandálba léptek. Ma- m gukra vessenek hát, ha idejekorán elkótyavetyélték a , - szandálokat. Nézze meg az ember! A júliusra ütemezett 1| kontingenst felvásárolják és elhordják már májusban, s É aztán a cipőgyárakat szidják. p Pedig tudhatnák, hogy semmi sem tart örökké. Főleg § a mai szandál. Azért változik olyan gyorsan a divat. É A divat... a divat... Az ördögbe, mit is akartam írni? || Tudják, ez a kánikula... S. B. |f tok az 1950—54. átlagát mutatják.) évek évi Franciaország 30 liter Olaszország 14,2 Anglia 8,5 USA 8.3 Magvarország 5,8 NSZK 5.1 Svédország 5.1 Dánia 4,9 Vannak tehát. akik ná­lünk is nehezebben türtőz­tetik a szomjúságukat. Egy francig honpolgárra az évi 30 liter tiszta szeszből — az ünnepnapokat leszámítva — minden napra egy deci tö­mény alkohol jut Persze az absztínensek adaeiát is a fo­gyasztók isszák még. „Kanásznak nem adom66 Indulhat-e sertéstenyésztő osztály Jászapátin ? A jászapáti állattenyésztő szakiskolára hatvankét fia­tal jelentkezett szarvasmarha- tenyésztő és negyvenen ba­romfitenyésztő tagozatra. Szarvas marhatenyésztőkből két osztály is kitelik, s a baromfitenyésztők jelentke­zését pedig nem is tudták mind elfogadni. Ellep ben sze­retne az iskola sertéstenyész­tő tagozatot is indítani: De mindössze tizenkét gyerek küldte be eddig jelentkezé­sét a megyéből, márpedig rúinimálisan huszonöt képez­ne egy osztályt. Most hát az ferog kockán, lesz-e ősszel sertéstenyésztő osztály a jászapáti iskolán? Illetve ennél sokkal több a ffet. Ismeretes, hogy a me­yében nagyarányú, úgyne­ezett sertésprogram kezdő­dött- Ebbe illően például a közeljövőben sok termelőszö­vetkezet korszerű, gépesített, fzakosított sertéstelepet léte­sít. Egy-egy kétezer férőhe­lyes szakosított telep építé­se 15—20 millió forintba ke­rül. Már eddig kétezren fe­lüli férőhelyes szakosított te­lep létrehozását határozta el a túrkevei Vörös Csillag, a mesterszállási Úttörő, a jász- alsószentgyörgyi Petőfi, a karcagi Május 1.. az örmé- nyesi Üj Élet, a jászberényi Kossuth Tsz. Ha csak e szö­vetkezetek egyenként négy tanulót szerződtettek volna, már „kivan” az osztálylét- szám.- Igaz, a túrkeved Vörös Csillag Tsz küldött két hall­gatót E tsz telepe 1970-re épül meg, s nagyjából akkor­ra tanulják meg a szakmát a leendő tenyésztők is. Mert, hát arról van itt szó, hogy az új telepiekre, ahogy mondani szoktuk, súlyos mil­liókat költ a szövetkezet, s hozzáteszi a magáét támo­gatásként az állam is. De a technikai feltételek megvál­toztatásának együtt kellene járnia a személyi feltételek változásával is. A korszerű gépesített „hízógyárak” üze­meltetése nagy szakértelmet kíván. Nem mindegy, , hogy kikre bízzák majd. Természetesen igazságta­lanság lenne csak a terme­lőszövetkezetekre hárítani az érdektelenséget. A falusi közfelfogásban él egy tév- ítélet. Mindegy minek megy a gyerek, csak kanász ne legyen — szokták mondani. A valósághoz ugyan az is hozzátartozik, hogy a múltat és a jelent tekintve is még meg lehet érteni a szülők felfogását. Eleddig a legtöbb szövetkezetben csak nagylét­számú sertéstenyésztés tör­tént, de nem igazán nagy­üzemi. Hiszen milyen kevés szövetkezet fordított gondot olyasmire, ami a jászapáti Alkotmány, a tiszaföldvári Szabad Nép, a jászboldoghá- zi Aranykalász Tsz-ben is megvan, hogy nemcsak az ott dolgozók keresetére gon­dolnak. A jászapáti tsz heré­nyi úti sertéstelepére fehér köpenyben. lábbeli-csere után léphet be még a látogató is. Sajnos, a jellemző inkább az, a sertéstelepeken nincs egy tisztességes mosdó, zuhanyo­zó, öltöző, ahol a napi mun­ka után ruhát válthatnak, megmosakodhatnak a te­nyésztők, s a munkájukkal járó kosztól, szagtól megszar badulva térhetnek haza. S ez most visszaütött: Á szakmát választó falusi fia­talok között láthatóan nem sláger a sertéstenyésztés. A jövőt tekintve azonban más a kilátás. Mire a most ta­nulni kezdő fiatalok végez­nek- egészen megváltozott kö­rülmények fogadják majd őket. Ez a szakma semmivel sem lesz nehezebb — s egészségtelenebb sem __, ™ nt a többi állattenyésztő agazaté. Az új telepek épí­tése elkezdődött. Előbb-utóbb minden szövetkezet — egy­szerűen erre kényszerül — ezt az utat választja, s ak­kor már ott iól kereső, biz­tos foglalkozás birtokában rangos szakmunkás sertés- tervésztőnek lenni nem rossz lovn. F'-rtemes erre gondolni a falusi fiataloknak.

Next

/
Thumbnails
Contents