Szolnok Megyei Néplap, 1968. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-19 / 116. szám

I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. évfolyam, 116. szám. Ára: 1 forint 1968. május 19., vasárnap. A közösség egyetértésével Ünnepi könyvhét: május 25—június 2 Könyvsáirak — író-olvasó találkozó — Irodalmi estek Kiállítások A legutóbbi hét­nyolc ,év alatt sokat ja­vult á termelőszövetkeze­tek gazdálkodása. Lénye­gesen növekedtek a ter­méshozamok, csökkentek a termelési költségek, gya­rapodott a közös vagyon és örvendetesen nőtt a szorgalmas tsz-tagok kö­zösből származó jövedelme is. A fejlődés egyik nagy- jelentőségű tényezője, hogy ma már a legtöbb terme­lőszövetkezetben biztonsá­gos a tagok részesedése, megélhetése. Magától ér­tetődik, hogy lényegesen javult a termelőszövetke­zeti vezetők, az elnökök, mezőgazdászok, könyvelik és más, irányító beosztás­ban dolgozó emberek anya­gi helyzete is. A tsz-tagok túlnyomó többsége egyetért azzal, hogy a nagyobb felelőssé­get viselő vezetőket, akik­nek hozzáértésétől nagy­mértékben függ a terme­lőszövetkezet erősödése, boldogulása, több jövede­lem, nagyobb munkadíj il­leti meg, mint amennyi egy-egy tagra átlagosan Jut. példák százaival le­het bizonyítani, hogy ha az elnök és a többi vezető va­lóban lelkiismeretesen, kellő szakértelemmel vég­zi munkáját, s tiszteletben tartja a termelőszövetke­zeti demokráciát, akkor nem irigylik tőlük a mél­tányosan nagyobb jövedel­met, hanem határozottan meg is védik őket azokkal szemben, akik egyenlösdit szeretnének meghonosíta­ni. Az a tétel, hogy kinok- kinek munkája szerint jus­son a jövedelemből, eleve kizárja az egyenlösdit. Márpedig a jó elnök, me­zőgazdász, főikönyvelő vi­tathatatlanul többel járul hozzá a termelőszövetkezet eredményeinek növelésé­hez, mint a gazdálkodás egy-egy részterületéért, vagy valamilyen munkafo­lyamat elvégzéséért felelős tsz-tag. Mindemellett nem állíthatjuk, hogy ez a fel­fogás valamennyi termelő- szövetkezetben sértetlenül érvényesül. Vannak azonban olyan esetek is, amikor a termelőszövetkezeti veze­tők jövedelme aránytala­nul nagy a tagokéhoz ké­pest. Az ilyen helyzetet nem lehet, de nem is sza­bad tartósítani, vagy meg­védeni. Csak kárt okoz a tsz-nek, de magának S7 érintett vezetőnek is, a túl­zottan nagy jövedelem, szembeállítja a tagságot az elnökkel és a többi vezető­vel. Ilyen körülmények kö­zött előbb-utóbb eltávolod­nak a vezetők a tagoktól, megromlik az egyetértés a fcsz-ben, csoportosulások jönnek létre, s áldatlan viszályok támadnak. A túl­ságosan nagy jövedelmet élvező elnök, illetve más poszton dolgozó irányító ember kezdi túlbecsülni sa­ját szerepét, jelentőségét tm legtöbbször az ilyen vezetők válnak gőgösekké, diktatórikus módszerek meghonosítóivá. Érthető, hogy ezeket a jelenségeket nem sokáig tűrik egyetlen szövetkezetben sem. Ami a vezetőket illeti, úgy helyes, ha rájuk sem más előírások vonatkoz­nak, mint a többi tagra. A közgyűlésen, ahol ez a kérdés napirendre kerül, félreérthetetlenül tisztáz­zanak minden ezzel kap­csolatos problémát. Sem az alapjövedelem, sem a nyereségrészesedés, vagy premizálás feltételei ne térjenek el azoktól, ame­lyek a tagokra vonatkoz­nak. Semmi értelme nem volna annak sem, hogy az elnök és a többi vezető javadalmazásának tárgya­lásakor rendeletszámokra, utasításokra, paragrafu­sokra hivatkozzanak, s kü­lönféle bonyolult módon kiszámítható „mutatókat’” emlegessenek. Soha seri vezetett jóra, ha homály­ba burkolták, milyen el­vekhez, feltételekhez iga­zodik a vezetők fizetése, s mennyit tesz ki összegsze­rűen. Sok későbbi féiireér- tésmek, gyanúsí t gátasnak, kényelmetlen magyarázko­dásnak vehetik és vegyék is elejét az egyszerű, őszin­te beszéddel. Régebben szokás volt, de még manapság is számos termelőszövetke­zetben alkalmazzák azt a módszert, hogy kifüggesz­tik a falra, melyik tag, hány munkaegységet telje­sített, illetve mennyit ke­resett havonta, s egész éven át. Jó módszer ez. A leghelyesebb persze az, ha nemcsak a tagok kereseté­ről, hanem a vezetőkéről is készül ilyen kimutatás és ugyanúgy olvasható a falon, mint a többieké. Szerencsére, szép számmal vannak termelőszövetkeze­tek, ahol sem az elnök, sem a párttitkár, sem a többi vezető nem idegen­kedik ettől a megoldástól, mert tudják, hogy a ter­melőszövetkezeti tagok túl­nyomó többsége szerint is megérdemlik jövedelmü­ket. Nincs titkolni való­juk, mert a közgyűlés, a tsz-tagság hagyta jóvá, hogy mennyi legyen a ke­resetük. S az ilyen példa­mutató vezetők arra is nagyon vigyáznak, hogy semmilyen címen ne él­vezzenek több kedvez­ményt, nagyobb előnyöket, mint a tsz többi tagja. Nem véletlen, hogy a kö­zösség azokon a helyeken erős igazán, ahol ilyen szellem uralkodik. Lehet az elnöknek és a többi vezetőnek két- szer-háromszor akkora jö­vedelme is, mint ameny- nyit az egy tagra jutó át­lag mutat. Csak különle­ges elbánás ne legyen, csak olyan „kulcsokat” ne al­kalmazzanak amelyeket a tagság nem ért meg, vagy nem helyesel. Az idei könyvhét minden eddiginél színesebb progra­mot ígér. A könyv ünnepére nagyon készülnek a rendező szervek. Az elmúlt évi jól sikerült könyvhét is erre kötelez. Több mint 30 millió forint értékű könyv talált gazdára az országban, csak­nem kétmillió példányban. Az ünnepi könyvhét első­sorban a mai magyar szép- irodalom seregszemléje. Ehhez kapcsolódik az írók országjárása. Szolnok me­gyébe a tervek szerint ti­zenöt író, költő és kritikus látogat, — sőt Moldova György tegnapi jászberényi szerzői estjével már meg is kezdődött az íróvendégeink fogadása. Mezőtúr és Túrkeve Szabó Pált várja. Kunszent­mártoniján, Szajolban és Zagyvarékason Szentiványi Kálmán találkozik olvasói­val : Jászárokszálláson Ser­főző Simon, Tiszaszentimrén és Tiszaderzsen Kiss Tamás, Jászberényben Baranyi Fe­renc. Jászapátiban és Kar­cagon Galgóczi Erzsébet, Ti- szaföldváron Jobbágy Károly, Alattyánban és Jászszent- andráson Jankovszky Éva, Törökszentmiklóson és Ken­gyelen Hárs László, Jász- felsőszentgyörgyön és Kisúj­szálláson pedig Szalay Lenke. Szolnokon a Ságvári mű­velődési házban május 27-én este rendeznek irodalmi es­tet, amelyen Jókai Anna, Szakonyi Károly, Lőrincze Lajos és Lengyel Dénes vesz­nek részt, a vendégek dél­előtt iskolákat látogatnak meg, délután Jókai Anna és Szakonyi Károly a Szig­ligeti könyvesboltban dedi­kál, Lőrincze Lajos és Len­gyel Dénes pedig olajbányász olvasókhoz látogat. A kiadók rangos repertoárt állítottak össze a könyv ünnepére. A Kossuth kiadja Auguste Comu: Marx és Engels, 1818 —1844 című kötetét, Kádár János utóbbi négy évben mondott beszédeinek és cik­keinek gyűjteményes kötetét Hazafiasság és internaciona­lizmus címmel. Megjelenik Déry Tibor és Illyés Gyula egy-egy oratóriuma, a Kör­kép, 1968 című novellaválo­gatás, Mocsár Gábor Feke­te csónakja és számos új, „mai magyar” kötet. Kiad­ják az ünnepi könyvhétre Gide Kongói utazás-át, — Faulkner regényét A szen- tély-t is. A szépirodalmi munkák, az úti könyvek, a lexikonok és a szakkönyvek egész légiója gazdagítja még az ünnepi könyvhétre meg­jelenő könyvek sorát. Orvos­gyógyszerész napok Szolnokon Szolnokon, május 24-én és 25-én immáron ötödször ren­dezik meg az orvos-gyógy­szerész napot, melyet a me­gyei tanács vb egészségügyi osztálya, az orvosegészség­ügyi szakszervezet közre­működésével tudományos bi­zottság rendez. Az orvos—gyógyszerész na­pok keretében megyénk egészségügyi dolgozói szá­mot adnak tudományos te­vékenységükről, ugyanakkor alkálom nyílik arra is, hogy a különböző területen dol­gozó orvosok, gyógyszerészek találkozhassanak, megbeszél­hessék tapasztalataikat. — Mindkét napon különböző szekciókban hangzanak el előadások klinikai, elméleti, közegészségügyi, járvány­ügyi, munkáegészségtani, — gyógyszerészeti témákról. Az orvos—gyógyszerész napokat egész napos porg­rammal a Ságvári Endre úti művelődési házban rendezik meg. A rendező szervek ar­ra kérik a lakosságot, hogy május 24-én és 25-én csak nagyon indokolt esetben ve­gyék igénybe az orvosi szol­gáltatásokat. Vastaps Nagysi kern örmény-est Szolnokon Az örmény Állami Népi Együttes nagyszerű fellépésen mutatkozott be tegnap este Szolnokon, a Ságvári Endre megyei művelődési házban a város művészetszerető kö­zönségének. — Teljesen új program­mal készültünk magyaror­szági vendégszereplésünkre, — mondotta Teresa Grigor- jana, az együttes balettmes­tere. — Műsorunk annyira új, hogy odahaza Jereván­ban nem is látta még a kö­zönség. Útban Magyaror­szágra^ Ukrajnában mutattuk be először. Üj műsorunkban a régebbi aranyalapját is bemutatjuk. Együttesünknek csak a fele jött el. Meditál­tunk rajta, hogy jó lesz-e így? A magyar városokban való vendégszerepléskor az­tán kiderült; a csökkentett együttes is alig fért fel a színpadra. Remélem azon­ban, hogy a magyar közön­ség így is képet alkothat magának népünk tánckultú­rájáról. Nos, az est műsorának lelkes fogadtatása azt bizo­nyította, hogy a megyeszék­hely közönsége kedvező ké­pet kapott. Pedig néhány nagy sodrású számot — pl. az Erődöt — a viszonylag kis színpad miatt nem is lehetett műsorra tűzni. Az Induló férfias hevülete, az örmény lányok bálvos rit­musa, a Fiatalok táncának vidám forgataga kedves lát­ványt nyújtott. A női kar megejtő líraisásával — így a Fonótáncban és a Darvak- ban — hatott a nézőkre. A férfikar pedig szilaj tempe­ramentummal párosult bo­szorkányos ügyességével — főleg az Örménv pásztor­táncban kiteljesedő színes kavalkáddal, magával sodró vad forgatagával aratott vi­haros sikert. A zenekar ki­váló partnere a tánckarosk. A szólóénekeseket méltán köszöntötte nagv taps. S. B. A táncegyüttes szólistája: Amik Avíttján Kínálkozó lehetőség : a bútorszerelvény gyártás Közismert, hogy az or­szágban csak néhány kisebb üzem — főleg kisipari ter­melőszövetkezet — foglalko­zik bútorszerelvóny előállí­tással. Ebben a tevékenység­ben a műanyagfelhasználás pedig rengeteg lehetőséget kínál. Ezt igyekszik kihasz­nálni a jászladányi vegyes­ipari ktsz. Egy művelettel, 25 évre Tavaly nyáron kezdték a próbálkozást és minden el­képzelésük bevált. Három hónap óta a szövetkezet mé­reteihez viszonyítva már nagyüzemi módon, lebegtető szinterezéssel gyártják a konyhabútor lábakat és kö­zéptartó oszlopokat. Ezeknek egyik előnyük, hogy mére­teik a háziasszony elképze­lése szerint növelhetők vagy csökkenthetők. Az új eljárás lényege, hogy a fémből le­szabott tartórudakat felhe­vítik és festékporban meg­lebegtetik. A bevonással nemcsak a bútorok színgaz­dagságát növelik, hanem 20 —25 évre szóló tartósságot is biztosítanak az alkatrészek­nek. A festékbevonat ugyan­is teljes biztonsággal meg­védi a fémet a rozsdásodás- tól, ugyanakkor nagyon könnyen tisztán tartható. Az új eljárással festett bútoralkatrészekből már na­ponta háromszázat gyárta­nak. S az ütemet növelni szándékoznak, mert a Tisza bútorgyár ezideig 55 ezer darabot rendelt, s ezenkívül újabb 30 ezer megrendelé­sére van kilátás. Az eljárás­hoz szükséges szerszámokat egyébként Kőszegi Sándor, a szövetkezet mérnöke ter­vezte, a gyártási és beszer­zési költségek fedezésébe pedig — a siker reményében — besegített a szolnoki bú­torgyár. Iff dugóhúzó és f aesavar-hetét Bár a legnagyobb mennyi­séget az említett szinterezett anyagból gyártják a szövet­kezetben, ezen kívül mással is foglalkoznak. Elsősoroan a műanyag fokozottabb fel- használása reményében. — Műanyag facsavar-betétből ezideig hatezret gyártottak, s ezek bemérési időszaka hamarosan befejeződik. Elő­zetes tárgyalások alapján ebből két milliót kér tőlük évente ugyancsak a szolnoki bútorgyár. Elkészült a szö­vetkezetben egv játékplanino mintapéldánya is, amit szin­tén jelentős műanyag fel- használással készítenek. Az üzembiztos, kétélű dugóhúzónak — műanyag fogantyúval és tokkal — szintén elkészült néhány mintadarabja és remélhető­leg hamarosan megtaláljuk az üzletekben is ezt a ter­méket. A szövetkezet szakvezetői­nek és szakembereinek ezen kívül újabb terveik vannak a „műanyag felhasználásra. Elsősorban olyan helyekre, ahol ez eddig a magyar iparban még nem hódított & P,

Next

/
Thumbnails
Contents