Szolnok Megyei Néplap, 1968. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-18 / 115. szám
IMS. május 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s A pinceklubra szavazok Olvastam a lapban Earragh Attila tanár úr levílét. 'Erre szeretnék válaszolni. Ügy érzem, kedves tanár úr, ön is az olyan felnőttek közé tartozik, akik a fiatalok erőfeszítéseit a „bezzeg az én időmben” jelszóval mérlegelik. A mi pinceklubunk nem kő, hanem szellemi fellegvár lenne, s itt nem a pincén, hanem a helyiségen van a hangsúly. A klubnak olyanok lennének a tagjai, akik tenni is akarnak valamit, a törzsgárda is adva van, az irodalmi színpad révén. A tagok zseb- és reggeli pénzüt,• nagyrészét, a szolnoki versenyen nyert 600 forintos díszletekre és a technikai berendezésre költik. S ami fontos, nem kérésre, hanem énként. Nem színészeket akarunk nevelni, csak irodalmat és művészetei szerető embereket. S ha a huszonhat emberből — októberben nyolcán kezdtük — csak egy fogja majd folytatni az itteni munkát, már akkor is eredményesen működtünk, mert személyében olyan területre sikerül eljuttatni az irodalom szeratetét, ahová mi nem tudunk eljutni. Ilyen céllal látnánk irhái hozzá az új klub létrehozd sóhoz. Ha kapnánk megfelelő helyiséget- És hogy a „kultúrpalotához" is hozzászokjak, én magam is tudok olyin falut, ahol a kuliúrházat egy nagyméretű szobából alakították ki. A' kultúrpalota tehát először őket illeti. Mi majd ha kinőttük a klubot, ét ivünk nagyobbat. De akkor mm többen leszünk és könnyebb lesz. Mindenesetre nagyon köszönöm a tanét úrnak, hogy anyagiakkal is segítené erőfeszítésünket, ha kapunk helyiséget, igénybe is vzsz- szük azt. Soltész Endre a felsőfokú mezőgazdasági technikum első éve$ hallgatója Többről van szó, mint a pinceklub Hasonlóan, mint az előző kedves levélírót, engem sem a rosszind.ulat vezérel, amikor rövid válaszlevelemet írom. Az késztetett a válasz megírására, hogy a tv-adás résztvevője voltam, s tudom, hogy a mintegy hetven különböző helyről összesereglett karcagi fiatal a beszélgetés során sok jogos igényt, reális elképzelést mondott el. Hadd említsek a valódi problémákból néhányat. Amikor a tv-adásban a riportertől szót kaptam, akkor is elmondtam: szépek és jók azok az elképzelések, melyek az ipartelepítésről, a foglalkoztatási tervekről elhangzanak. A hiba a.z, hogy ezekről a kérdésekről már négy-öt éve beszédünk anélkül, hogy valami is konkrétan történne. Szó esett arról, hogy a városnak megfelelő számú és kivitelű szórakozóhelye van. Gondolok itt a kultúrotthonokra, az ifjúsági házra és a termelőszövetkezetek kultúrhelyisé- getre is. Hibának tartom viszont, hogy a kultúr otthonokban nincs olyan program, ami a fiatalok tömegeit vonza- na‘ A.v°;Tosi ifjúsávi ház a szemünk láttára ment tőnkre, állítólag azért, meri az épülettel kapcsolatos elképzelések nem egyértelműek. Szóvátettiik a tv-adásban. hogy a varos útjai nagyon rosszak, s évek óta nem történt intézkedés az utak fejlesztésére. Helytelen az is, hogy a be- rekfürdői buszjárat nem helyi járatként közlekedik s iav a viteldíj tíz forintnál is többe kerül. Véleményem szerint a kultúrotthon programja, ha rendszeresebb lenne, s megfelelő jő zenekart működtetne sok fiatal járna oda. a tv-adásban elhangzóit a pinceklub letesítesevel kapcsolatos elképzelés is. Mégis helytelen, ha valaki csak ezt ragadja ki az ifjúság általános problémai közül. Ettől függetlenül, ha valaki megcsinálja es olyan programja lesz, ami engem is érdeket szívesen el fogok menni. Kiss Gyula Karcag A tanács vb tárgyalta A nők foglalkoztatottságát és az új munkahelyek létesítését Kisújszálláson Mindig csak annyit, amennyi jár! Próbavásárlás a karcagi vendéglátó helyeken Kisújszálláson a városi tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén többek között a nők foglalkoztatottságáról, a további lehetőségekről is tárgyalt. A város vezetőinek sok gondot okoz a munkára jelentkező nők elhelyezése. Annál is inkább, mert többségük kisegítő munkakörökben, konyhai dolgozóként, vagy takarítónőként kíván dolgozni. Ez a tény azzal is magyarázható, hogy a női munkaerőtartalék, illetve a jelentkezők mintegy 90 százaléka szakképzetlen, s még a nyolc általános iskolával sem rendelkezik. A városban az iparosodás nem érte el a kívánt mértéket, holott a nők inkább ilyen munkakörök felé orientálódnak. A mezőgazdaságban is kevés a munka- lehetőség. Csökkentették, helyenként fel is számolták a kertészeteket, kevés munkaigényes növényt termelnek. A legfrissebb felmérés alapján Kisújszálláson háromszáz nő vár munkára. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a IX. pártkongresszus szellemében az illetékes szervek, hivatalok, termelő üzemek az utóbbi években megfelelően foglalkoznak a nők munkába állításával. Főként a faipari vállalat, a háziipari termelőszövetkezet, a gépjavító állomás tett sokat a nők foglalkoztatottságáért. S általában valamennyi szervnél több nő dolgozik, mint a korábbi években. Jelentős erőfeszítések történtek új munkalehetőségek teremtése érdekében is. Mint új üzemre számíthatnak a gyógyászati segédeszközök gyáregységére, ahol 1970-ig mintegy kétszáz dolgozót foglalkoztatnak, elsősorban nőket. A városi tanács vb kezdeményezésére téglagyár épül a városban, ahol majd a száz dolgozónak fele nő lesz. A Vay-féle malom épületének felújításával szintén egy kisebb ipari objektum létesül — a vasipari vállalat —, ahol a terv szerint nőket is foglalkoztatnak. 1970-ig a város kereskedelmi hálózata is bővül, s ezzel újabb munkalehetőség teremtődik a nők számára. A végrehajtó bizottság az élénk vitát kiváltó napirend lezárásaként elismerését fejezte ki a különböző szerveknek, üzemeknek azért az erőfeszítésért, amelyet a nők munkába állításáért már eddig is tettek. — Az eredmények növelése érdekében a közeljövőben és év végéig több intézkedést tesznek. Január elseje óta a vendéglátóiparban nem kötelező betartani a cukrász és a szakácskönyv nyersanyag és főzéstechnológiai előírásait. A főszakács szuverén joga, hogy mit, mekkora adagban és milyen módon készít el. Mégpedig azzal a feltétellel, hogy ételről előzetesen pontos árkalkulációt kell össze- állítani. A vendéglátóipari vállalat igazgatója, vagy az fmsz elnöke a téli és a nyári szezonra külön-külön úgynevezett elszámolói árakat állapít meg az ételekhez, süteményekhez feldolgozható nyersanyagokra. Ez azt jelenti, hogy az árkalkulációnál a főszakács közölte mennyiségi adatokat beszo“ rozzák a megállapított árakkal, függetlenül attól, hogy azt a nyersanyagot akkor éppen mennyi pénzért vásárolták. Az éttermek, cukrászdák, kisvendéglők zöménél az árkalkulálás nem okoz gondot. Ma már mind több helyen térnek el a megszokott nyersanyagnormáktól és a fogyasztók igényeinek megfelelően hol kisebb, hol pedig nagyobb adagokat készítenek vagy speciális ételkülönlegességet kínálnak a vendégnek. Az új rendszerben a vállalati, szövetkezeti ellenőröknek és az Állami Kereskedelmi Felügyelőségnek az a feladata, hogy a kiadott ételek súlyát és minőségét egybevessék az árkalkulációban feltüntetettél. A közélmúlt- ban a . Szolnok- - és Vidéke Vendéglátóipari Vállalat karcagi kirendeltsége mélyrehatóan elemezte egységeinek munkáját. Szombaton a meSzolnok megye hírnevéért Mezőgazdasági szakmunkástanulóink jól szerepelnek a versenyeken (Tudósítónktól) A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium szakoktatási főosztálya az idén hatodízben rendezi meg a „Szakma kiváló tanulója” versenyt a harmadéves mezőgazdasági szakmunkástanulók között. Szolnok megyéből tizennégyen indultak. A baromfitenyésztők versenyét Berettyóújfaluban rendezték meg, ahol a jászapáti szakmunkásképző iskola hallgatói az iskolák kögyei ÁKF vezetőjével próba- vásárlásokat végeztünk a karcagi éttermekben és cukrászdákban. Az Úttörő cukrászdában^ a sütemények többsége előtt árkiírást nem találtak. A próbamérlegelés során pedig kiderült, hogy 14 helyett csak 12 dekagramm volt. A mákosrétesnél két dekával mutatott kevesebbet a mérleg, a jogásztorta és a habrúd az előírt súlyú volt. A Szivárvány cukrászdában a mignon szintén kisebb volt, öt fatörzsnél 25 helyett 36 dekát mutatott a mérleg. Csokoládétortából pedig hat szelet sem tett ki annyit, mint ötnek kellett volna lenni. Igaz, nem friss készítményről volt szó. Az ellenőrzés során fagylaltpróbát is akartunk venni, de nem lehetett. A fagylaltgép az idén alig működött. A szolnoki vasipari vállalat generáljavítást végzett rajta, de rosszul állították be a készüléket. Vajon meddig kell várni a szerelőkre. A Rózsabokor Étteremben kunsági birkapörköltet rendeltünk. Szinte meglepően pontos volt az adag, ami a szakács nagy gyakorlatára utal, hiszen az adagokat csak szemre saccolják, minden egyes tálat nem mérhetnek le. Előrendelés A burgonyaköret súlya is megfelelt, s az előfizetéses menü rántott sertésszeleténél sem volt eltérés. Ebben az étteremben a nemrég bevezetett „előrendeléses” étkezési forma közkedveltté vált, így a konkurrens fmsz étteremből többen átpártoltak ehhez az egységhez. Az új forma lényege: a vendézött a harmadikok lettek az országban. A zöldségtermesztő és hajtató szakmában Polgár István, a jászladány. Haladás Termelőszövetkezet tanulója, és Nagy Irén, a Héki Állami Gazdaságból képviseli a megyét Szabad- kígyóson. A gyümölcstermesztők nyíregyházi versenyére hárman mennek. A szőlőtermesztők Tokajban mérik össze tudásukat. Az iskolai elődöntők alapján Kun Anikó, a kunhegek a vállalatoknál nyolc forintos étkezési jegyét válthatnak, mely alapján az étlapról választhatják ki maguknak a legmegfelelőbb ételféleséget, s azt 15 százalékkal olcsóbban fogyaszthatják el. A nyolc forinton felüli részt helyben fizetik meg. Biskuráló felszolgálók A Kunsági Étteremben beléptünkkor szemünk mind-, járt a vendégasztaloknál ülő és egymással diskuráló felszolgálókon akadt meg. Alig voltunk páran, de a kiszolgálás mégis lassú volt. A felszolgált ételeknél ugyani csak akadt kifogásolni való. A sertésoldalasnál 47 százalékkal kevesebb húst adtak, mint amennyit a kalkuláció előírt, ugyanakkor a bojtáravató pecsenye másfélszerese volt a szükségesnek. A köretek megfeleltek az előírásoknak. A szakácsnők meghallgatásakor kiderült, hogy ők maguk sem voltak teljesen tisztában a kiadható meny- nyiséggel, szemre adták, s a soeciális ételeknél inkább többet raktak a tányérra, nehogy panasz érje őket. De kereskedelmi szempontból a mennyiségnövelés is eltérés, nem megengedett. Ha ebből nem tanulnak, a pontatlan adagkimérésnek pénzbüntetés lesz a vége. Az ellenőrző körút során útközben még más egységekben is megfordultunk. Említésre méltó visszásságot nem találtunk. A vizsgálat erpd”->énveként tehát a kal- kulmt adagok mennyiségének pontos betartására keU felhívnunk a figvelmet. A fnevasztó ne kérosodiék, de leltárhiány s° legyen. Petres Sándor gyesi Vörös Csillag Termelőszövetkezet és Kovács István, a Jászsági Állami Gazdaság tanulója vesz részt Szolnok megyéből. — A szarvasmarhatenyésztők vetélkedőjére is a jövő héten kerül sor Hajdúdorogon, amelyen három, Jászapátin tanuló, eddig kitűnő eredménnyel végzett versenyző bizonyítja be tudását. A versenyben résztvevők szakmunkásvizsgát is tesznek. — vágási -7 Ahány nyelv, annyi szakember Közismert szolnoki mező- gazdasági vezetővel futottam össze az utcán. Munkavégi délután volt már, feltűnt, hogy nagyon sietett. Mondta is, hová: öt órakpr a ^ÍT- ben kezdődik a német nyelvű oktatás. Rájött valamire. — Arra, hogy a meg nijv eked ott nemzetközi forgalom és kereskedelem folytán mind több európai kereskedő jön személyes vásárló korúira a gazdaságokba. Ilyenkor — legyen a vendég olasz, görög, német, francia, vagy bárki más — bár azok több nyelv birtokában érkeznek, itt csak tolmács segítségével boldogulnak. Mindig meg szoktak lepődni ezen. Ilyenkor aztán sovány védekezésképpen felsorolják nekik: más gond kötötte le a mieinket még az utóbbi években. Van ebben igazság. De azért abban is: az érdeklődés, az önigény hiánya, méginkább: a közfelfogás velejárója. Eszembe jutott egy példa. A jászapáti Vélemi Endre Termelőszövetkezet baráti kapcsolatot tart fenn <iz NDK egyik közös gazdaságával. Hol a keletnémetek jönnek Jászapátira, hol ’ az itteniek mennek oda. Vagy két esztedeje jelen voltam, amikor a mieink fogadtuk a keletnémet szövetkezeti vezetőket. Hogy egyáltalán szót tudjanak érteni, a községben élő, a régi társadalom volt petenlálját kérték fel a két szocialista szektor kommunista vezetői elvtársi gondolatcseréjének tolmácsolására. Az öregúr kitűnően ismerte a német társalgási nyelvet. De a mezőgazdaság szakmai kifejezéseit — amelyből éppen a legtöbbet tudtak volna kölcsönösen tanulni egymástól a tapasztalate.se- rézők — nem tudhatta. Hasonló tapasztalatot szereztem a tiszaföldvári Lenin Termelőszövetkezetben is. Ott bolgár, szövetkezeti szakern- . berek jártak, ök kitűnően beszélték az orosz nyelvét, de a földváriak közül senki nem értette. Így aztán kétséges maradt, vajon éppen azokból az üzemszervezési titkokból tudtak-é elsajátítani valamit, amiből Tisza- földváron olyan sokat lehet tanulni. Hónap elején megalakult például Törökszentmiklóson. a mezőgazdasági szakemberek klubja. Beszélgettem egy népművelővel, aki attól félt, nem tudnak majd érdekes programot biztosítani. Megkérdeztem, miért nem javasolják a klubba tartozó gaz- dászoknak, tanuljanak együtt valamely világnyelvet. Mint hallottam, Törökszentmiklóson az ottani Aranykalász Termelőszövetkezetet nemzetközi mintaüzemmé fejlesztik. Vei járó ja lesz a szakember delegációk búcsújárása is. Attól nem kell félteni ezt a kitűnően gazdálkodó szövetkezetét. hogy nem. lesz náluk látnivaló-tudnivaló. De milyén szégyen lenne, ha kiderülne n nemzetközi rangra emelt szövetkezet vezetőiről, anyanyelvükön kívül meg se tudnak mukkanni. A nyelvtudás — különösén szakember esetében — kincs. Széchenyi István, a ma is modernnek számító magyar gondolkodó fogalmazta meg: ahány nyelv, annyi ember. Megállapítása mitsem vesztett érvényéből. Talán még egy jelzőnyi módosításra szorul: ahány nyelv, annyi szakember. B. L. Fölvétel Tiszagyenda Községi Tanács Végrehajtó Bizottságának Szakigazgatási Szerve 1968 június 1. napjával egy fő férfi munkaerőt alkalmaz pénzügyi előadói munkakörbe Követelmény érettségi és szakmai jártasság. Fizetés a 116/1960. (12) Mü.M. számú együttes utasítás VII. 1734 szerint. Jelentkezés személyesen vagy írásban a vb elnökénél. l akást biztosítani nswt tudunk. A FŐKOLOMPOSOK KOLOMP NÉLKÜL. — Egy nyájba csapták a törzskosokat a Karcagi Állami Gazdaságban Ilyenkor nem a juhász, hanem a juh búsul
