Szolnok Megyei Néplap, 1968. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-18 / 115. szám

IMS. május 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s A pinceklubra szavazok Olvastam a lapban Earragh Attila tanár úr levílét. 'Erre szeretnék válaszolni. Ügy érzem, kedves tanár úr, ön is az olyan felnőt­tek közé tartozik, akik a fiatalok erőfeszítéseit a „bezzeg az én időmben” jelszóval mérlegelik. A mi pinceklubunk nem kő, hanem szellemi fellegvár lenne, s itt nem a pin­cén, hanem a helyiségen van a hangsúly. A klubnak olya­nok lennének a tagjai, akik tenni is akarnak valamit, a törzsgárda is adva van, az irodalmi színpad révén. A ta­gok zseb- és reggeli pénzüt,• nagyrészét, a szolnoki ver­senyen nyert 600 forintos díszletekre és a technikai be­rendezésre költik. S ami fontos, nem kérésre, hanem én­ként. Nem színészeket akarunk nevelni, csak irodalmat és művészetei szerető embereket. S ha a huszonhat em­berből — októberben nyolcán kezdtük — csak egy fogja majd folytatni az itteni munkát, már akkor is eredménye­sen működtünk, mert személyében olyan területre sikerül eljuttatni az irodalom szeratetét, ahová mi nem tudunk eljutni. Ilyen céllal látnánk irhái hozzá az új klub létrehozd sóhoz. Ha kapnánk megfelelő helyiséget- És hogy a „kul­túrpalotához" is hozzászokjak, én magam is tudok olyin falut, ahol a kuliúrházat egy nagyméretű szobából alakí­tották ki. A' kultúrpalota tehát először őket illeti. Mi majd ha kinőttük a klubot, ét ivünk nagyobbat. De akkor mm többen leszünk és könnyebb lesz. Mindenesetre nagyon köszönöm a tanét úrnak, hogy anyagiakkal is segítené erőfeszítésünket, ha kapunk helyiséget, igénybe is vzsz- szük azt. Soltész Endre a felsőfokú mezőgazdasági technikum első éve$ hallgatója Többről van szó, mint a pinceklub Hasonlóan, mint az előző kedves levélírót, engem sem a rosszind.ulat vezérel, amikor rövid válaszlevelemet írom. Az késztetett a válasz megírására, hogy a tv-adás részt­vevője voltam, s tudom, hogy a mintegy hetven különbö­ző helyről összesereglett karcagi fiatal a beszélgetés során sok jogos igényt, reális elképzelést mondott el. Hadd említsek a valódi problémákból néhányat. Ami­kor a tv-adásban a riportertől szót kaptam, akkor is el­mondtam: szépek és jók azok az elképzelések, melyek az ipartelepítésről, a foglalkoztatási tervekről elhangzanak. A hiba a.z, hogy ezekről a kérdésekről már négy-öt éve be­szédünk anélkül, hogy valami is konkrétan történne. Szó esett arról, hogy a városnak megfelelő számú és kivite­lű szórakozóhelye van. Gondolok itt a kultúrotthonokra, az ifjúsági házra és a termelőszövetkezetek kultúrhelyisé- getre is. Hibának tartom viszont, hogy a kultúr otthonok­ban nincs olyan program, ami a fiatalok tömegeit vonza- na‘ A.v°;Tosi ifjúsávi ház a szemünk láttára ment tőnk­re, állítólag azért, meri az épülettel kapcsolatos elképze­lések nem egyértelműek. Szóvátettiik a tv-adásban. hogy a varos útjai nagyon rosszak, s évek óta nem történt intéz­kedés az utak fejlesztésére. Helytelen az is, hogy a be- rekfürdői buszjárat nem helyi járatként közlekedik s iav a viteldíj tíz forintnál is többe kerül. Véleményem szerint a kultúrotthon programja, ha rendszeresebb lenne, s megfelelő jő zenekart működ­tetne sok fiatal járna oda. a tv-adásban elhangzóit a pinceklub letesítesevel kapcsolatos elképzelés is. Mégis helytelen, ha valaki csak ezt ragadja ki az ifjúság álta­lános problémai közül. Ettől függetlenül, ha valaki meg­csinálja es olyan programja lesz, ami engem is érdeket szívesen el fogok menni. Kiss Gyula Karcag A tanács vb tárgyalta A nők foglalkoztatottságát és az új munkahelyek létesítését Kisújszálláson Mindig csak annyit, amennyi jár! Próbavásárlás a karcagi vendéglátó helyeken Kisújszálláson a városi ta­nács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén többek kö­zött a nők foglalkoztatott­ságáról, a további lehető­ségekről is tárgyalt. A város vezetőinek sok gondot okoz a munkára je­lentkező nők elhelyezése. Annál is inkább, mert több­ségük kisegítő munkakörök­ben, konyhai dolgozóként, vagy takarítónőként kíván dolgozni. Ez a tény azzal is magyarázható, hogy a női munkaerőtartalék, illetve a jelentkezők mintegy 90 százaléka szakképzetlen, s még a nyolc általános is­kolával sem rendelkezik. A városban az iparosodás nem érte el a kívánt mér­téket, holott a nők inkább ilyen munkakörök felé orientálódnak. A mezőgaz­daságban is kevés a munka- lehetőség. Csökkentették, helyenként fel is számolták a kertészeteket, kevés mun­kaigényes növényt termel­nek. A legfrissebb felmérés alapján Kisújszálláson há­romszáz nő vár munkára. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a IX. pártkongresszus szellemé­ben az illetékes szervek, hi­vatalok, termelő üzemek az utóbbi években megfelelően foglalkoznak a nők munká­ba állításával. Főként a fa­ipari vállalat, a háziipari termelőszövetkezet, a gépja­vító állomás tett sokat a nők foglalkoztatottságáért. S általában valamennyi szervnél több nő dolgozik, mint a korábbi években. Jelentős erőfeszítések tör­téntek új munkalehetőségek teremtése érdekében is. Mint új üzemre számíthat­nak a gyógyászati segéd­eszközök gyáregységére, ahol 1970-ig mintegy két­száz dolgozót foglalkoztat­nak, elsősorban nőket. A városi tanács vb kezde­ményezésére téglagyár épül a városban, ahol majd a száz dolgozónak fele nő lesz. A Vay-féle malom épületének felújításával szintén egy kisebb ipari ob­jektum létesül — a vasipari vállalat —, ahol a terv sze­rint nőket is foglalkoztat­nak. 1970-ig a város keres­kedelmi hálózata is bővül, s ezzel újabb munkalehető­ség teremtődik a nők szá­mára. A végrehajtó bizottság az élénk vitát kiváltó napi­rend lezárásaként elismeré­sét fejezte ki a különböző szerveknek, üzemeknek azért az erőfeszítésért, amelyet a nők munkába állításáért már eddig is tettek. — Az eredmények növelése érde­kében a közeljövőben és év végéig több intézkedést tesz­nek. Január elseje óta a ven­déglátóiparban nem kötelező betartani a cukrász és a szakácskönyv nyersanyag és főzéstechnológiai előírásait. A főszakács szuverén joga, hogy mit, mekkora adagban és milyen módon készít el. Mégpedig azzal a feltétellel, hogy ételről előzetesen pon­tos árkalkulációt kell össze- állítani. A vendéglátóipari vállalat igazgatója, vagy az fmsz el­nöke a téli és a nyári sze­zonra külön-külön úgyneve­zett elszámolói árakat álla­pít meg az ételekhez, süte­ményekhez feldolgozható nyersanyagokra. Ez azt je­lenti, hogy az árkalkuláció­nál a főszakács közölte mennyiségi adatokat beszo“ rozzák a megállapított árak­kal, függetlenül attól, hogy azt a nyersanyagot akkor éppen mennyi pénzért vásá­rolták. Az éttermek, cukrászdák, kisvendéglők zöménél az árkalkulálás nem okoz gondot. Ma már mind több helyen térnek el a megszokott nyersanyagnor­máktól és a fogyasztók igé­nyeinek megfelelően hol ki­sebb, hol pedig nagyobb adagokat készítenek vagy speciális ételkülönlegességet kínálnak a vendégnek. Az új rendszerben a vál­lalati, szövetkezeti ellenőrök­nek és az Állami Kereske­delmi Felügyelőségnek az a feladata, hogy a kiadott éte­lek súlyát és minőségét egy­bevessék az árkalkulációban feltüntetettél. A közélmúlt- ban a . Szolnok- - és Vidéke Vendéglátóipari Vállalat kar­cagi kirendeltsége mélyreha­tóan elemezte egységeinek munkáját. Szombaton a me­Szolnok megye hírnevéért Mezőgazdasági szakmunkástanulóink jól szerepelnek a versenyeken (Tudósítónktól) A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium szakoktatási főosztálya az idén hatodízben rendezi meg a „Szakma kiváló tanulója” versenyt a harmadéves me­zőgazdasági szakmunkásta­nulók között. Szolnok me­gyéből tizennégyen indultak. A baromfitenyésztők ver­senyét Berettyóújfaluban rendezték meg, ahol a jász­apáti szakmunkásképző isko­la hallgatói az iskolák kö­gyei ÁKF vezetőjével próba- vásárlásokat végeztünk a karcagi éttermekben és cuk­rászdákban. Az Úttörő cukrászdában^ a sütemények többsége előtt árkiírást nem találtak. A próbamérlegelés során pedig kiderült, hogy 14 helyett csak 12 deka­gramm volt. A mákosrétes­nél két dekával mutatott kevesebbet a mérleg, a jo­gásztorta és a habrúd az elő­írt súlyú volt. A Szivárvány cukrászdá­ban a mignon szintén ki­sebb volt, öt fatörzsnél 25 helyett 36 dekát mutatott a mérleg. Csokoládétortából pedig hat szelet sem tett ki annyit, mint ötnek kellett volna lenni. Igaz, nem friss készítményről volt szó. Az ellenőrzés során fagylaltpró­bát is akartunk venni, de nem lehetett. A fagylaltgép az idén alig működött. A szolnoki vasipari vállalat ge­neráljavítást végzett rajta, de rosszul állították be a készüléket. Vajon meddig kell várni a szerelőkre. A Rózsabokor Étteremben kunsági birkapörköltet ren­deltünk. Szinte meglepően pontos volt az adag, ami a szakács nagy gyakorlatára utal, hiszen az adagokat csak szemre saccolják, min­den egyes tálat nem mérhet­nek le. Előrendelés A burgonyaköret súlya is megfelelt, s az előfizetéses menü rántott sertésszeleté­nél sem volt eltérés. Ebben az étteremben a nemrég be­vezetett „előrendeléses” ét­kezési forma közkedveltté vált, így a konkurrens fmsz étteremből többen átpártol­tak ehhez az egységhez. Az új forma lényege: a vendé­zött a harmadikok lettek az országban. A zöldségtermesz­tő és hajtató szakmában Polgár István, a jászladány. Haladás Termelőszövetkezet tanulója, és Nagy Irén, a Héki Állami Gazdaságból képviseli a megyét Szabad- kígyóson. A gyümölcster­mesztők nyíregyházi verse­nyére hárman mennek. A szőlőtermesztők Tokaj­ban mérik össze tudásukat. Az iskolai elődöntők alap­ján Kun Anikó, a kunhe­gek a vállalatoknál nyolc forintos étkezési jegyét vált­hatnak, mely alapján az ét­lapról választhatják ki ma­guknak a legmegfelelőbb ételféleséget, s azt 15 száza­lékkal olcsóbban fogyaszt­hatják el. A nyolc forinton felüli részt helyben fizetik meg. Biskuráló felszolgálók A Kunsági Étteremben beléptünkkor szemünk mind-, járt a vendégasztaloknál ülő és egymással diskuráló fel­szolgálókon akadt meg. Alig voltunk páran, de a kiszol­gálás mégis lassú volt. A felszolgált ételeknél ugyani csak akadt kifogásolni való. A sertésoldalasnál 47 száza­lékkal kevesebb húst adtak, mint amennyit a kalkuláció előírt, ugyanakkor a bojtár­avató pecsenye másfélszere­se volt a szükségesnek. A köretek megfeleltek az elő­írásoknak. A szakácsnők meghallga­tásakor kiderült, hogy ők maguk sem voltak teljesen tisztában a kiadható meny- nyiséggel, szemre adták, s a soeciális ételeknél inkább többet raktak a tányérra, nehogy panasz érje őket. De kereskedelmi szempontból a mennyiségnövelés is eltérés, nem megengedett. Ha ebből nem tanulnak, a pontatlan adagkimérésnek pénzbünte­tés lesz a vége. Az ellenőrző körút során útközben még más egysé­gekben is megfordultunk. Említésre méltó visszásságot nem találtunk. A vizsgálat erpd”->énveként tehát a kal- kulmt adagok mennyiségé­nek pontos betartására keU felhívnunk a figvelmet. A fnevasztó ne kérosodiék, de leltárhiány s° legyen. Petres Sándor gyesi Vörös Csillag Terme­lőszövetkezet és Kovács Ist­ván, a Jászsági Állami Gaz­daság tanulója vesz részt Szolnok megyéből. — A szarvasmarhatenyésztők ve­télkedőjére is a jövő héten kerül sor Hajdúdorogon, amelyen három, Jászapátin tanuló, eddig kitűnő ered­ménnyel végzett versenyző bizonyítja be tudását. A ver­senyben résztvevők szakmun­kásvizsgát is tesznek. — vágási -7 Ahány nyelv, annyi szakember Közismert szolnoki mező- gazdasági vezetővel futottam össze az utcán. Munkavégi délután volt már, feltűnt, hogy nagyon sietett. Mondta is, hová: öt órakpr a ^ÍT- ben kezdődik a német nyelvű oktatás. Rájött valamire. — Arra, hogy a meg nijv eked ott nemzetközi forgalom és ke­reskedelem folytán mind több európai kereskedő jön személyes vásárló korúira a gazdaságokba. Ilyenkor — legyen a vendég olasz, görög, német, francia, vagy bárki más — bár azok több nyelv birtokában érkeznek, itt csak tolmács segítségével boldogulnak. Mindig meg szoktak lepődni ezen. Ilyenkor aztán sovány vé­dekezésképpen felsorolják ne­kik: más gond kötötte le a mieinket még az utóbbi években. Van ebben igazság. De azért abban is: az érdek­lődés, az önigény hiánya, méginkább: a közfelfogás velejárója. Eszembe jutott egy példa. A jászapáti Vélemi Endre Termelőszövetkezet baráti kapcsolatot tart fenn <iz NDK egyik közös gazdasá­gával. Hol a keletnémetek jönnek Jászapátira, hol ’ az itteniek mennek oda. Vagy két esztedeje jelen voltam, amikor a mieink fogadtuk a keletnémet szövetkezeti ve­zetőket. Hogy egyáltalán szót tudjanak érteni, a község­ben élő, a régi társadalom volt petenlálját kérték fel a két szocialista szektor kom­munista vezetői elvtársi gon­dolatcseréjének tolmácsolá­sára. Az öregúr kitűnően ismerte a német társalgási nyelvet. De a mezőgazdaság szakmai kifejezéseit — amely­ből éppen a legtöbbet tudtak volna kölcsönösen tanulni egymástól a tapasztalate.se- rézők — nem tudhatta. Hasonló tapasztalatot sze­reztem a tiszaföldvári Lenin Termelőszövetkezetben is. Ott bolgár, szövetkezeti szakern- . berek jártak, ök kitűnően beszélték az orosz nyelvét, de a földváriak közül senki nem értette. Így aztán két­séges maradt, vajon éppen azokból az üzemszervezési titkokból tudtak-é elsajátíta­ni valamit, amiből Tisza- földváron olyan sokat lehet tanulni. Hónap elején megalakult például Törökszentmiklóson. a mezőgazdasági szakemberek klubja. Beszélgettem egy népművelővel, aki attól félt, nem tudnak majd érdekes programot biztosítani. Meg­kérdeztem, miért nem java­solják a klubba tartozó gaz- dászoknak, tanuljanak együtt valamely világnyelvet. Mint hallottam, Törökszentmikló­son az ottani Aranykalász Termelőszövetkezetet nem­zetközi mintaüzemmé fejlesz­tik. Vei járó ja lesz a szak­ember delegációk búcsújárása is. Attól nem kell félteni ezt a kitűnően gazdálkodó szö­vetkezetét. hogy nem. lesz náluk látnivaló-tudnivaló. De milyén szégyen lenne, ha ki­derülne n nemzetközi rangra emelt szövetkezet vezetőiről, anyanyelvükön kívül meg se tudnak mukkanni. A nyelvtudás — különösén szakember esetében — kincs. Széchenyi István, a ma is modernnek számító magyar gondolkodó fogalmazta meg: ahány nyelv, annyi ember. Megállapítása mitsem vesz­tett érvényéből. Talán még egy jelzőnyi módosításra szo­rul: ahány nyelv, annyi szak­ember. B. L. Fölvétel Tiszagyenda Községi Ta­nács Végrehajtó Bizottságá­nak Szakigazgatási Szerve 1968 június 1. napjával egy fő férfi munkaerőt alkalmaz pénzügyi előadói munkakör­be Követelmény érettségi és szakmai jártasság. Fizetés a 116/1960. (12) Mü.M. számú együttes utasítás VII. 1734 szerint. Jelentkezés személyesen vagy írásban a vb elnöké­nél. l akást biztosítani nswt tudunk. A FŐKOLOMPOSOK KOLOMP NÉLKÜL. — Egy nyájba csapták a törzskosokat a Karcagi Állami Gazdaságban Ilyenkor nem a juhász, hanem a juh búsul

Next

/
Thumbnails
Contents