Szolnok Megyei Néplap, 1968. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-16 / 113. szám

1968. május 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Kettő helyett négy tanfolyam Segítik a tanulókat Tizenegyen kivételesek Csökkentett munkaidő előnyökkel A 'kisiparosok továbbkép­zéséről gondoskodva két szakmai mestervizsga előké­szítő tanfolyamot rendezett a közelmúltban a KIOSZ Szolnok városi és járási cso­Az utóbbi hónapokban több község tanácsa megtár­gyalta a helyi kisiparosok tevékenységét, s ezekre az alkalmakra meghívták a KIOSZ helyi csoportjának; vezetőit is. így közösen, egyetértéssel döntöttek olyan feladatokban, amely az ed­diginél is jobb ipari tevé­kenységet, szolgáltatási ellá­tottságot biztosit a falvak­ban. A vezető szervek és a kisiparosok jó együttműkö­désének tudható be, hogy a járásban, illetve a városban az igényeknek megfelelően alakult a kisipari tevékeny­ség aránya. A kilépőket, il­letve a nyugdíjba vonuló­kat is új szakemberek vál­portja. Az érdeklődés azon­ban hamarosan olyan mé­retű lett, hogy még másik két tanfolyamot is meg kel­lett szervezni. tották fel. Az idén így a ta­valyinál hattal több, össze­sen 474 kisiparos műkö­dik ezen a területen. Ezek a szakemberek je­lenleg mintegy százhúsz ipari tanulót oktatnak. A KIOSZ helyi csoportja kü­lönös figyelmet fordít arra, hogy mindenhol megfelelően oktassák őket a szakmára, s jól felkészítsék a vizsgákra. Akik — néhányan — ezt a legutóbbi időszakokban el­mulasztották, azokat írás­ban figyelmeztette a válasz­tott testület. Azoktól pedig, akik a májusi vizsgák idő­szakára ezt nem pótolják, a tanulótartási jogot is meg­vonja. A vizsgáztató bizott­ságokat viszont arra kérte. hogy segítsék a tanulók szakmai felkészítését Felújított klubban Az utánpótlás nevelése mellett — ahogyan ezt a legutóbbi taggyűlésen meg­határozták —, a KIOSZ já­rási szerve az elöregedők­kel is törődik. Javaslatára, miután ezt a rendszeres tagdíjfizetéssel lehetővé tették önmaguknak, húszon- ketten kaptak gyorssegélyt, állandó szociális segélyre pedig huszonkilencen jogo­sultak. Ezeknek az embe­reknek havonként összesen 9840 forintot postáz az or­szágos központjuk. Ezen kí­vül tizenegyen kivételes nyugellátásban részesül­nek. A tagok kulturálódási lehetőségére gondolva a klubéletet is jobbá teszik. Közös társadalmi munkával felújították, illetve beren­dezték városi klubjukat. B. E. Milyen volt a legrégibb magyar húskonzerv? Jankovich Miklós történet­kutatónk, a magyar szarvasmarha fejlődéstörténe­tének vizsgálata során érdekes középkori adatokra bukkant, amelyek a régi hazai lovas seregek élelmezésének kérdé­sét világítják meg. Nagy Lajos király 1347 és 1361 között viselt olaszországi hadjáratairól szólva, egykorú itáliai írók, Giovanni és Mat- teo Villani írták: „a magyarok hazájukban szarvasmarháik­kal nem munkálják a földet. Legelőik bővek, s így ezek az állataik hamar nőnek és híz­nak. Marháikat leölik: bőrük­kel, faggyújukkal keresked­nek. Húsukat nagy üstökben sózva megfőzik. Ha azután a marhahús leválik a csontról, kemencékben megaszalják, amikor pedig megszárad, fi­nom porrá, lisztté zúzzák azt. És, ha a magyar seregek megindulnak — írják a Villa­nlak, — hatalmas rézedénye­ket, fazekakat visznek maguk­kal. Minden magyarnál van A kormányhatározat lehe­tőségével élve 1968. íanuár 1-ével a megye 68 ipari vál­lalata, közül a BMG török­szentmiklósi gyára, a beton­útépítő vállalat 40-es számú főépítésvezetősége, valamint A munkaidő csökkentése miatt kiesett időalapot (790 ezer óra) az említett üzemek csaknem teljes egészében a műszaki, szervezési intézke­désekkel elért megtakarítá­sokból pótolják. A vízügvi igazgatóság töb­bek között gépesítette a fa- kitermelést és a földmunká­latokat, intenzívebben al­kalmazza a gépi kaszálást és a vegyszeres gyomirtást. Cse­regépek beállításával ellen­súlyozza a szállítógépek ja­vítása miatt kiesett időt. A BUV 40-es számú fő- építésvezetősége megjavítot­ta a kooperációt a vasúttal. Az anyagszállításnál na­gyobb arányban használja az önürítős vagonokat, az egyengető® döntő részét gé­pesítette. úi munkaszerveze­tet alakított ki a beérkező vasúti kocsik kirakására. a Középtiszavídéki Vízügyi Igazgatóság vezette be a heti 44 órás munkaidőt össze­sen 3833 dolgozót juttattak előnyösebb munkafeltételek­hez. A BMG törökszentmiklósi gyára korszerűsítette a gyártástechnológiát, növdte a kisgépesítést, javította a szerszámellátást, átszervezte az üzemrészek közötti anyag és félkésztermékek szallíiá- sát. A állás és veszteségidők csökkentésével 55 400, mű­szaki fejlesztéssel 16 400, normarendezéssel 12 800 nor­maórát pótolt. A munkatel­jesítmény növelése céljából 0.5 százalékos normaszigorí­tásra került sor. A vállalatok sajátos hely­zetüknek megfelelő munka­rendet alkalmaznak- A sza­badidő kiadásának formái el­térőek. A kéthetenkénti sza­badnap a BMG török­szentmiklósi gyárában hét­főre esik, a vízügvi igazgató­ságnál és a BUV 40-es szá­mú főépítésvezetőságénei pe­dig szombatra. Többet keresnek a normában dolgosók A tanácsokkal együtt Gépesítés, ésszerűbb szervezés — Ha az ember igazán dolgozni akar, akkor nem a követ nézi, han-m a mun­kát. őszintén szólva emellett a fizetést is. — Csak az anyagiak miatt választották ezt a sza'r.mát? — Á, nem — felelte Héví­zi Mária, a jövendő kőfara­gó, aki már a betűvésést is vállalni meri. őt igazolta Péntek Jánosnó és Molnár Lajosné, akik családos asz- szony létükre vállalni mer­ték ezt a nők között alig is­mert foglalkozást. Szándéko- pan nem mondtam, hogy szakmát, hiszen az az igaz­ság, hogy ők még nem szak­munkások, csupán most fog­lalkoznak a sírkőgyártás, vé­sés és a faragás alapelemei­vel. De egyszer valahol el kell kezdeni. Hárman öt mázsát A három nő rácáfol egy ismert közmondásra: fog­juk meg és vigyétek. Rövid időn belül elsajátították a szakfogásokat, emiatt spe­ciális fogókkal arra js képe­sek, hogy a „mester úr" se­gédlete mellett, akár öt mázsát is megemeljenek. Ez nemcsak azért érdekes, mert férfiaknak is becsületére vá­lik ez a súly, hanem azért is, mert ebben a szakmában nem lehet kitérni a súly­emelés elöl. Búcsúzáskor va­laki beszélgetésünket hall­gatva és a három jövendő sírkőkészítőnőt látva tré­fásan megjegyezte: „most már csak a helyesírási és értelmező szótárba kell egy új fogalmat beírni, mégpe­dig a mester úr helyett azt, hogy mestemő”. — tóth — ilyen tarisznyába (bőrzacskó­ba) csomagolt húspor. Ha azu­tán megállapodnak, edényei­ket megtöltik vízzel, s a vizet felforralják. A forró vízbe ilyen húsport vetnek, olyan minnyiségben, amennyien ép­pen vannak. A húspor a forró vízben megdagad; egy-két ma­réknyitól teli lesz az edény valami tésztás pép-féleséggel. Ez nagyon tápláló, s képes a katonákat jó erőben tartani, kevés kenyérrel, vagy akár anélkül is.” Eszerint tehát eleink már 600 esztendővel ezelőtt ismer­ték és hadiélelmezésükben si­kerrel alkalmazták azt a hús­konzervet, amelyet az újkor­ban az angolok „pemmacon”, a franciák „pemmican” néven hoztak forgalomba. A három üzemben megfe­lelően felkészültek a mun­kaidő csökkentésére. Az el­ső negyedév taoasztaiatai kedvezőek. A vízügvi igaz­gatóságnál a termelés — jelentős részben azért, mert nem volt árvíz — 97,9. a munkáslétszám 15,4. a mun­kások átlagkeresete 9 száza­lékkal emelkedett. A BMG .törökszentmiklósi pvárában a termelés — a/nva"hiány — miatt — 5 százalékkal csök­kent. a munkáslétszám nem, az átlagkeresetük egy száza­lékkal növekedett. A BUV 40-es főépítésvezetőségnél a termelés 27,6, a munkáslét- szám 51,9, az egv órára eső munkás átlagkereset 18 szá­zalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A vállalatok az időbérben dolgozók órabérét a munka­időcsökkentés arányában 7—9 százalékkal emelték, d« a havj béreket általában vál­tozatlanul hagyták. A telje­sítménybérben foglalkozta­tottak a normap’őíráso’-at teljesítették. Hinnék követ­keztében többet kerestek, mint a mun k* időcsökken rés bevezetése előtt. Kedvezően alakult 3 ‘ál- óra felhasználás. A vtzüzvt igazgatóságnál az első ne­gyedévben 35. a BMG török­szentmiklósi gyárában PO százalékkal kevesebb túlórát engedélyeztek, mint 1967 el­ső negyedévében. A BUV 46-es számú főépítésvez«*ő- sége az idénre nem terve­zett túlórát: január—mámius között mindössze 180-at használt fel. A rövidített munkaidő be­vezetése nem tett szüksé­gessé nagyobb létszám át­csoportosítást, intézményes szakmai átképzést. Á hór futótűzként ter­jedt el: láttad őket? Voltak, akik elismerően bólogattak, de szép számmal akadtak olyanok is — főleg férfiak , akik kételkedve csóvál­ták a fejüket: nők, mint kőfaragók?! Akár hihető, akár nem, Tiszaderzsen a kunmadarasi Építő és Javí­tó Ktsz 51'rkő részlegénél nők dolgoznak. Nyugodtan, tempósan, mint az igazi mesterek. Azok is lehetnek, ha van hozzá érzékük és akaratuk. A lehetőség mindenesetre adott. A részlegvezető, a* olvasóink által már iólis- mert Péntek Lajos fafaragó népművész, aki kedvtelésből űzött mestersége mellett a síremlékkészítést, avagy a kőfaragást irányítja. A szabad ég alatt, „steril" kézzel A több mázsás betontól n- böket. illetve márványüara- bokat látva önkéntelenül is a finom női kezekre pillan­tok. Ujjvédő gumi fedi mindegyiket. Határozott moz­dulattal szorítják a dörzs- követ, amelyet órákig moz­gatnak ide-oda, míg a mű­kő engedelmeskedik és az addig durva szemcséjűnek tűnő sírláda valami megfog­hatatlan csillogást vesz fel Voltak olyanok, akik meg­kérdezték, mi ebben az ér­dekes? Valószínűleg az, hogy egy ember a két kezén meg tudná számolni, hány nő dolgozik ebben a szakmá­ban. Mondták már azt, hogy a sírkő készítés és különö­sen a kőfaragás művészet és azt is, hogy csak segédmun­ka. Vitatkozni lehet, hogy mi benne a művészet, illet­ve a segédmunka. De vitán kívül állítható, hogy ha va­laki meg akarja tanulni, le­gyen nő vagy férfi, megta­nulhatja. A hétköznapi mun­ka gumikesztyűs „professzo­rai” nem kímélik erejüket. El is áruljuk, hogy miért­Júliustól további hat vállalat •. • Szolnok megyében a vál­lalatok, a gyáregysegek többsége 1969—1970-re ter­vezi a csökkentett munka­idő bevezetését. Az év ele­ién 14 vállalat kezdte meg az előkészületeket. Az új gazdasági mechanizmusba való beilleszkedés lekötötte a gazdasági vezetők idejét, így több üzemben a szüksé­gesnél kevesebbet foglalkoz­tak a rövidített munkaidő bevezetésének előkészítésé­vel. Ennek következménye, hoffv az Aprítógépgvár, a Hűtőgépgyár, a szolnoki és jászberényi Dohánybeváltó és Fermentáló, az Alföldi Kőolaifúrási Üzem, a Nagy- alföld’ Kőolai és Földgáz- termelő. a túrkevej XVTT. sz. Autójavító, a kisújszál­lási Faipari Vállalat elha­ezer literes, egy kisebb borvi­dék egész termése elférne benne. Ami a legfontosabb, készül az új üzemépület. A szolnoki Építő és Javító vál­lalat húzza fel a modern pa­lackozó automatát befogadó csarnokot, előkészítőt és szo­ciális helyiségeket. A vállalat másfél milliót fordít az építkezésre, félmil­lasztotta a rövidített mun­kahét iúlius 1-re tervezett bevezetését. Felmérésünk szerint a második félévben a szolnoki papírgyár, a Tiszamenti Ve­gyiművek, a Tisza Cipőgyár, a Tiszántúli Áramszolgálta'.j Vállalat Szolnoki Üzletigaz­gatósága, a MÁV szolnoki járműjavító üzem és a mező­túri Villamos Gén technikai Cikkeket Gyártó Vállalat tér át a csökkentett munkaidő­ben való foglalkoztatásra. Ezek a vállalatok intézke­dési tervüket — a rende­letben meghatározott időre — elkészítették és megküld­ték az illetékes szerveknek, főhatóságoknak. Halmi Ferenc SZMT közgazd bizotts. vez. liót a gépekre. Tavaly decem­ber óta tart a kényszerű szü­net a rekonstrukció miatt. Ez év végére, azonban újjászüle­tik az újból felfedezett Mira. Most az építőktől függ min­den. Szeptember 30. az átadási határidő. Még négy és fél hó­nap. Ahogy nézzük, nekik is jól kell hajtani...! P-s. A KESERŰ KÚT Különös földdarab ez az öt­ven hold. Mintha csak kont­rasztja lenne a közeli üde ve- teményeskerteknek, a gyü­mölcstermő kécskei homok­nak. Itt még az acat, kóró sem szereti nagyon, a fű is csak kínjában fogja meg. Kút- vize sem különb. Az ember szükségből issza, a jószág nem fogadja el, a béka is felfordul benne, ha rávetemedik. Ilyen ez a rész emberemlé­kezet óta. S hogy miért ilyen, kezdetben csak az itteni, ti­szai enői falusi orvost érdekel­te. ötven évvel ezelőtt merí­tett először kóstolásra a kese­rű kútból. Az első korty után ő sem csettintgetett elégedet­ten a nyelvével, de szakem­ber lévén legott felismerte a híres karlsbadi ízt, azaz a ká­lium és magnézium jelenlétét. Így született fél évszázaddal ezelőtt a Mira, az azóta jeles márkává lett gyógyvíz, amiből egy félpohárral elég... és most sem csettintget senki utá­na, de az étvágyát meghozza. Ötven éve ugyanis nem vál­tozott kimutathatóan a keserű ital hatóanyag tartalma. Ti­zenöt fajta ásványt foglal ma­gában számottevő mennyiség­ben, főleg Ca és Mg sókat, li­terenként mintegy 3,3 deka­grammot. És hogy mit tud? A többek között fogyasztani is. E tulaj­donsága egy szerencsés rek­lámötlet révén néhány év alatt népszerűbbé és főleg hozzáférhetőbbé tette, mint a gracilint... Ezzel lényegében másodszor is felfedezték a ke­serű kutat. A változatosság kedvéért most a túlságosan is jó étvágyúak számára. Csak­hogy kapni lehet! Illetve nem lehet kapni. A pesti lapok panaszrovatában időnként visszatérő téma a Mira ügy. Miért hiánycikk? Kimerültek a kutak? Nem! Ott mélyednek ma is a dróthálóval elkerített „is­tenverte" 49 holdas kopáron, a Gyógyáru Értékesítő Vállalat tiszajenői telephelyén. Három- Három és fél méter mélyen csillog a víztükör a három ke­serű és a tizennyolc glauber- sós kútban. A régen ásottak fölé rangos, pillérekre tá­maszkodó kupolát emeltek, az újabbakat praktikusabban csak betonfedő borítja. Víz van kimeríthetetlen mennyiségben. Ha a szivaty- tyúk csökkentik a szintet a talaj-erecskék, a fizika törvé­nyei szerint újból feltöltik a nívóig. Palackból is egész he­gyek vannak a közelben, a telepvezető szerint hétszáz­KIS KEZEK, NAGY MESTEREK — Kár volt a fejüket csóválni —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents