Szolnok Megyei Néplap, 1968. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-15 / 112. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZOLNOK MEGYS5 [Tjjgji PÁRTaZOTTSÁQ ÉS A KSGVEI TftllfcS XIX. évfolyam, 112. szám. Ára 70 fillér 1968. május 15., szerda. Meleg szeretettel köszöntjük lengyel barátainkat! Serdecznie pozdrawyamy naszich polskich przycaiól! H úsz esztendeje, 1948. június 18-án írták alá Varsóban a magyar- lengyel barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segély- nyújtási egyezményt. A húsz évre kötött szerződés után most Budapesten látják el kézjegyükkel az új megálla­podást a magyar és a len­gyel állam vezetői. Az elmúlt húsz esztendő mindkét ország történelmé­ben a szocialista építés vi­tathatatlan eredményeinek, s az ezzel együtt járó mély és pozitív társadalmi átalaku­lásoknak az időszaka volt. Mint minden nagy társa­dat mj-gazdasági-politikai mozgás, ez is hordozott a maga áramlásában tévedése­ket, eredményezett megtor­panásokat, hozott válságo­kat Az a politikai bázis azonban, amelyre a szocia­lista Magyarország és a szo­cialista Lengyelország együttműködése épül, töret­len és szilárd maradt, ki­állta a fejlődés útján mutat­kozó összes megpróbáltatá­sokat. Ennek az a természe­tes magyarázata, hogy a húsz esztendővel ezelőtt megkötött megállapodás a két nép nemzeti érdekeinek és a szocialista internacio­nalizmus eszméinek teljes összhangján alapult. Alap­vétő jellegzetessége már ak­kor az volt, hogy társadalmi- gazdasági területen a szoria- . lizmug felépítése; külpoliti­kailag a Szocialista országok nagy családjával, mindenek­előtt a Szovjetunióval való testvéri együttműködés a magyar—lengyel kooperáció alapja. Ez az alapvetően helyes frányválasztás tette lehetővé, hogy az elmúlt húsz évben, az 1948-ban kötött egyez­mény alapján, a két ország az államközi szerződések egész sorát köthette meg egymással, s politikai, gaz­dasági, személyi kapcsolata­it oly szorosra fűzhette, mint a történelemben még soha. Ami a személyi kapcsola­tokat illeti, azok a két or­szág „egyszerű embereinek” életében is kifejeződtek. Hi­szen például 1966-ban csak­nem 400 ezer lengyel ven­dég lépte át a magyar ha­tárt és mintegy 100 ezer magyar utazott Lengyelor­szágba­A személyi kapcsolatok másik pólusán; rendkívül jelentősek voltak a legmaga­sabb szintű találkozások. M agától értetődően a két ország közötti széles körű kapcsolat messze­menően kifejeződött gazda­sági együttműködésünk fej­lődésében is. Különösen a KGST megalakulása óta helyeződtek elvileg is ma­gasabb szintre a két ország gazdasági kapcsolatai, mi­közben a külkereskedelem fejlődése is állandóan nö­vekvő eredményeket hozott. Csak 1958 óta például (ami­kor létrejött a lengyel—ma­gyar állandó gazdasági együttműködés bizottsága) a két ország közötti árucsere­forgalom 3,3-szorosára nőtt. Közben azonban az áru­csere módszerén messze túl­mutató. felettébb együtt­működési formák Is szület­tek. Létrejött például Hal- decx néven az első közös vállalkozás, amely magyar szabadalom alaoján a szi­léziai szénbányákban szenet termel a meddőhányókból. Magyar—lengyel—csehszlo- vállalkozásként indult az Intermetall vaskohászati együttműködési szervezet. (Ehhez később Bulgária, az NDK és a Szovjetunió is csatlakozott). 1967«. végén hosszúlejáratú magyar—len­gyel szállítmányi megállaoo- dás lőtt létre, amely jelen­tősen megnövelte a lengyel kikötők szerepét a magyar külkereskedelem tengerentú­li szállításainak lebonyolí­tásában. E kiemelkedő megálla­podásokkal párhuza­mosan az iparban kü­lönleges termelési kapcsola­tok is kialakultak magyar és lengyel vállalatok tucatjai között. Bizonyos, különösen fontos gazdasági területeken (például a gépiparban, a könnyűiparban és a vegy­iparban) speciális munkacso­portok irányítják az együtt­működést. Mindez arról ta­núskodik. hogy — noha szá­mos területen még távolról sem használtuk ki a lehető­ségeket — a két ország túl­jutott gazdasági együttmű­ködésében az árucsere sza­kaszán és mind nagyobb si­kerrel alkalmazza a koope­ráció fejlett formáit Az elmúlt húsz év króni­kája arról tanúskodik, hogy a magyar—lengyel barátsági egyezmény messzemenően teljesítette feladatát és min­den lehetőség megvan arra, hogy megújítása után a tét ország kapcsolatai még szo­rosabbá s gazdasági-politikai hatásukban még erőtelje­sebbekké váljanak. Ezt a le­hetőséget megerősíti, hogy nemcsak a kétoldalú állam­közi viszonylatokat illetően, hanem a nemzetközi élet és a nemzetközi munkásmozga­lom valamennyi döntő kér­désében azonos a magyar és lengyel kormány álláspont­ja. Ezt messzemeiően kife­jezésre juttatták az utóbbi hónapokban megsűrűsödött magasszintű nemzetközi ta­lálkozók — néhány nappal a lengyel küldöttség érkezése előtt például a Moszkvában tartott tanácskozás, amelyen a Szovjetunió. Bulgária és az NDK legfelsőbb pártvezetői mellett Wladislaw Gomuika és Kádár János is részt vett. H úsz év mérlege, a sike­rek és nehézségek reá­lis értékelése világossá teszi mindkét szocialista or­szág, mindkét nép számára, hogy a megújult szerződés is akkor vezethet új sikerek­hez, ha a szocialista nemzet­köziség és a legmélyebb nemzeti érdekek harmoni­kus egységének alapjára épül- Ebben a szellemben köszönti a magyar közvéle­mény a barátságunk új egyezményének aláírására hazánkba érkező lengyel párt- és kormányküldöttsé­get és vezetőit, Wladislaw Gomuika elvtársat, a LÉMP Központi Bizottsága első tit­kárát és Jozef Cyrankiewicz elvtársat, a minisztertanács elnökét. K. S> Ma érkezik hazánkba a Lengyel Népköztársaság párt- és kormány­küldöttsége A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága és a mag var forradalmi munkás-paraszt kormány meghívására szerdán hivatalos baráti látogatásra Magyar- országra érkezik a Lengyel Népköztársaság párt- és kor­mányküldöttsége. A küldöttség vezetői: Wladyslaw Gomuika, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Józef Cyrankiewicz, a Lengyel Egyesült Mun­káspárt Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnöke. A delegáció tagjai; Boleslaw Jaszczuk, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság ritkára. Józef Winiewicz, a külügy­minisztérium megbízott vezetője, Kazamiercz Olszewski, a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bizottság el­ső elnökhelyettese és Jan Kiljanczyk, a Lengyel Népköz- társaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A látogatás alkalmával aláírják a Magyar Népköz- társaság és a Lengyel Népköztársaság új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződését. Szolnok ipari negyedében, a Tószegi úton egyre inkább kibontakozik a készülő épületelemgyár impozáns képe. Fotónk a monumentális méretű gyári csarnokot ábrá­zolja Ma: megyei ifjúsági kulturális fórum Ma kezdődik Szolnokon a kétnapos megyei ifjúsági fó­rum; Ezt megelőzően min­den járásunkban és váro­sunkban volt ilyen rendez­vény. A megyei ifjúsági fó­rum céljairól, rendeltetésé­ről Nagy Sándortól, a KISZ megyei bizottságának kul- turfelelősétől érdeklődtünk. — A KISZ Központi Bi­zottsága 1964-ben határoza­tot hozott a fiatalok szabad­idejével összefüggő munká­ról — kezdte Nagy Sándor. — Ez a határozat többek között kimondja, hogy „a Kommunista Ifjúsági Szövet­séggel együtt társadalmunk minden tagjának, valameny- nyi szervezetének és intéz­ményének érdeke a szocia­lizmust felépítő új nemze­dék formálása, szabadidejé­nek célszerű, hasznos el­töltése. A család, az iskola, az állami és társadalmi in­tézmények, a gazdasági, kulturális és sportvezetők tevékeny részvétele és tá­mogatása nélkül az ifjúsági szövetség nem tudja betölte­ni szervező és nevelő hiva­tását. Ezért a jövő érdeké­ben kéri valamennyi illeté­kes állami és társadalmi in­tézmény segítségét a műve-' Lődés, szórakozás, pihenés lehetőségeinek növelésében, nevelőhatásának fejlesztésé­ben”. Most, négy év eltel­tével számotvetünk azzal, mit értünk el. — S milyen tapasztala­tokat szereztek a me­gyei ifjúsági fórum elő­készítése során? — Mindenekelőtt arról adhatunk számot, hogy ifjú­ságunk erkölcsi-politikai ar­culata, általános műveltsé­ge kedvezően változott. If­júmunkásainknak pl. két­harmada szakmunkás. Kö­zülük Ötezren tagjai a KISZ- nek. Általános és szakmai műveltségük nagyobb, mint elődeiké. Sok köztük az érettségizett. Ezért kell színvonalas programot ki­dolgozni szabadidejük hasz­nos eltöltéséhez. | — S mi a helyzet falun? — Megyénkben körülbelül harmincezer fiatal él falun. Közülük azonban csak mint­egy tizenkétezren dolgoznak 9 mezőgazdaságban. A töb­biek egyéb munkakörben helyezkedtek el. Figyelemre- méltóan megnőtt a falun dolgozó értelmiségiek szá­ma. Kulturális munkánk végzése közben erről sem szabad' megfeledkezni. Az ott dolgozó ételmiségiek se­gítségét is hasznosítva mun­kálkodunk azon, hogy az új termelési viszonyok, az új életforma következtében kü­lönben * is megváltozott gon­dolkodásmód marxista vi­lágnézet kialakulását ered­ményezze a parasztfiatalok tömegénél. Diákifjúságunk­nál pedjg a nevelőmunka hatékonyságát szorgalmaz­zuk. j — A KISZ kulturális munkájához most már kedvezőék-e a lehetősé­gek? — Egészében igen. 1963- ban például 85 közművelő­dési intézmény segítségére számíthattunk. Az idén pe­dig már 146 áll a fiatajok rendelkezésére. 1964-ben 18 ezer televíziókészülék volt megyénkben, most meg negy­venezer. Ugyanakkor szá­mottevően nőtt a tanácsok; a MÉSZÖV, a TIT, egyszó­val a különböző szervek és intézmények segítsége. A megyei könyvtár és általá­ban a könyvtárhálózat dol­gozóinak jelentős szerepe van például abban, hogy az utóbbi négy év alatt ötezer­rel nőtt megyénkben a fia­tal olvasók száma. — Mi gátolja az ifjúsági szervezet kulturális mun­káját? — Elsősorban olyan ténye­zők, melyeken csak a fel-* sőbb szervek változtathat­nak. Például az ifjúsági klubok vezetői részére csak ügyeskedéssel, a jogszabá­lyok kijátszásával tudunk tiszteletdíjat fizetni. Pedig klubmozgalmunk fellendülő­ben vnn, 94 klubunk műkö­dik, s lehetőségeink koránt sincsenek kihasználva. Nagy az érdeklődés a társastánc tanfolyamok iránt is. Négy év alatt több mint tizen­egyezer fiatal tanult azokon táncolni. Ugyanakkor a táncoktatók működését olyan feltételekhez kötik, hogy másodállásban nem tudnak azoknak megfelelni. Főhi­vatású tánctanárokat meg nem képeznek. Belkereske­delmi miniszteri utasítás nélkül csak vágyálom a szeszmentes napok szervezé­se a szórakozóhelyeken. — Több mindenről lehetne még beszélni, — de ne vág­junk a fórum elé. A kollek­tíva bölcsessége summázza majd a tapasztalatokat, meg­jelöli a követendő utat. S. B. Parlamenti küldöttség utazott Belgiumba A belga szenátus és kép­viselőház meghívására Kállai Gyulának, az országgyűlés elnökének vezetésével par­lamenti küldöttség utazott Belgiumba. A delegáció tag­jai; dr. Beme Zoltán, Hor­váth Károlyné és dr. Jókai Loránd országgyűlési képvi­selők, A küldöttség búcsúzfettá- sára á Ferihegyi repülőtérén megjelent Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, dr. Csanádi György közlekedés- és pos­taügyi miniszter, Vas« Ist­vánná és dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés al- elnökei, Szilágyi Béla kül­ügyminiszterhelyettes, az or­szággyűlés tisztikarának több tagja, és több országgyűlési képviselő. Jelen volt a bú­csúztatásnál Pierre Vve« Vleeschauwer, a Belga Ki­rályság budapesti nagykövete. MÁJUSI ESŐ »,0*1, hozott isten gyönyörű esőcske" — ilyen szeretettel köszönti a költő, Fa­zekas Mihály ódájában a tavaszi esőt. A parasztemberek szótárában nagyon szép hasonlat van erre: a májusi eső aranyat ér. Éneikül nincs élet, nincs ter­mes. Pedig... Csak a legnagyobb tisztelet hangján lehet szólni a ^parasztemberek szorgal­miról. Szolnok megye szövetkezeti gaz­dái kitűnő munkával, kellő jó időben 187 ezer hold őszi gabonát vetettek el. Idő­ben kikelt, szépen diszlett. Gondozták, ápolták a növényt. A megyében 170 ezer hold kalászos vegyszeres gyomirtását vé­gezték el, s 173 ezer hold kapott levél­trágyát a szövetkezetekben. Soha még ek­kora terü’et• Megyei rekord. S a mezei szorgalom másik szép pél­dája: egy héttel előbb tartanak a szo­kásosnál a tavaszi növények ápolásá­ban is. De a szárazság is rekordot ho­zott. Több mint 60 esztendeje nem volt ilyen mértékű tgvaszi aszály. Kétszáz milliméterrel kevesebb csapadékot kapott a föld ezen a tavaszom A föld kiszáradt, a növény eltikkadt, s a mindent megpró­báló ember kedve elment. Szomorú, ag­gódó, levert volt a hangulat a falun ezek­ben a hetekben. S a falunak a város is, az egész or­szág népe segített megijedni. Hiszen mindannyian azt esszük, amit a mező­gazdaság ad. s annyit eszünk és olyan áron, - amennyit és ahogyan tudja adni. A parasztemberek, a mezőgazdaságban dol­gozók mindent megtettek. Most, május 10-ig mintegy 30 ezer holdat öntöztek meg a megyében. Ez j$ rekord. Június végére szokott 30 ezer hold öntözött terü­let lenni. Küzd az ember a szárazsággal. S a szerencse még eddig nem társult a vagy erőfeszítéshez. Végre most „megnyíltak az egek csatornái’. Mezőtúron 19 milli­méter esett, Szolnokon 7. Jászberényben 3, Kunhegyesen csak éppen valami. Kel­lett volna legalább 50 milliméter már. De azért ez is valami. Ahogy szokták mondani „elverte a porát”. S kicsit el­hessegeti.. a rosszkedvüséget is. Ahogy az éa beborult, a jókedv úgy derült ki. Frissebbek, bizakodóbbak vagyunk. Ez a kis eső nem tudott mindent pótolni A lucerna, a borsó, s más is már nem tud jól fizetni. Gabonából se várhatunk nagyon jó termést. De a meteorológia most újabb esőt jelez. Ha soha nem is szoktuk nagyon komolyan venni az elő­rejelzést, most nagyon bízunk benne. \ Kell, nagyon kellene az eső. A soha ■■ nem látott szorgalom, jó munka így ér­ne valamit. Egyek vagyunk most a falu népével, a határ munkásaival. Segítünk szurkolni nekik: essél, essél még gyönyörű esőcske. B. I*.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents