Szolnok Megyei Néplap, 1968. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-10 / 108. szám
1908. május 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Két év alatt »csodákat« műveltek ayenge közepesből a legjobbak közé A jászárokszállási Béke Tsz-ben az 1967. évi gazdálkodás eredményeként a forgóalap 1 forintjára 2,40 forint, a költségek 1 forintjára 1,32 forint bruttó jövedelem jut. A fejlődés .ütemét tekintve a Béke Tsz a legjobb eredményt ért el a jászberényi járás közös gazdaságai között. Meglepőek a jászárokszállási eredmények, hisz két évvel ezelőtt még súlyos gondokkal küzdött a szövetkezet, a gazdálkodás színvonala akkor visszaesett. — Szervezetlenség, határozatlanság uralkodott a vezetésben. Csökkent a tagok szeCsökkentették a felduzzadt apparátust A három kis szövetkezet egyesülése után üzemegységrendszert alakítottak ki. De nem vált be, mert az intézkedések végrehajtása lelassult. A gazdaság területi nagysága — 4557 hold szántó — sem indokolta az üzemegységek kialakítását. Ügyszintén a hat szántóföldi brigád szervezése is túlzott volt; A tapasztalatok is igazolták: felduzzadt az adminisztráció, s elsikkadt a felelősség. Logikus volt az üzemegységek megszüntetése, a hat brigádból is csak négy maradt. Vezetőik jól képzett, tapasztalt szakemberek, hárman technikusok. Kialakították a nagyüzemi táblákat, elkészült a tábla törzskönyv. A növénytermelés fő profilja a búza, napraforgó, cu„En és a munkatársaim...“ A szocialista munka vállalata címért mélyes jövedelme, alacsony volt a felhalmozás aránya. Nem volt takarmány, mert kivitték g részes művelők. A bajokra a járási tanács mezőgazdasági osztálya is felfigyelt és több javaslatot tett a hibák megszüntetésére. Két év rövid idő, a mezőgazdaságban ezalatt nehéz „csodákat” művelni. A Béke Tsz vezetői azonban megszívlelték a járás figyelmeztetését és kellő eréllyel fogtak hozzá a rend, fegyelem helyreállításához. S ebben minden támogatást megkaptak a gazdaság párt- szervezetétől. karrépa, kukorica, a szálastakarmány és az aprómag- termelés volt. Megszűnt a „vegyeskereskedés”, A brigádok költségtervet kaptak Felülvizsgálták és szigorították a normákat, nem engedték meg a lazítást. — A brigádok hozam- és költségtervet kaptak. Ha a tervet nem teljesítenék, csökkenne a brigádvezetők, s a tagok jövedelme is. Két év tapasztalata bizonyítja: helyes intézkedés volt ez. Bár kezdetben népszerűtlennek tűnt. A pártszervezet vezetői és aktivistái magyarázták az embereknek: a lazaság csak Az autóközlekedés veszélyes üzem — Emelkedett a balesetek száma — — ...Kocsimosót építünk társadalmi munkában... Egy munkatársam és én célgépet szerkesztettünk, amely a granulált táp gyártásához szükséges matricák felújítását lehetővé teszi... Mi munkahelyen kívül is megkeressük egymást, most egyik brigádtaguink házat épít annak segítünk... Azon gondolkodunk, hogyan tudnánk a kocsikat jobban kihasználni és hol takaríthatunk meg még villamosenergiát... Baleset ellen egymást és önmagunkat is védjük... Géphiba miatt nem lesz kiesés, mert mindent jól karbantartunk... Idézhetnénk még hosszan a hasonló vállalásokat és ígéreteket, amelyek r Szolnok megyei Gabonafclvásár- ló és Feldolgozó Vállalat dolgozóinak csütörtöki termelési tanácskozásán elhangzottak. a brigádvezetők keresetlen szavakkal foglalták össze mit beszéltek meg, mit vállalnak a „Szocialista munka vállalata” cím elnyeréséért. Cselleng János, a vállalat igazgatója mondta: tavaly 47 brigádban háromszázötvenen versenyeztek a szocialista címért. Harminchat brigád el is nyerte azt. Mindany- nyian nagy szorgalommal, tenniakarással dolgoztak. Az ő munkájukat, tettrekészsé- güket tartom a biztosítéknak, amelyre mindenkor számíthatunk, amelyet ismerve aláírhatjuk a Kötelezettségvállalást: idén úgy dolgozunk, hogy kiérdemeljük a ..Szocialista munka vállalata” címet. Tornai Tibor, a Gabonatröszt igazgató-főmérnöke a biztatás és ösztönzés mellett azt is elmondta a törölc- szentmiklósiaknak: Nem lesz könnyű dolguk, mert az ország öt másik megyéjében is versenyre keltek hasonló reményekkel és hasonló céllal. A versenytársak is mind szorgalmas, dolgos, komoly emberek. A kötelezettségvállalást mégis abban a reményben írták alá a törökszentmiklósi vállalat gazdasági, párt és tömegszervezeti vezetői, hogy jövő ilyenkor az adott szó teljesítését nyugtázhatják. Reméljük, úgy lesz. — Nem tudom; mi lesz ebhői a gyerekből — dohogott a nagyapja, látva, hogy malacot, birkát, kecskét egyaránt meglovagol. A jé öreg valahogy másként képzelte el a pásztorkodást. Méri János meg az életet. — Tízéves koromban — özvegy édesanyám nagy ijedelmére — meg is lógtam öcsödi házunkból. Hallottam, hogy Mezőhegyesen lovászokat képeznek. De aztán nem sokáig voltam ott. A fiumei kormányzó ügyes, jó viselkedésű lovászgyereket keresett lánya tanításához. A kormányzó gazdag ember volt. Saját költségén tartott fenn egy huszárezredet Fiúméban. A lány ió tanítványnak bizonyult. Ki tudja, hogy a lovaglás öröme, vagy a kövérséggel való hadakozás késztette vakmerő produkciókra. Méri János mégsem maradt ott. Pestre került, a Magyar Lovaregylethez. — A bécsi zsokéklubbal működtünk együtt. Szemere Miklós — bizonyára hallottak róla, nagy montekarlós volt — lovait gondoztam. pályafutása sikerrel kecsegtetett. Külföldi versenyekre küldött lovakat bíztak rá. „Utazó abrakmester” volt a beosztása. — Bizalmi állás volt az kérem. Sokat iártunk Bécs- be. meg Németországba. Közben négy középiskolát' végzett magánúton. K megtanult németül. Egy szerencsétlen ugratás után kétévi” mankón jár '• a szorgalmas embereknek árt. Akik tavaly nem teljesítették a kötelező, 10 órás munkanapokat, idén csökkentett háztáji földet kapnak. Az új alapszabály szintén erre ösztönöz, mert a szorgalomtól függ az egyéb szociális juttatás aránya is. Tavaly már a költségek csökkentésére törekedtek a brigádok. Ahol csak lehetett, takarékoskodtak a gépi ,erő- vel, üzemanyaggal. Gépesítették az aprómag betakarítását, a műhely dolgozói speciális szitát készítettek a gabonakombájnra. A szövetkezet állattenyésztése is sokat fejlődött. Az új, 15 ezer férőhelyes csibenevelőben 2,38 kilogramm abrakból állítanak elő egy kiló húst. A sertés- hizlaldában áttértek az önetetésre. Tavaly 1200, idén 1800 hízót adnak közfogyasztásra. A hizlalásí idő három hónappal lerövidült. A mezőgazdaságban szemléltető mutatószám az egy katasztrális holdra jutó bruttó jövedelem. Ez 1965- ben 1635, tavaly 2170 forint volt. Tudják, hogy az emelkedésben az árrendezés is közrejátszott, de a rend, fegyelem és a szorgalom méginkább. A Béke Tsz-ben a kiosztható jövedelem tavaly 2,2 millió forinttal emelkedett Jászárokszálláson megszűnt a munkaegység. Ehelyett a teljesítményértéket vezették be. Az egységet 30 forintban állapították meg, ami a zárszámadáskor 56 forintra emelkedett. Az egy tagra jutó évi átlagos jövedelem a bázishoz viszonyítva 8686 forinttal magasabb lett, s elérte a 18 632 forintot. A két!év alatt elért fejlődést e számadatok is kellően szemléltetik. A jászárokszállási Béke Tsz két év alatt a gyenge közepesek sorából a legjobbak közé emelkedett. Ebben jelentős szerepe van a kollektív vezetésnek, a párt- szervezet jó szervező munkájának; — Akkor kerültem vissza Öcsödre- A malomban lettem könyvelő. S az az ember, aki a vad vágtákhoz, a világvárosok zajló életéhez szokott, huszonhét évig dolgozott egyazon íróasztalnál. — Hogy bírta? Arcán szomorúságnak semmi nyoma. Ügy beszél róla, mintha ez volna a világ legtermészetesebb esete: — Elviseltem, mert lovagoltam közben. Voltak ió lovai a cégnek. Azokkal szállították a gabonát. Negyvennyolcban gondolt egyet, nevelt egy versenylovat. Oda is adta Pestre, az egyik trénerhez. A felesége azonban nem nézte jó szemmel. — Addig maceráit, míg eladtam. Vettem az árából két jó fejőstehenet. A helybeli földművesszr- vetkezetnek alapító tagia, most is elnöke a felügyelő bizottságnak. Kitüntetést, is kapott érte. A társadalmi munkáért adott jelvény aranyfokozatát is viselheti. S amire talán legbüszkébb1 tizenkét éve ő a népfront községi elnöke. — Fő törekvésünk a párt irányelvéinek érvényesítése, az emberek tudatának formálása. a nemzeti összefogás erősítése. S emellett ezernyi napi tennivaló, például a községfeilesztés. Tavaly is 296 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek községünk dolgozói. Saját maguknak is köszönA 7-es AKÖV-nél idén a tavalyihoz mérten, emelkedett a balesetek száma. Három hónap alatt kettővel volt több az akkori 24-nél Ezek között 30 napon túl gyógyuló is több volt, mint tavaly tavasszal, összesen 5. Csökkent viszont a kieseit munkanapok száma. Amíg tavaly az első negyedévben 472 volt, az idén csanem 50- nel kevesebb. A rakodó- munkások „vezetnek“ Meglepő, de tény, hogy a baleseteknek csak kis részét okozzák a gépkocsivezetők. A „prímet” tavaly az első negyedévben a karbantartó munkások vitték, 31 százalékkal. Idén az első negyedévben a rakodómunkások okoztak, illetve szenvedtek legtöbb balesetet. Az összes balesetek 34,2 százalékát. Az oktatás nem mellékes Az Autóközlekedési Tröszt tavalyi baleseti mérlege szerint a 7-es AKÖV dolgozói „tartják” az országos szakmai átlagot. Nem javult nálunk jelentősen a közúti balReeski Pista bácsi immár harmadszor kapott agyvérzést. A harmadik éjszakai szolgálatban, a vegyiművek portáján érte. Megbénult, aligha "dolgozhat többé. — Odáig már eljutott a gyógyulásban, hogy mankóival néhány percet el-elcsoszog a kertben. Az emlékezete kikihagy, hol erre hol arra kalandoznak el gondolatai. Az asszony szeme riadt, száraz, álmatlanságtól égő. Ül a rozzant széken a zagyvarék,asi ház konyhájában. A kötőjét morzsolgatja, gyű- rögeti. hetik tehát az öcsödiek, hogy az utóbbi években új iskola. 26 kilométer hosszú vízhálózat épült. s betonjárdájuk, villanyhálózatuk körülbelül ugyanilyen hosszú. — Életrehívtunk egy népfront klubot is. önkéntes felajánlásból tartjuk fenn. Szívesen látjuk, hogy az italbolt helyett oda tömörül az ifjúság. A népfront községi vezetőinek jelentékeny szerepe van abban is, hogy évek óta működik az öregek napközije. Harmincán látogatják, s ebédet is kapnak. A népfront bizottság ió munkáját sok egyéb tény igazolja. Méltán kapta azért a Munkaérdemrend ezüst fokozatát a közelmúltban Méri János. Pedig nem fiatal ember, hetvenhárom éves, mégis fáradhatatlan. Mozgása friss, energikus temperamentumról árulkodik. — Azért van ez, mert nem hagyom el magam. Ma reggel pl. már ötkor lovon ültem. Az apaméneken szoktam lovagolni. Igaz. az egyik majdnem salakra vágott. Felágaskodott, s hanvatt esett. De azért visszaültem rá! Most meg a Szabadság Tsz- nek tanítok egy csikóját, hogv jó pénzért adhassák el. Nézem, s arra gondolok, milyen jó lehet hetvenhárom évesen is nyeregben maradni, még akkor is. ha az élet, ez a remtemkedő komisz csikó salakra akarja vágni az emberi. Simon Béla eseti statisztika. 1967-ben negyvenegyen kaptak emlékplakettet és pénzjutalmai azért, mert 250, illetve 500 ezer kilométeren balesetmentesen vezettek. Emellett az elismerésre méltó tény mellett azonban adatok tanúskodnak arról, hogy például főleg az újonnan belépők baleseti oktatásával nem minden üzemrészben foglalkoznak megfelelően. Idén a balesetek 70 százaléka azokkal történt, akik még egv évet sem töltöttek el a vállalatnál.. Kártérítési igénnyel tavaly havminc- ketten fordultak a vállalathoz, abból viszont csak hét volt teljesen indokolt, tizennégyet csak részben, tízet pedig egyáltalán nem találtak annak. A megelőzés hiányzik Tavaly a szocialista brigádok vállalták, hogy összefognak egymás ás önmaguk testi épségének megóvására. Ennek ellenére a szolnoki 1-es és 3-as műszaki telepen. a törökszentmiklósi, a kisújszállási, és mezőtúri ki- rendeltségen nem tartják be megfelelően a megelőző szabályokat. ittasság, vagy vé— Mi lesz velünk, iaj mi? Az öregemnek júniusban lejár a táppénzes ideje. Fillér nélkül maradunk. Csak kilenc és fél éve van meg. Leszázalékolják, de nyugdíjat nem kaphat. Családunk nincs, a rokonaink magukra is alig győzik, nem segíthetnek. Tessék már megmondani: nincs nekünk reményünk? A törvény ránk nem gondol ? 1 Pista bácsi hallgatagon mered . maga elé. Az ágy végének támasztja az oldalát. — Csak még egyszer tiszteleghetnék a portán — mondja csak úgy a semmibe. A felesége panaszkodik, hogy a gyógyszerre sem futja majd, nemhogy a megélhetésre. A sorsot szidja, mely rájuk szabadult. ☆ Hogy csöppentem a Recski család tragédiájába? Templom Miklós, a gyár rendészeti osztályának a vezetője mesélte el ezt a miniatűr drámát a szobájában. Arra kért, nézzek utána, mit lehetne tenni értük. — Mi már mindent végiggondoltunk. — Zsákutcából zsákutcába jutottunk. Szegénynek nincs ki a tíz éves munkaviszonya, ez parancsol megálljt minden igyekezetünknek. Valami segélyt juttatunk majd, de itt évek gondiát kell nézni. Az öreg öngyilkosságot emleget minduntalan. Az asszony nem mehet el mellőle, hiszen ápolásra szorul. Így kerültem Zagyvarékas- ra, a Rákóczi utcai Recski házba. ☆ — Sokáig elélhetünk még — nyögi fel kínját a néni. — Tudja hogy van, idős vagyak, a vérnyomásom is magas. Ágynak dőlhetek bármikor. A szegénység leske- lődik körülöttünk. Elbírja-e őket a község ereje, számíthatnak-e némi támogatásra ? ☆ Kis Béla tanácselnök bekéri a segélyezettek lajstromát. Böngészi, majd így szól: — Több a rászorult a faluban, mint amennyinek addőruha hiánya miatt a művezetők nem engednek mun kába állni embereket. Ezek azonban csak a durva ese tek. Ennél több irányú részletesebb figyelmesség kell. Betartani a szabály okát A vállalat szakszervezet’ tanácsa és bizottsága több esetben foglalkozott már a munkavédelmi szabályok be tartásával, vitatkoztak műszaki és gazdasági vezetőkkel, javaslatokat kértek és valósítottak meg. a gazda sági vezetőkkel azonban — ahogyan azt beszámolójuk alapján az SZMT megyei elnöksége is megállapította — az eddiginél is hatékonyabb kapcsolatot kell kialakítaniuk. Elsősorban abban kel! fokozottabban együttműköd niük. hogy mindenhol é* mindig betartsák az üzemi balesetek bejelentésére. kivizsgálására és nyilvántartó Sára vonatkozó rendeleteke* intézkedéseket. A dolgozó' testi épsége, biztonsága ke veteli ezt tőlük. hatunk. Tizenhárom öregüni kap rendszeres segélyt, hav^ kétszáz forintot. Nem sok pénz. de valahogy eltengőd nek belőle. „.v—-Recskiék? — Az idén már nem megy ■}&i«sak a tiz'enháiőmból va laki nem „marad ki”. Pista bácsiéknak két házuk van az egyiket eladhatnák, vág' járadékos szerződést köthe> nének rá... ☆ Az asszonnyal találkozta. ismét. — A két ház? — kérdeztem. Bólogatott. — Az egyik az én örökségem. Igaz nem számít. — Dobra verjük. Harmincezret megadnak érte. Bár ennyi pénz kellene annak a rend- behozatalára, amiben lakunk. Két rossz kis ház ám. — Ha szűkösen is, de három-négy évig az árából el lehetnek. — El-el. És aztán? Aztán mi lesz? A nyugdíj az biztos, mindig jár. Hozza a postás rendesen. Csak gondol ránk is a törvény valamilyen úton-módon. Bízha- tok-e benne? V Vajda Jenőné doktort, a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság Szolnok megyei Igazgatósága vezetődét is felkerestem. Ismereteimhez híven felvázoltam előtte Recski István ügyét. — Egyáltalán nem kilátástalan a helyzetük. A vegyiművek nyugdíj előkészítő bizottsága kérje tőlünk Recski bácsi rokkantsági nyugdíjaztatását. De minél előbb, hogy júniusig még legyen időnk mindent elintézni. ☆ A törvény „gondolt” tehát a Recski családra is. A rokkantsági nyugdíj nem nagy összeg, ám ha megítélik, hónapról hónapra elviszi a postás a Rákóczi utcába „rendesen”. Meg aztán az egyik rossz ház nem krajcárokat, de ezreket ér. Másnak, a tizenhárom zagyvarékasi segélyezettnek még eladnivalója sincs. f. r. B. E. Máthé László Az utazó abrakmester AZ ÖREGEK ES HÁZACSKÁIK
