Szolnok Megyei Néplap, 1968. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-01 / 101. szám

1968. május 1. SZOLNOK MEG VEI NEFLAP l Az árrendezés után növekedett 1 a termelési kedv Marhahislalásra egyelőre nem szerződnek Pár évvel ezelőtt megyénk termelőszövetkezeteiből és háztáji gazdaságaiból több mint 200 ezer hízottsertést vásároltak fel évente. A ta­valy értékesített sertések szá­ma viszont csaknem 50 ezer­rel volt kevesebb. Mire szá­mítanak az idén — kérdeztük Janklovits Mártontól, a Szol­nok—Heves megyei Állatfor­galmi Vállalat igazgatójától. — 1965—66-ban évente több mint 200 ezer hízottser­tést vettünk át Szolnok me- g/ében. Az ötéves terv átla­gában — 1961—65 között 180 219-et. A hizlalt és át­adott mennyiség tavaly csak 154 229 volt. A felső szervek kezdeményezésére megkezdő­dött a sertésprogram előké­szítése. Ennek megvalósítása jónéhány évet vesz igénybe. — Az idén már növekedett a termelési kedv a gazdasá­gokban, ami a kétszeres ár­rendezésnek tulajdonítható. Véleményünk szerint mintegy 190 ezer hízöttsertést tudunk felvásárolni. Erre következ­tetünk a sertéslétszám nö­vekedéséből is. Az állomány most több mint tíz százalék­kal nagyobb, mint egy évvel korábban volt. — Tavaly 28 437 vágómar­hát vettünk át. Becsléseink szerint az idén 30 ezret. A múlt év első négy hónapjá­ban 7016, most 8764 vágó­marhát vásároltunk. Ebből az export a tavalyi 1603-ról 3161-re növekedett. A szövet­kezetekben növekszik a mar- hahizlalási kedv. keresik az alapanyagot. Vállalatunk több mint 700 állatot adott el hiz­lalásra a tsz-eknek. — Megyénk szövetkezetei­ben panaszkodnak, hogy a le­szerződött, átadásra váró ser­téseket és hízómarhákat csak későn veszik át. A jószágokat fölöslegesen tákarmányozzák, pedigyfetégl $»át>|akek^ Hf , a sertéseit" Súlya meghaladja a 125 kilogrammot, egy fo­rinttal kevesebbet kapnak érte kilójáért. Mivel magya­rázható a vállalat eljárása? — A Néplap múlt keddi számában ,3 jászapáti Velemi Endre Tsz vezetői panaszát olvastuk, hogy nem vesszük át a hízott jószágokat. Az ügyet kivizsgáltattam. Meg­ái lapítottuk) hogy a március­ra felajánlott és leszerződött 200, áprilisra 250 hízottser­tést elszállítottuk. A tsz májusra 150-et kötött le, eb­ből már 146-ot átvettünk, sőt a júniusra lékötött mennyi­ségből további százat. — Hiba, hogy a tsz annak idején a lehetséges határidő­nél 3 hónappal későbbre, jú­niusra kötötte le a sertése­ket. Több ilyen esetünk van, s igyekszünk segíteni. Vigyá­zunk arra, hogy a tsz-eket ká­rosodás ne érje, ha szólnak, a későbbi lejáratú állatokat is átvesszük, ha erre lehetőség van. Ugyanez vonatkozik a hízómarhára is. Az ilyen esetek vállalatunk számára is tanulságosak. A szerződés kötésekor közösen kell megnéznünk, mikorra híznak meg az állatok, s en­nek alapján ütemezni a szállítási határidőket. Így a jelenlegi problémákat meg­előzhetjük. — A korábbi években arra ösztönözték a szövetkezeteket, hogy az átadásra szánt hízók­nak ne 30—35 százalékát, ha­nem nagyobb hányadát adják le az első félévben. Ha most ilyen átvételi nehézségek vannak, mit várhatnak az év második felében? — A múlt év első felében 56 513 sertést vásároltunk. Az évi mennyiségnek ez 36 szá­zaléka. Ez év első felében le­adott és a második negyed­évre várható hízókkal együtt a tavalyinál 10 százalékkal több lesz, tehát 46 százalékra emelkedik az arány. Ha az ipar a feldolgozást, a hűtést biztosítja, s a kereske­delem elegendő húst vesz át és nem lesz visszaesés az ex­portban, zavartalan lesz az állatok átvétele. — Tudomásunk szerint a háztáji gazdaságokban tartott állatokra egyelőre nem köt­nek hizlalási szerződést. Mi ennek az oka? — Április 20-ig 19 800 hí­zottsertést kötöttünk le Szol­nok megye egyéni és háztáji gazdaságainál. Ezután is minden korlátozás nélkül szerződünk. Vágómarhára azonban nem. Az Állatforgal­mi Tröszttel egyeztetjük vé­leményünket, érdeklődünk az ipari feldolgozás, hűtés, táro­lás lehetőségei iránt. Egyéb­ként a negyedik negyedévi előirányzatot is teljesítettük. Természetesen ez nem je­lenti azt, hogy ezután már nem szerződünk. Bízunk ab­ban, hogy a tröszttel együtt megtaláljuk a megoldást. — fejezte be tájékoztatását a vállalat igazgatója. — m. 1. — A Kőzéptiszavidéki és Jászsági Mezőgazdasági Termel a szövetkezetek, valamint a Nagykunsági Mezőgazdasági 1 ermeiöszövetkezetek Területi Szövetségének versenyfelhívása 17 •• 9 •• •• ^ rr *> Különös tu zve® & Újvidéken Félelmesnek látszó tűzvész rémítette meg a hét végén a jugoszláviai Újvidék la­kóit. A Duna partján a ka- menioai parkban péntek este vörösen izzó sűrű füstfelhő tört a magasba, majd tűz­esőt szórva óriási lángosz­lop tört fel. A lángokat rob­banások sorozata követte. A városban szombatra virra­dóig tartott a rémület. A tüzet — mint kiderült — a másodlik világháború­ban játszódó, a ..Kastély vé­dői” jugoszláv—amerikai koprodukciós film készítői okozták, akik a rendőrséget is elfelejtették értesíteni ar­ról. hogy ezen az estén ké­szítik el a film nagyjelene­tét. A jelent azonban túlsá­gosan is élethűen sikerült. Az eredeti terv szerint csak a díszlet-kastélyt körülvevő vizesárkot átívelő hidat kel­lett volna felrobbantani. A hidat 1300 liter benzinné] és nyersolajjal öntötték le és aláaknázták húsz dinami t- töltettel. A filmesek piro­technikusa Lee Zavitz azon­ban állítólag elszámította magát és a detonáció szát- vetette az egész díszlet-kas­télyt, a tűz pillanatok alatt átterjedt a környező erdőre is. Az újvidéki tűzoltóság hétórás munkával tudta csak megfékezni a tűzvészt. Sú­lyosabb sebesülés nem tör­tént, az anyagi károk azon­ban becslések szerint meg­haladják a 200 ezer dollárt. Ami azonban a filmesek szá­mára a legszomorúbb: ,a rob­bantási jelenetet meg kell ismételni, tehát a kastélyt is újból fel kell építeni — mert a felvétel nem sikerült. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa április hó 22—23-i ülésén megvitatta a tsz- ek közötti gazdálkodási verseny 1967. évi eredményeit és az 1968. évi versenyfelada­tokat. Határozatot hozott a tsz-ek közötti gazdálkodási verseny módosítására, vala­mint az értékelés módjára. A Magyar Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány 1009/1968. sz. határozata a terme­lőszövetkezetek szocialista munkaversenyét az új körülményeknek megfelelően szabá­lyozta. A termelőszövetkezetekben folyó verseny elvi irányítása a termelőszövetke­zetek országos gazdasági versenyének szer­vezése, valamint a legjobb résztvevő ered­ményeinek értékelése a Termelőszövetkeze­tek Országos Tanácsának feladata. A terü­leti szövetségek tagszövetkezetei közötti gazdálkodási verseny szervezésével és ered­ményeinek értékelésével a TOT — a kor­mányhatározat értelmében — a területi szövetségeket bízta meg. Eltérően a korábbi gyakorlattól a tsz-ek 3 kategóriában versenyeznek. — Nagyterületű termelőszövetkezetek (3000 katasztrális hold felett), — kisebb területtel rendelkező tsz-ek (3000 katasztrális hold alatt), — a különleges termelési szerkezettel gazdálkodó tsz-ek (kertészet, túlnyomórészt kiegészítő tevékenységgel foglalkozó szö­vetkezetek). A kormány a TOT javaslatára a gazdál­kodási versenyben legjobb eredményeket elérő gazdaságokat „Kiváló Termelőszövet­kezeti Gazdaság” címmel, illetve oklevéllel tünteti ki. A gazdálkodási versenyben a megye legjobb eredményeit elérő gazdasá­gokat a területi szövetségek javaslatára a megyei tanács végrehajtó bizottsága okle­véllel tünteti ki. A gazdálkodási verseny­ben helyezést elérő közös gazdaságoknak minden tekintetben reprezentálnia kell a szövetkezeti termelés átlagon felüli színvo­nalát, a példamutató szocialista gazdálko­dást és a szövetkezeti mozgalom sokoldalú fejlődését. A benevezési lapokat, valamint a ver­seny részletes feltételeit tartalmazó tájé­koztatót minden tagszövetkeztünknek meg­küldjük. A Középtiszavidéki és Jászsági Mg. Ter­melőszövetkezetek, valamint a Nagykun­sági Mg. Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége versenyfelhívással fordul Szol­nok megye termelőszövetkezeteinek tagsá­gához, vezetőihez, társadalmi szervezetei­hez, hogy a TOT áltai meghirdetett orszá­gos gazdálkodási versenyhez csatlakoz­zanak. Szolnok megye termelőszövetkezetei kö­rében a verseny már hagyományossá vált, 1967. évben az országos termelési verseny­hez 106 mezőgazdasági tsz csatlakozott. Az ország legjobb termelőszövetkezetei között minden évben számos Szolnok megyei tsz foglal helyet. A versenymozgalom a korábbi években is jelentősen elősegítette a tsz-ek fejlődé­sét. Az új gazdasági irányítási rendszerben a vállalatszerű gazdálkodás kibontakozása során a verseny még nagyobb mozgósító erőt fog jelenteni a gazdálkodás eredmé­nyesebbé tétele terén és a szövetkezetek­nek, mint társadalmi szerveknek, fejlődé­sében. Szolnok megye tsz-einek adottsága, ed­dig elért eredményei, a gazdálkodás jelen­legi színvonala, a szövetkezetek tagságá­nak a szövetkezethez, a közös munkához való viszonya biztosíték arra, hogy az 1968. évi országos gazdálkodási versenyben to­vábbi eredményeket érjenek el. A versenyre buzdítsa a termelőszövetke­zeteket az is, hogy ebben az évben ünne­peljük a Kommunisták Magyarországi járt­ja megalakulásának 50. évfordulóját, vala­mint a tsz-mozgalom kialakulásának 20 éves évfordulóját. Kérjük, hogy az országos gazdálkodási versenyhez tagszövetkezeteink csatlakoz­zanak! Bódi Imre, a Középtiszavidéki és Jászsági Mezőgazda- sági Tsz-ek Területi Szövetségének elnöke Kundra József, a Nagykunsági Mezőgazdasági Tsz-ek Terü­leti Szövetségének elnöke Ez hát a karrier... — Nem így képzeltem el a jövőmet egyetemista ko­romban. Ügy véltem, majd olyan munkakörbe helyez­nek, amiben legalább kifejt, hetem a képességeimet, pro­dukálhatok. De nem ez tör­tént — mondja Ifjabb Pat­kós Zsigmond, az Aprítógép­gyár vegyipari gépészmérnö­ke, aki esztendeje védte meg a diplomáját a válla­lat ösztöndíjasaként. — Mi volt a vágya? — A gyakorló félévet az üzemben töltöttem. Ott akartam maradni, a terme­lésben. Állítom, a legtöbb haszna akkor lenne belőlem a vállalatnak, ha üzemmér­nökként foglalkoztatna. — A vezetői közölték, hosszabb távon mi a tervük magával? — Nem. — Kérdezte? — Nem. Senkinek nem mertem említeni. Még rám­sütnék a bélyegzőt: türel­metlen, karrierista. A fiatal mérnökök havi keresete nem magas az Ap­rító gépgyárban alacsonyabb a jó szakmunkásokénál. A harminc éven aluliak átlag­bére 1960 forint. Tizenhárom mérnök, öt évet meg nem haladó gyakorlattal 1884 fo­rint átlagkeresetet ért el. Az öt éven felüli szolgálattal rendelkezők közül Cs. I- vit­te a legtöbbre, 2600 forint a törzsbére. Anyagilag ez hát a „karrier”. Sok vagy kevés? Vaszkó Miklós mérnök, a technoló­giai osztályon dolgozik. Há­rom hosszú éven át Szol­nokról iárt munkába. Ta­valy vállalati lakást kapott. Egyszóval szerencsés volt. És ennek ellenére elhatá­rozta, hogy felmond. — Sokan hálátlansággal vádolnak. Való igaz, hogy a pásztói gépjavító vállalat­nál 2800 forint lesz a fize­tésem, szemben az itteni kétezerrel. Nem szégyellem: a több pénzért megyek el. De azt is kérdezze meg, mi­ért vállalom újra az ingá­zást? — Miért? — Nem tudunk családos­tól megélni a fizetésemből. A feleségem nem kapott munkát a városban, a gyár. bán többször is megígérték, felveszik, de mindig akadt valaki más, akinek jobb pro- tektora volt. A szüleim idős parasztemberek. Az ingüket is rám áldozták, amíg egye­temre jártam. Segítenem kellene őket, de miből? — Kizárólag a pénz do­minál? — Nem. Egyszerűen nem kapok mérnöki feladatot. Ál­lítom, bármelyik gyakorlott szakmunkást a helyemre ül­tethetnék. Sejtelmem sincs, mit akartak velem, milyen jövőt szántak volna nekem. Az ember hasznos akarna lenni, de nehezen megy. I,ipták József is boldog la­kástulajdonos. Azt hinnénK, teljesen elégedett a helyze­tével. Nem így van. — Többre lennék képes, ha hagynák, ha lehetővé ten­nék, hogy produkáljak. Az embernek nincs perspektí­vája. Pedig minden fiatalt izgat a jövője. Szeretné tud­ni, mire viheti, mit tervez­nek vele a főnökei. Sokan azért mennek el a vállalat­tól, mert anyagilag nem boldogulnak. Én ezerkilencet, kévést keresek. Napról nap­ra élünk, anyagi gondokkal a nyakunkban. Az alkotó munka kárpótolná az embert, de az nálunk nincs. Tervez­ni szeretnék, új gépeket konstruálni. Ezért tanultam. A műszaki osztály „öreg­jei” közé tartozik Bartók Zoltán, aki elektro és gé­pészmérnök. Tíz éve dolgo­zik a vállalatnál. Csoportve­zető. Fizetése: 2900 forint. Lakása van. Mindenki tud­ja, hogy napok kérdése és megválik a gyártól. — Miért megy el? — A tetőn vagyok, nincs tovább. Ez pedig nekem ke­vés. öt-hat éve még való­ban mérnöki szaktudást igénylő feladatokkal foglal­koztam. Ma jóformán a ti­zede jut. És még egy dolog: egyszerűen nem akarnak többet tőlem, mint most. Szakmailag ketrecben va­gyunk. Kész terveket ka­punk, magunk nem csiná­lunk semmi újat. Elmegyek oda, ahol lehet alkotni és keresni is. Tasnádi György, a műsza­ki és dokumentációs főosz­tály vezetője. A fiatal mér­nökök zöme nála dolgozik. — Belátom, nem könnyű a gyerekek helyzete. — Azt mondják, nincs jö­vőjük. — Mindenkinek áll a zászlója. Tessék tárgyalni a megrendelőkkel, felmérni az igényeiket. Egyszóval keres­senek fejlesztési témát ma­guknak. Minden jó tipp aranyat ér, szabad utat kap. Vagyis: a perspektíváját mindenki magának ková­csolja. a jó értelemben vett karrierjét bárki megcsinál­hatja. Ez a véleményem. Balogh Elemér az üzemi KISZ-szervezet titkára. Va­jon hogyan vélekedik a fia­tal mérnökök problémáiról? — őszintén szólva nem sokat foglalkoztunk uz ügye­ikkel, magunktól nem. Ha jöttek, elmondták mi a ba­juk, próbáltunk segítségük­re lenni. Másutt több pénzt kapnak, azért hagyják itt a vállalatot. Nem tudok mást mondani. Pedig jó lett volna, ha tud. Ha többet tud a fiatal mér­nökök életéről. sorsáról, gondjairól. Egy metszet m'ndez az aprítógépgyárból. Remélhető­leg a gyár vezetői majd nem mulasztják el a részletes vizsgálódást. Fábián Péter Hangverseny a színházban Hétfőn este rendezte meg az Országos Filharmónia ötö­dik bérleti hangversenyét a Szigligeti Színházban. Han­del (1685—1759), a virágzó német barokk egyik nagy mesterének, Vízi zene című szvitje hangzott el nyitó mű­ként. Szélesen áradó olasz dallamosság, választékos har­mónia gondolatok, biztos­kezű formálás, választékos hangszerelés műveinek ma is népszerű értékei. A Vízi zene az 1717. évi themsei vízi ünnepségen, karneválon hangzott el először, innen a remekmű elnevezése. A hu­szonöt, többé-kevésbé lezárt tételből építkező művet a debreceni MÁV Filharmoni­kus zenekar, a biztos kezű és ízlésű Komor Vilmos ve­zénylésével, remek színvona­lon tolmácsolta. Olyan volt az előadás, mint egy hatal­mas. színdús, fény-árnyéko­kat hordozó barokk fest­mény. Kitűnő produkció volt. Csajkovszkij (1840—1893) Hegedűversenye volt az est csúcspontja. A nagy orosz zeneszerző hatalmas életmű­vében jelentős helyet foglal el a hegedűverseny, amely az irodalom egyik legnép­szerűbb ilyen alkotása. Me­legen, színesen éneklő, népi hangvételű dallamívek, köl­tői seggel teli fogalmazás, bravúros technika, kifejező hangszerelés avatja kiemel­kedővé ezt a pompás mű­vet. Kocsis Albert hegedű- művész és az őt finoman, maradéktalanul kísérő ze­nekar nagyszerű megszólal­tatást eredményezett. Találó volt az első tételben a szóló hegedű és a zenekar színes párbeszéde. Robbanó, szágul­dó volt a záró téma roha­nása. A második tétel meleg líraiságát, helyesen, férfias dallá fogalmazta a művész. Remek iramú volt a nagy­szerű finálé is. A szépszámú közönség lel­kes tapssal fogadta a nagy­szerű művet és a kitűnő elő­adást. Kocsis Albert remekül előadott ráadással köszönte meg a művészetét, produk­cióját elismerő tapsokat — Művészete, technikája, zenei fantáziája egyre gazdagabb, tartalmasabb. Ezen a hang­versenyen színes mondani­valójának élményével gazda­gított bennünket. A hangverseny záró szá­ma Haydn D-dur, „Öra” szimfóniája volt. A nagy osztrák mester szimfónia költészete mindig gondolat­keltő, hangulatos élmény. Bölcsen mosolygó művészet ez, mely színes dallamvilá­gával, szellemes ritmikájá­val. gazdag hangulatvilágá­val, simogató jóságával min­dig felemelő, bátorító. A kis remekmű megszólaltatása méltó befejezése volt a jó színvonalú hangversenynek. A sikeres estnek fő sze­replője a debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar volt. Szép, kiegyenlített zenekari hangzás, lelkes és pontos összjáték tette imponálóvá szereplésüket. — Érzékeny hangszerként követték kar- mésterüKet. Külön ki kell emelnem, a tegnap nagy szerepet kapott, azt jól meg­oldó rézfúvókat, főként a kürtösöket. A nálunk ritkán versenyző Komor Vilmos, kitűnő kar­mester. Tegnapi koncertjét elmélyült emberi és zenei meggondolások, nagyszerű stílusismeret, s maradéktalan megoldások, kitűnő vezény­lési technika avatta kiemel­kedővé. K. A.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents