Szolnok Megyei Néplap, 1968. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-30 / 125. szám

ließ, május 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 8 Félidőben Első helyen a Kislexikon, elfogyott a Körkép 68 A Szigligeti könyvesbolt mellett három helyen árul még könyvet Szolnokon az Állami Könyvterjesztő Vál­lalat. Két utcai sátorban és a Vörös Csillag úti ABC áruházban. Számszerű eredmények még nincsenek, sem az el­adott könyvekről, sem a be­vételről, de az már látható, hogy a vásárló közönség ér­deklődése mely kiadványok télé fordul. Legnagyobb -„slágernek”' erdekes Módon nem szépiro­dalmi mű, vagy valami ak­tuális kiadvány bizonyult, hanem a Kislexikon, amely pedig 195 forintos árával egyáltalán nem tartozik az olcsó könyvek közé. Elfogyott a „Körkép 68” pró- Bai antológia is. Ez nagy mértékben Jókai Anna és Szakonyi Károly szolnoki lá­togatásának köszönhető. Mindketten szerepelnek egy- egy elbeszéléssel a kötetben s mindketten dedikálták is a Szigligeti könyvesboltban. Lőrincze Lajos Nyelvőrsé- gien című könyvéből sem sok maradt a szerző szolno­ki látogatása után. A verseskötetak közül Weöres Sándor: Merülő Sa- turnus és Váci Mihály: Eső a homokra című kötetének volt eddig legnagyobb si­kere. Üj. népszerű kiadásban ke­rült az üzletekbe Gyurkó Lászlótól a Lenin, október, amely először az októberi szocialista forradalom ötve­nedik évfordulójára jelent meg és igen gyorsan elkap­kodták. A kötet iránt most is élénk az érdeklődés, so­kan most vásárolták meg, akik korábban hallottak róla. A külföldi irodalomból Faulkner: Szentély és Kuz- nvecov: Babij Jár című könyvét vásárolták meg ed­dig legtöbben és a Klasszi­kus német kisregények >s si­kert aratott. BA Könyvvásár után (Kertész László rajza) Tiszafüredi kulturális mozaik Filmklub így nevezik, de tulajdon­képpen nem az. Eh inkább ismeretterjesztő előadássoro­zatnak mondanám. Március 14-től augusztus 16-ig tart a program, amelyben a ma­gyar film történetével is­merkedhetnek meg az ér­deklődők, a háziipari szö­vetkezet fiataljai. A sorozat második felében a mai ma­gyar filmművészet legkivá­lóbb alkotóinak, Fábri Zol­tánnak, Kovács Andrásnak, Jancsó Miklósnak és Gál Istvánnak egy-egy filmjét nézik és vitatják meg. A sorozat filmtörténeti jellege itt már valamelyest háttér­be szorul, több szó esik majd az alkotás folyamatá­ról, a módszerekről. A program kezdetén fel­hívták a figyelmet arra, hogy befejezésül vetélkedőt rendeznek, amelyben a kér­désekre a látottak-hallottak alapján adhatnak választ £ résztvevők. ür — Hogyan alakul a divat? — Ez egy előadás címe. A sorozatot, amelybe tartozik A frizuradivat újdonságai Európa-szerte lezajlottak b fodrászversemyek, s a kü­lönböző országokban kiala­kultak az új irányzatok. A mindenkori írtzuradivat diktálói az osztrák, francia mesterek. A fodrászművészet „re­mekmívű” alkotásaihoz. is­mét előszeretettel hullámo- sítanak, ondóiéinak. A bo­dorítást Európában 1870- ben Francois Marcel találta fel. Éveken keresztül kísér­letezett, valósággal kikönyö­rögte a hölgyektől. hogy engedjék meg hajuk gön- dörítését. Az ondolálás tovább fej­lesztett, tökéletesített válto­zatával a századforduló után 1906-ban jelentkezett a német Kari Nesler. Nagy sikerrel mutatta be talál­mányát Európa városaiban a mai dauer első, kezdetle­ges formáját. Később a magyar Gál Sándor találmá­nyával forradalmasították a női fodrászdivatot, elkészült az első meleg-dauer gép, azzal a „szépséghibával”, hogy túlgöndörítette, fésül- hetetlenné tetté a hajat. A hullámosítás modern és legjobban bevált eszkö­ze, a hideg, vegyi tartósítás feleslegessé tette az elektro­mos fűtésű gépek használa­tát is és véglegesen megál­dotta a fodrászok, nem ke­vésbé a nők kénveimére, a frizurák hullámosífá^át." a karcagi háziipari szövet­kezet tiszafüredi bedolgozói részére indították. Főleg nőkről van szó, akiknek kul­turális igényeivel eddig nem nagyon törődtek. Ez az első sorozat kísérleti jel­legű. Meg akarják tudni, mi érdekli a hallgatóságot. ☆ Gyermekklub Több mint egy éve mű­ködik, célja a gyermekek szabadidejének értékes, hasznos kitöltése. Kirándulás, filmvetítés, játék, daltanulás szerepel a programban. A két iskola hetedik-nyolcadikos tanulói vesznek részt benne. A gyerekek szórakoztatá­sára tervezik a nyári ingye­nes filmvetítéseket is Ti- szavégen és a Debreceni úti iskolában június 30-tól augusztus 11-ig. A vetítése­ket könyvtári ügyelettel, időnként kiállításokkal kap­csolják össze. Ez utóbbiak anyagát részben maguk a gyerekek gyűjtik össze, pél­dául könyvekből, levelező­lapokból. A nyári progra­mot foto-, tanszer- és tan­könyvkiállítás, végül pedig „(Újra iskolába megyünk”1 címmel vidám vetélkedő egészíti ki. a tv mai műsorából ajánljuk KÖTELESSÉG Meteorológia — számítógéppel Dr. Dési Frigyes igazgató nyilatkozata — Nem vagyunk időjósok. A hozzánk érkező mérési adatok, felhőképek alapján adjuk a prognózist. Tenger­parton, sikvidéken szabályos domborzati viszonyok között lóval könnyebb ez a munka. Nálunk: a hegyek sok min­dent összezavarnak. Vonul a ciklon, mely az időjárást hozza, belegabalyodik a svájci, a francia, vagy Olasz Alpokba, nekiütközik a Kárpátoknak. Most légy okos, meteorológus — mond­ja dr. Dési Frigyes egyetemi tanár, a Meteorológiai Inté­zet igazgatója. Nagy erőfeszítések történ­nek azért, hogy a prognózis mind pontosabb légyen. A Meteorológiai Világszövetség — speciális ENSZ-intézmény — már kidolgozta a terveket. A lényeg a metematikai módszerek, elektronikus szá­mítógépek alkalmazása. — Ehhez a fontos mun­kához drága berendezések, elektronikus számítógépek kellenek — folytatja az igaz­gató. — Márpedig a külön­böző országok gazdasági le­hetőségei bem egyformák. S hogy mégis minden ország hozzájusson az ilyen esz­közökhöz, ehhez kell a vi­lágszervezet. A műholdak üzenete A meteorológiai műhold a másik nagy, korszerű segí­tőtárs. A magasban keringő mesterséges égitestek vi­lágméretekben fényképezik a felhőzet alakulását és felvé­teleiket folyamatosan köz­ük a földi vevőállomások­kal. A mi lőrinci intéze­tünkben is van egy kitűnő, hazai gyártmányú vevőké­szülék. amely állandóan ve­szi a műholdak által sugár­zott felvételeket, s automa­tikusan dobia ki a kész ké­peket. A felhó'kép jó ismere­te. különösen a tornádó, a hurrikán-zónákban felbe­csülhetetlen segítség. Hiszen a kép elárulja a vihar vonu­lási irányát. De a mi kö­rülményeink között is igen fontos, mert a szakember a felhőképek alapján jobban lemérheti a domborzati vi­szonyok hatását, az időjá­rás várható alakulását. Meteorológia és mezőgazdaság A meteorológia, az idő­járás tudománya, azonkívül, hogy naponta többször ki­adja. jelentését a jelenlegi és előrejelzőiét a közeljövő­ben várható időjárásról, je­lentős kutatásokat végez. Ku­tatásainak egyik célja, hogy gyakorlati segítséget nyújt­son a mezőgazdaságnak, hi­szen a mezőgazdasági ter­melés a népgazdaság ágaza­tai közül legjobban függ az időjárás alakulásától. Me­lyek azok a tudományos té­mák, amélvekkel közvetle­nül a merög'azdnság érdeké­ben foglalkoznak? — Iparkodunk a mező­gazdasági szakembernek is minél több hasznos tanácsot adni — mondja Dési pro­fesszor. — Mezőgazdasági távlati tervek készítéséhez szolgáltatunk különböző ég­hajlati, jellemszámokat, ta­nácsot adunk, miként, alkal­mazkodjanak az időjárási vi­szonyokhoz. Agrometeorológusok mérik a lehullott csapadékot és a talajnedvességet is. A vál­tozásokat közüli a mezőgaz­dasággal. Az úgynevezett fe- nológiai állomásokon fígye- lik a növények fejlődését, számszerű pontossággal meg­állapítják, milyen hatást gya­korolnak a meteorológiai elemek a növényekre. Hadüzenet a jégesőnek A meteorológiai tudomány egyik legfontosabb tenniva­lója az időjárás módosítása. — Nálunk nincs ilyen ku­tatás — mondja Dési Fri­gyes. — Egy grúziai felhőfi­zikai intézetben, amellyel ki­tűnő kapcsolatban vagyunk, már sok mindent kikutattak, s a gyakorlatban is kipró­báltak, Nekünk az a kelle­mes feladat jut. hogy mind­ezt jól alkalmazzuk. Ilyen tennivaló például a jégeső elhárítása. A professzor elmagvaráz- za, hogy a felhőképződéshez nemcsak vízgőz telítettség szükséges, az is fontos, hogv kicsapódási, úgynevezett kondenzációs magvak kelet­kezzenek. •— Vegyünk egy viharfel­hőt. Ebből esik a jég, — mavvarázza Dési professzor. — Ha kevés a kondenzációs mag. akkor a kevés magon nagy tömegű jégszemek ke­letkeznek. Ismerjük pusztítá­sukat. Mi tehát a teendő? Abba a felhőceilába, ahol a jégeső „szíve” van, olyan anyagot kell beielőni, amely meo-szanorítia a magvak szá­mát. Igv nagyon parányi jégszemek keletkeznek, ame­lyek elenyésznek esés köz­ben. Ágyúval, vagy rakétá­val lövik a felhőbe az eziist- jodjd, szénsavhó magvakat. Megfelelő méretű, kémiai összetételű anyagokra van szükség. Így tehát a régiek kí­sérlete, hogy kartáccsal löj- jék szét a felhőt, csak a megsejtése volt valaminek. A kartácsrepesz ugyanis nem megfelelő kondenzá­ciós mag. A feihőképzessel is folynak kísérletek. Az úgynevezett hidegködök el­oszlatása pedig már megol­dott dolog. Különösen re­pülőtereken van nagy jelen­tősége. — A jövő évben — fejezi, be a beszélgetést Dési pro­fesszor — mi is szerelnénk hadat üzenni a jégesőnek. Terveink szerint az északi történelmi borvidéken sora­kozik majd fel az „üteg”, hogv megvédje az értékes szőlőket a pusztító jégve­réstől. Kékcsdi Gyula A magyar repülőmodellezők sikere Salzburgban az elmúlt na­pokban rendezték meg ötöd­ször a repülőmodellezők ha­gyományos városok közötti körrepülő versenyét. A Ma­gyar repülőmodellezők jól kezdték nemzetközi verseny- idényüket: az összetett ver­senyt, amely a túra, a mű­repülő és a 2,5 kom-es se­bességi viadalból állt. 1967 után, megnyerték másodszor is. A sorrend: 1. Budapest (Tóth Imre, az Azor—Katona páros, Vellai és Weinwurm), 2. Salzburg, 3. München. A 2,5 kem sebességi ver­seny győztese Tóth Imre lett, a túra (Team Racing) verse­nyen az Azor—Katona páros 2. volt. a műrepülésben Vel­lai ugyancsak a 2. helyet szerezte meg. Szövetség utca 17/b (Szépirodalmi Könyvkiadó) A SZOCIOLÓGIA újjá­születésének időszakában mindenképpen jelentős vál­lalkozás újra megjelentetni az értékes szociográfiai mű­veket. Hamvas H. Sándor Budapest, VII., Szövetség utca 17/b című munkája — bár szépirodalom — ezek közé tartozik. Móricz Zsigmotnd realista szemléletének egyik nagy­szerű bizonyítéka az a tény, hogy Hamvas H. Sándor írását a Nyugat-ban megje­lentette. Igaz, hogy a szer­zőnek ez a műve feleségé­nek leánykori nevén került az olvasó elé; másként a kö­tet nem kaphatott volna nyilvánosságot, mert írója forracalmi hevületű novel­Magyarul beszélő szovjet tv-fitai. Az Észt Telt vízió fiatal alkotógárdája készítet­te a filmet, saját generáció­jának életéről, gondolkodás- módjáról és problémáiról. Az igazat-akarás jellemzi első­sorban a főszereplőt, akinek tettei és belső monológjai egy korosztály hitvallását tolmácsolják emberségről, hűségről és kötelességről. A filmet ma 20:20 órakor vetíti a televízió. Csak látásból ismerték egy­mást. mégis azonnal szóba elegyedtek, hogy elűzzék az utazás unalmat. Szó esett az asszonyokról is. — Bizony, barátocskúm — mondta az egyik —. így van ez. Az első feleség gyötre­lem, a második boldogság. — Milyen igaz — bóloga­tott a másik. — Ott volt például az én első felesé­gem. Brr. Egy boszorkány testesült meg benne. — Ugyanilyen volt az enyem is. Tudniilik az első... Már a neve is milyen özön­vízelőtti volt — Márta. — Megbocsásson, de e?. a név nekem nagyon is szim­patikus. Így hívják a máso­dik feleségemet. Ném is nő ez az asszony, hanem földre- szállt angyal. Milyen messze van tőle Fedoszija, az első...-r- Én is így vélekedem. A második ne jeni olyan mint egy falat kenyér. Bármikor vetődöm haza, sosem tudom megállni, hogy rá ne moso­lyogjak, hogy meg ne simo­N, RIBAKOV: Kinek van jobb felesége ? gassam: Fedő szíja, drágám, mondom neki. ■ Fedoszenyka, kis rubiniam... — Fedoszijc! — Hát mar es is név? Oly ti 'iü Visen cseng. De figyelje csak, mi­lyen csodálatosan hangzikl Márta, Mártika, Már — Nehogy meg egyszer ki­mondja. Azonnal az első fe­leségeméi juttatja eszembe. Hol a csodában bukkant ilyen nevű leányzóra? — Nem leány, hanem asz- szony. Egy ügyefogyott volt az első férje, valami Onlon Metn... — Öntőn Metri? De hiszen az én vagyok. — A második feleségem első férje? — Igen... S mondja, nem. maga véletlenü Prokop Öcsi, az én második feleséaem el­ső férje, bizonyos Kapkan- szola-i félkegyelmű? — Engem, csgk az első fe­leségem nevezett félkegyel­műnek. — Érdekes. Engem is csu­pán az első hívott ilgyefo- gyottnak... Ügy látszik egyik sem különb a másiknál! Fordította: Krecsmari László Iáival a munkásosztály ügye mellett „kompromittálta ma­gát”. Hamvas H. Sándor va­lóban „mozgalmi” író volt, aki a jelenről szólva a jö­vőt szolgálta. Alikor i bán pedig az ilyen író nem kel­lett azoknak, akik irtóztak a pozitív társadalmi válto­zásoktól. AKÁR EGY JÓ színdarab cselekménye, ennek a könyv-. nek meséje sem tűri a kivo­natoló összefoglalást. Hősei egy 1930-as budapesti bér­ház lakói. Nagy bérházról van szó, első és második udvarral. Lakói a kor átla­gos „kisemberei”, akik eb­ben a bérházban mind is­merik egymást., valamilyen szálon mind függenek egy­mástól, valamennyien, egyet­len keret foglyai. A bér- házé? A kerületé? A fő­városé? Az országé? S amint az olvasó keresi a felele­tet erre a nagyon jogos kér­désre, rájön: egy adott tár­sadalmi rend foglyai ők. valamennyien. Mindegyikük él. ahogy tud, reménykedik, sóvárog, tervezget, elbukik, megmarad. EGY EGÉSZEN nagy tár­sadalmi lét jellegzetes ke­resztmetszete a Szövetség utca 17 b. Mindegyik lakó­ja sok más embert képvisel. Munkájuk, bánatuk, örömük azonos „életvizekből” fakad, ezért konfliktusaik is hason­latosak. A célok ösztönös lé­nyege a józsefattilai „föl ké­ne szabadulni már!” Ham­vas H. Sándor művének di­daktikája nem tolakodó* alakjai valódiak, mert él­tek és ami a legfontosabb: kritikai alaphangú humaniz­musát igazolta az idő. (F. m

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents