Szolnok Megyei Néplap, 1968. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-30 / 125. szám

2

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1968. május 30.

Ä baloldal hatalmas politikai domosistmaléfa

Párizsban — Összeült a CSKP pléiuima

Tegnap esti helyzetkép

Elsüllyesztettek tíz USA hadihajót

Szerda délután a nagy baloldali szakszervezeti szövetség, a CGT felhívására párizsi munkások tíz- és tízezrei tódultak a Bastille térré, hogy részt vegyenek a nagyszabású

tüntetésen, s gazdasági követeléseik mellett nyomatékot adjanak politikai követeléseiknek is. A demonstrációt minden erejével támogatta a Francia Kommunista Párt. Ez a nagyszabású megmozdulás mintegy válasz volt a párizsi egyetemi stadionban hétfőn, szélsőbaloldali diákok által kezdeményezett (és szélsőjobboldali szervezetektől is támogatott) gyűlésre, amelyen zavaros, vagy zavarosban halászni óhajtó elemek megpróbáltak kommunistaéilenes irányt adni a franciaországi eseményeknek.

A Pompidou kormány nem tudja leplezni fejetlenségét;

elhalasztotta szerdára’tervezett ülését, De Gaulle elnök pedig meglepetésszerűen vidékre utazott. Mind kevesebben tekintik a kibontakozás útjának a június 16-ara tervezett referendumot. Láthatóan már a kormány sem bízik ebben. Országszerte nyugtalanságot kelt az a hír hogy az emlékezetes ejtő- ernyős-puccs tábornoka, Massu Párizsba érkezett és állítólag két, korábban Nyugatnémetországban állomásozott francia páncélos hadosztályt is a főváros közelébe hoztak.

Hétfő óta az anarchisták, a kormánypártiak, s a szélső- jobboldaliak valósággal kezet fogtak egymással egy általános kommunistaellenes kampányban. Az FKP es a baloldali

szövetség megbeszélései mindeddig nem vezettek eredményre. Ebben a helyzetben rendkívül nagy jelentősége van a szerda esti párizsi baloldali tüntetésnek^ amelynek során a munkástömegek kinyilvánították; a sztrájkot a kormány megbuktatásáig folytatják, egy demokratikus népi kormány megteremtéséért; igazi baloldali fordulatért Franciaország életében. Ebben az új kormányban helye és szerepe kell hpgy legyen az FKP-nak, mert nélküle nincs igazi fordulat, nincs igazi kibontakozás.

A szomszédos Csehszlovákia életének fontos eseménye, hogy összeült a CSKP Központi Bizottságának plénuma, amelyen a Politikai Bizottság beszámolója felméri a kialakult politikai helyzetet és a további tennivalókat. A plénum napirendjén szerepelnek a rehabilitációs ügyek, a Sejna-ügy, káderintézkedések és a párt költségvetése. Megtárgyalja a plénum a központi revíziós bizottság és a központi ellenőrző bizottság tevékenységének elvi követelményeit is. Mind Csehszlovákiában, mind külföldön élénk érdeklődés nyilvánul meg a plénum munkája iránt.

Dél-Vietnamban kedden az egymást követő ötödik napon ismét heves harcok folytak a demilitarizált övezet nyugati szélén fekvő Khe Sanh-tól egészen Dong Haig, az amerikaiak legkc- letebbre fekvő támaszpontjáig. Dong Ha térségében a tengerészgyalogosok arra törekedtek, hogy a szabadság- hacosokat visszaszorítsák a Cua Viet-folyótól, amely a határ mentén fekvő amerikai és délvietnami támaszpontok létfontosságú utánpótlási vonala. Az amerikaiak vesztesége saját jelentéseik szerint a keddi harcok során 15 halott és 9 sebesült volt.

A VNA egy szerdai jelentésében közölte, hogy hétfőn a Mekong deltájában a

szabadságharcosok megtámadtak és elsüllyesztettek tíz hadihajót, felgyújtottak négy másikat, s harcképtelenné tették a hajók áltál szállított mintegy ezer amerikai katonát.

Kedden Saigonban rádióbeszédet mondott Tran Van Huong, az új delvietnami miniszterelnök. Kijelentette, ha megállapodásra jutnak a tárgyalások vonatkozásában, „Saigonnnak közvetlenül kellene tárgyalnia Hanoival”.

A CSKP KB ülése

Ceausescu

Jugoszláviában

Ljubljana-i látogatásának befejeztével a Ceausescu vezette román párt- és állami küldöttség a szlovén főváros közelében lévő Kranjban nagygyűlésen vett részt. A gyűlésen a Román Kommunista Párt főtitkára beszédet mondott. Elismeréssel szólt Jugoszlávia fejlődéséről és beszámolt a román társadalmi, s a gazdasági élet alakulásáról. Hangoztatta, hogy Jugoszlávia és Románia kapcsolatai jól fejlődnek mind gazdasági, mind egyéb téren. Titoval folytatott tárgyalásait konstruktívaknak és hasznosaknak minősítette mindkét ország szempontjából.

Nemzetközi kérdésekről szólva Ceausescu. sfkraszállt az európai biztonság erősítése mellett, hangsúlyozva a nemzeti szuverénitás fontosságát: Kifejtette), minden pártnak joga van, hogy maga szabja meg politikáját és ugyanakkor hangoztatta a szolidaritás jelentőségét a nemzetközi kommunista mozgalomban:

Reménytelen a Scorpion helyzete

Az Egyesült Államok Atlanti-óceáni flottájának sok hajója, tengeralattjárója és repülőgépe kutat a Scorpion atomtengeralattjáró után, amely a Földközi-tengrein folytatott kiképző gyakorlat után 99 főnyi legénységgel, hazatérőben a norfolki haditengerészeti támaszpontraj eltűnt. Az amerikai hadi- tengerészet szóvivője szerint óráról-órára csökken annak a reménye, hogy a Scorpiont megtalálják.

Haditengerészeti szakértők véleménye szerint a tengeralattjáró legénységének megmentésére csak akkor van remény, ha a Scorpion elérte az amerikai kontinens partvonala előtti sekély tengerrészt és a hajó energia- szolgáltató berendezése nem állt le teljesen.

Néger zavargások

Kentucky államban, Louis- ville négemegyedében kedden este újabb zavargások robbantak ki. A polgármester által elrendelt kijárási tilalommal mitsern törődve, néger fiatalok csoportjai vonultak az utcákra, több üzlet kirakatát bezúzták, az utcára vezényelt; rendőröket és milicistákat pedig benzines palackokkal és kövekkel dobálták meg. A mili- cisták szuronyt tűztek puskájukra és rátámadtak a tömegre. — A tüntetőket könnyfakasztó gázzal oszlatták szét.

Az összetűzésben egy néger fiatal súlyosan megsebesült, a nyakán rendőrgoivó érte. A hatóságok szerda ha inaiig körülbelül 200 személyt letartóztattak. A zavargásokat az robbantotta ki, hogv a rendőrség kötelékébe visszavettek egy olyan rendőri, akit korábban a négerekké' "zömben- alkalmazott éra---'--'«kodásai miatt elbocsátottak.

Az 5. köztársaság alkonya

A Franciaország történetében példátlan erejű általános sztrájkmozgalom fényében Párizsban egyre többen kérdezgetik, hogy vajon a De Gaulle tábornok által június 16-ra kitűzött népszavazás megmentheti-e a gaul- leista rendszert Hangulatra jellemző a Canard Enchainé című szatirikus hetilap most megjelent számának fő címe: Marianne (Franciaország) hatodikba való felvételére vár. Nyilvánvaló utaa termet, amikor a kormány tagjai megkezdték az ország szociális helyzetével foglalkozó beszámolóikat.

A francia kormány szerda délelőttre meghirdetett ülését váratlanul csütörtökre halasztották — jelenti azAP amerikai hírügynökség. A halasztás oka: még nem fejeződtek be a sztrájkolok követeléseinek kielégítéséről folytatott tárgyalások.

A találgatások özönét indította el az a váratlan bejelentés, hogy De Gaulle tátetés szervezetten, a legnagyobb rendben folyik, a párizsiak a járdák széléről nézik és felcsattanó tapssal üdvözlik a diákok és munkások menetét A menet első sorában a CGT vezetői haladtak, élükön Benőit Frachon elnökkel és Georges Séguy főtitkárral. Részt vesz a tüntetésben Waldeek Röchet, a Francra Kommunista párt főtitkára. A menet végcélja a St. L#- zair© pályaudvar.

Szerdán délután a prágai vár spanyol termében megkezdődött Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának ülése, amelyen résztvesznek a CSKP KB ellenőrző és revíziós bizottságának tagjai. Jelen van Ludvik Svoboda köztársasági elnök is.

A KB ülése elfogadta az ülésszak napirendjét. Sajtó- bizottságot választottak és úgy határoztak, hogy az naponta kommünikét ad ki az

ülés menetéről. Az ülésen elhangzó fő referátumot es a vita anyagát jövő héten hozzák nyilvánosságra.

A KB ülésén a beszámolót Alexander Duboek, a CSKP KB első titkára tartotta és tájékoztatta a ple- numot a KB szerveinek tevékenységéről, értékelte a jelenlegi helyzetet, javaslatokat tett a párt további előrehaladására, valamint a CSKP következő kongresszusának előkészítésére.

Vörös zászlók Stuttgartban

A bonni kormány szükség- állapot törvényjavaslatát szerdán és csütörtökön tárgyalja harmadik olvasásban a szövetségi gyűlés és feltehetően kétharmados többséggel jóvá is hagyja.

A diákság és munkásság tüntetésekkel és sztrájkokkal nyilvánítja ki, hogy nem kér a fasiszta ízű szükségállapot törvényekből- Nyugat- Berlinben a diákok kísérletet tettek a Schiller színház megrohamozására. A tüntetők acélsisakot vettek fel védekezésül a rendőri gumibo- tok ellen. A rendőrök pisztolyt rántottak. így kényszerítették meghátrálásra a tömeget. Münchenben tízezren vettek részt a tömeggyűlésen, maid végigvon u'tak a város utcáin, ötszáz diák behatolt a Kammerspiele színházba, felrohant a színpadra, félbeszakítva az előadást. Másfél óra múltán a rendőrök erőszakkal távolították el a tüntetőket az épületből.

Stuttgartban szintén a színházat rohanták meg a fiatalok és a színpadra vörös zászlókat tűztek ki. Hamburgban a városháza előtt 12 ezren tüntettek, a tüntető tömeget a hatóságok vízifecskendővel oszlatták szét.

Országszerte kisebb sztrájkokat tartottak a munkások és több gyűlésen élesen elítélték a szükségállapot törvényeket.

A VDK küldöttségének sajtóértekezlete

Hogyan tovább? — Erről tanácskoztak Párizsban a Francia Kommunista Párt és a Baloldali Demokrata-Szocialista Szövetség vezetői. Balról a második Waldeek Röchet, a kommunista párt főtitkára, jobbról a harmadik Mitterrand, a szövetség vezetője

A Vietnami Demokratikus Köztársaság és az Egyesült Államok küldöttségeinek párizsi előzetes megbeszélésein szerdán, tárgyalási szünet lévén, a fő esemény a VDK küldöttségének sajtó- értekezlete volt.

Nguyen Thanh Le, a küldöttség szóvivője foglalkozott Johnson elnök hétfői beszédével. — Kijelentette, hogy az amerikai elnök legutóbbi nyilatkozata képmutató. az amerikai elnök nem m ontott igazat, amikor tárgyalási készségről és a bé- ketörekvése’kről beszélt. — Mindaddig, amíg az Egyesült Államok nem tesz eleget a vietnami nép törvényes és sürgető követelésének, addig a párizsi megbeszéléseken nem kerülhetnek szóba más, mindkét felet érintő kérdések, fűzte hozzá a szóvivő.

lás ez az 5. köztársaság alkonyára.

Francois Mitterrand keddi sajtóértekezletének kiinduló pontként azt a feltételezést választottak, hogy a népszavazáson a franciák többsége szembefordul az elnökkel, s ezért tette meg ideiglenes ügyintéző kormány alakítására szóló felhívását.

A válság politikai megoldásáról tárgyalt kedden este a demokrata szocialista baloldali szövetség és a francia KP küldöttsége.

Az Aurore viszont másfajta készülődésekről is ír. A jobboldali lap szerint a fővárosban olyan hírek keringenek, hogy a kormány hazarendelte Németországból az ottani francia katonai egységek főparancsnokát, az algériai események nyomán hírhedtté vált Massu ejtőernyős tábornokot. Több páncélos ezredet is Párizs közelébe vezényeltek.

Kedden éjszaka illegálisan visszatért Franciaországba Dániel Cohn-Bendit, anarchista diákvezető, akit a francia' belügyminisztérium —r tekintettel NSZK-állam- pol cárságára — nem engedett visszatérni akkor, amikor Hollandiában és Nyugat- Németországban tett körútja után újra az ország területére akart lépni.

A francia nemzetgyűlés keddi ülésén a Francia Kommunista Párt és a demokrata—«-oeía'ista baloldali szövetség képviselői elhagyták

bomok az utolsó pillanatban csütörtök délutánra halasztotta el a francia miniszter- tanács szerda délelőttre ösz- szehívott ülését. Amit pillanatnyilag a kommentátorok a legvalószínűbbnek tartanak: az elnök feloszlatja a nemzetgyűlést és új választásokat ír ki. Áz elnök lemondásának lehetőségét sem zárják ki.

De Gaulle tábornok elutazásának bejelentése után az Europe-i rádiókommentátora valóságos gyószbeszédet mondott a gaulleista rendszerről.

Illetékes körökből származó értesülés szerint De Gaulle tábornok csütörtökön visszatér Párizsba és magyar idő szerint 15 órakor elnököl az Elysée-palotában tartandó minisztertanácson.

Pompidou miniszterelnök ugyancsak csütörtökön 17.30 órakor beszél a nemzetgyűlésben.

Szerdán délután. 15 30 órakor megkezdődött a tüntetők tömeges felvonulása Párizsban. A résztvevők számát megfigyelők 30—50 ezerre becsülik. A menet a

Bastille történelmi falaitó' indult, a felvonulók táblákat Vittek „népi kormánvt akarunk!”, „adiAl De

Gaulle!” feliratokkal, A tűnAz olaj — és Mexikó

1938. május 30-án, harminc évvel ezelőtt, jelentős esemény történt Mexikóban: a tőkés világban első ízben, •— külföldi olajérdekeltséget államosított egy kapitalista állam. Mindenütt felfigyeltek erre a fordulatra, amelyet Mexikó történetének ismerete nélkül nem köny- nyű megérteni. Mexikó népe 1810-től szinte folyamatosan küzdött felszabadulásáért. Nagy sikerek és nagy kuüarcok jelzik ezt az utat. Parasztfelkelések robbantak ki a földesúri zsarnokság ellen. Lerázták a spanyol gyarmatosítok igáját. Kikiáltották a szövetségi köztársaságot. Több ízben szabadságharcot vívtak az USA ellen.

Nemzeti bal sikereik fő oka mindig az USA volt. A belopakodott jenki telepesek 1836-ban elorozták tűlük Texast, 1848-ban a Rio Grandetól északra eső területeket: Üj-Mexikót, Arizonát, Felső-Kaliíorniát. — 1853-ban „vásárlás” révén raboltak újabb területeket. A további expanziónak a népi erőkre támaszkodó Jua- rez elnök vetett véget. Jua- rez államosította az egyházi ^jr+et^t. eltörölte a szerzetes rer-'-Vpt és elválasztotta az államot az egyháztól.

Ez a demokrácia tette képessé Mexikót az angol— francia—spanyol invázió visszaverésére és Miksa császári törekvéseinek megakadályozására.

Juarez halála után Diaz tábornok ellenforradalmi diktatúrája kerekedett a demokrácia fölé. A földesurak és papok uralma visz- szaállott, s az ország kapui kitárultak az angol és amerikai tőke előtt. A század- fordulón a gazdag bányák 75 százaléka, a kőolajforrások 50 százaléka az USA tőkések birtokába került. — Ugyanekkor az indián és a mesztic parasztokat kiforgatták fö'djükből, s meghonosították a peon-rendszert, a tudatosan eladósított mezőgazdasági munkások modern rabszolgaságát.

Szükséeképpen tört ki az új forradalom 1910-ben Ma- deo vezetésével. Villa és Zapata legendáshírű partizánvezérek támogatásával. Ebben a forradalomban a munkások és a parasztok már vállvetve harcoltak egymás me"ett. Meéíntesak az USA tört az országra: 1914-ben megszállta Vera- eruzt. I91fi-ban nettig eeész F^zak-Mexikót akarta meg- kanarintanl. Ezt a ienki számítást általános népi felkelés hiúsította meg, s az új elnök, Carranza idejében forradalmi alkotmányt iktattak törvénybe. Kimondották: ezentúl az ország minden természeti kincse a hazáé. Cárdenas elnök pedig földet osztott a parasztközösségek- nek, az eiidóknak.

Csakis ebben a népi erőkre támaszkodó demokratikus légkörben kerülhetett sor az államosításokra. — Előbb, 1937-ben, államosították az idegen tőkések kezén lévő vasutakat, egy évvel később pedig, 1938. május 25-én az amerikai és a holland olajmáenások birtokában lévő olaikutakat. Létrehozták a PEMEX (P-trn- les Mexicanos) elnevezésű államilag ellenőrzött vegyes vállalatot, s kiebruda’ták az országból a Mexican Eagle Oil Co-t.

Igaz. Camaoho elnök uralma ideién, 1946-ig, az idegen tőke ismét behatolt Mexikó gazdasági életébe. A néni hámok eredményei, az államosítások azonban megmaradtak, s bázisai lehetnek a foilődós; úiahb szakaszának. E°v hiznnvos: Mexikó maga rendelkezik évi 12 m*!1ió tonna olaiávzl. Ennek 35 százalékát. a vi^gexrvort egv százalékát, külföldön éntéke-f+ik. Az államosítás néIdé-íát azóta több más tőkés országban Is követték,

F. 88»