Szolnok Megyei Néplap, 1968. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-26 / 122. szám

1968. májtw 26 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP II Regionális csoportosulások Afrikában Afrikában az utóbbi időben egyre inkább előtérbe kerül­nek azok a nézetek, amelyek az afrikai egység megteremtésé­nek lehetőségét a regionális csoportosulásokon keresztül látják elérhetőnek. Ennek megfelelően egymás után jönnek létre Af­rikában a különféle szövetségek, amelyek újszerű színfolt­ként jelentkeznek a kontinens térképén. L Tanzánia elnökének tevékeny hozzájárulásával jött létre az Ugandát, Kenyát és Tanzániát magában foglaló Ke­let-Afrikai Közös Piac. 2. Megalakult a Szenegál-menti Államok Szervezete, amely­ben Guinea, Mali, Mauritánia és Szenegál foglal helyet. 3. MÍobutu kongói (Kinshasa) elnök kezdeményezésére meg­született a Közép-Afrikai Államok Uniója, amelynek tag­jai: Közép-Afrikai Köztársaság, Csád és Kongó (Kinshasa). Az erről szóló egyezményt április 2-án írták alá Csád fő­városában, Fort Lamyban. i”°A ISZENEGÁL-FÓLYÓ MENTI [államok szervezete KÖZÉP-AFRIKAI ÁLLAMOK SZÖVETSÉGE'-NIOÉRIA UGANDA r\~ ; KENYA .KAMERUN?! 'KINSHASA K AFRIKAI KÖZÖS PIAC Terveié« "a rtamszö vétség f.V*~—FELSŐ VOLTA —A71ANT1-OCEAN K.A.K.-KÖZÉP AFRIKAI KÖZT Ny-Afrikéi Regioeálí« Csoport 0-500 km i. Kamerun és Gabon bejelentette, hogy államszövetségre kíván lépni. Sekou Touré guineai elnök hasonló lépésre hívta fel a szomszédos Malit S. Pár héttel ezelőtt Monróviában kilenc afrikai állam — Guinea, Libéria, Mali, Mauritánia, Szenegál, Felső-Volta, Gambia. Nigéria és Ghana — képviselői jegyzőkönyvet írtak alá a „Nyugat-Afrikai Regionális Csoport” felállítá­sa róL Mindez világosan mutatja; hogy Afrikában meggyorsult az a folyamat, amelynek célja gazdasági és politikai jellegű regionális csoportok létrehozása. Afrikai haladó körökben pozitívan értékelik a regionális csoportosulások kialakítására irányuló törekvéseket. Tanzániai komentátorok szerint ezek a csoportosulások a kontinentális afrikai egység előiskolái. Aranylábú Anastasi Ha valaki, úgy mi, magyarok az­tán igazán megért­jük, hogy kerül­het az ország ér­deklődésének kö­zéppontjába egy jeles középcsatár. Így nem lg csodál­kozunk azon, hogy Itália-azerte az el­múlt héten — * választási esélyek latolgatásam kívül Ana*tasiról ne­szeitek. E húszé ves fiatalember ko­rábban egy másod osztályú egyesület­ben rúgta, a lab­dát. Bs hogy nem eredménytelen ül, azt mi sem bizo­nyítja Jobban, mint az, hogy egy NB T-es csapat 50 millió lírát adott érte. Most isméit gazdát cserélt az ifjú közepesei tár a torinói Juventus vásárolta meg ou- tom 6ilo millióért. Honfitársai, el- iátszadozva a szá­mokkal, megálla­pították, hogy eb­ből az összegből csaknem 20 líra jutna valamennyi Olasz választóra, s hogy egy tanító egész életében en­nek az összegnek még a felét sem szedheti össze. Különben Anas­tasi valóban te­hetséges fiú. Ti­zenkét gólt lőtt a bajnokságban. Egy-egy gólja te- hát nem keveseb­bet, mint 55 mil­liót hozott a kony­hára. Anastasi lá­ba — aranyláb a javából.! (gr. U A kölcsönös előnyök szilárd alapján Á Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság külkereskedelmi kapcsolatai Az 1968-as év a szov­jet: külkereskedelem jubileu­mi éve. ötven évvel ezelőtt 1918 áprilisában írta alá V. I. Lenin •& Népbiztosok Tanácsának dekrétumát az államosításról. Az eltelt idő alatt a Szovjetunió gazdasá­gi kapcsolatai felmérhetetle­nül megnövekedtek és ki­szélesedtek. Beszélgettem Mihail Lesa- kovval, az európai szocialis­ta országokkal folytatott ke­reskedelem igazgatóságának vezetőjével, s beszélgetésünk során főképp a szovjet— magyar gazdasági kapcsola­tokról és egy másik jubile­umról esett szó. Augusztusban lesz 23 éve, hogy az első kereskedelmi megállapodást aláírták a Szovjetunió és a felszaba- badult Magyarország között. Más szóval; gyakorlatilag rögtön a háború után a Szov­jetunió, gyapotot, gyapjúfona­lat, kokszot, vasércet, és más nyersanyagokat kezdett szál­lítani Magyarországnak, amelyek nélkülözhetetlenek voltak a magyar ipar újjá­születéséhez. Az országaink kö­zötti sokoldalú gazdasági kapcsolatok a kölcsönös elő­nyök szilárd alapján épül­nek. A Szovjetunió sokféle nyersanyagot szállít Ma­gyarországnak, amelyekből az ország szerény készletek­kel rendelkezik. Többek kö­zött — olajat. Magyarország olajszükségleteinek több mint 85 százalékát a ,.Barátiig” olajvezetéken keresztül a Szovjetuniótól kapja. A ba­ráti országba mi tel jes gvár- berendezéseket. különféle szerszámgépeket és gépeket szállítunk. A Magyar Nép- köztársaságból ugyancsak sok, a szovjet gazdaság szá­mára szükséges szállítmány érkezik. Többek között élel­miszeripari beredezések, hír­közlő berendezések és ké­szülékek. vasúti gördülő anyagok, folyami hajók, autóbuszok és más iparcik­kek. Hazánkban nagyon népszerűek a magyar gyógy­szerek, a könnyűipari ter­mékek és lábbelik. A Szovjetunióból impor­tált árucikkekben s nyers* anyagszállítások részaránya körülbelül 60 százalék. A magyar népgazdaság számá­ra szükséges nyersanyagok egész sorát vagy teljesen vagy nagyrészben a szovjet szál­lítások fedezik. Emellett meg kell jegyeznünk, hogy az évi szállítások volumene rendszerint meghaladja azt az összeget, amelyet az évenkénti kereskedelmi meg­állapodások leszögeztek. A Szovjetunió és a KGST- hez tartozó többi szocialis­ta ország külkereskedelmi kapcsolatainak fontosságát hangsúlyozva, Kádár János a Magyar Szocialista Mun­káspárt IX. kongresszusán kijelentette: „Számunkra ez döntő jelentőségű, mind az ország nyersanyagbiztosítása szempontjából, mind a kész­termékek értékesítése szem­pontjából, A mi külkeres­kedelmünk fő tényezője az állandóan növekvő kereske­delmi forgalom és a gazda­sági együttműködés kiszéle­sítése a Szovjetunióval”. A két baráti or­szág gazdasági kapcsolatai a hosszú lejáratú szerződősek­re és megállapodásokra tá­maszkodnak. Az első ilyen jogi aktus az 19-17 júliusá­ban aláírt kereskedelmi és tengerhajózási szerződés volt. Ennek alapján kötötték a kereskedelmi megállapodá­sokat minden elkövetkező ö* évben. A ma érvényben levő megállapodás 1970-ig szól. A Szovjetunió és a Ma­gyar Népköztársaság kül­kereskedelmi és gazdasági kapcsolatai évről évre cgyre szilárdabbá és sokoldalúbbá válnak, volumenük is nö­vekszik. Ebben az évben a kölcsönös árucsereforgalom értéke csaknem eléri az 1,2 milliárd rubelt, és nem ke­vesebb, mint egyötödével múlja felül az 1967. évi áru- csereforgalom értékét. A Szovjetunió az első he­lyet foglalja el Magyaror­szág külkereskedelmi mérle­gében. A Szovjetunió szá­mára is jelentős a Magyar N épközt.ársasá g. mint ke­reskedelmi partner. az ötödik helyet foglalja el a Szovjetunió külkereskedel­mében. A Szovjetunió ős a Magyar Népköztársaság kö­zötti együttműködés kiszéle­sítése mindkét ország elé azt a feladatot állítja, hogy a termelés legfontosabb ága­zataiban nagyobb mérték­ben valósítsák meg a szako­sítást és a kooperációt. Töb­bek között ez megköveteli, hogy a népgazdasági terve­ket ne csak országos mére­tekben koordinálják, ha­nem az egyes minisztériu­mok és hivatalok keretein belül is. Példaként említhet­ném, hogy 15 szovjet mi­nisztérium már közvetlen kapcsolatba lépett; a magyar ipari minisztériumokkal. N. Zabelkin kubai kvótát. Más szocialis­ta országok hasonlóan jártak el. Ez lehetővé tette, hogy Havanna termelése egy ré­szét nyugati piacokon érté­kesítse, s olykor így enyhít­se krónikus mérleghiányát Idegen segítség nélkül ? Az 1964-ben megállapított kubai cukorárak, mint már szó volt róla, a Kelet szá­mára piacgazdasági szem­szögből nézve semmiképpen sem előnyösek, inkább az ellenkezője áll fenn. A szo­cialista országoknak egyál­talán nincs szükségük arra, hogy a tengerentúlról im­portáljanak cukrot, annál kevésbé, mert így kényte­lenek cukorfeleslegüket vesz­teséggel értékesíteni vala- miképoen. Ez is lenyomja a cukorárakat a világpiacon, s kedvezőtlenül befolyásolja országaink és Kuba mérle­gét nyugati relációban. A Kubának fizetett há­romszoros cukorár koránt­sem az egyetlen tényezője a sziget-köztársaság támoga­tásra utaltságának. Még sok más tekintetben támogatják a kubai gazdaságot a szo­cialista országok, beleszámít­va Csehszlovákiát. Többek közt a kész létesítményekre nyújtott fejlesztési hitelek­kel. Kelet-európai szakértők nagyszabású tudományos- technikai segítséget nyújta­nak Kubának, élelmiszere­ket, gépeket és kőolajat kap Kuba a Szovjetuniótól és a kelet-európai országoktól. A kiút keresése Amennyiben a kubaiak megvalósítanák tervüket, s idegen segítséggel, vagy anélkül megtermelnék 1970- ben az előirányzott 10 mil­lió tonna cukrot, reményeik akkor sem teliesülnének, sőt, egyes vélemények szerint, helyzetük csak még nehe­zebbé válna. Az édesség-fogyasztás szá­mos országban csökkent. A világpiacon a cukorárak ma 30 év óta a legalacsonyab­bak. Nem valószínű, hogy a helyzet belátható időn belül javulni fog. Logikusan me­rül itt fel a kérdés. hogy neon lenne-e hasznosabb, ha a kubaiak a következő években több energiát fordí­tanának olyan alapvető ter­mékek termelésére, amelyek nélkülözhetetlenek a lakos­ság számára, s amelyekből a belső piacon állandóan hi­ány van. Egyes külföldi megfigyelők szerint ez az egyetlen okos lépés, amelyet Kuba a íelen- legi körülmények között te­het Mennél több energiát és eszközt pazarol az ország a cukorra, annál kevesebb más mezőgazdasági termék ál] majd rendelkezésére. * annál súlyosabbá válik az élelmezési helyzet. S végül nem marad más megoldás, számára, mint a nehezen megtermelt és olcsón eladott cukor árából élelmiszereket importálni külföldről. Ügy tűnik, hogy Havanná­ban ma tisztában vannak ez­zel. Kubai szokás szerint nagyszabású prooagandahad- járatot indítottak a mező- gazdasági termelés fellendí­tése érdekében. A propa­gandahadjárat még mindig tart. A lakosságot így akar- iák meggyőzni arról, hogy ha alaposan munkához lát, gyorsan emelkedik maid az életszínvonala. Munkaerőt toboroznak a városokban. Felszólítják az iskolásgyere­keket. a diákokat, a városi munkásokat, a katonákat és főleg a háziasszonyokat, hogy jelentkezzenek brigá­dokba, s vegyenek részt töb- bé-kevésbé fizetett vagy nem fizetett mezőgazdasági munkákban. Az egykori le­gelőkön. a hegyoldalakon, a kertekben és az udvarokon, s végül a havannai országút mentén is elültetett sok­millió citrusfélét és kávé- cserjét még néhány millió­val gyarapítják. „Eay tehén se maradjon medd&’ jelszóval újonnan létesített mesterséges ter­mékenyítő állomások hiva­tottak növelni és megjavíta­ni a kubai szarvasma rha- állományt- Kísérletileg meg­kezdték a nvúltenvésztést is. hogy változatosabbá tegyék a szegényes választékot a hentesüzletekben. Az utóbbi években kétség­telenül sokat tettek annak érdekében, hogy az ország saját magát lássa el élelmi­szerekkel. de még sok a te­endő. főleg ami a munka­fegyelmet, az irányítást, a munkaszervezést illeti. (HospodÁrská Novmyj Várnában új csillagvizsgáló épült. Képünk a csilagvizsgáló korszerű épületének egy részletet mutatja, előtte Kopernikusz szobra <BTA fotó —- Céntropress) MGyerek a lombikból” A költőkészülék: első eredményei Több ezer éves elképzelések megvalósítása Á perinatálís orvostan európai kongresszusának résztvevői Ny uga t- Béri i n ben (perinatális: a szülészettel foglalkozó) az anyaméh mes­terséges behelyettesítésének lehetőségeit vitatták meg. A Hamburgi Egyetemi Kli­nika nőgyógyászati osztályá­nak főorvosa, dr. W. M. Fischer, a kongresszus al­kalmával beszámolt az ez­zel kapcsolatban elért ered­ményekről. Az egybegvült bel- és külföldi szakorvosok így megtudiiatták, hogy az első kísérlet már eredmény­nyel végződött. — Bár ezek­nek az operációknak nem lesz olyan visszhangja, mint a szívátültetésnek, fontos­ságuk nem kevésbé jelentős. A modem orvostudomány ezen előrehaladása már az ősi alkimista konyhák törek­véseiben leli gyökerét. Az emberiség évezredekkel ez­előtt elkezdett foglalkozni azzal a témával, hogy a fej­lődő magzat az anyaméhen kívül, egy bizonyos tápfo­lyadékban is kifejlődhetne. Ennek az ősi elgondolásnak ha nem is vágyálomnak, a beteljesedését szolgálja a nem' régiben kikísérletezett úgynevezett perfúziós készülék, amivel az emberi testben lé­vő vért állandó körforgás­ban lehet tartani. Dr. Fischer beszámolt ar­ról, hogy az állatokkal si­keresen végrehajtott kísér­letek után most már az el­ső olyan kísérletre is sor került, amelynek tárgyát emberi embrió képezte. A kísérletek céljául eodig, meg nem született hátrányokat használtak fel, amelyeket műtéti alapon távolítottakéi az anyaméhből és tápfolya­dékba helyezve próbáltak világra hozni. A bárányok hat-tíz óra utáin egészsége­sen hagyták el a költőké­szüléket. Dr. Fischer szavai szerint, az első ember-emb­rió már egy teljes órát töl­tött el a perfúziós-készülék­ben. Ilyen kísérleteket termé­szetesen csak akkor lehet elvégezni, ha a magzat rö­viddel a terhesség beállta előtt életveszélyben forog. A kialakulóban lévő emberi élet megsegítése még szórós gátak között mozog. A kí­sérleteket folytató tudósok véleménye alapján azonban biztosan be fog következni áz idő, amikor a segítőprog­ram időbeli meghosszabbí­tását semmilyen technikai vagy egyéb akadály sem fogja feltartóztatni. Mar ma is intenzív munkálatok foly­nak, hogy elősegítsék, illet­ve megkönnyítsék a veszé­lyeztetett, kialakulóban lévő életnek az útját, a szüksé­ges születési érettségig. Or­vos-technikai víziók elvben már is bepillantást enged­nek az édesanyáknak, az üvegfalak mögött fejlődő gyermekeikre. A. terhes asz-, szóiiyok számos fájdalmát el lehet kerülni. S a melegítőládában pedig a csecsemők nemét már jóval a mesterséges szülés előtt fel lehet is­merni. De épp úgy, mint ahoey a szívátültetések sem fog­nak „örök élethez” vezetni* a természetes szülés folya­mata sem fog helyet, adni a perfúziós-készüléknek. Bár a csecsemők szoptatását már régóta másíormában is el lehet végeztetni, az orvosok legtöbb esetben arra az ál­láspontra helyezkednek, hogy a gyermek fejlődésébe nézve a természetes táplá­lék, tehát az anyatej, rend­kívül előnyös és fontos. A bel- és külföldi hallgatóság így egyöntetűen azon a vé­leményen volt, hogy az anyaméhen kívül bekövetke­ző születések csak szükség­megoldást képezhetnek és csak akkor kerülhet rájuk sor, ha az anya és csecse­mő élete a terhesség zavara núatt veszélyeztetve van. Ferdinand Grüner KÜLPOLITIKAI

Next

/
Thumbnails
Contents