Szolnok Megyei Néplap, 1968. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-26 / 122. szám
1968. májtw 26 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP II Regionális csoportosulások Afrikában Afrikában az utóbbi időben egyre inkább előtérbe kerülnek azok a nézetek, amelyek az afrikai egység megteremtésének lehetőségét a regionális csoportosulásokon keresztül látják elérhetőnek. Ennek megfelelően egymás után jönnek létre Afrikában a különféle szövetségek, amelyek újszerű színfoltként jelentkeznek a kontinens térképén. L Tanzánia elnökének tevékeny hozzájárulásával jött létre az Ugandát, Kenyát és Tanzániát magában foglaló Kelet-Afrikai Közös Piac. 2. Megalakult a Szenegál-menti Államok Szervezete, amelyben Guinea, Mali, Mauritánia és Szenegál foglal helyet. 3. MÍobutu kongói (Kinshasa) elnök kezdeményezésére megszületett a Közép-Afrikai Államok Uniója, amelynek tagjai: Közép-Afrikai Köztársaság, Csád és Kongó (Kinshasa). Az erről szóló egyezményt április 2-án írták alá Csád fővárosában, Fort Lamyban. i”°A ISZENEGÁL-FÓLYÓ MENTI [államok szervezete KÖZÉP-AFRIKAI ÁLLAMOK SZÖVETSÉGE'-NIOÉRIA UGANDA r\~ ; KENYA .KAMERUN?! 'KINSHASA K AFRIKAI KÖZÖS PIAC Terveié« "a rtamszö vétség f.V*~—FELSŐ VOLTA —A71ANT1-OCEAN K.A.K.-KÖZÉP AFRIKAI KÖZT Ny-Afrikéi Regioeálí« Csoport 0-500 km i. Kamerun és Gabon bejelentette, hogy államszövetségre kíván lépni. Sekou Touré guineai elnök hasonló lépésre hívta fel a szomszédos Malit S. Pár héttel ezelőtt Monróviában kilenc afrikai állam — Guinea, Libéria, Mali, Mauritánia, Szenegál, Felső-Volta, Gambia. Nigéria és Ghana — képviselői jegyzőkönyvet írtak alá a „Nyugat-Afrikai Regionális Csoport” felállítása róL Mindez világosan mutatja; hogy Afrikában meggyorsult az a folyamat, amelynek célja gazdasági és politikai jellegű regionális csoportok létrehozása. Afrikai haladó körökben pozitívan értékelik a regionális csoportosulások kialakítására irányuló törekvéseket. Tanzániai komentátorok szerint ezek a csoportosulások a kontinentális afrikai egység előiskolái. Aranylábú Anastasi Ha valaki, úgy mi, magyarok aztán igazán megértjük, hogy kerülhet az ország érdeklődésének középpontjába egy jeles középcsatár. Így nem lg csodálkozunk azon, hogy Itália-azerte az elmúlt héten — * választási esélyek latolgatásam kívül Ana*tasiról neszeitek. E húszé ves fiatalember korábban egy másod osztályú egyesületben rúgta, a labdát. Bs hogy nem eredménytelen ül, azt mi sem bizonyítja Jobban, mint az, hogy egy NB T-es csapat 50 millió lírát adott érte. Most isméit gazdát cserélt az ifjú közepesei tár a torinói Juventus vásárolta meg ou- tom 6ilo millióért. Honfitársai, el- iátszadozva a számokkal, megállapították, hogy ebből az összegből csaknem 20 líra jutna valamennyi Olasz választóra, s hogy egy tanító egész életében ennek az összegnek még a felét sem szedheti össze. Különben Anastasi valóban tehetséges fiú. Tizenkét gólt lőtt a bajnokságban. Egy-egy gólja te- hát nem kevesebbet, mint 55 milliót hozott a konyhára. Anastasi lába — aranyláb a javából.! (gr. U A kölcsönös előnyök szilárd alapján Á Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság külkereskedelmi kapcsolatai Az 1968-as év a szovjet: külkereskedelem jubileumi éve. ötven évvel ezelőtt 1918 áprilisában írta alá V. I. Lenin •& Népbiztosok Tanácsának dekrétumát az államosításról. Az eltelt idő alatt a Szovjetunió gazdasági kapcsolatai felmérhetetlenül megnövekedtek és kiszélesedtek. Beszélgettem Mihail Lesa- kovval, az európai szocialista országokkal folytatott kereskedelem igazgatóságának vezetőjével, s beszélgetésünk során főképp a szovjet— magyar gazdasági kapcsolatokról és egy másik jubileumról esett szó. Augusztusban lesz 23 éve, hogy az első kereskedelmi megállapodást aláírták a Szovjetunió és a felszaba- badult Magyarország között. Más szóval; gyakorlatilag rögtön a háború után a Szovjetunió, gyapotot, gyapjúfonalat, kokszot, vasércet, és más nyersanyagokat kezdett szállítani Magyarországnak, amelyek nélkülözhetetlenek voltak a magyar ipar újjászületéséhez. Az országaink közötti sokoldalú gazdasági kapcsolatok a kölcsönös előnyök szilárd alapján épülnek. A Szovjetunió sokféle nyersanyagot szállít Magyarországnak, amelyekből az ország szerény készletekkel rendelkezik. Többek között — olajat. Magyarország olajszükségleteinek több mint 85 százalékát a ,.Barátiig” olajvezetéken keresztül a Szovjetuniótól kapja. A baráti országba mi tel jes gvár- berendezéseket. különféle szerszámgépeket és gépeket szállítunk. A Magyar Nép- köztársaságból ugyancsak sok, a szovjet gazdaság számára szükséges szállítmány érkezik. Többek között élelmiszeripari beredezések, hírközlő berendezések és készülékek. vasúti gördülő anyagok, folyami hajók, autóbuszok és más iparcikkek. Hazánkban nagyon népszerűek a magyar gyógyszerek, a könnyűipari termékek és lábbelik. A Szovjetunióból importált árucikkekben s nyers* anyagszállítások részaránya körülbelül 60 százalék. A magyar népgazdaság számára szükséges nyersanyagok egész sorát vagy teljesen vagy nagyrészben a szovjet szállítások fedezik. Emellett meg kell jegyeznünk, hogy az évi szállítások volumene rendszerint meghaladja azt az összeget, amelyet az évenkénti kereskedelmi megállapodások leszögeztek. A Szovjetunió és a KGST- hez tartozó többi szocialista ország külkereskedelmi kapcsolatainak fontosságát hangsúlyozva, Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusán kijelentette: „Számunkra ez döntő jelentőségű, mind az ország nyersanyagbiztosítása szempontjából, mind a késztermékek értékesítése szempontjából, A mi külkereskedelmünk fő tényezője az állandóan növekvő kereskedelmi forgalom és a gazdasági együttműködés kiszélesítése a Szovjetunióval”. A két baráti ország gazdasági kapcsolatai a hosszú lejáratú szerződősekre és megállapodásokra támaszkodnak. Az első ilyen jogi aktus az 19-17 júliusában aláírt kereskedelmi és tengerhajózási szerződés volt. Ennek alapján kötötték a kereskedelmi megállapodásokat minden elkövetkező ö* évben. A ma érvényben levő megállapodás 1970-ig szól. A Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság külkereskedelmi és gazdasági kapcsolatai évről évre cgyre szilárdabbá és sokoldalúbbá válnak, volumenük is növekszik. Ebben az évben a kölcsönös árucsereforgalom értéke csaknem eléri az 1,2 milliárd rubelt, és nem kevesebb, mint egyötödével múlja felül az 1967. évi áru- csereforgalom értékét. A Szovjetunió az első helyet foglalja el Magyarország külkereskedelmi mérlegében. A Szovjetunió számára is jelentős a Magyar N épközt.ársasá g. mint kereskedelmi partner. az ötödik helyet foglalja el a Szovjetunió külkereskedelmében. A Szovjetunió ős a Magyar Népköztársaság közötti együttműködés kiszélesítése mindkét ország elé azt a feladatot állítja, hogy a termelés legfontosabb ágazataiban nagyobb mértékben valósítsák meg a szakosítást és a kooperációt. Többek között ez megköveteli, hogy a népgazdasági terveket ne csak országos méretekben koordinálják, hanem az egyes minisztériumok és hivatalok keretein belül is. Példaként említhetném, hogy 15 szovjet minisztérium már közvetlen kapcsolatba lépett; a magyar ipari minisztériumokkal. N. Zabelkin kubai kvótát. Más szocialista országok hasonlóan jártak el. Ez lehetővé tette, hogy Havanna termelése egy részét nyugati piacokon értékesítse, s olykor így enyhítse krónikus mérleghiányát Idegen segítség nélkül ? Az 1964-ben megállapított kubai cukorárak, mint már szó volt róla, a Kelet számára piacgazdasági szemszögből nézve semmiképpen sem előnyösek, inkább az ellenkezője áll fenn. A szocialista országoknak egyáltalán nincs szükségük arra, hogy a tengerentúlról importáljanak cukrot, annál kevésbé, mert így kénytelenek cukorfeleslegüket veszteséggel értékesíteni vala- miképoen. Ez is lenyomja a cukorárakat a világpiacon, s kedvezőtlenül befolyásolja országaink és Kuba mérlegét nyugati relációban. A Kubának fizetett háromszoros cukorár korántsem az egyetlen tényezője a sziget-köztársaság támogatásra utaltságának. Még sok más tekintetben támogatják a kubai gazdaságot a szocialista országok, beleszámítva Csehszlovákiát. Többek közt a kész létesítményekre nyújtott fejlesztési hitelekkel. Kelet-európai szakértők nagyszabású tudományos- technikai segítséget nyújtanak Kubának, élelmiszereket, gépeket és kőolajat kap Kuba a Szovjetuniótól és a kelet-európai országoktól. A kiút keresése Amennyiben a kubaiak megvalósítanák tervüket, s idegen segítséggel, vagy anélkül megtermelnék 1970- ben az előirányzott 10 millió tonna cukrot, reményeik akkor sem teliesülnének, sőt, egyes vélemények szerint, helyzetük csak még nehezebbé válna. Az édesség-fogyasztás számos országban csökkent. A világpiacon a cukorárak ma 30 év óta a legalacsonyabbak. Nem valószínű, hogy a helyzet belátható időn belül javulni fog. Logikusan merül itt fel a kérdés. hogy neon lenne-e hasznosabb, ha a kubaiak a következő években több energiát fordítanának olyan alapvető termékek termelésére, amelyek nélkülözhetetlenek a lakosság számára, s amelyekből a belső piacon állandóan hiány van. Egyes külföldi megfigyelők szerint ez az egyetlen okos lépés, amelyet Kuba a íelen- legi körülmények között tehet Mennél több energiát és eszközt pazarol az ország a cukorra, annál kevesebb más mezőgazdasági termék ál] majd rendelkezésére. * annál súlyosabbá válik az élelmezési helyzet. S végül nem marad más megoldás, számára, mint a nehezen megtermelt és olcsón eladott cukor árából élelmiszereket importálni külföldről. Ügy tűnik, hogy Havannában ma tisztában vannak ezzel. Kubai szokás szerint nagyszabású prooagandahad- járatot indítottak a mező- gazdasági termelés fellendítése érdekében. A propagandahadjárat még mindig tart. A lakosságot így akar- iák meggyőzni arról, hogy ha alaposan munkához lát, gyorsan emelkedik maid az életszínvonala. Munkaerőt toboroznak a városokban. Felszólítják az iskolásgyerekeket. a diákokat, a városi munkásokat, a katonákat és főleg a háziasszonyokat, hogy jelentkezzenek brigádokba, s vegyenek részt töb- bé-kevésbé fizetett vagy nem fizetett mezőgazdasági munkákban. Az egykori legelőkön. a hegyoldalakon, a kertekben és az udvarokon, s végül a havannai országút mentén is elültetett sokmillió citrusfélét és kávé- cserjét még néhány millióval gyarapítják. „Eay tehén se maradjon medd&’ jelszóval újonnan létesített mesterséges termékenyítő állomások hivatottak növelni és megjavítani a kubai szarvasma rha- állományt- Kísérletileg megkezdték a nvúltenvésztést is. hogy változatosabbá tegyék a szegényes választékot a hentesüzletekben. Az utóbbi években kétségtelenül sokat tettek annak érdekében, hogy az ország saját magát lássa el élelmiszerekkel. de még sok a teendő. főleg ami a munkafegyelmet, az irányítást, a munkaszervezést illeti. (HospodÁrská Novmyj Várnában új csillagvizsgáló épült. Képünk a csilagvizsgáló korszerű épületének egy részletet mutatja, előtte Kopernikusz szobra <BTA fotó —- Céntropress) MGyerek a lombikból” A költőkészülék: első eredményei Több ezer éves elképzelések megvalósítása Á perinatálís orvostan európai kongresszusának résztvevői Ny uga t- Béri i n ben (perinatális: a szülészettel foglalkozó) az anyaméh mesterséges behelyettesítésének lehetőségeit vitatták meg. A Hamburgi Egyetemi Klinika nőgyógyászati osztályának főorvosa, dr. W. M. Fischer, a kongresszus alkalmával beszámolt az ezzel kapcsolatban elért eredményekről. Az egybegvült bel- és külföldi szakorvosok így megtudiiatták, hogy az első kísérlet már eredménynyel végződött. — Bár ezeknek az operációknak nem lesz olyan visszhangja, mint a szívátültetésnek, fontosságuk nem kevésbé jelentős. A modem orvostudomány ezen előrehaladása már az ősi alkimista konyhák törekvéseiben leli gyökerét. Az emberiség évezredekkel ezelőtt elkezdett foglalkozni azzal a témával, hogy a fejlődő magzat az anyaméhen kívül, egy bizonyos tápfolyadékban is kifejlődhetne. Ennek az ősi elgondolásnak ha nem is vágyálomnak, a beteljesedését szolgálja a nem' régiben kikísérletezett úgynevezett perfúziós készülék, amivel az emberi testben lévő vért állandó körforgásban lehet tartani. Dr. Fischer beszámolt arról, hogy az állatokkal sikeresen végrehajtott kísérletek után most már az első olyan kísérletre is sor került, amelynek tárgyát emberi embrió képezte. A kísérletek céljául eodig, meg nem született hátrányokat használtak fel, amelyeket műtéti alapon távolítottakéi az anyaméhből és tápfolyadékba helyezve próbáltak világra hozni. A bárányok hat-tíz óra utáin egészségesen hagyták el a költőkészüléket. Dr. Fischer szavai szerint, az első ember-embrió már egy teljes órát töltött el a perfúziós-készülékben. Ilyen kísérleteket természetesen csak akkor lehet elvégezni, ha a magzat röviddel a terhesség beállta előtt életveszélyben forog. A kialakulóban lévő emberi élet megsegítése még szórós gátak között mozog. A kísérleteket folytató tudósok véleménye alapján azonban biztosan be fog következni áz idő, amikor a segítőprogram időbeli meghosszabbítását semmilyen technikai vagy egyéb akadály sem fogja feltartóztatni. Mar ma is intenzív munkálatok folynak, hogy elősegítsék, illetve megkönnyítsék a veszélyeztetett, kialakulóban lévő életnek az útját, a szükséges születési érettségig. Orvos-technikai víziók elvben már is bepillantást engednek az édesanyáknak, az üvegfalak mögött fejlődő gyermekeikre. A. terhes asz-, szóiiyok számos fájdalmát el lehet kerülni. S a melegítőládában pedig a csecsemők nemét már jóval a mesterséges szülés előtt fel lehet ismerni. De épp úgy, mint ahoey a szívátültetések sem fognak „örök élethez” vezetni* a természetes szülés folyamata sem fog helyet, adni a perfúziós-készüléknek. Bár a csecsemők szoptatását már régóta másíormában is el lehet végeztetni, az orvosok legtöbb esetben arra az álláspontra helyezkednek, hogy a gyermek fejlődésébe nézve a természetes táplálék, tehát az anyatej, rendkívül előnyös és fontos. A bel- és külföldi hallgatóság így egyöntetűen azon a véleményen volt, hogy az anyaméhen kívül bekövetkező születések csak szükségmegoldást képezhetnek és csak akkor kerülhet rájuk sor, ha az anya és csecsemő élete a terhesség zavara núatt veszélyeztetve van. Ferdinand Grüner KÜLPOLITIKAI
