Szolnok Megyei Néplap, 1968. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-24 / 120. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XIX. évfolyam, 120. szám. Ára: 70 fillér 1968. május 24., péntek. SZOLNOK ME®t£! BNV —1968 A pártszervezetek és a vállalati politika Az Új gazdasági me­chanizmus bevezetése előtt, széles körben merült fel az aggály, hogy a vállala­tok gazdasági önállóságá­nak kibontakozása a gaz­dasági vezetés megnöve­kedett döntési szabadsága csökkenti a pártszerveze­tek szerepét Sokan úgy vélték, hogy a gazdasági tényezők mellett másodren­dű a termelési folyamat­nak a politikai, emberi té­nyezője, s emiatt a párt tevékenysége is háttérbe szorul. Az eddigi tapasztalatok nem igazolták ezt az ag­gályt. Ellenkezőleg, a vál­lalati önállóság növekedé­se ösztönzően hatott a pártszervezetek tevékeny­ségére. kezdemányezően léptek fel a vállalati gaz­daságpolitikai koncepciók, a vállalatok egész tevé­kenységét átfogó kérdéseit kidolgozásában. Bizonyos, hogy a gazda­sági vezetés nagyobb ön­állósága, felelőssége önma­gában is módosítja a párt- szervezetek szerepét a gazdasági munkában. A pártszervezetek ellenőrző munkája is elsősorban a gazdasági egység összmun­kájának a vizsgálatára irá­nyul. Az a tény, hogy a párt- szervezetek elsősorban po­litikai oldalról közelítik meg a kérdéseket, hogy a gazdaságfejlesztés irányai­ból, általában az egész vál­lalati politikáról önálló véleményt formálnak, ter- rhészetesen nem jelent és dem is ielenthet hatalmi alapon álló szembenállást a gazdasági vezetéssel. A pártszervezetek minden te­vékenysége politikai ielle- gű. ígv a gazdálkodást és a gazdasági vezetést érin­tő tevékenysége is csat: po­litikai természetű lehet. Nem a gazdálkodás köz­vetlen irányítása, a konk­rét termelési, üzemfej- lesztési tervek kidolgozá­sa a feladata, hanem an­nak a biztosítása, hogy még a legkisebb jelentősé­gű gazdasági kérdés el­döntésében is érvényesül­jön a gazdasági vezetés no- litíkai felelőssége. Ebből következik, hogy bármi­lyen gazdasági döntésről is legyen szó. ha annak ki­hatása embereket érint, politikai döntésnek kell te­kinteni és alaposan meg kell gondolni, fel kell mérni hatását a vállalati kollektívára, az egves em­berekre, azok gondolkodá­sára. Az úi körülmények kö­zött nagyobb a kockázat. Érthető, hogy a gazdasági vezetés esetenként húzódo­zik a nagyobb jelentőségű, kockázattal járó. vagy esetleg az adott időszak­ban népszerűtlen, de ké­sőbb az egesz vállalat te­vékenységét, kedvezően érintő intézkedések, dön­tések meghozatalától. A pártszervezetek — 'smerve a dolgozók véleményét; hangulatát — a maguk po­litikai eszközeivel kedve­zően befolyásolhatják, tá­mogathatják a gazdasági vezetést Természetesen nem arról van szó. hogy a pártszervezetek megosz- szá.í a gazdasági vezetés felelősségét a gazdasági döntésekben, hanem arról, hogy a piaci helyzetet, a közgazdasági körülménye­ket figyelembevéve, ejtyüt- tesen mérlegeljék a lehe­tőségeket A gazdasági ön­állóság növelése nem ön­cél, hanem eszköz ahhoz, hogy a vállalatok úgy ala­kíthassák gazdálkodósu­kat, hogy az a legnagyobb társadalmi hasznot hoz­za. A vállalati tevékeny­ség eredményessége első­sorban a vállalati nyere­ségek alakulásában tükrö­ződik. A vállalatok gazda­sági vezetőinek, az üzemi kollektíváknak is az az ér­deke, hogy a nyereség az adott körülmények között maximális legyen. A vál­lalatoknak ez a törekvése — jól működő közgazdasá­gi szabályok esetén — természetesen megegyezik a népgazdaság érdekeivel is. Azonban az is világos, hogy nem lehet olyan me­chanizmus, amelyben a közgazdasági szabályzók olyan részletességgel szab­hatnák meg a feladatokat, hogy helyileg — még azo­nos gazdasági eredménye­ket feltételezve is — rte lehessen választani a nép­gazdaság számára előnyö­sebb megoldások között. A vállalati önállóság megnövekedése erősíti a helyi érdekeket, azok né­hol túlsúlyba is kerülhet­nek. Ilyen esetekben a pártszervezetnek, mint po­litikai testületnek, rendkí­vül nagy szerepe lehet. Azt természetesen nem le­het elvárni és nem is várják el egyetlen párt- szervezettől sem. hogy po­litikai eszközökkel beavat­kozva, a saját üzemük ér­deked ellen lépjenek fel. Az elképzelhető, hogy ideig óráig a gazdasági vezetés, a munkáskollektiva magas politikai öntudattal ren­delkezve elbírja az ilyen ellentmondásokat, de tar­tósan csak politikai mun­kával, nem lehet ellensú­lyozni a kedvezőtlen köz- gazdasági hatásokat. Vi­szont abban az esetben, amikor a helyi érdekek érvényesítése nyilvánva­lóan sérti a népgazdaság érdekeit és azonos gazda­sági eredmény elérése mellett ez elkerülhető len­ne. akkor a pártszervezet­nek, amely a legöntudato- sabb dolgozókat tömörítő politikai testület, fel kell lennie az ilyen törekvések ellen. Természeteden a pártszervezetek sokrétű politikai munkájában to­vábbra is az ember, az emberi viszonylatok ma­radnak a középpontban. A vállalati önállóság növe­kedése csak a lehetőségét teremtette meg az üzemi demokrácia kiszélesítésé­nek, a kezdeményező kész­ség kibontakozásának. Ez nagy lehetőség, amelyet valóra kell váltani. A pártszervezetek feladata, hogy a gazdasági vezetők­től, az egyes dolgozóig se­gítő támogatásban része­sítsék a kezdeményező, kí­sérletező, alkotó embert. Tevékenységükkel segít­sék elő az olyan politikai atmoszféra megteremtését, amelyben szabadon érvé­nyesül az elvfarsi együtt­működés, az újra, az alko­tásra való törekvés és a kölcsönös bizalom. Dankovits László az MSZMP KB munkatársa Ma: Ecsegpuszta tavasz végén * Vevő voltam Tiszakürtön * Jövő heti rádió és tv műsor * Dönci Tiszafüreden új középiskola, Szolnokon új kollégium A Művelődésügyi Miniszté­riumban összeállítás készült, hogyan bővül ez év végéig az óvoda és iskolahálózat. Az adatokból kitűnik, hogy 1968- ban az óvodai helyek száma országosan 2850-nel emelke­dik. az általános iskolai háló­zat 475, a középiskolai 162 új tanteremmel gyarapodik. Sok új óvodát kap a vidék is. Különböző nagyságú — nyolc, tizenkettő, tizenhat tantermes — általános isko­lák épülnek Dunaújvárosban, Vácott, Nagykanizsán, Nyír­telken. Kemqcsén, Debrecen­ben, Szombathelyen. Tábori, Kaposvárott. Üj középisküa kezdi meg működését Pilis- vörösvaron, Tiszafüreden, Bonyhádon. Veszprém-Cser­háton, Zircen, Miskolcon, Debrecenben, Berettyód ira_ lun, Biharkeresztesen. Szeren­csen, valamint Budapesten. Szolnokon 156, Győrrévfalun 126, Mezőkövesden 230 közép- iskolás fiatal elhelyezésére alkalmas diákotthont adnak át még ebben az évben. 1968-ra a tanácsok fejlesz­tési alapjukból országosan több mint 500 millió forintot irányoztak elő közoktatási in­tézmények létesítésére, bőví­tésére. korszerűsítésére. Az említetteken kívül folyamat­ban van további 2225 óvodai hely, 409 általános iskolai, 144 középiskolai osztályterem építése. Újabb diákotthonok építését is megkezdték már. Több mint nyolcszáz fiatal részére. , Még ebben az esetendőben elkészül a központi beruházá­si keretből csaknem 40 millió forintos költséggel épülő ko­máromi gyermekváros ahol 320 gyermekről fognak gon­doskodni. Megkezdődött Zala megyében az új botfai 160 személyes nevelőintézet épí­tése is. A váci gyógypedagó­giai intézetet száz hellyel bő­vítik, s hozzálátnak a kalo­csai nevelőintézet rekonstiuk. ciós és bővítési munkálatai, hoz. Csütörtököm délelőtt a párt- és a kormány vezetői látogattak el a Buda­pesti Nemzetközi Vásárra. A vendége­ket: Kádár Jánost, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát, Fock Jenőt, a Minisztertanács elnökét, Apró Antalt, a Minisztertanács elnökhelyettesét, Biszku Bélát, az MSZMP Központi Bizottságának titká­rát, Kállai Gyulát, az országgyűlés elnö­két, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjait, Czinege Lajos vezérezredes hon- vécelmi minisztert, a Politikai Bizottság póttagját, Cseterki Lajost, az Elnöki Tanács titkárát, Korom Mihály igazság­ügyminisztert és Szurdi István belkeres­kedelmi minisztert a házigazda tisztét betöltő dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter és Droppa Gusztáv, a HUNG- EXPO igazgatója fogadta. Földindulás után 28 órával / Tervezik a gázfogadót Gyógyászati segédeszközöket gyártanak Kép a gépipar és vegyipar kiállításáról (MTI foto — Mező Sándor felvétele) Május végére befejezik Kisújszálláson az új ipar­cikk bolt építését. A régen bezárt zsidó templomból át­alakított épületben ruháza­ti cikkek nagy választékát találhatja majd a város la­kossága". A jelenlegi ipar­Ugyanakkor tervezik már az új fmsz áruházat, amely presszó-résszel, — sőt szál­lodával — 1969 őszére ké­szül el. Mindez azt jelenti, hogy csaknem nyolcmillió -forint ráfordítással az év­tized végére a máj elavul­tak helyett korszerű üzle­tekben árusíthatnak a vá­rosban. A kereskedelem fejlődése mellett meggyorsult a város iparosodása is. Most már a magasba emelkedtek az új, modern téglagyár vas- és betonvázaá is. Ez a megye cikkboltot viszonlt ideigle­nesen porcelán és üvegbolt­tá alakítják át és addig üze­meltetik, amíg elkészül az erre a célra tervezett, min­den igényt kielégítő 500 négyzetméter alapterületű új, kiskereskedelmi szaküzlet. I , ) < / . ■' egyik legnagyobb kapacitá­sú téglagyára lesz, ahol 28 órával a felvétel után kész- téglaként hagyja el a föld az üzemet. Az 1969. II. ne­gyedévben kezdő gyárhoz tervezik a gázfogadó állo­mást, amelyet úgy építenek meg, hogy egyúttal majd a városba is eljuthasson s. toidgaz. SZAKMUNKÁS IS LESZ A másik, régi várakozást beteljesítő létesítmény a gyógyászati segédeszközök gyára egy részlegének ide- telépülésé, amelyről néhány napja értesítették a városi tanácsot. A mintegy 12 millió fo­rint költséggel épülő gyár­részlegben — ahol elsősor­ban műkezet, műlábat és haskötőt gyártanak — főleg női munkásokat foglalkoz­tatnak már a jövő év végén. Idén bővítik a Szolnok me­gyei Vasipari Vállalat he­lyi részlegét is. Ugyanak­kor új telephelyet alakít ki az Építőipari Ktsz is, ami a szolgáltató tevékenység bővítésére is lehetőséget nyújt. Hamarosan megépül a városban egy 6 tantermes iparitanuló iskola is, amely az ipari létesítmények szak­ember utánpótlását bizto­sítja. B. E. PRESSZÓVAL, SZÁLLODÁVAL Egy éve nyílt meg a városban egy régi épületből átalakított bútorbolt. Az egy év alatt innen csaknem 15 millió forint értékű árut vásároltak a város és sok más, környékbeli falu és város lakói

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents