Szolnok Megyei Néplap, 1968. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-19 / 116. szám
1968: május 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 GACSI MIHÁLY: J A N ü A R Ón kivel készítene interjút f A jó kunok! Ök indítottak... Beszélgetés dr. Németh Gyula akadémikussal Várkonyi emlékére Csak a szigorú tényeket írja meg! — kötötte a telkemre dr. Németh Gyula akadémikus, Kossuth-díjas tudós. A szigorú tényeket írom tehát. Tény: az egykori karcagi 'diák, a 78 éves turkológus, a török nép kultúrájának világhírű tudósa, a fiatalokat is megszégyenítő energiával dolgozik. Minden nap hajnal 3 óráig. Nagy, könyvtárnak is ballő szobában fogad. — Elnézést, ki kell állítanom egy kérdőívet, várják az Akadémián. Sürgős, azt mondták. A török népek lakta szovjet köztársaságokba van meghívásom. Az útlevélhez kell. Egy félévet akarok ott tölteni — mondja. Nézegetem a könyveket* a diplomákat. Tagja a budapesti, a szófiai, a berlini* a lipcsei tudományos akadémiának, tiszteletbeli tag Londonban, Helsinkiben, szovjet egyetemeken, Ankarában, Varsóban és még számos más akadémián. Tudományos publikációi minden világnyelven megjelennek ma is. A legutóbbi könyvének német kiadását látom. Die Türken von Vi- din. A vaskos kötet az északi Balkán török népeinek nyelvi problémáit tisztázza. Megtudom: 40 évig tartó kutató munka eredménye! Más tanulmányok, a balkáni törökség nyelvjárási felosztásáról, a magyar őstörténetről, a rovásírás problematikájáról, a nagy- szentmiklósi kincsről... Az újságírónak talán megengedhető kiváncsiskodással pislogok a professzor íróasztalára., Ugyan most min dolgozik? Kézirat: „a baskír földi magyar őshazáról”. Észreveszi, megértőén nevet: — Tessék, tessék elolvasni. A múlt század kilencvenes éveiben Pauler Gyula neves történetírónk — olvasom — a magyar nép hét törzse közül kettőnek a nevét megtalálta a baskíroknál. Gyarmat és a Jenő. — E két törzs nevének megfelelője a baskíroknál Jurmati és Jenej. Németh Gyula a szovjet kutatók segítségével megtalálta a többi öt magyar törzs nevét is a baskíroknál. — Nyék, Gyarmat, Jenő. Keszi, Gyula, Megyer. De erről már hallgassuk a szerzőt. — Rokonság tenne? — Nem. Régen és ma is sokan vallották, vallják azt az elméletet, magam is elfogadtam A honfoglaló magyarság kialakulása című munkámban 1930-ban, hogy a magyarok a finnugor őshazából, az európai Urál vidékről Nyugat Szibériába kerültek és onnan jöttek — török népekkel együtt — o Kaukázus vidékére. Ezt az elméletet azonban reális adatok nem támogatják. A magyarok ősei az i. sz. első évezredében Ázsiában nem jártak. Baskír magyar rokonságról beszélni nincs okunk. A baskírok csak később, úgy a X. századtól fogva szivárogtak Ázsiából, délkeletről a Volga felé, majd a Hét Magyar földjére és csak a tatárjárást követő századokban olvasztották magukba « Magna Hungáriában maradt magyar törzstöredékeket. Talán még a XVIII. században is volt a baskírok földjén egy falu, egy család, vagy legalább egy öregember, aki még beszélt magyarul. — Köszönjük, professzor úr a teljesen új tudományos közlést. Egy életmű van ebben a néhány mondatban. De talán kezdjük az elején... — A „Kálvin” iskolába jártam. Derék tanítóimra szívesen emlékszem, de az iskolára nem. Sötét, levegőtlen volt. A gimnázium, az igen. Horváth Ferenc igazgatóm és remek tanáraim felejthetetlenné tették azokat az éveket. Meg Györffy István, akit én a legnagyobb magyar néprajz tudósnak tartok. Tőle kaptam az inspirációt, hogy kunok között élek, tanuljak törökül. Lehettem olyan tizennégy éves. Hogy-hogy nem. tanultam. Aztán bizony VI.-os gimnazista koromban kimentem Törökországba. Aztán újra. A Nemzetközi Ázsia Társaságtól kaptam ösztöndíjat a krimi tatárokhoz. Hát így. A végtelenségig szerény. Hiába várom, hogy elmondja: erről az útról húsz éves korában készített tanulmányát az Orosz Tudományos Akadémia adta ki. — S az egyetemi évek? — Eötvös kollégista voltam, Gombócz Zoltán és Munkácsi Bernét voltak a professzoraim. Vámbéry Ármin már nem. Neki csak fordítottam. Hát sokat tanultam. Sokat, tessék elhinni, sokat. Nem kell misztifikálni! Dolgozni kell. A szavak, — szavak. A munka. Az. A munka... Még egyetemi hallgató, de már egymás után jelenjek meg tudományos közléséi," önálló kötetei: pl. török nyelvészet német nyelven. Azóta már több mint száz tanulmányt, könyvet írt. Egy élet munkája árán a magyar őstörténet legnagyobb ismerőjévé vált és a török nyelvű népek kultúrájának a világon egyik legrangosabb szaktekintélye. Tanítványa volt Ragib özdem konstantinápolyi egyetemi tanár, Kossy, a török múzeumok volt főigazgatója, Mitajev Péter, a jeles bolgár tudós, Hasan Erem, az ankarai egyetem tanára, — a hazaiakról nem is beszélve. Kiváló pedagógus is: évekig a budapesti tudományegyetem rektora volt. — Karcag, igen, Karcag az én szülővárosom. A jó kunok! Ök indítottak. írtam is valamit a besenyők és a kunok nyelvének egymáshoz való viszonyáról. Így mondja „valamit”. — Alapmunka a tudományban ez a „valami”. Csak úgy, mint a jakut hangtan, a vi- dini törökség tanulmányozása, a krimi tatárokról tett megállapításai és Balassa Bálint török feljegyzéseiről írt tanulmánya, — felsorolni is hosszú lenne. — Bírja egészséggel, professzor úr? — Azt mondják az orvosok, az a baj, hogy éjszaka dolgozom. Éjszaka, éjszaka... Napközbe sétálgatok egy kicsit. Levegőzés, egy kis presszó, ez az. Az emberi élet egyik célja a helyváltoztatás. Menni kell, látni. Na, majd ha most elmegyek kutatni erre a hat hónapra! Sók mindent meg akarok tudni. — Még csak annyit professzor úr; ön kivel készítene interjút...? — Tessék megkeresni egy fiatal kunt, vagy jászt. Ne mindig az öregek! A fiataloké a jövő... — tiszai — Ma délelőtt 10 órakor Szolnokon a római katolikus temetőben a városi tanács által adományozott díszsírhelyen ünnepélyesen felavatják Vár- kónyi István fekete márvány síremlékét halálának 50. évfordulója alkalmából. ☆ Cegléden született 1852. július 12-én és Szolnokon halt meg 1918. május 19-én. Szegénynek született és nagyon szegényen halt meg. Utolsó éveit Szolnokon családjával együtt nagy nyomorban töltötte. Adósságot hagyott maga mögött; vonaton utazván „erősen kifakadt a háború ellen”, s ezért sokadszorra ismét börtönbüntetésre ítélték. De a büntetés kitöltésének megkezdése előtt egy héttel meghalt Halála előtt azonban sógora révén, aki futárszolgálatot teljesített Kun Bélá- ék mellett még értesülhetett a világot alapjaiban megrengető nagy eseményről, az októberi forradalomról. Ám a magyar munkások* parasztok első szocialista államának megszületésénél már nem lehetett ott, pedig egész életét a szegény emberek sorsának jobbrafordítá- sára szentelte* Várkonyi István gyermekkorában, mint ahogyan apja is, a megélhetésért nap- számbajárt cselédeskedett a ceglédi gazdáknál. Vállalt munkát Budapesten is, egyszer kőműves volt, másszor kubikos. Jóeszű fiatalember lévén, hamar felismerte, meggazdagodhat, ha kevéske apai örökségét valamiféle vállalkozásba fekteti. Fuvarozott, lovakkal kereskedett, teleküzleteket kötött, és néhány év múlva már öt bérházat vásárolt budapestien. Akkor már arra is volt lehetősége, hogy tanuljon, képezze magát. Leérettségizett, majd jogot tanult. A munkásmozgalommal 1889-ben lépett sírig tartó szövetségre: akkor lett tagja a Magyarországi Általános Munkáspártnak. Miért lépett be a pártba? „A szocializmust 1889■ évben ismer, tem meg, s midőn olyannak találtam, amely úgy a föld- míveléssel foglalkozó kisva- gyonúak, mint a fóidra'velő munkások agyonkínlódása miatti kétségbeejtő — általam is átélt — s egyedül helyzetükön javító eszmének találtam, ezért, kimondhatatlanul lelkesültem érte.” Röplapokat, plakátokat nyomatott, könyveket, füzeteket vásárolt, s ingyen osztotta szét azokat a falusi szegénység között. Ö tette te a kauciót, ő finanszírozta az Üj Népszava megjelenését is. Majd 1896. augusztus 29-én — az MSZDP vezetőségének mindennemű tiltakozásával, ellenvetésével szemben — megindította Magyarországon az első földmunkás 3a- pot, a Földmívelőt. a lap „a szabadságért, az emberi egyenlőségért, a becsületes munkáért járó. becs’ile'.es kenyérért való harcra” szólított. A Földmívelő megjelenése után a földműves szegénység mozgalma az egész Alföldön gyorsan fellendült. Ebből az időből van hiteles adatunk arról, hogy Cibakházán is megkezdődött a földmunkások szervezkedése. A Várkonyi István által vezetett független szociáldemokraták földműves kongresszusa Cegléden ült össze 1897. II. 14 én. A tárgyaláson — mint ahogyan egy régebbi Jászkunságban olvashatjuk — 53 község 105 küldötte vett részt, közöttük a cibakházi szegénység képviselői is. Ezen a kong resz- szuson már több felszólaló követelte, hogy osszák fel a nagybirtokokat a nép között és vezessék be a progresszív adót. A Ceglédről szétoszló küldöttek nagy lelkesedéssel láttak a szervezkedéshez. Céljuk volt a robot eltörlése, az addigi aratási szerződések be nem tartása. Megyénkben legerősebb ben Ci bakházán. Tisza sason, Tiszakürtön, Tiszaiöldvá ron, Csépán, Kunszentmártonban, Versenyen, Nagyréven és Rákóczi falván folyt a szervezkedés. Az 1897-es év nyarára adcBg soha nem látott méretű aratósztrájk bontakozott ki az Alföldön. A megalkuvó szociáldemokrata vezetők nem értettek egyet a parasztság szervezkedésével, s ez az MSZDPm belül szakadást idézett elő. A szociáldemokraták politikájának helyteienítői Várkonyi István vezetésével megalakították a Független Szocialista Pártot, melynek alakuló kongresszusát 1897. szeptember 8—9—10-én tartották Cegléden. Várkonyi elvi nyilatkozatában akkor kifejtette: »Magyarország Független Szocialista Pártja nemzetközi, mely nem ismeri el nemzetek, születések és birtokok, sem semmi más cí- meni kiváltságosok előjogát, s kinyilatkoztatja, hogy _ a nép kifosztása, szabadságának korlátozása, s leigázása elleni harcot nemzetközinek tekinti... A Független Szocialista Párt minden, a nép kijátszása, kifosztása, félrevezetése és szabadsága ellen intézett merényletek ellen erélyesen fog harcolni mindenütt és úgy, ahogy legcélravezetőbbnek véli.’’ Várkonyi István munkásságával természetesen magára zúdította az uralkodó osztály minden haragját. Rendőri felügyelet alatt tartották, lakását többször felforgatták, lapját betiltották, vagyonát zárolták. Izgatás vádja miatt pert indítottak ellene, ezért Becsbe* majd Svájcba menekült Amikor később visszatért Becsbe, hogy családját magával vigye, letartóztatták és az osztrák hatóságok átadták a budapesti törvényszéknek. Ettől az időlől kezdve többször ült börtönben különböző vádak alapján. Evek hosszú során át nem ápoltuk eléggé Várkonyi István emlékét. Pedig itt élt második feleségével, két fiával nagy-nagy szegénységben a Madách utcában, a* akkori 2499. számú házban.’ Elfelejtettük volna e nagyszerű ember minden harcát, erőfeszítését, melyet a földművelő szegény emberekért tett? Nem! Mától síremlék, s egy róla elnevezett tér* Szolnok legszebb részén hirdeti, magunkénak valljuk Várkonyi István örökét .Varga Viktória X. . Földmínéló ágyík példánya, amelyben megjeleni felhívás Magyarország földmíves népéhez. mmmtjmmrnfim***»#•»**. A Várkonyi által finanszírozott Népszava egyik számának első oldala.
