Szolnok Megyei Néplap, 1968. április (19. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-18 / 90. szám

19(58. április n. SZOLNOK MEGYEI NEPLAE s AULA KLUB Házigazda t a KISZ Sok szépet és Jót hallot­tam már a .szol nőid Tisza- partj Gimnázium és Szakkö­zépiskola ifjúsági klubjáról. Kiderült, hogy nem eleget. Az ajtóban sz ügyeletes fogad, és szép örökzöld dí­szek. Mintha egy kiállítási csarnokban lennék: az aula falán Gácsi, Bokros rajzok, festmények. Az előcsarnok­ban a lengyel tengerpart ké­pekben. Az emeleten fotóki­állítás; Bulgária a IX. VlT országa. A lépcső mellett függöny, mögötte pulpitus. A tisztaság kórházi, a hangulat az ellenkezője: harsány vi­dámság, jókedv. A klub társalkodó szobá­ja miniatűr múzeum. A szekrény tetején egy kopo­nya. Mementó talán? Tar­talmasán, vidáman kell élni, nem szabad felesleges napo­kat, éveket hagynunk ma­gunk mögött. Ez a gondolat is lehet az ifjúsági klub működésének egyik alapja. De nézzünk szét, hogy mi­ért tituláltuk múzeumnak a társalgót. Nem a koponya miatt, hiszen itt minden az életé! A televízió, a lemez­játszó, a magnetofon, köny­vek, hanglemezek. Liszt Les Preludes-je mellett Azna- vour lemez, Ady versek vi­aszban, modern jazz-anto- lógia, és Bartók. Merész vo­nalú vázák, terakatták, réz­karcok, festmények, fotók. Művészeti életünk kiválósá­gainak aláírásai, köszönő mondatai a vendégkönyvben. A klub archívuma és a vendégkönyv ismerteti meg igazán a kis kultúrközösség történetét. Az alapítólevél egy stenci- lezett papírlap; fiatalok, gyertek a nyári szünetben dolgozni, hogy berendezhes­sük a klubunkat! Majdnem háromszázan je­lentkeztek, 20 ezer forintnál is többet kerestek. Így kez­dődött, az elmúlt év nya­rán. Azóta 100 ezer forint­nyi költségvetéssel dolgoz­nak, állami támogatás nél­kül. Az anyagi alapokat megkeresték az állami gaz­daságban, — nagyon szép a klub berendezés — a tagsági díjból pedig fedezik a prog­ram költségeit. Kultúr-oázis ez a kis diákklub. Nem mintha körülötte csak álló­víz lenne, nem, de... Külön­ben beszéljenek a tények. Az ősztől a mai napig - mi minden volt a klubban? Három-négy fotókiállítás — most is van kettő —, len­gyel népviseleti és levelező­lap bemutató, egy Ex lib­ris kiállítás, Gácsi Mihály kamara tárlata, Simon Fe­renc kiállítása, Mensáros László, Keres Emil, Jancsó Adrienn és Nagy Attila elő­adóestje, Szendrey Karper Fmsz vasműszak! bolt épül Jászapátiban. Az ű.j létesít­ményt előreláthatólag augusztus 20-án adják ál rendel­tetésének László (gitár) és Agay Ka­rola (ének) fellépése, a bu­dapesti pince Színház ven­dégjátéka (!), Antal Imre zongoraestje, Sándor György önálló műsora, Szabó Csilla zongora- és Kocs's Albert hegedűművész fellépése. Hajlékot adott az iskola aulája — szintén a klub ren­dezésében, — egy forró lég­körű vietnami tiltakozógyű­lésnek. egy főik beat műsor­nak, a most is dúdolt viet- songoknak. Vendégeskedett a klubban a Metro zenekar Kovács Ka­tival, az Omega együttes Zalatnay Saroltával és Feny­vesi Gabival, a Rangers együttes, a veszprémi vegy­ipari egyetem kamarakóru­sa és irodalmi színpada, de még jónéhány más jeles meghívott művész, együttes. Arról külön lehetne szól­ni, hogy hány „városi’’ ren­dezvényen vettek részt a klub tagjai. A szovjet film­sorozatot négyszázan nézték végig, a francia újhullám filmelőadásokra százötven bérlétük van, és még mi mindent kellene felsorolni! A klubot az ifjúsági klub­tanács vezeti. A gazdaság­vezető másodikos diák. A vezetőtanár Borhy Tibor. El­dönthetetlen: a diákjai sze­retik-e jobban, vagy ő a tanítványait. S ha már vezetőkről esett szó: a jövő? A nyáron újra dolgozni mennek az „aulásolc”. Né­hány nap alatt megkeresik az egész éri kulturált szó­rakozásuk alapjait. Kettes haszon ez. ^Terjeszkednek”. A városi tanács anyagi támogatására építve elvállalták a többszö­rösen kiszenvedett Árkád irodalmi presszó feltámasz­tását. Lehet, hogy a diákoknak síkéiül? A kultúra szereteti-, a lelkesedés megvan hozzá. A klubtagok lesznek a szer­vezők és a „személyzet”. A jövő hétfőn már újra nyit az Árkád: Sándor György mű­sorával majd Nagy Attila jön a Budapesten nagysike­rű Juhász Gyula estjével, — május végén pedig Komlós János. Milyen lesz ugyan az érem szolnoki oldala. Nagy, műmárvány-köves terem a Tisza-parti Gimná­zium aulája. Hogy mégsem rideg, a fiatalok lelkesedé­sének, a kultúra melengető pezsgésének köszönhető. — ti — Ha zsebben az oklevél... Fiatalok önmagukról — A tanári diploma meg­szerzése utón két évig a csurgói gimnáziumban ta­nítottam — emlékezik Vé­kás Kovács Erzsébet, a kis­újszállási városi művelődési ház művészeti előadója. — Sokkal inkább vonzott azon­ban a népművelés. Ezért pá­lyáztam meg mostani he­lyemet. — Szerintem sokrétűbb és naáyobb nevelési lehetőség adódik itt, mint katedrán. Középiskolába általában csak jobb tanulók járnak, akiket az iskolai fegyelem is köt. A művelődési házban min­denféle ember megfordul. A fiatalok közül is sok olyan, akivel körülményei folytán alaposabban kell foglalkoz­ni, mint a diákokkal. S ha eredményt lát az ember, őszintén örül. Vékás Kovács Erzsébet — Ezért nem hiányzik ne­kem a katedra. Meg aztán az önképzésre is jobban rá van szorítva itt az ember. Munkaköröm nem engedi, hogy; egy irányba terelődjön a figyelmem. Ahhoz, hogy a különböző foglalkozásokon felvetődött kérdésekre vá­laszt tudjak adni, sokat kell olvasnom, tv-t. filmet rendszeresen nézni. Csak így lehet a fiatalok érdeklő­dését felkelteni, megtanítani őket arra, hogy felfedezzék a szépet. — Van, aki azt mondja: ehhez a munkakörhöz nem kell egyetemi végzettség, hiszen „csak” népművelő az ember. Néhányan éreztetik is ezt velem. Figyelembe se veszik, hogy a népművelés mellett kétszakos tanári ké­pesítésem van. Előfordult az is. hogy bejött az egyik pe­dagógus, s még köszönésre se méltatott. Pedig férfi volt, s ő lépett az irodába. Ilyenkor felvetődik bennem: minek néznek bennünket? — Pedig én szívből sze­retnék beilleszkedni a város közösségébe. Ezért remélem, hogy a tízhónapos szerződé­sem letelte után kineveznek. — Az iskolából kikerülve nagyot csalódtam — kezdi Favári Zoltánná, a karcagi Déryné művelődési ház mű­vészeti előadója. — Azt hittem, mindazt a sok szépet és hasznosat, amire tanára­ink megtanítottak bennün­ket, a gyakorlati munka el­ső napjától kamatozta tila­lom. Sajnos nem így tör­tént. — Az első két hónap so­rán jobb belátásom ellenére csak adminisztrációs mun­kát végeztem. A műsorterv­be azóta sincs beleszólásom. Nekem csak a lekötött mű­sorokra való szervezés jut. — Tekintve, hogy a ko­rábbi években Nyíregyhá­zán végeztem hasonló jel­legű munkát, szerettem vol­na átvenni az ifjúsági klub vezetését. Nem engedték. Az egyik diák vezeti. Én csak szaktanácsadó vagyok azóta is a klubnál. Azt mondták, külön képesítés kell a klub vezetéséhez. — Ugyanakkor Berekfürdőn érettségizett kislány vezet irodalmi szín­padot. Szerintem akkor a könyvtár-népművelés szak- elég volna az ifjúsági klub vezetéséhez. — Januárban letelt a gyakornoki félévem. A fize- tésrendezésrö! azóta se szól­nak. Ezerháromszáz forintot kapok havonta. Ugyanakkor volt évfolyamtársaim ezer­ötszázat keresnek, s mellet­te háromszázért klubokat vezetnek. Ezért gondolom, hogy nem tartanak anyagias­nak, ha elvállalom az egyik tsz ifjúsági klubjának veze­tését. — örülünk — szól közbe a férje —,, ha az én ösztön­díjamból zsebpénzre telik. Utolsó évemet végzem ag- rárs zakón. Favári Zoltánná — Mindezek ellenére bel­ső Indítékok késztetnek a munkára — folytatja Fa vá­riné. — Most például a föld­művesszövetkezettel közösen „ételmúzeumot” szervezünk. Népviselettel, néphagyomá­nyok felélesztésével, megfe­lelő szervírozással. kellő milliót teremtve ismerked­nének a klubtagok a külön­böző országok ételeivel. — Először a vietnamiakéval, azután magyar tájegység ke­rülne sorra, majd a VIT or­szága, Bulgária ételeit, nép­szokásait és népviseletét mu­tatnánk be. Egyéb terveim közül ez van soron. Az újságíró hallgatja a művészeti előadók első fél­évi tapasztalatait, s arra gondol: nemcsak az állandó esti ügyelet miatt van olyan nagymérvű fluktuáció me­gyénk népművelési berkei­ben. Talán csökkenteni le­hetne ezt az egyáltalán nem kedvező folyamatot, — csak kicsit jobban kellene a nép­művelőkre figyelni. íme a fenti példa: őszin­tén ki tárulkoznak, ha sorsuk iránt érdeklődést tapasztal­nak és segítőkészséget vél­nek. Simon Béla Az egészség 2000-ben Az Egészségügyi Világszer­vezet .,Az egészség a holnap világában” jelszó jegyében ünnepli alapításának 20. év­fordulóját. Sok orvos optimista és úgy véli, hogy 2000-re sike­rül számos betegséget legyőz­ni és az emberek a mainál hosszabb életkort érhetnek meg. Dr. Wodiansky egyetemi docens egy sajtókonferen­cián közölte, hogy 2000-ben az emberek átlagéletkora előreláthatólag 100 év lesz, a jelenlegi mintegy 6á év­vel szemben. 2000-re valószínűleg sike­rül legyőzni a szerv-átülte­téseknél mutatkozó nehézsé­geket és mesterséges szer­veket. is állítanak majd elő. Feltehetően addigra majd új antibiotikumokkal minden fertőző betegséget legyőznek és az emberi értelem győz majd a rák elleni küzdelem­ben is. üli érdekli az olrasót ? A hideg tartalék A Munkácsy-díjas — Ahogy a művészettörténész látja A tárlatlátogató közönség jól ismeri Berényi Ferenc ne­vét. Rendszeresen szerepel országos kiállításainkon, s reprezentált munkáival több külföldi magyar bemutatón. 1967 május—júniusában az Ernst Múzeum rendezte meg Nagy Sándor szobrászmű­vésszel közösen gyűjteményes kiállítását. Ez az anyag ke­rült Vásárhely, majd ez év februárjában a Damjanich Múzeum közönsége elé. Művészeti életünk két nagy­nevű mestere, Barcsay Jenő te Domunovszky Endre indí­totta útnak. A Képzőművé­szeti Főiskola elvégzése után Budapesten tanít, de nyarait gyermekkori emlékeinek vá­rosában. Szolnokon tölti. Ide húzza a táj, a Tisza, Zagyva környezetének intim varázsa. 1961-ben megnyeri a Dertto- vits-ösztöndíjat, s egyben a műteremlakást a Szolnoki Művésztelepen. Azóta itt él és dolgozik az alföldi táj és a földhöz kötődő emberek munkájának, környezetének ösztönzésében. Munkássága elválaszthatat­lan a müvésztelep festészeti hagyományaitól. Mélytüzű színeiben, a látott élményhez való ragaszkodás realizmu­sában kapcsolódik az alföldi művészeti örökséghez. Konst­ruktív szemlélete, a. szigorú, rendteremtő elv, amellyel a valóságot képbe összegzi, te­szik korszerűvé festészetét. Aktualitását az Alföld meg­változott képe igazolja, az uj tároló épületek, a géppel ra­kott kazlak, géppel vetett ha­talmas vetéscsíkok geometri­kus szerkezetű látványa. Em­ber és táj viszonylatában a munkát, tartja legfontosabb­nak, erről tanúskodnak ka­páiéi, lapátolói, földmunká­sai. Az ember maga csak tö­megével, mozdulatainak ős­régi ritmusával jelenik meg, a lényeges maga. a munka, amely által az ember él, va­lamivé lesz. Berényi Ferenc művészeté­ben uralkodó puritán rend, tiszta szigorúság a fiatal mű­vész életére is jellemző. Az önmagával. művészetével ’■ szembeni igényesség, az erős ‘ önfegyelem eredményezték, ■ hogy a müvésztelep közös- • sége rábízta szakmai ügyei- j nek intézését, a Közép-Ma- < gyarországi Területi Szerve- < zet művészeti titkári tisztét, < Szeretik és megbíznak benne, < Eddigi festészeti és grófi- J kai munkásságáért Munka- < csy-díjjal tüntették ki. < Egri Mária i Milyen témát javasol sür­gős megírásra? véleményku­tató kérdésünkre egyik ol­vasónk azt ajánlotta: Néz­zen utána a szerkesztőség annak, hogy miért hever évek óta kihasználatlanul a szolnoki járműjavító gene­rátorháza. amikor azt nem is olyan régen milliókért építették. A kérdésre Szeke­res Ernőtől, a vállalat, fő­mérnökétől kertünk választ, ami így hangzik: 1054-ben tervezték az üzem generátorházát és ha­marosan meg is építették, összesen három és fél mil­lió forintba került Erre a beruházásra az akkori ener­giaellátás miatt — az el­képzelések alapján — szük­ség volt. Az új létesítmény azonban összesen nyolc hó­napon át üzemelt. Később megkérték az en­gedélyt az olajfűtésre, és hamarosan meg is kapták. Néhány évvel később, ami­kor a földgáz feltárását is megkezdték a környéken, az üzem vezetői újból kérték az illetékes hatóságokat, hogy a gáztüzelésre való át­térést is engedélyezzék. — Megkapták. 1961-ben az. Országos Energiagazdálkodási Hiva­talnak felajánlották a szol­nokiak a generátorház más üzembe történő áttelepíté­sét. Onnan az a válasz ér­kezett, hogy ők ajánlják fel azoknak az üzemeknek, — amelyeknek arra szükségük lehet. A válasz az volt, hogy nincs szükségük gene- rátorházra. Így a vállalat 1966-ban úgynevezett, hideg tartalékká nyilvánította azt és még abban az évben meg. kapták a hivatalos szen ek­től az engedélyt arra. hogy kiselejtezzék. Ezt követően a belső be­rendezések közül sok min­dent hasznosítottak. A há­romszintes épület hasznosí­tására pedig tanulmányter­vet dolgoztattak ki. Minde­nekelőtt irodaháznak vagy anyagraktárnak szerették volna átalakíttatni. A szak­emberek azonban ilyen cél­ra nem találták megfelelő­nek az éoületet. A Diesel- üzem ‘toitése során hamaro­san 'n'-onHíjk, Oj létesít, mény kerül a helyére. b. r,

Next

/
Thumbnails
Contents