Szolnok Megyei Néplap, 1968. április (19. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-18 / 90. szám

1968. április 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Ha ez egyszer elkapja! Nem olyan fekete az öra'ög, mint ahogy festik — Nekem ne magyarázzon, ami veszélyes, az veszélyes! Két vitatkozó embertől hallottam ezt, és ha jól ér­tettem, a munkával járó ve­szélyességről beszélgettek. Szöget ütött fejembe az előbbi mondat. Vajon valóban nem lehet elkerülni a „végzetet”? Vajon szükségszerű-e, hogv veszélyes üzemekben valaki balesetet szenvedjen? A Bu­dapesti Fűrészek szolnoki te­lepének üzemvezetője Hart- mann Tibor adta meg a választ Bizonyítani tudom Immár harminc éve dolgo­zik ebben a szakmában, de szerencsére a gattereknél itt­léte alatt csak egyszer tör­tént baleset Nem véletlenül beszélgettünk a keretfűré­szekről. Ha valaki meglátja ezeket a gépeket és főleg a cápát is megszégyenítő acél­fogaikat, azonnal elgondolko­zik. A fűrészlapok több mint háromszázszor mozdulnak le, s fel percenként Ha valaki vigyázatlan, nem okozhatnak sérülést, csak nyomoróksá- got. Kétségtelen, hogy a leg­modernebb elvek szerint ter­vezett gépeknél kicsi a sze­rencsétlenség valószínűsége. Elkerülhető a baleset még egy veszélyes üzemben is, ha— Ezt a szerencsét! Még nem szerelték fel az új gépeket a szolnoki fű­résztelepen, amikor ez az eset történt. Akkor még szíj- meghajtással működtek az öreg masinák. Egyik kezelő figyelmetlenül hajolt a Pör­gő kerekek fölé és kabátja szárát bekapta a gép. Má­sodpercekig tartott az egész. De ezalatt senki sem tu­dott megmozdulni ijedtében. A gépkezelő egy-két hálát- bükfencet vetett a levegő­ben magatehetetlenül, majd óriási szerencséjére kabátja elszakadt és így „csak” a földre repült és összetörte magát. A vizsgálatkor kide­rült, hogy a rendkívül sze­rencsés kimenetelű baleset figyelmetlenséggel magyaráz­ható, hiszen egy gépkezelő­nek tudnia kell, hogy csak bekötözött ‘ munkásruhában mehet olyan egységekhez, amelyek működését a forgás jellemzi. A fűrésztelepen, ha nem Is mindig, de gyakran elő­fordul baleset. Hol egv szál­ka szalad a köröm alá, hol egy fenyőgerenda esik a láb­ra. A leggyakoribb — külö­nösen a rönktelepen — a kézsérülés. Az óriási nvers- anyag gúlákat látva bárki úgy vélekedhet, csak a bo­lond ember vállai itt mun­kát. Tudniillik a baleset el­kerülésének valószínűsége látszólag rendkívül csekély. A legkisebb gerenda is 10— 15 kilós, nem beszélve arról, ha daruval rakodnak és ne­talán megbomlik a drótkötél, a több mázsás teher a hely­színen agyonnyomhat bárkit. Hogy ez nem következett be, annak csak mindenki örülhet. És hogy miért nem következett be, arra adja meg a választ kalauzunk, aki bemutatta a köztudatban és Mexikói kutatók egy cso­portja oly elektronikus sze­meket készített, amelyekkel a vakok mozgást, körvona­lakat, magaslatokat, sőt szí­neket is tudnak észlelni. A kettős lencsével ellátott elektronikus szemet különle­ges szemüvegekbe építik, és ezek a tv-kamerához hasonló elv alapján a szemhéj felett a koponyába vezetett dróto­kon keresztül elektromos jel­a szakmában is veszélyesnek tartott üzeme'.: Legfontosabb a figyelem Ez alatt nem azt értem, hogy egy óvatos ember elke­rülheti azt; ne menjen szál­ka a körme alá. De senkit sem fenyegethet a lengő te­her, ha nem áll alatta. Sen­kinek sem kell félni az el­rettentő fűrészfogaktól, ha szakvizsgázott gépkezelő és ha munkaközben nem a kollegájával beszélget, ha­nem a sudár fenyőtörzset nyelő gépre figyeL A bal­A fiúk fejének kerülete 7 éves korukban 50,96, hét év­vel később 53.44 centiméter, a hasonló korú lányoké pe­dig ezalatt 50,12 centiméter­ről 53,53 centiméterre nő, ebből a szempontból tehát az ő fejlődésük a gyorsabb. Közben a fejhosszúság a fiúknál több mint 16,9 centi­méterről csaknem 17,9 centi­méterre, a lányoknál körül­belül 10,7 centiméterről megközelítőleg 17,7 centimé­terre növekszik. A fejlődés üteme tehát ezen a téren hajszálnyira azonos. Végig vezetnek a fiúk a homlok szélessége tekintetében. A kis legények homloka ugyanis 10,2 centiméterről több mint 10,9 centiméterre szélesedik, a lányoké pedig csaknem pontosan 10 centiméterről fejlődik körülbelül 10,7 cen­timéter szélesre. A szélesebb orr is a fiúk arcának jel­lemzője, a finomabb, kes­kenyebb nózi többnyire a lányoknak jut. Ezeket az adatokat Rajkai Tibor debreceni antropoló­gus gyűjtötte össze és dol­gozta fel, bajdűsámsoni gyer­mekek fejlődését kísérve nyomon. Általánosan érvé­zéseket adnak tovább az agynak. Dr. Armando dél Campo és matematikusokból, fiziku­sokból, valamint elektroni­kus szakemberekből álló munkacsoportja már több mint egy éve dolgozik a mexicoi egyetemen az „Ama- uroscop” elnevezésű mester­séges szem kidolgozásán. A kísérletek során e ké­szülék segítségével a vakok kíséret nélkül biztonságo­san közlekedtek az utcai for­galomban. eseti statisztika azt mutatja, hogy elsősorban a figyelmet­lenség, a szabályok be nem tartósa és nem az objektív akadály okozza a balesetet. Mi már sokszor elgondolkoz­tunk azon, hogy hogy lehetne még biztonságosabbá tenni a munkavégzést. De akár­hogy is varriáltunk, mindig arra a következtetésre jutot­tunk, hogy az ember elsősor­ban önmagára ügyeljen. Ha ezt az intelmet nem felejti el, akkor nem is kell gondol­koznia azon, hogy mi lesz, ha egyszer a fűrészfogak el­kapják, ha egyszer egy ha­talmas fatörzs ráesik? — tóih — nyes következtetések nem vonhatók le belőlük, de más vizsgálatok eredményeivel összevetve mutatkozik bizo­nyos párhuzam köztük és a krakkói gyermekek fejmé­reteinek változása között. Érdekes módon ebben a vi­szonylatban mindenesetre jó­val több a hasonlóság, mint a hajdúsámsoni és például a budapesti gyermekek kö­zött. „Tiszta égésű* motor üzemanyag A francia állami tőkével egy éve alapított Elf kőolaj- i-ari vállalat április végén új üzemanyagot akar piacra bocsátani, amelynek újdon­sága, hogy nem piszkolja a motorokat. A „tiszta égésű” üzemanyag olyan esetekben hasznos, amikor a motorok piszkolódnak: a zsúfolt vá­rosi utcákon való lassú haj­tás esetében épp úgy, mint az autópályákon megenge­dett gyorshajtáskor. Hirdetmény Tiszaszöllős Községi Ta­nács 1968. márciusi ülésén alábbi rendeleteket alkotta: — Temetőkről szóló ta­nácsrendelet kiegészítése. — Közterületek tisztántar­tásáról és háziszemét elhe­lyezéséről. — Dögkút kezeléséről szó­ló tanácsrendelet hatálytala­nítása. — Utcabizottságokról szó­ló tanácsrendelet hatálytala­nítása. — Föld, agyag, homok ki- termelőhely kijelölése és használatának szabályozása. A rendeletek hivatalos idő alatt megtekinthetők a községi tanács vb hirdető- tábláján. Tiszaszöllős, 1968. ápr. 13. Tóth Sándor sk. vb elnök Gcpi fejes a Jászsági Állami Gazdaságban Fej-fejlődés Elektronik tis szem vakok számára Az Országos Tanács beszámolója (Folytatás az 1. oldalról) Fejlődik és erősödik a munkás-paraszt szövetség Az egykor többségében paraszti lakosságú Magyar­országnak szám szerint is a legnagyobb osztálya lelt a munkásosztály, mellette az egykor osztályokra, rétegek­re tagolt parasztság a szö­vetkezeti gazdálkodás egy­séges alapjain szocia-ista parasztsággá formálódik, és mind nagyobb részének mun­ka és életkörülményei vál­nak hasonlóvá a munkáso­kéhoz. Ezen az alapon a munkás-paraszt szövetség mind tartalmában, mind formájában változik, de vál­tozatlanul szocialista fejlő­désünk és nemzeti előreha­ladásunk fő pillére. A különféle értelmiségi rétegek kezdettől fogva igen tevékenyek a Hazafias Nép­frontban. Az irodalom, a művészet és a tudomány munkásai mind sokoldalúb­ban kapcsolódnak a két nagy termelő osztályhoz és a pedagógusok is állandó és tevékeny munkásai a szö­vetségi politikának. Itt is ta­pasztalható a kiterjedés. Kü­lönösen három nagyon fon­tos értelmiségi rétegnek: — az ipari-műszaki értelmiség­nek, a mezőgazdasági szak­embereknek, továbbá a köz­gazdászoknak. illetőleg egyéb társadalomtudományok mű­velőinek — az aktivitása erősödik. A gazdaságirányí­tás reformjának napirendre kerülése váltotta ki ezt a hatást, de ez csak növeli je­lentőségét. A szocialista nemzeti egy­ség politikája tehát nemcsak törekvések és szándékok ki­fejezése, hanem egy való­ságban zajló történeti folya­mat továbbvitelének és fej­lesztésének a programja is. Ezért fontos további erősí­tése is. Mindamellett sok probléma ven még e téren. A beszámoló a továbbiak­ban az 1967. évi választáso­kat elemezte, majd a szocia­lista demokrácia problémáit fejtegette. A többek között megállapította: a szocialista demokrácia egyik alapvonása, hogy a társadalmi tevékenységben és az állami életben nem­csak a cselekvés formáit szabja meg, hanem céljait és tartalmát is meghatározza. Nemcsak a „játékszabályo­kat” írja elő, amelyek sze­rint egyének, csoportok és osztályok cselekedhetnek, hanem kizárja a „mezőny­ből” az elnyomó és kizsák­mányoló osztályokat, a tár­sadalmi tulajdon és a nép­hatalom alapján megnyitja a lehetőségét annak, hogy a két nagy termelő osztály egymással és a többi dolgozó rétegekkel szövetségben de­mokratikus formák között szervezze és alakítsa a szo­cialista társadalmat. A szocialista demokrácia másik alapvonása, hogy meg­határozott társadalmi és gaz­dasági feltételekhez kötött. A szocialista demokrácia múlhatatlan feltételei: a munkáshatalom, a munkás- osztály szervezett ereje és vezető szerepének érvénye­sülése s szövetsége a paraszt­sággal és a többi dolgozó rétegekkel. A mi demokrá­ciánk tehát szervezett de­mokrácia, amelyben alapvető szerepe van a szocialista munkáspártnak, fontos hiva­tása a társadalmi szerveze­teknek s megkülönböztetett feladatai a nemzeti összefo­gás legszélesebb keretének, a népfront-mozgalomnak További nagy kérdés, hogy a szocialista demokrácia alapelvoi hogyan érvénye­síthetők külön-külön az álla­mi életben, a néngazdaság területén és általában a tár­sadalmi életben. Különösen figyelmesen kell keresnünk a gyakorlati cse­lekvés minden olyan útját- íruVVát. ami a népfrontmoz­galom feladata lehet szocia­lista demokráciánk teljes ki­bontakoztatásában. A lehe­tőségek elvileg korlátlanok. Többek között ilyenekre gon­dolhatunk: az állampolgári egyenlőség és az emberi egyenrangúság érvényrejut- tatása minden vonatkozás­ban; a törvények tiszteletére és az állampolgári fegyelem­re való társadalmi nevelés; a társadalmi aktivitás foko­zása : a demokratikus közélet moráljának és illemszabá­lyainak betartása, a bürok­ratikus jelenségek elleni tár­sadalmi fellépés, a dolgozók bevonása a gazdasági irá­nyításba, ,a társadalmi ellen­őrzés hatékonyabb gyakor­lata, stb. E vázlatos példázás is mu­tatja, hogy milyen jellegű és milyen súlyú kérdésekről van szó. Ezért az országos tanács és az elnökség arra kér felhatalmazást a kong­resszustól, hogy a kongresz- szus után is folytassuk a bizottsági megvitatást és kellő érlelés után alakít­suk ki állásfoglalásunkat az e téren kitűzendő népfront­feladatok tekintetében". A beszámoló ezután az új gazdaságirányítási rend egyes kérdéseivel foglalkozott, majd a nemzetközi kérdé­seket elemezte. A beszámoló következő ré­sze a Hazafias Népfront moz­galmi tevékenységével fog­lalkozott s megszabta a to­vábbi feladatokat: Alapvető kérdés, milyen jellegében fejlesszük tovább n épfrontmozga lmunkat? El­nökségünk is, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottsága ig mélyrehatóan megvitatta ezt a kérdést és arra az egyértelmű követ­keztetésre i ütött, hogy nincs szükség változtatásra; 1957 óta kialakult jellegében és szerepében kell tovább fej­leszteni népfrontmozgalmun­kat. A szocializmus teljes felépítésének időszakában is, az új gazdasági tnechanizmns feltételei között is, a nem­zetközi helyzet mostani ala­kulása mellett is a szövetségi politikát, a szocialista nem­zeti egység politikáját kell folytatnunk. Hit jelent a továbbfejlesztés? Az eddigi tapasztalatok he­lyes megítélését, a fejlődő társadalmi viszonyainknak megfelelő űi feladatok fel­ismerését és tevékenységünk módszereinek javítását, ha­tékonyabbá tételét. Mindenekelőtt tovább kel] fejlesztenünk a népfront mozgalmi jellegét. Ez azt is jelenti, hogy tovább csök­kentsük munkánk tömeg­szervezeti vonásait és azt is, hogy növeljük mozgalmunk nyíltságát, kiterjedését. Nép­frontunknak nincsenek kol­lektív tagjai, de részesei a nép­frontban megtestesülő nem­zeti összefogásnak a külön­féle társadalmi szervezetek és mozgalmak. Erősítenünk kell tehát részvételüket a népfront mozgalmi tevé­kenységében úgy is, hogy minél több közös akciót szer­vezzünk. Egyéni tagjaink nincsenek, tehát nem toborozhatunk űi tagokat, de bővíthetjük a ténylegesen közreműködő társadalmi erők körét, külö­nösen olyan rétegekből és helyekről, ahonnan még ke­vés az aktív részvevő. Gazdagítani i<ell és lehet mozgalmi módszereinket Is. Megőrizve a bevált hagyo- mánvos módszereket, újakat is ki kell fejlesztenünk, s ebben bátorítani kell a he­lyi területi népfront bizott­ságokat is. Ilyen körülményele indítot­tak bennünket arra, hogy napirendre tűzzük a szocia­lista nemzeti egysjg politi­kájának néhány fő kérdéséi és ezekben keressük azokat a problémákat és feladatokat, amelyek megoldásában a népfront eredményesen köz­reműködhet. Ez még csak a kezdet, de a kongresszus to­vábbi lendületet adhat e tö­rekvéseinknek. A Hazafias Népfront tevé­kenységi köre nagyon szé­les. Mégis e téren is szűk- véges munkánk továbbfej­lesztése, különösen az. hogy a városokban is intenzívebbé tegyük a mozgalmi tevékeny­séget. A népfrontmozgalom tevékenysége több irányú: a tisztánlátást segíti elő, ha megkülönböztetjük a követ­kezőket: — A választások során be­töltendő alkotmányos funk­ciók, — a párt- és állami vezető szervek által kezdeménye­zett akciók, nagyobb orszá­gos politikai és gazdaságpo­litikai feladatok megoldásá­ban segítő közreműködés és minél több társadalmi erő mozgósítása; — ezek mellett a Hazafias Népfrontnak saját kezdemé­nyezései és akciói is vannak, — végül, különféle egyéb tevékenységet is kell végez­nie a népfrontnak. vagy azért, mert más nem végzi el, vagy fTzért, mert széles körű, sokakat érintő dolog­ról van szó. Népfrontmozgalmunk to­vábbfejlesztése ilyen széles skálán tárai elénk. Hogv eb­ből minél többet realizálhas­sunk, áhhoz működési, mun­kaszervezési szabályainkat is fejleszteni kell. Ezért ter­jesztjük a kongresszus elé a Hazafias Népfront működési szabályzaténak módosítását ts. Az Országos Tanács nevé­ben kérem, hogy a kong­resszus mélyrehatóan itassa meg előterjesztéseinket, s ennek eredményeként fogad­ja el az Országos Tanács előadott beszámolóját; — tegye magáévá a Haza­fias Népfront helyzetéről és feladatairól szóló állásfog­lalását, amit írásban meg- küldtünk a kongresszusi küldötteinknek: — fogadja el a működési szabályzat szintén írásban előterjesztett módosított új szövegét Végül a szocialista nem­zeti egység politikám főbb kérdéséire vonatkozóan ki­dolgozott és szintén írásban előterjesztett bárom vita­anyag tekintetében ügy fog­laljon állást a kongresszus, hogy azokat, a vitában ki­alakult módosításokkal, ta­nulmányi anvagként elfo- gadia és megbízza a megvá­lasztandó Országos Tanácsot Illetőleg elnökséget, hogv bo­csássa a népfrontbizottságok rendelkezésére a munkájuk­ban való felhasználás végett Tisztelt Kongresszus! Tapasztalatokban gazdag és eredményekben is bővel­kedő időszakról számolhat­tunk be a Hazafias Népfront IV. kongresszusa előtt. Te­vékenységünk szilárd politi­kai alapokra támaszkodik. A jövőben is lényegében ugyan­azt kell tennünk, amit a Ha­zafias Népfront újjászerve­zése óta eltelt évtizedben tet­tünk, de mindig iobban é® hatékonyabban. Szilárd meg­győződésünk, hogy mozgal­munk munka ia értékes, sőt nélkülözhetetlen hozzájáru­lás nemzeti céljaink eléré­séhez. a szocializmus teljes felépítéséhez hazánkban.-A­Nagy tapssal fogadták a küldöttek Erdei Ferenc be­szédét. s ezzel véget ért a kongresszus szerdai tanács­kozása. — Ma reggel fél 9 órától folytatódik a kongresszus munkája. Meg­kezdődik a vita a Hazafias Nénfront Országos Tanácsá­nak beszámolója és javas­latai felett, továbbá vé'e- ménveseréve bocsátják az írásos vitaanyagokat is. A szocialista nemzeti egvség egyes kérdéseinek megvita­tására megválasztott kong­resszusi bizottságok ugyan­csak ma reggel látnak rmun­kéhoz.

Next

/
Thumbnails
Contents