Szolnok Megyei Néplap, 1968. április (19. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-14 / 88. szám

rrm. «pm* n. «TOT,VÖK 1WEGTW VfTLAV rr Prém aukció Leningrádban Ennek a csukes sarki rS. ki-vadásznak a neve isme­retlen maradt. A fotóripor­ter valahol a Szovjetunió észak-keleti határvidékén* a jeges pusztaságban; va­dászat közben kapta len­csevégre. A vidék (Csukot- ka) gazdag sarki rókában, márpedig a rókaprém ke­reslet évről évre növekszik. Bár egyre több a szinteti­kus szőrme, számos ország divathölgyei ma is előny­ben részesítik a természe­tes szőrméből készült prémgallérokat, körgalléro­kat, pelerineket és bundá­kat Az orosz sarki róka­prém régen népszerű az egész világon. Már 1851- ben az angliai kiállításra kékrókából készült cári bundát küldtek. Londonban ekkoriban 3400 font ster­lingre becsülték a szőrme­bunda értékét (természete­kei reggeliztem, beszélget­tem a karneválról, a lóver­senyről. Délben megint ve­lük ebédeltem. Azután el­búcsúztunk. bezártam a boltot A kocsi az utcán állt A szomszéd gyereke­ket elfuvaroztam, hadd nézzék meg a karnevált és 14.30-kor visszatértém. Később behívtam a bolt­ba a börtönőrt Eléje tet­tem egy üveg whiskyt- El­üldögéltünk hat óráig, az­tán magára hagytam az üveggel. Előbb azonban megkértem, hogy senki se álljon kocsiiával a raktá­ram elé, mivel el kell utaznom. üzleti ügyben. Irány a szabadság Pontban hét óra-kor meg­jelentek az elvtársak: Pom- peio, Gilermo, Teodore. összeölelkeztünk, aztán el­fedtem az alagút bejáratát beszálltunk a kocsiba, és Irány a szabadság. Az őrnek még visszakiabáltam: „Várj meg. rögtön vissza­jövök, hozok még whiskyt”. Kocsinkkal az arisztok­rata negyed felé hajtottunk, ahol kisebb volt a forga­lom. Először Pompeio szállt ka, aztán Gilermo. MUxb •en az akkori font értékben.) A szőrmeké&zlet és a premek minősége szem­pontjából a Szovjetunió az első helyet foglalja el a vi­lágon. Az értékes prémes- állatok az ország csaknem minden részében megta­lálhatók. Az éghajlati vi­szonyok következtében a szovjet prém rendkívüli sűrűségével, selymességé- vel, vonzó színeivel és ki­váló minőségével tűnik kL A legnagyobb üzleteket a leningrádi aukciókon kö­tik, itt 25 ország kereske­dői jelennek meg rendsze­resen, és több millió dollá­ros üzleteket kötnek. Az aukción körülbelül 4 millió perzsa es asztrahán, 1 millió pézsmapocok, 50— 60 ezer coboly, 50—100 ezer hermelin. 800—900 ezer vidra, nyestprém áll a vá­sárlók rendelkezésére} kettőjüket családjuk v&iaj a feleség és a gyermekek, természetesen, autóval. Utol­sónak Taodoro hagyta él a kocsimat. Valamivel ké­sőbb nekem is át kellett volna szállnom egy másik autóba, ez azonban csak késve érkezett meg, mivel az ünneplő tömeg feltar- tóttá. Teodoro fittyet hányva a veszélynek, örömmel üdvö­zölte a karnevál résztvevő­it. Mérsékelni kellett ba­rátom temperamentumát. 8.30-kor végre megjelent az én kocsim is és elbúcsúz­tunk. Mit tegyek még hozzá? A börtönőröket különböző helyőrségekhez szórták szét- A párt, az ifjú kommu­nisták, a nép pedig na­gyon elégedett volt A sajtó egy hónapig csu­pán ezekről az esemé­nyekről írt nem titkolva lelkesedését. Mi, kommunisták egész idő alatt éreztük a párt a nép és a nemzetközi köz­vélemény támogatását Es ez lelkesítőén hatott és hat szabadságharcosainkra. (C’entroprcas) ÁZ érzékszerveket nem íehet átültetni Az emberi test szerveit — bár igen nagy nehézsé­gekkel — át lehet ültetni, az érzékszerveket azonban sohasem. Az orvostudo­mány és a klinikai gya­korlat mai állása mellett lehetetlen egy teljes sze­met vagy teljes fület az egyensúly-szervvel együtt egyik emberből a másikba átültetni. Es ez feltehetően sohasem lesz lehetséges. Ha ugyanis az érzékszervek idegkapcsolata az aggyal egyszer megszakad — hi­szen a szem vagy a fül csak így képes működni —, so­ha többé idegen szerv be­ültetésével nem lesz többé teljesítőképes. Ezekkel a megállapítá­sokkal cáfolta Gerhard Ei gier professzor a giessen! JustUÄ-Liebig egyetem orr- fül- és gégeklinikájának igazgatója a Görögországból származó szenzációs közlé­seket, amelyek szerint. Sza­lon ikibén megkísérelték egy halott ember teljes halló­szervét átültessék egy be­tegbe. Legalább is ezt állí­totta a szaloniki egyetemen tartott előadásában az egyik sebésztanár, aki be­számolt arról, hogy egy halott dobhártyáját a kö- zépfül-csontocskákkal (ka­lapács, üllő, kengyel) egy nagyot halló betegbe ültet­tek át Eigler professzor kéri, hogyan lehetséges, hogy ennél a műtétnél nem nyúltak hozzá a hallóide­gekhez és az egyensúly­szervhez. F.igler professzor vélemé­nye szerint műtétileg csak az úgynevezett hangvezető láncot (dobhártya, kalapács, üllő, kengyel) lehet eltá­volítani, ugyanis ezek az alkatrészek erősítik fel az érkező hanghullámokat és közvetítik azokat a „labi­rintusba”. Nem lehet azon­ban műtétileg megszüntetni az ideg-nagyothailást (pél­dául a kor és a lárma okoz­ta nagyothallhat), amelynek eredete a fül „csigájában” vagy az agy központi hal­lóvezetékeiben van. Német kutatók, miután nagytelje­sítményű operációs mik­roszkópok áll lak rendelke­zésükre, a hangvezető lánc helyreállításában végzett franciaországi és amerikai kutatások és tapasztalatok után ezeket a kutatási eredményeket tovább fej­lesztették. Ebben jelentős szerepet játszott, az anti­biotikumok mint fertőzést megelőző szerek felfedezése. A német tudósoknak kö­szönhető, hogy az örököl­hető nagyothallást, amely­nél a kengyel alaplapja megcsontosodik, és ennek következtében a hanghullá­mok nem jutnak el többé a belső hallószervekhez, körülbelül 90 százalékban jelentősen meg lehet javí­tani. F. R. A műtrágya veszélyezteti az emberiséget A Washingtoni Egyetem néhány tudósa figyelmez­teti a szakértőket, hogy az emberiség a műtrágya fo­kozott alkalmazása követ­keztében a legjobb úton halad afelé, hogy önmagát megmérgezze. A legtöbb műtrágyában bőségesen je­len levő nitrogén hatása az alomlecsapódáshoz hason­lítható, besaennyezi a vi­zeket A nitrogén egy része ammóniák formájában el- oszlik a légkörben, ahonnét azután mint eső visszake­rül a földre. A nitrátok fo­kozódó koncentrációja a táplálékban annyiban ve­szélyes. hogy a bél bakté­rium flórájának hatására veszélyes salétromsavvá változhat. szárnyába, abol a físzíéS­Magyar Duna-tengerjáró hajó épül Bulgáriában. A várnai ..Georgl Dimitrov* hajógyárban befejezéséhez közeledik a „Hungária” magyar Duna-tengerjáró hajó építése — (MTI — Külföldi Képszolgálat) A nagy lehetőségek tudománya Berg szovjet akadémikus nevezte Így a kibernetikát, az emberi haladás szem­pontjából rendkívül nagy jelentőségű tudományágat. Ma már mintegy 1200 tudo­mányágat tartanak nyíl­ván, de bizonyos, hogy szá­muk a következő évtize­dekben még tovább növek­szik. Ezek sokaságából a kibernetika különleges rangra emelkedik. Az ál­tala nyújtott alapokon ugyanis együtt dolgozhat a híradástechnikus, a mate­matikus, a fizikus, a kémi­kus, az orvos és a bioló­gus — hogy csak a leg­fontosabbakat említsük. Ml a kibernetika? „Divatos” dolog a kiber­netikára hivatkozni, ha a modern tudományos prob­lémák útvesztőjébe téve­dünk. Pedig e tudományág feladata jól meghatározha­tó. A kibernetika — mint ismeretes — az elektroni­kus számológépek és egyéb, az elektronikát felhasználó, bonyolult automatikus be­rendezések építésével, töké­letesítésével és gyakorlati alkalmazásával foglalkozik. A kibernetika fejlődésé­ben nagy szerepe volt a* élő szervezet es az autó­mat! kák működésében felfe­dezhető hasonlóságok vizs­gálatának. A visszacsatolás jelenségét (a szerszámok és gépek folyamatosan sza­bályozott működését a vál­tozásoknak megfelelően) matematikailag először mű­szaki modelleken vizsgál­ták, az élő szervezetekben Is fontos szerepet, betöltő jelenség alapján. Másrészt a memória fogalmát az em­beri emlékezőképességről vitték át az elektronikus számítógépekre. Egyszerű alapműveletekkel A kibernetika elméleti é.s gyakorlati fejlesztésének leglátványosabb eredményei a számítógépek. Bonyolult működésüket, a tudomány szolgálatába állításukat egy gondolat-sorral világíthat­juk meg. Az ember élete minden pillanatban információkat (értesüléseket, jelzéseket) észlel és értelmez, az ér­zékszervek közvetítésével, az sgytevékenység révén. A cél az, hogy az ember olyan gépeket állítson ma­ga helyett, amelyek az ér­tesüléseket feldolgozzák. Az inf ormá cióf eldől go zógépek olyan folyamatokkal fog­lalkoznak. amelyek felbont­hatók ismert alapművele­tek sorozatára. Ha például az ember által meghatá­rozott, g gépnek szóló uta­sítás bizonyos adatokkal való összehasonlítást jelöl meg feladatul, valójában a kivonás nevű számtani alapműveletet kell végez­nie a gépnek. Az összeha­sonlítás tehát egyszerű ki­vonás; az arányosítás osz­tás; két egymást követő lépés várható eredményé­nek kiszámítása pedig ösz- szeadaa. Az ember tehat Iái. Gondolkodó számítógé­pekről tehát csak akkor be­szélhetnénk, ha sejtésszerű kapcsolatok létesítéséi: is meg tudnánk oldani. Erre ma még nincs lehetőség és egyelőre neon is várható előrehaladás ebből a vo­ng tkny^.qVka .1% Ayntav 1 miniatűr szovjet elektronikus gép. * programozás során elkövetett hibákat automatikusan jelzi. alapműveletekre bontható matematikai feladat for­májában megfogalmazza az utasításait, s a számítógép ennek alapján fantasztikus gyorsasággal „cselekszik”. A gép döntést ham Az eredetileg „játékel­méletnek” nevezett mate­matikai okoskodásból fej­lesztették ki a kibernetiku­sok a „döntések elméletét”. A számítógépek ennek al­kalmazásával „ismerik fel” az írt betűket, vagyis „el­döntik”, hogy mi az, amit „látnak” és miként köves­sék egymást az egyes moz­zanatok idő- és fontossági sorrend szerint Ugyanak­kor kiválasztják egy adott cél eléréséhez vezető több különböző lehetőség közül a legjobbat Gondolkodnak-e a számítógépek ? Biológiai szempontból a gondolkodás eseménysoro­zatnak tekinthető, amely az agy ve lő különböző részei között lezajló információ- cseréből ólt A jelenlegi számítógépekkel mindazok a feladatok elvégezhetők, amelyeket megfelelő szabá­lyokba tudnak foglalni Ám az emberi agyvelő nemcsak logikai folyamatokra, ha­nem sejtésekre is képes, amelyeknek ma még nin­csenek kidolgozott formu­AWk figyelemmel kísér­ték a televízióban az Orion űrhajó kalandjait sejtest kaphattak a számítógépek és az automatikusan vezé­relt egységek (robotok) jö­vőbeni nagy szerpéről. Töb­bek között ezért nevezte Berg akadémikus a kiber­netikát a „nagy lehetősé­gek tudományának”... glífll!l!!!Iinií!1í!inilí!llll!lllilll}fl||!í m j Kül- ! politikai m I M I A r\ SS G I A 8 I / m 3 / 1 I 3 sss 3 ­! N 1 5 M

Next

/
Thumbnails
Contents