Szolnok Megyei Néplap, 1968. április (19. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-03 / 79. szám
»68. április 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 KÉPERNYŐJE ÉLŐIT Gorkij •centenárium Maxim Gorkij születésének századik évfordulóján emlékeztetőül a Malvát vette 'elő a televízió. A szovjet irodalom klasszikusának egy ízig-vérig romantikus ihletésű korai remekét, amely még abból az időből és élményvilágból származik, amikor az ifjú Gorkij vándor módjára „csavarogta” be szeretett hazáját. Így jutott el 1388- ban a Kaspi-tengerhez is, s a halászokkal kötött ismeretségének nagy része volt a kisregénynek js beillő novella-remek megszületésében. A televízió választása talán éppen azért esett rá, hogy a köztudatban benne élő nagy regények mellett az életmű egy kevésbé közismert tájára is elvigye a nézőt, ezzel mintegy hozzásegítve a Gorkij-kép teljesebbé tételéhez. Vagy talán arra gondoltak — szerkesztő, író és rendező —, hogy a szenvedéllyel megalkotott szerelmi történet Gorkijhoz tudja édesgetni még azokat is, akik netán idegenkednének Az anya írójától? Bármint legyen: Gorkil alkotó géniusza itt is. ebben a történetben is tetten érhető éppúgy, mint későbbi pár exellence szocialista realista alkotásaiban. A baj csak az, hogy a Malva. a természetben és az emberben egyaránt meglevő szilaj erőnek és mindig jelenlevő életörömnek prózában elmondott ódája nem szívlelheti a képernyő „korlátáit”. Hogyan adhatná vissza a tenger mosolygását, a forró szél lágy lehelletét, vagy gyöngéd símogatását, a parti homok egvhangű, szomo- tpi némaságát stb. Gorkij első és utolsó szava is a mosolygó tengeré, s közben is a táj változó képei nem pusztán aláfestésül szolgálnak a négy ember érzelmi viharához: ember és természet együtt főhőse e romantikus ívű „drámának”, amelynek középpontjában Malva, a Kaspi-tengeri boszorka áll. Csakhogy nem afféle magakellető, csábos „szegedi” boszorka. Sokkal több annál; szabadságra, szabad életre vágyódó szilaj teremtés. Aki Vasziljevhez is elsősorban azért rándul ki vasár- és ünnepnaponként, mert ott szabadnak érezheti magát, akárcsak a sirály; senki sem állhatja útját, a maga ura. A televíziós változat itt bukott meg másodszor. Szemes Mari Malvája ugyanis csak a szépséges és csábos boszorka volt, hiányzott belőle a Gorkij valamennyi romantikus hősét iellemző erő és nagyság. Többé-ke- vésbé ugyanez mondható a kegyeire pályázó férfiak megformálásáról is. Á Malva tehát ellenállt. A televíziónak nem sikerült rátalálnia a legkifejezőbb megoldásra; az orosz tái varázslata s a történet valódi színei nem ragyoghattak fel teljes fénvükben az igen modemre fogott, s szűkszavúan egyhangúra hangszerelt képekben. S ezért még a helyenként kifejező közelképek — arcok — és artisztikus beállítások sem kárpótolhatták a nézőt. A lírainak szánt totálképek sem érvényesülhettek szerepüknek megfelelően- Ezek ellenére Tímár Istvánt, a forgatókönyv íróját és Dömölkv Jánost, e nemes szándékú vállalkozás kivitelezőjét dicséret illeti — hiszen az „orosz élet mozgó panorámáiénak” e jelképesen felvillantott epizód iával nem volt könnyű dolguk. Humor — rangon alul A Szomorú szerelmesek szanatóriumáról van szó. A József Attila-díjas Tahi László közbeszólásával indított „helyszíni közvetí- tés”-ről, amelynek szövegkönyvét ugyancsak ő követte el. A néző látogatása, amelynek lebonyolításában Sinkovits Imre buzgólko- dott, aligha zárulhatott derűsen. Ellenkezőleg, némi bcsszankodással vagy békésebb esetben egy kis szundikálással. Hiszen Guzlicza bácsi 40 éve kezdődött szerelmi szomorúsága ugyan kit hathatna meg, mikor kiderül, hogy a sors tréfája folytán életfogytiglani szomorúság lesz belőle, ugyanis a nagy ö-nek autóbusz- bérlete van, míg neki villamosbérlete. Ezért válnak útjaik külön — örökre. A szakszervezettel fenyegetődző féltékenykedő férj láttán is nem tudhatta az ember, sírjon-e vagy nevessen. „Ez nem munka — súgta felháborodottan feleségének — feljelentem a szakszervezetnek!” A trombitás ugyanis nem fújt. Aztán az aggastyánok ügyes-bajos szívügyei! Azok sem voltak valami szívderítőén humorosak. Pedig a Tabi-szanatóriumban szép számmal akadt belőlük. Éppen ezért éreztük, mintha a látogatás is hosszabb lett volna a megengedettnél. Kevesebb beteggel is beértük volna, s valamivel több, okosabb és szellemesebb gvógvpoénnal. A népes gárdát megmozgató szanatóriumi „panoráma” tehát ahelyett, hogy igazi örömet okozott volna, a szemlélő szomorú szombatját hozta. Röviden Nem volt szerencsés az éjszakai filmelőadások rangos programjába illeszteni — a Szegénylegények, a Rocco után — az egészen más fajsúlyú nyugatnémet bűnügyi iátékot. itt csalódást okozott. Az árleszállítások idején Leslie Howard és Bette Davis filmjét látva, az az érzésünk támadhatott, hogy „leértékelt áruval” van dolgunk. A Szevasz. Vera sem nyert a televízióval; a moziélményt nem tudta visz- szaadni a képernyő-hatás. Fogynak a játszótársak, fokozódik az izgalom az irodalmi fejtörő újabb fordulóiban. Szellemes ötletekből a második fordulóban sem volt hiány. Legfeljebb a zsűrit fogta el túlságosan a magyarázgatás vágya. A gyakori expliká- ciók meg-megakasztották a játék lendületét Kellemes perceket szereztek a Népszerű balettrészletek. A jeges porondon, a Nők és férfiak és a Zenei Figyelő. ‘ V. M. 14—17 éves korig 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező fiúkat húsipari szakmunkás tanulónak szerződtetünk az 1968—69-es tanévre. Jelentkezés SZOLNOK MEGYEI HŰSIPAR1 VÁLLALAT munkaügyi osztályán — Szolnok, Vágóhíd ntca 70. A rádiójátékok hónapja: április A Nemzetközi Rádiójáték Fesztivál időszakában — április 4-től május 6-ig — kilenc kiváló produkcióban gyönyörködhet a hallgatóság. E művek többsége részt vett a több mint fél- I száz ország hangjáték iro- ! dalmának nagy nemzetközi versenyén, az évenként megrendezett Prix Itálián, s ott díjat vagy helyezést ért el. A cseh Stehlik A bizalom vonala című hangjátéka például 1966-ban a Prix Italia nagydíját, a jugoszláv Kosmac „groteszk balladája” pedig az Olasz Rádió és Televízió külön- díját nyerte el 1967-ben. A magyar írók művei közül Gyárfás Miklós De- tektívdráma című alkotása kerül bemutatásra. Ez a rádiókomédia — a Nemzetközi Báidójátók Fesztivál nyitánya — szabályos de- tektívregényként kezdődik, bravúros nyomozással folytatódik. Ezzel a művével bebizonyítja az író, hogy könnyedén, jó hangulatot keltve is lehet elgondolkoztató igazságokról szólni. Graham Biliing Forbush és a pingvinek című hangjátéka az Antarktiszen, egy magános kunyhóban dolgozó tudósról szól. Külön érdekessége e műnek, hogy szerzője másfél évig az Antarktiszon élt, s a hangfelvételeket ott is készítették. Wlodzimier * Odojewski Az egyetlen esély című rádiódrámájának cselekménye a második világháború befejezését követő hónapokban játszódik egy romhalmazzá változtatott lengyel városban. A rádiójáték több évtizedes történetének példái azt bizonyítják, hogy az írók — Brechtől Camusig, Cocteautól Dürrenmattig és Dylon Thomastól Sartreig — mindig akkor fordultak ehhez a műfajhoz, amikor mondanivalójuk nem fért bele a színpad, a film, a próza és a vers kereteibe. Ezért nyújt majd felejthetetlen élményt az idei Nemzetközi Rádiójáték Fesztivál is. Utólag nincs vita Lj utakon a szocialista brigádmossgalom Tavaly történt. Negyedév után a könyvelés kimutatta: bajban lesz a gazdaság a tejjel. Keveset adnak a tehenek. Kálmán István igazgató kérte a párttitkárt. a szakszervezeti titkárt, beszéljenek a szocialista brigádokkal. Bene Józsefék, a tehenészek neveztek be elsőnek két évvel ezelőtt a szocialista brigádok versenyébe. Az első szocialista brigád most méltó feladatot kapott. Dr. Végh István főállattenyésztővel összeültek Jó szívvel adott tanácsokat nekik, a végeredmény: a tervezett 3100 liter tej helyett 3507 litert fejtek tehenenként 1967-ben. Elsők a megyében, s nem sokan lehetnek előttük az országban. Tizenöt brigád kapta meg a szocialista címet. Ha formálisan. a számszerű séget nézték volna, már 20—25 brigádnál járnának. Feltétel: a szocialista cím, jelző' meg is illesse a brigádot. Több legyen, mint a másik brigád. Mint a héki sertéstelep Kossuth brigádja jó példa is erre. Évekkel ezelőtt az ottani sertéstelep valóban disznóólakhoz hasonlított. Az emberek nem érezték jól magukat, sűrűn váltakoztak. A szocialista brigád szép környezetet alakított ki. Ez a brigád kezdeményezte: a nyereségből ajánljanak fel a vietnami nép megsegítésére a gazdaság dolgozói. Az ő szocialista címük odaítélésénél nem volt vita. Az ürgeháti gépműhelynél sem. Ez a brigád gépesítette a trágyahordást. Kocsis Mihály főgépész újítása volt a konstrukció, de a szocialista brigád vállalta, s csinálta meg a kivitelezést. A magtisztító telepen a Janurik János szocialista brigád indította el a vietnami műszakot. Az alcsi- szigeti ifjúsági brigád kultúrműsorral kedveskedett a többieknek. Szóval minden brigádban van valami plusz. Olyan is van, amelyikben nincs. A központi szállító brigádot figyelmeztették, utoljára tesznek engedményt. A brigád munkateljesítménye nagyon jó. De az is jellemzi őket, ha valamelyik brigádtag távolibb, úgynevezett pénzesebb fuvart fog ki, a többiek irigykednek rá- A szocialista brigádtagok véleményére sokat adnak a gazdaság vezetői. Az a szokás náluk,, megadják a létszámot az üzemegységeknek, ennyi és ennyi embert terjeszthetnek fel kiváló dolgozó címre. A kitüntetéssel pénz is jár, ezért kötött a létszám. A szocialista brigádok tagiai termelési tanácskozásokon vitatják meg, kiket terjesszenek M. Az alcsiszigeti üzemegységnek ötös létszámot adtak. Nagy vita után a munkások úgy találták, hét ember felterjesztése igazságos. A vezetők szívták a fogukat, honnan teremtik elő a pénzt. De megszerezték. Azt mondják, ez nagyszerű dolog. Így sosincs vita utólag, ki miért, melyik vezető jóvoltából kapott jutalmat, kiváló dolgozó címet. S mutatja a szocialista brigádok nagykorúságát, felnőttségét. Azt hallottuk, a szolnoki járásból tapasztalat- cserére viszik a Héki Álla- mi Gazdaságba a szocialista brigádokat. Ügy látják, ott formalitásmentesen dolgoznak a brigádok. Sok jó dolgot elleshetnek a gazdaságban a szocialista bri- gádmozgalomról érdeklődők. B. L. Jól fizet a szabvány Az MSZ 6068—57-es számú szabvány így kezdődik; „A szuperfoszfát nyers- foszfát (foszforit, apatit vagy ezek keveréke) kensavas feltárásával nyert termék, amely- ,5.n a foszfát hatóanyag főleg kalciumhidrogénfosz- fat alakjában van jelen. Tartalmaz ezenkívül szabad foszforsavat, citromsavban oldható dikalcium- hidrogenfoszfátot, fel nem tarod ott trikalciumfoszíá- tot, vizet és a feltárás folyamán keletkező gipszet ” Az emberek erre a szó- vegre különféleképp reá- galnak. Az egyik azt mondän0 inaiul nem tudok, Íbm-efíy betűt sem értek. A másik azt mondja, hogy a szuperfoszfát, az szuperfoszfát, minek azt így agyonmagyarázni? A modem termelés és így korszerű mezőgazdaság sem néfküíhetA I1 szabványok nélkül. A Szovjetunióban kiszámították, hogy egyetany kidolgozása és bevezetése egymillió rubel hasznot hoz. A franciák agy tudtak győztesként kikerülni a saját, belső piacukon az amerikai almával folyó versenyből, hogy megszigorították és kemény következetességgel alkalmazták az új francia alma- szabványokat. Ez olvan minőségi fejlődést eredményezett. hogy később még külső piacokon is sikerrel versenyezni tudtak a tengerentúli gyümölccsel Alkotómunkában nálunk sincs hiány. Szakembereink oly nagy tekintélyt vívtak ki, hogy az ISO, a nemzetközi szabványügyi szervezet egyik mezőgazdasági titkársága éppen Magyar- országon működik és ez irányítja a világ különböző Pontjain elhelyezett többi hét agrártitkárság munkáját is. Az országban összesen 1200 mezőgazdasági szabványunk van, ezek határozzák meg a műtrágyától a szamócáig, a vetőmagtól a hízott sertésig a mező- gazdaságban használt, illetve óit előállított termékek minőségét, a mintavételt, az osztályozást. előkésztést, csomagolást, szállítást. Sajnos a szabványok becsülete tsz-einkben igen alacsony fokon áll. a termelésben, a technológia megválasztásánál mégin- kább a betakarításnál (különösen kertészeti termékek esetében) nem tartják eléggé szem előtt a szabványok előírásait. Ha pedig a termény átadására, minősítésére kerül sor, gyakran kiküldik azt, „aki éppen ráér”. Szerény becslés szerint évenként 50 milliós kárt okoz a tsz-ek- nek ez a magatartás. A mintavétel pedig az egész kérdés legkényesebb pontja. Ha a tsz-ek valami alig-hozzáértő embert küldenek, gyakran áll elő az a fura helyzet, hogy a szakértő, gyakorlott átvevőnek nem is kell csalnia. Maga a tsz megbízott vesz oly szakszerűtlenül és ügyetlenül mintát, hogy az egyébként elsőosztálvú áru, a minta bármily pártatlan elbírálása során is a III. kategóriába kerül. A másik oldalon viszont igaz. hogy a szabványügv bonyolult dolog, majdhogynem önálló szakma. Egyszerűsítésére vannak próbálkozások, de ezek a lényeget meg nem változtatják.--~.0v7 ufauvan^ugVi H ivatal. illetve a MÉM időnként rendez tanfolyamokat, elő is fordul, hogy erre egyes tsz-ek magát az elnököt küldik, de ez nem jellemző. A minisztérium tavaly is kiadta, minden üsz-nek meg is küldte a szabványok jegyzékét. Néhány forintért egy-egy szabvány beszerezhető, tehát ki-ki megrendelheti a számára legfontosabbakat. Túlzott érdeklődés sajnos nem tapasztalható. Szakkönyv van ugyan, de már alaposan elavult, jó lenne újat kiadni. Ezek azonban részletek. A lényeg, hogy a tsz-ek felismerjék végre a szabványok zsebbe vágó jelentőségét. A nagyban xeríész- kedőknél, az ezer mázsaszámra vágóállatot termelőknél még az is kifizetődik, hogy egy különben is tekintélyes vezetőt „szabvány-szakemberré” kinevezzenek és kiképeztesse- nek. Máshol viszont legalább azt kellene megtenni, hogy több tsz-nek legyen egy közös szakembere, aki a minősítésben, az áru átadás-átvétel kényes műveletében közreműködik. Aki méltó partnerként tud a termeltető vállalat rutinos szakemberével az átvételről tárgyalni. Talán nem tévedünk, ha azt mondjuk, hogy ennek megszervezésére a több tekintetben már jól vizsgő^ zott területi termelőszöv&fí kezeti szövetségek lennének a legalkalmasabbak' F. B. Volna egy javaslatom Ide jöjjön és nekem mondja valaki, hogy nem ért egyet a címadással. A múltkor Rebeka néni felháborodott az egyik cikkünk címén és azt mondta, hogy próbáljuk már megerőltetni magunkat, adjunk tisztességes fejlécet. Próbálunk, hogyne próbálnánk, csak eddig nem kaptunk ihletet. De szerencsére segítségünkre siettek a palackozó üzemek. Mert olyan neveket mint a különböző italféleségek címkéin látható, még nem talált ki újságíró. A múltkor például azt olvastam, egy szép vonalú üvea hasán, hogy ,,Boszorkány- csepp”. Másnap meg egy gyönyörű vonalú, háromszögletű üveget láttam a kirakatban azzal a felírással, hogy „Boszorkánytej”. Hát megáll az ember eszel Most melyiket vegyem meg, a Boszor- kánycseppet, vagy a Boszorkánytejet? Tudniillik a körzeti orvosom azt javasolta, ha már mindenképpen tejet akarok inni, a kecsketej a Xegtáplálóbb. De mit ért ő az italkülönlegességekhez. Ahhoz elsősorban geológiát kell tanulni. A réteg elnevezése ugyanis a százalékos aránytól függ. Ha például egy réteg több mint 50 százaléka homok, a maradék pedig agyag, akkor az homokos ngyag. Ha meg az agyag több mint 56 százalék, akkor meg agyagos homok, rabból már logikusan következik, hogy ha a boszorkánycsepp a cím képe szerint borlikőr, akkor a Tábortűz nevű itóka pedig likőrbor. Sokan már hangsúlyozták, hogy ragyoaő az eddigi piacradobás, most még növelni kellene a választékot. Igaz, nem tisztázták, hogy a címek számát növeljék-e. vagy a minőségi választékot, én mindenesetre javasolni szeretnék néhány dolgot Nem tudom, hogy jó-e, de én ezt a két nevet adnám, ha legközelebb desszertborok jelennének meg. A b őrlikára? likőrbor lenne a Krokodi'könnyek ég a likőrboros borlikőr vedig a Hexenschuss nevet kapná, igaz, hogy ez nem magyar név, hanem német, de magyarul azt jelenti ez a közismert reomás fájdalom- érzet, hogy boszorkánylövés. Hogy bakot lő a boszorkány-e vagy sem, azt nem tudom, de aki az említett italok előbbi nevét adta, az bizonyára bakot 7őtt. — fóth —
