Szolnok Megyei Néplap, 1968. április (19. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-12 / 86. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZOLNOK MEGYEI 1A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA fjűSjllMSmmáB XIX. évfolyam, 86. szám. Ára: 70 fillér 1968. április 12., pentek. A BUDAPESTI SZELLEMBEN Negyven kilométer vágány fekszikElmozdult a Gellert Kegy Most, néhány héttel a budapesti konzultatív találkozó befejezése után, még világosabban látjuk: a nemzetközi munkásmozgalom cselekvési egységének helyreállítására az utolsó évek legeredményesebb lépése volt ez a tanácskozás. A budapesti konzultatív találkozóról azóta nyilatkoztak azon pártok képviselői, akik jelen voltak a Gellért Szállóban, a tanácskozáson. Magától értetődő, hogy a nyilatkozók különböző szempontból ítélték meg az itt folyt munkát, tény azonban az is, hogy csaknem kivétel nélkül úgy vélték, Budapesten nyílt, szabad demokratikus és elvtársi légkörben tárgyaltak. Ezzel összefüggésben született meg a kifejezés is: budapesti szellem, amely — a nyilatkozatokból ítélve — a konzultatív találkozó résztvevői számára tanulságos élmény maradt. Ez a „budapesti szellem” nem véletlenül alakult ki és vált példamutatóvá. A nemzetközi kommunista mozgalomnak ma sokkal inkább, mint az elmúlt periódusokban a sokféleség a jellemzője. Vannak hatalmon lévő pártok és vannak olyan kommunista pártok, amelyek a tőkés országokban a páriament szónoki szószékét is felhasználva küzdenek a demokratikus jogokért. Megint más pártok az illegalitás nehéz körülményei közt vívják áldozatos küzdelmüket. A sokféleség a feltételekben, szükségszerűen tükröződik a nézőpontok különbözőségében is. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta Kádár János elvtárs a budapesti találkozó résztvevőit üdvözlő beszédében: „A nemzetközi kommunista mozgalomnak ma nincs központja és általános az a vélemény, hogy nincs is» szükség sem egy, sem több központra... Az egyes kommunista és munkáspártok teljes önállósággal dolgoznak és ez így lesz ezután is... A testvérpártok nemzetközi értekezletén folytatott elvtársi eszmecsere. szabad demokratikus vita keretében és csak közösen alakíthatjuk ki korunk központi és legfontosabb kérdéseire a helyes marxista—leninista választ”. Magától értetődik, hogy az elvtársi eszmecsere a teljes egyenlőség szellemét tükrözi, — így volt ez a budapesti konzultatív találkozón is. Minden párt — akár kis-, akár nagv- létszámú — korlátozás nélkül fejthette ki álláspontját és annyiszor szólalt fel, ahányszor csak akart. A Román KP képviselője például. — ameddig részt vett a találkozó munkájában —, nem kevesebb mint harmincszor szólalt fel. Voltak küldöttségvezetők, akik hússzor, mások huszon- négvszer szólaltak fel. Az égyik delegáció vezetője a találkozó utolsó plenáris ülésén, a záróközleményröl folytatott vitában tizenhat alkalommal szólalt fel, s tette meg észrevételeit. Ezek a. számok önmagukért beszélnek és tanúsítják, hogy a budapesti konzultatív találkozón az összes részvevők nyílt, elvtársi, szabad vitát folytathattak egymással. A sokoldalú vita során azonban egyszer sem került sor formális szavazásra, mivel nincsenek közös határozatok, amelyek minden pártra nézve kötelező erejűek lennének. Ez nem csökkenti, hanem éppenséggel növeli az egyes pártok felelősségét. A kommunista pártok ugyanis nem kizárólag saját munkásosztályuknak, népüknek tartoznak felelősséggel, hanem az egész nemzetközi kommunista mozgalomnak. Ha kizárólag az egyes pártok önállóságát és szuverenitását hangsúlyoznák s azt szembehelyeznék a proletárinternacionalizmus elveivel, — ez végeredményben oda vezethetne, hogy engedményeket tennének a burzsoa-nacionalizmusnak. Máris bizonyos, hogy a budapesti találkozó konkrét eredményei és annak demokratikus munkastílusa kedvező atmoszférát teremtett az előkészítő bizottság április második felében kezdődő munkájához, a moszkvai nagy-tanácskozás sikeres összehívásához. A Budapesten nem képviselt testvérpártok képviselői is meggyőződhettek róla, hogy olyan nagy-tanácskozás előkészítésére tették meg itt a kezdeményező lépéseket, amely szabad és konstruktív légkörben lát majd hozzá felmérhetetlen fontosságú hivatásának teljesítéséhez, és amelyen szuverén és önálló pártok fejtik majd ki teljes felelősséggel álláspontjukat. A nagy tanácskozásra való felkészülés demokratizmusa kifejezésre jut abban is, hogy az előkészítésben éppúgy, mint a majd Moszkvában folyó konkrét munkában minden párt részt vehet. Mind általánosabbá válik annak felismerése, hogy a tanácskozást meg lehet, s akkor is meg kell tartani, ha azon valamennyi párt nem tud részt venni. Mint ahogy nyilvánvaló alapigazság, hogy egyetlen pártot sem lehet arra kényszeríteni, hogy részt vegyen egy tanácskozáson, — ugyanúgy az is kézenfekvő, hogy egy vagy néhány párt távolmaradása nem hiúsíthat meg egy tanácskozást. Hiszen nem lehet addig várni, amíg minden egyes párt belátja: milyen szerepet játszik a nemzetközi tanácskozás az akcióegység megteremtésében. „E tekintetben egyetlen párt sem rendelkezhet vétójoggal, és nem támaszthat előzetes feltételeket a saját vagy mások részvételét illetően”, — húzta alá Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Akadémiáján tartott beszédében. A megkezdett úton, az eddigi demokratikus módszerrel folyik tovább a kommunista és munkáspártok moszkvai nagy tanácskozásának előkészítése. A következő állomás ismét: Budapest. V. P. Kritikus látogatói voltak a tiszaffildvári Lenin Tsz- nek. A közös gazdaság székházában szerdán tartotta ülését a Középtisza- vidéki és Jászsági Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének elnöksége. Az ülés után határjárásra invitálták a megjelenteket, akik — szinte kivétel nélkül — tsz elnökök. Dr. Szabó Béla Állami-díjas főagronómus és Andrási Imre főállattenyésztő mutatta be a gazdaság növénytermelését és tehenészetét. Kísérleti parcellák Először a kísérleti parcellákhoz kalauzolt a főag- ronómus. Hét növényt — búzát, őszi árpát, kukoricát, kendert, cukorrépát, borsót és lucernát — vetettek ide. A karcagi kutató intézet irányításával kísérleteznek — nyolc éven át. Azt vizsgálják, hogy a különféle növényfajták milyen műtrágva adaggal adnak maximális termést, a fajták mire képesek, s a hozamokat meddig lehet gazdaságosan növelni. Magas követelményt szabnak itt. Holdankénti átlagban 40 mázsa búzát, ugyanannyi kukoricát és 500 mázsa cukorrépát terveznek betakarítani. M;n- denki elismerően szólt a látottakról. Többen is megjegyezték: ..Minden gazdaságban elkelne ilyen kísérlet.” Á búzamező Ezután egy 570 kát. holdas búzatábla mellett álltunk meg. A szépen gondozott dűlőút baloldalán lucernavetés, előtte két sor nyár és akác facsemete Kalauzunk magyarázattal szolgált: „védősáv.. Azt tapasztaltuk. ahol fasor van. a szél nem hordja el a zsenge növényzetet.” A búzatáblán jól látható az elővetemény „nyoma”. Éles vonallal válik el, hogy meddig volt itt a borsó, illetve a kukorica. A borsó után vetett búza üdébb, bokrosabb. „Pedig itt 180, Az enyhe tél kedvezett a szolnoki vasúti rekonstrukció építőinek. Miután fagyszabadságra, — illetve fagyszünetre egyáltalán nem kényszerültek, a munkákat többnyire zavartalanul végezhették. Sőt, ahonnan csak lehetett, újabb munkásokat irányítottak ide. Idén egyébként is százötvennel több ember dolgozik már itt, mint tavaly. a kukorica után 200 kilogramm vetőmagot adagoltunk. Az előbbinél 93. az utóbbinál 117 kiló műtrágya hatóanyagot • szórtunk ki.” A látogatók nem titkolják irigységüket- Párját ritkítja a gyönyörű tábla. Harminc mázsás átlagot várnak róla, „Ha mindenütt ilyen búza lenne---” A lucerna is nagyon szép, már 25 centi magasra nőtt. Az elnökség tagjai a fagy nyomait is vizsgálják a bimbóban, de nem tett benne kárt az időjárás. Kukorica és szamóca Már javában vetik a kukoricát Földváron. Kevesen dicsekedhetnek azzal, hogy csakis egyszeres kereszte- zésű hibrid kukoricát termelnek. A Lenin Tsz-ben 890 holdon vetnek jugo- szláv, illetve martonvásári 590-es 620-as és 630-as fajtájú hibridkukoricát. Közismert, hogy ezek 5—10 mázsával bővebben teremnek. Igaz, a műtrágyát sem sajnálják tőlük. Hatóanyagban számolva 70 kiló nitrogént. 40—40 kiló foszfort és káliumot szórtak ki.. Tavaly a jugoszláv fajta 40, két martonvásári fajta pedig 36, illetve 38 mázsa átlagtermést adott májusi morzsoltban. A gazdaságban tíz hold szamócát is telepítettek a múlt év nyarán. Már virágzik a növény, jó termést ígér. A főagronómus így indokolta a telepítést: „Az asszonyoknak munkát, elfoglaltságot kell adnunkAsszonyok fehérben A volt Aranykalász Tsz központjában épül ki a Lenin Tsz tehenészete. Ez év végéig 400, két év múlva 500 tehén lesz itt. Most épül egy kétszáz férőhelyes tehénistálló. Az idén elkészül egy száznegyven férőhelyes borjúnevelő isA főáltajt^n vésztőtől megtudtuk: tavaly 3600 liEz az év a pályaudvar építésében a finis időszaka. Az idén mintegy 250 millió forint értékű munkát végeznek el. Most már a földmunkák többnyire befejeződtek, s mintegy 3 millió köbméternyi földet mozdítottak el a helyéből, illetve dolgoztak el. Ez csaknem annyi, mintha a Gellért hegy változtatott volna helyet. Lefektettek 40 kilométernyi vágányt is, tér tejet fejtek tehenenként, tehát magas a hozamuk. Az állomány tbc- mentes. ÉPP a fejősre érkeztünk. Gépeket használnak, nem kell a fizikai erő. Az asszonyokon hófehér köpeny. Az állatok tiszták, friss alom van alattuk. Példás a rend mindenütt. Deme János, a jászberényi Kossuth Tsz, Zilahi Antal, az öcsödi Szabadság Tsz és Hovodzák István, a cibakházi Vörös Cs'llag Tsz elnöke mondta el véleményét a látogatás végén. Egybehangzó volt ez: „sok szépet láttunk, tanultunka Lenin Tsz-ben”. — m. 1. — Tanfolyam az fmsz ‘elüqyelő bizottságok elnökei részére Tegnap fejezte be munkáját a MÉSZÖV központban megtartott háromnapos tanértekezlet, melyen a megyében működő általános fogyasztási és értékesítési szövetkezetek felügyelő bizottságainak elnökei vettek részt. A MÉSZÖV vezetői ismertető, tájékoztató jellegű előadásokat tartottak a szövetkezetek feladatairól az új gazdasági rendszerben. Vízmű épül Régi gond Jásztelken az ivóvízellátás. Jelenleg egy kút táplál mintegy három kilométer hosszúságú hálózatot. Ez azonban csak a község központját látja el jó ivóvízzel. A lakosság kérésére a tanács vezetői úgy döntöttek, hogy jövőre megoldják e problémát. Bővítik a vízvezetékhálózatot és egy törpevízművet létesítenek. Az előzetes számítások szerint ez több mint másfélmillió forintba kerül majd. s év végéig összesen mintegy 100 kilométernyit építenek. Elkészült a magas fogadó és megépültek a kiágazó vonalak is. Az irányrendezőnek mintegy kétharmada van készen. Így a vágány féktorony negyedik emeletéről most már az egész rendezőpályaudvart be lehet tekinteni. Április végére elkészül a magas fogadó Szajol felöli bejáratának a hídja is, s ezt követően már nemcsak Budapest, hanem Szajol irányából is megközelíthetik a vonatok a fogadó állomást. Készen vannak a világítási oszlopok, a vágányok mentén és azok alatt pedig a különböző vezetékek többezer métere „pihen”. Vannak csatornák, amelyben tizenötféle vezeték — sűrített levegő, üzemi- és tűzi víz, biztosító berendezés, stb. — várja a szolgálat kezdetét. Szerdán kezdték meg a városi víz és szennyvíz- hálózathoz csatlakozó csatornák átvezetését a sínek alatt. Ez a munka mintegy 6 millió forintba kerül. Most következik az az időszak, amikor a kivitelezők többsége egyszerre és az esetek jó részében egy helyen dolgozik. Épületeket, pályáikat, villamososzlopokat, biztosítókat, stb. építenek, és egyre többet közülük próbaüzemeltetnek is. Mind több az olyan munka Is, amit az élő vágányokhoz, illetve a naponta lebonyolított vonatforgalomhoz kell csatlakoztatni. A pontos együttműködés így különösen elengedhetetlen. Abony határától a szolnoki Kiss János útig, a 4-es főközlekedési út térségétől a Zagyváig mindenhol szorgalmasan dolgoznak az építők azért, hogy ígéretükhöz híven év végére befejezzék a város most már szemmel láthatóan is legnagyobb, s esvik legszebb építkezésének, a vasút rekonstrukciójának első nagy szakaszát. Jászteleken A község fejlesztési alapjából ezt az összeget nem tudják fedezni. Ezért már az idén 350 ezer forintot tartalékolnak. Ehhez iövő- re saját erőből ugyanenny összeget hozzátesznek és a költség többi részét kői csönből biztosítják. Számítanak a lakosság társadalmi munkájára !s. Elképzelésük szerint az árkok kiásására és betemetésére a lakosság segítsége miatt nem kell költeniük. Ha minde ilyen búza lenne