Szolnok Megyei Néplap, 1968. április (19. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-11 / 85. szám
I 1968. április lls SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Tekercselik a motorokat a kunmadaras! vegyesipari ktsz újonnan alakult motortekercselő részlegében A gyakorlat periódusában A KISZÖV felmérése, adatai szerint az év első három hónapjában a kereskedelem lényegesen kevesebb megrendelést adott a szövetkezeteknek, mint 1967 azonos időszakában. A textil és bőrruházati iparban volt különösen szembeszökő az elétérés a tavalyi és a mostani igények között. A megyei árualap kiegészítésére a kereskedelmi vállalatok és az fmsz-ek mindössze 18,2 millió forint értékben kötöttek szerződést a szövetkezetekkel. A legtöbb ktsz az 1967- ben elért nyereségének megtartására, illetve emelésére törekszik. Ugyanakkor bizonyos jelek arra mutatnak, hogy ennek alapfeltételeit még nem teljesen biztosították. Mindenekelőtt azért, — mert az új árrendszerben a felszámítható haszon iparáganként változó és általában alacsonyabb a korábbinál. A beszerzési források kedvezőtlenebbé váltak: a gyártó és készletező vállalatok és szövetkeKutyák a küszöbön m A tanító úrnak van négy gyermeke és hat kutyája. Kereső viszont csak egy van a családban. Gondot okoz ez. S néha azt, okoznak a gyerekek is. A napokban felmásztak az iskola tetejének gerincére. — Még leesnek onnan — bosszankodott a tanács egyik vezetője. — s minket tesznek felelőssé, hogy nem szerelünk védőrácsot a cserépre. A tanító úr beteges* gyógykezelésen is volt már. S ideges, nagyon ideges. Akkor meg különösen elkapta az indulat, am:kor kézhez kapta Győri Lajos levelét. „Barátom, már megint kezded a kötélen a görcsöt kötni” — kezdődik a levél, melyben Győri Lajos méltatlankodását fejezi ki amiatt, hogy gyerekekkel takaríttatják az iskolát; Farkas Zoltán tanítónak több se kellett, összeszedette a hatodikos Győri Zsuzsa motyóját. s hazaküldte azzal: iratkozzon be más iskolába. „Én azért fordulok Önökhöz, hogy most mitévő legyek, mert itt a környékben nincs felső tagozatú iskola. A legközelebbi 12 kilométerre van, viszont kollégium ott nincs” — irta hozzánk küldött levelében Győri Lajos. mint légycsapóval hajtja a legyeket a csizmájáról-— Jól ismerheti, ha így beszél róla. Találkoznak rendszeresen? Tekintete vibrál, kényszeredett a mosolya. — öt éve nem láttam. — És a Zsuzsa, akit kitiltott az iskolából? Az melyen lány? Mintha támadást kellene védeni, kezét úgy emeli maga elé. — Nem tiltottam ki, csak azt mondtam neki, hogy 24 órán belül iratkozzon át másik iskolába. Különben ió közepes tanuló. S jó úttörő. az iskola és, a szülői ház kapcsolata megjavuljon. Sajnos, erre nem sok reményt látok. — Valami baja van a tanítónak itt, — mutat a fejére a juhász. — Szülői értekezleteket sosem tart, pedig arra elmennénk. Csak klubdélutánokat rendez. 0 l3l 1*1 Á levél nyomán indultunk a mezőtúri határban levő csergettyűi iskolához. A városi iskola-igazgatósághoz jó tizenöt kilométerre van az intézmény. A vártnál hamarabb találkozunk. Farkas Zoltán bent van az igazgatónál. Ujjaival idegesen dobol a térdén. — Elővettem a Rendtartást. Tudtam, hogy szabálytalanságot csinálok, de nagyon felmérgesített a levél. Az úttörők vállalták, hogv időközönként kitakarítják a tantermet. Ez a Győri meg ír egy ilyen tegező hangú levelet. Figyelem, próbálok a jellemére következtetni. ■A- Tegező viszonyban vagyok én kérem sok férfival. meg nővel is. Miért ne? Ugye a szocializmusban...?! De egy ilyen emberrel, mint a Győri, aki egész nap mást se csinál, A műúttól jó kilométerre lehet a csergettyűi iskola. S amögött még több mint négyre Győriék tanyája. A dűlőút a mesterszállási határ szélén kanyarog. Odébb a Körös. Gátja mögül a békésszentandrási templomtorony kukucskál. A tanya düledező. apró ablakszemei betörve. A gangon itt is kutyák csaholnak. A juhász a szobában fogad. A kemencét rajzszeggel odatűzött újságDapírok fedik. A viseltes ágyterí- tőn két levél tészta szárad- A padlót döngölt föld helyettesíti. ■— Miért ne tegezném a tanítót? — berzenkedik az öreg Győri! — Pertuban voltunk mi, csak akkor még szeszeit ő is, azért nem akar emlékezni. Egyszer itt aludt nálunk, nem bírt hazamenni. Pöttömnyi emberkék figyelnek az ajtó mögül. Csillogószemű, többre hivatott teremtések. — Hét lányom van, — büszkélkedik az öreg. — Kettő már férjnél. A hét lány közül' négy még iskolás. Viselik a tanyai gyerekek minden nyűgét. Nekik kétszeresen szükségük volna arra, hogy — Utasítom Farkas Zoltánt, hogy vegye vissza a kislányt az iskolába. Szerencsére nem veszített sokat, csak három napot — mondja Seres Attila, a mezőtúri városi tanács vb művelődésügyi osztályvezetője. Végső megoldást azonban csak a tanyai kollégium adna. — Túron nem építenek Ilyent? — Átalakítunk egy épületet. Nyolcvan, kilencven gyereket el tudunk majd helyezni benne, de erről ne írj, mert megindul a szülők áradáta. — A kollégium meg különben is csak jövőre lesz kész. S akkor is csöpp lesz a tengerben. Be kellene hoznunk a csergettyűi, a törőhalmi, az alsóvízközi, az ókúriai, a tulakörösi és a szárazlaposi gyerekeket. Félmegoldás a busszal való bejárás is. Bejáró tanulónk fs van vagy kétszáz. Ezért nyomasztó gond nekünk a tanyavilág gyerekeinek sorsa. Nagy a mezőtúri határ, sok a gverek rajta. S mennyi él a > megye többi tanyáján! S ki tudja, egve- düli-e a csergettyűi péida7 Vagy értelmes, emberi szó helyett máshol is csak a kutyák csaholása hallatszik rz iskolából esy-egv távoli tanyára, ahonnan ingerülten visszavonítanak társaik? Simon Béla Naponta száznál több autóigénylő Január 1. óta naponként több mint 100 igénylő fizeti be jövendőbeli autójának első részletét az OTP valamelyik fiókjánál. A Merkur Autókereskedelmi Vállalatnál megtudtuk, hogy a legtöbb vásárló Trabantot és Moszkvi csőit szeretne; utánuk a Skodák és a Wartburgok következnek. Az utóbbi időben sok tsz-tag vásárolt gépkocsit. Több községben külön autóklubtagozatok is alakultak, így például Izsákon, ahol már 300 gépkocsi tulajdonos van. zetek kistételű megrendeléseit csak magas felárral teljesítik. — Például a FERROGLOBUS csak 20— 30 százalékos felárral hajlandó a „súlyhatár” alatti vas- és fémanyagokat leszállítani. Természetesen ez is a nyereség terhére megy. ' A legsúlyosabb a helyzet az építőiparban, amelynek termelése 43 százalékkal maradt el a múlt év első hónapjaihoz viszonyítva. — Részben azért, mert a kereslet csökkent, részben az anyaghiány miatt nem mertek szerződést kötni a megrendelőkkel. Az építőipari szövetkezetek második negyedévi anyagmegrendelését még nem igazolták vissza a szállítók. (Tégla, cserép, vasanyag.) A szövetkezeti iparban a belkereskedelmi értékesítés 10,3 százalékkal (3 millió forint) kisebb volt januárban—februárban, mint tavaly. Ennek nem kizárólag a kereslet csökkenése lehet az oka, inkább a piackutatás. A vázolt körülmények között intenzívebb piackutatás szükséges. Az anyagpiacon is jobban körül kell nézni, új kapcsolatok kiépítését szorgalmazni. Továbbá a választék bővítését sem szabad elmulasztani. Olyan új termékekre gondolunk, amelyeknek nyereséghozama nagyobb a régieknél. Amelyik szövetkezet ezeket elmulasztotta, bizony hátrányba került. Az előzőekből megállapítható, az új gazdasági mechanizmus még egy kicsit felkészületlenül érte a szövetkezeti ipart. Való igaz, hogy jónéhány, a gazdasági életet szabályozó rendelet, utasítás, árjegyzék az utolsó pillanatban jelent meg. Ez zavartokozott. Bizonyság rá, hogy a szövetkezetek többsége csak február közepére készítette el önálló termelési és pénzügyi tervét. Az év első hat hetében tehát „zsebből” irányították a munkát. A kezdeti termelési zavarok a dolgozók keresetén is meglátszottak. A szövetkezeti iparban január—februárban az átlag- kereset 86 forinttal haladta meg a múlt év hasonló időszakának átlagát. De úgy, hogy 35 ktsz-nél növekedett® 21-nél csökkent az átlagkereset. Különösen az alacsony jövedelmet biztosító textilruházati és háziiparban érintette ez érzékenyen az embereket. (Az előbbinél átlagosan 251. az utóbbinál 126 forinttal kerestek kevesebbet a szokásosnál.) A termelés egyenetlenségét, a kapacitások kiak- názatlanságát az is jellemzi, hogy 1968 első két hónapjában az egy órára eső termelési érték 11,3 százalékkal maradt el a tavalyitól; Az új Munka Törvény- könyve is éreztette a hatását. Az áramlás megindult: két hónap alatt 361 szövetkezeti dolgozó változtatott munkahelyet — Nemcsak a jó szakembereket csábítják át máshova magasabb bérrel, hanem többhelyütt egész részlegeket próbálnak magukhoz édesgetni. A KISZÖV vezetőségi ülésén elhangzott: a jászladányi fmsz, az ottani hűtőgéjjjavító részleg dolgozóit hívta nagyobb bért ígérve. Állítólag az egyik öcsödi termelőszövetkezet szívesen „bekebelezné” a ktsz-t. Hasonló példa nem is egy akad a megyében. A munkaerőáramlást és „csábítást” nem szabad egészségtelen tünetnek tekinteni. Ha meg akarnak valakit tartani és ha megérdemli, fizessék meg, amit kér. Egyedi elbírálással, elvi alapon. Ugyanakkor az is régi tapasztalat: ha egy régi, törzsgárdához tartozó szakembert ötven fillérrel, egy-két forinttal meg lehet „szöktetni”, annak nemcsak a pénzzel volt baja, hanem mással is. A „más” orvoslásával sokszor inkább visszatarthatják, mint némi béremeléssel; Szólhatnánk még a kisipari szövetkezetek pénzügyi helyzetéről, beruházásairól, a forgóalap rendezés problémáiról, a vezetés színvonaláról is. Bármelyiket részleteznénk végeredményben azt a következtetést szűrhetnénk le, hogy a szövetkezeti ipar az űj gazdasági mechanizmusban még nem működik olajozottan. Áz eltelt három hónap az űj irányítási rendszer gyakorlati követelményeivel való megismerkedés első periódusaként fogható fel. A gondok, bizonytalanságok ellenére is elmondható: a megye szövetkezeti ipara lényegében feltalálta magát, eddig megállta a helyét. Most az első okulások periódusa következik. Erre is alaposan fel kell készülni: mindenütt beható elemzésre várnak az elmúlt negyedévi tapasztalatai. Fábián Péter Uj szocialista brigádok — Éremmel kitüntetett fiatalok (Tudósítónktól) A tiszafüredi vegyesipari ktsz mérlegzáró közgyűlésének értékelése szerint a szocialista címért küzdő brigádok közül tavaly négy ért el sikert. Az egyéni versenyben hetvenketten vettek részt, s közülük tizenöten a Szövetkezet Kiváló Dolgozója jelvényt kapták kétheti fizetéssel. A tizenkilenc okleveles egyheti fizetését kapta jutalmul. Most tizenegy brigád határozta el, hogy a szocialista cím elnyeréséért fáradozik Egyénileg pedig hetvenen vesznek részt a munkaversenyben. A Szakma Ifjú Mestere címért tavaly huszonheten vetélkedtek. Eredményük négy arany, négy ezüst és nyolc bronz fokozat, illetve oklevél. Az idén harminchárom fiatal küzd ezért a címért. — nagy — Előfe^yaési lehetőség a% állami vállalatok biztosítására A 11/1968. (III. 3.) sz. kormányrendelet és a végrehajtást szabályozó 1Ó/1963. (III. 16.) sz. pénzügyminiszteri rendelet értelmében az állami és társadalmi szervek — a költségvetési szervek kivételével — április 1-től vagyonbiztosítási szerződést köthetnek. A biztosítási díjat a kockázat mértékét figyelembe véve differenciáltan, a biz. tosított vagyontárgyak bruttó értékére vetítve állapítják meg, melyet 3 fejlesztési alapot képező vállalatok — kivéve az állami- és erdőgazdaságokat — ennek terhére fizetnek. Az egyéb vállalatok, továbbá az állami és erdő- gazdaságok a biztosítási dijat eredményeikből fedezik. Az előjegyzés iránti igényeket vidéken a megyei Igazgatósághoz kell beküldeni. Az állami és társadalmi szerveknek gépkocsijaik külföldre távozása esetén gépjárműszavatossági biztosítást kell kötniük, s csupán a költségvetési szervek részére állítják ki díjtalanul a külföldre távozáshoz szükséges biztosítási igazolást. SZÓLJ IGAZAT... Álltunk a szolnoki Állami Áruház cipőkirakata előtt s gusztálgattuk a 0Ve- reklábbeliket. Észre sem vettük, milyen nagy szél fúj. Miért is figyeltünk volna a szélre, mikor sokkal érdekesebb volt hallgatni az asszonyok eszmecseréjét a gyerekcipők minőségéről. — Ne vegyük meg' azt a barnát a gyereknek? — mutatott feleségem egy csinos, nyomott mintás bőrű félcipőre. Éppen csak a számat húztam el, s azt készültem felelni, nekem igazán tök, melyikért adjuk ki a pénzt — mikor megelőzött a mellettünk szemlélődő asszonyka■ — Jaj, azt meg ne vegyék... Lacikám ilyet kapott ezelőtt másfél hónappal és már mind a kettőnek a kérge szétvált hátul... Én inkább arra a feketére szavaznék a maguk helyében — nyújtotta ki mutatóujját egy fűzőnélküli, gumibetétes pompás kinézetű jószágra, sőt nagy elhatározással erősítette meg véleményét. — Megyek is. megveszem Lacikának. Ekkor a feleségem. — Csak azt ne. Mi egy hónapja vettünk ilyet a gyereknek, de már nincs formája. Mintha papírból lenne, úgy meggyvrő- dett a bőre. a ragasztott talp pedig mindjobban leválik. — Igen? — hökkent meg az asszonytárs. — De jó, hogy mi anyák így összetartunk — pillantott rám, aki mindezidáig megalkuvó szótlansággal füleltem, m'e- ditálásukat. Ez azért sértett engem. Nagymérgeken azt akartam válaszolni, hogy nekem nincs ínyemre a maayar gye- rekcipőipar szapulása, amidőn hatalmas ütés érte a váltamat a. pillanat tört része alatt az futott át az agyamon, hogy valami titkos piacfigyelő sózott a váltamra, azt hívén, talán én is a gyerekcipőket ócsárolom. Ám máris kiderült, honnan jött a csapás. Az Állami Áruház eresze mellől szakított le a szél egy jókora vakolatdarabot. Azt vágta a sórs majdnem a fejemhez Miből is két tanulság vonható le. 1. Nem annak törik be a fejét, aki igazat mond, hanem aki elhallgatja véleményét. 2. Helyes lenne, ha megjavítanák az Állami Áruház tetőszerkezetét, mert eshet nagyobb vakolat is — és pont olyannak a fejére, aki, igazat mond a gyerekcipők minőségéről. Tóth István
